Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-10 / 212. szám

/ mm Szomszédoltunk Debrecenben Virágzó ablakok (Folytatás az 1. oldalról) Fásítás Debrecenben? Hi­szen ott úgyis annyi a fa. hogyha kivágnák, Tiszát le­hetne vele rekeszteni — mondhatja most az olvasó. A Nagyerdő valóban csoda­latos adottság. E háttér előtt még a — mieinknél nem sok­kal szebb — házgyári épü­letek is változatosabbaknak, színesebbeknek tűnnek. Az epü letekről azonban majd később. Most inkább arról, hogy a Nagyerdő értékével nagyon is tisztában vannak a debreceniek és féltőn vigyáz­nak minden tenyérnyi zöld­re. lombra. Szigorú Vendele­tekkel vette elejét a tanács, hogy bármiféle célra is erdőt áldozzanak, fákat vágjanak ki-. A zöld terület csak na­gyobbodhat. — így tartják — és a már említett moz­galom keretében szorgalma­san parkosítanak, fásítanak tovább. Az meg egyenesen megható, hogy utcahosszat virítanak az ablakokban a- lakók kis kertjei. A Petőfi tér egyébként is szép. csupa- iiveg lakóházát e kiskertek varázsolják igazán otthonná. De találni ilyen épületeket szép számmal a város, más pontjain is. ,.Milyen jó len­be, ha nálunk is...” — hangzott sűrűn miskolciakat szállító panoráma-buszban a viragos ablakok láttán. Ápolt utak, tisztásé» S na mar a Nagyerdőnél tartunk. Park, csónakázó, ál­latkert, kemping, és egy me­seszép strand várja a lom­bok alatt a vendégel. No és ápolt utak, tisztaság! Többször elhangzott az esz. mecsere során és később is amikor magukra maradtak a miskolciak, hogy Debrecen különösen jó adottságokkal rendelkezik a városfejlesz­tésre. Szép. történelmi han­gulatú városmag, gyűrűs-su­garas városszerkezet, a Nagy­erdő és tágas terület az épít­kezésekhez. Bezzeg a szűk völgybe szorított, nagyüze­mekkel tűzdelt Miskolc ... Nos, valóban kiválóak a szomszéd város adottságai. De ezekkel az adottságokkal élnek is. A városközpont azért szép, mert gondosan karbantartják a régi épülete­ket, a területeket pedig jól hasznosítják. Értjük ezalatt elsősorban a tervszerűséget, a miénknél jobban átgondolt, következetesebb városfejlesz­tési munkát. Jellemző, hogy a következő ötéves terv prog­ramja már elkészült Debre­cenben. Természetesen, még kisebb-nagyobb változtatások várhatók, de nagy vonalak­ban tudják, mit, hol és ho­gyan fognak építeni. Sőt. a tanácsi vezetőktől kapott tá­jékoztatók arra utalnak, hogy legalább 10—15 évre már körvonalazódott Debrecen fejlesztése. Közös «undok Közös problémai is bőven találtak a vendégek a házi­gazdáknál.. Debrecenben is gond a vízhiány. 1975-ig be­vezetik a városba a Keleti főcsatorna vizét, felszíni víz­kivételi müvet létesítenek, de az így nyert napi 20 ezer köbméter vízzel együtt sem oldódik meg tökéletesen a város ellátása. Szennyvíz- tisztítás — éppúgy mint Mis­kolcon — gyakorlatilag nem létezik. Bár közelben a föld­gázlelőhely, mégsincs ele­gendő. A város 47 ezer laká­sából 20 ezer lebontásra érett. És ami a fő gond: a terve­zettnél Debrecenben is lénye­gesen kevesebb, összesen kö­rülbelül 6600 lakást tudnak felépíteni a jelenlegi tervidő­szakban. A lakások többsége egyéb­ként ott is házgyári elemek­ből készül. A miskolci végre­hajtó bizottságot számos új lakótelepre elkalauzolták a vendéglátók. Azt tapasztal­tuk, hogy valamivel szebbek, változatosabbak az ottani házgyári épületek, mint a mi­eink. Több az erkély, a szín a homlokzatokon. utcákat képeznek a panelházakból es ezeknek a földszintjén végig üzleteket alakítanak ki Tet­szett az is. ahogy a gará­zsokat elhelyezik az épületek alatt. Túlzás lenne természetesen azt mondani, hogy a kor igé­nyének, az esztétikai köve­telményeknek mindenben megfelelnek már a debreceni házgyári épületek, lakótele­pek. Ök maguk sem elége­dettek. az említett változáso­kat csak kezdő lépésnek te­kintik. Néhány igen szép egyedi épülettel viszont ta­lálkozhattunk. Tetszett a tu­dományegyetem vegyészeti karának csupaüveg épülete, s a most épülő zeneiskola. Voll mit (eljegyezni Kicsit irigykedve hallottuk és láttuk, hogy már megkez­dődött a városközpontot te­hermentesítő utak építése, és elkészült az a felüljáró is. amelyet több is követ a kö­vetkező években. A debrece­niek viszont szívesen fogad­nák el a mi sportcsarnokun­kat, új megyei könyvtárunkat és még sok más épületünket. Miskolc környékéről, Tapol­cáról. Lillafüredről, a Bükk­iül nem is beszélve. Volt tehát mit feljegyezni városépítő szakembereink­nek, de az is biztos, hogy. a viszontlátogatás során debre­ceni barátaink sem távoznak majd hasznosítható tapaszta­latok nélkül. Mert azt remél, jük, hogy rendszeressé vál­nak ,a kölcsönös látogatások, — ahogy az az egymást tisz­telő és szerető jó szomszé­dokhoz illik. BÉKÉS DEZSŐ *• Lnnepelnek a miskolci tűzoltók Már többször hírül adtuk, hogy az idén százéves a vá­rosi tűzoltóság. A jubileum alkalmából a városi tanács és a Miskolc városi és járási Tűzoltóparancsnokság szep­tember 15-én délelőtt em­lékünnepséget rendez. Délelőtt 9 órakor emlék­tábla-leleplezésre és koszorú­zásra kerül sor a Dózsa György utcai tűzoltóparancs­nokságnál. Avatóbeszédet mond: dr. Tóth István, a vá­rosi tanács vb-titkára. Dél­előtt 10 órakor ünnepi meg­emlékezést tartanak a me­gyei tanács dísztermében, a megemlékezés szónoka: Bér­ezi Béla. városunk tanácsel­nöke. Tizenkét órakor a Ró­nai Sándor Mnve'ődési Köz­pontban Csapó András tűz­oltó ezredes, megyei tűzoltó- parancsnok nyitja meg a ..Százéves a rrfiskolci tűzol­tóság'' című jubileumi kiál­lítást. Végül délután öt óra­kor a Szabadság téren hang­versenyt ad a jubiláló tűzol­tók tiszteletére a perecesi bányász fúvószenekar, vezé­nyel: Mentcnyi Ernő. Folyton-folyvást nő a járművek száma, egyre zajosabb a miskolci utca Csak ordítva hallják egymást Állítsátok mega zajokat! A hangok világa egész éle­tünket körülveszi. Általuk közlünk es fogadunk be is­mereteket. De fenyegetnek sőt. kínoznak is minket. A szél. az eső. a patak, a ma­darak ősidők óta kellemes „háttérzenét” szolgáltatnak. Nem mondhatjuk ugyanezt a gépekről. Örülhetünk, ha ki. bírjuk őket, s nem kell or­voshoz fordulnunk . .. Pokoli dübörgés Lépten-nyomon gyilkos hangzavar veti ránk magút. A léglökésű fúrók az útépí­tés egész környezetét 120 de­ci beles lármával háborgatják, a motorkerékpárok és teher­autóóriások 1U0—110 decibel­lel dübörögnek, a rádiók és magnók harsogása 90 decibel erejű zűrzavart áraszt. • ..A városlakók java része rosszul hall ötven év felett. És még nagyobb baj van a fiatalokkal” — írja a Scien­ces et Avenir. Egy. svéd dok­tor megállapította, hogy a serdülök körében tizszei- annyi hallászavar lépett fej 1970-ben, mint 1956-ban. A fiataloknak gyakran a szemükre vetik, hogy belefe­ledkeznek a siketítő zenébe és beszéd helyett ordítoznak. Csakhogy ez a kérdés egy­szerre tartozik az orvosra és a nevelőre. Tény, hogy sok fiatal hall rosszabbul, mint szülei ugyanabban a korban. Szörnyű kör: csak aV, ordí­tást hallják normálisan, de az ordítás napról napra több sejtet rombol szét a már amúgy is megnyomorított hallószervekben.. Bebizonyosodott, hogy. a szüntelen városi hangzavar megtámadja az agy gátlás­mechanizmusát. amely a fel­tételes reflex működését, irá­nyítja. A figyelem csökken, a teljesítőképesség zuhanni kezd. főleg a gondolkodásé. A gyomoi működés akadozik, fekély vagy más gyomorba n- ialom lép fel. A normális „csöndes” pihenés hiánya fel­halmozza és tartósítja a fá­radtságot. Ebben az állapot­ban a szervezet könnyű zsák­mányul esik oly súlyos be­tegségeknek, mint a magas vérnyomás. Olykor az ideg- rendszer mondja föl a szol­galatot. Ellentámadás A Szovjetunióban 1930 kö. rül kezdtek figyelmet fordí­tani a „zajos foglalkozású' emberek rendszeres orvosi vizsgálatára és egyre-másra dolgoztak ki gyakorlati ja­vaslatokat a géppark „elcsön. desítűsére”. Minthogy a ve­szély tovább nőtt. a szovjet kormány 1960-ban különle­ges ipari csendvédelmi tör­vényt fogadott el. Húszegynéhány laborató­riumot állítottak föl a prob­lémát gj'.ökeresen megoldó el­járások kidolgozására. A sű­rített levegővel való fémnyí­rás helyett bevezették a gáz­hegesztővel való vágást; for­gácsolás helyett, ahol lehe­tett, a hideg préselést; elter­jedtek a szegecseket hangta­lanul beverő légpisztolyok és a nagyteljesítményű, távirá­nyítású légsűrítők, módosí­tották a szövőgépek, félau­tomata esztergapadok és más zajos szerkezetek terveit. „ Totális háború ” De a „totális háború” nem korlátozódhat az üzemekre. A költségvetés megnyitja a másik arcvonalat; a nagyva­rosok védelmére irányítja a kutatókat. Térképek és grafi­konok, amelyek az intézkedé­sek mérlegét és ellenőrzését szogálják, hívják föl a figyel­met Moszkva leglármásabb negyedeire. A távolabbi jö­vőre kidolgozták a városi közlekedés gőzerő- és elekt­romos meghajtású járműveit és más csöndes szállító esz­közöket. A jelen pillanatban azonban a várostervezők te­hetik a legtöbbet terebélyes zöld övezetek beiktatásával. Noha a csend védelemnek megvannak a maga sikerei, még számos probléma meg­oldatlan. Ugyanolyan égető góndok ezek. mint a levegő es a víz tisztaságának védel­me. Mindenfajta nemzetközi együttműködés csak kifizető­dő lehet századunk ezen új ártalmával szemben. Magasabb követelmények A mindennapi életben sokféleképpen szoktuk csoportosí­tani az embereket. így például beszélünk párttagokról és pártonkívüliekről: a különbségtétel ez esetben a politikai hovatartozás, a szervezeti kapcsolat, illetve az elkötelezettség alapján történik. Hazánkban a lakosság mintegy hét és fél százaléka párttag. Ezek az emberek vállalták és vállalják azt a nagyobb felelősséget és társadalmi elkötelezettséget, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt tagsági könyvével együtt jár. Ez különbözteti meg őket párt on kívüli társaiktól. Ezt a különbséget azonban nem szabad és nem lehet ab­szolutizálni. Hiszen a pártonkívtiliek túlnyomó többsége nemcsak híve, hanem harcosa és támogatója a szocializmus ügyének. A pártonkívüliek ugyanakkor a párt számára a folyamatos utánpótlás bázisát is jelentik. Évente sok ezer ember válik hazánkban pártonkívüliből a párt tagjává. Erre természete­sen nem mindenki kész es alkalmas! Társadalmunkban még jelen vannak a polgári, kispolgári, szocialistaellenes nézetek, s az ezeket hordozó emberek, ök nem lehetnek a kommu­nista párt tagjai. Ugyancsak nem feltétlenül érett erre az sem. aki egyébként becsületesen dolgozik, rendes, tisztessé­ges ember, akár valamilyen társadalmi tisztséget, irányító posztot töltsön is be. Ezekért az erényekért méltán megillet bárkit az elismerés, a megbecsülés, de a párttagsághoz ennyi még nem elég! Arra, hogy ki alkalmas a pártba való felvételre, és ki nem, azt mindig valamely alapszervezet tagjainak kell konkrétan eldönteniük. Mit vizsgáljon az alapszervezet a felvétel ese­tén? Mire törekedjen és milyen irányban fejlessze tevé­kenységét a pártba belépni szándékozó? Az egyik legfonto­sabb feltétel, hogy az illető végez-e társadalmi tevékenysé­get valamilyen területen és milyen eredménnyel. Ameny- nyiben ez a tevékenység rendszertelen volt, mi akadályozta ebben, s hogyan tud a jövőben a társadalmi tevékenységbe bekapcsolódni? Szükséges elemezni, milyen az illető közéleti szereplése. Van-e véleménye a közéletet érintő kérdésekben, s mi tük­röződik a véleménynyilvánításban? Milyen a felvételt kérő kiállása a párt politikája mellett? Fontos mérce még a fel­vételét kérő politikai iskolázottságának színvonala. Nem közömbös, milyen nézeteket vall a pártba belépni kívánkozó az alapvető világnézeti, ideológiai kérdésekben. Ezért tájékozódni kell olyan irányban, hogy a tudományos marxista világnézet talaján áll-e ?! Következésképp, hogyan viszonyul önmaga és családja a valláshoz, a szocialista haza- fisaghoz, az internacionalizmus elvéhez?! A vallásos világ­nézet. a nacionalizmus, a sovinizmus — s ezt világosan meg kell mondanunk — összeegyeztethetetlen a párttagsággal! Az anyagi termelés területén dolgozó pártszervezetek a kiválasztásnál tartsák szem előtt, hogy területükről döntő többségben fizikai dolgozók és kisebb mértékben műszaki értelmiségiek felvétele kívánatos. Ügy. hogy közöttük jelen­tős számban legyenek fiatalok és nők. A szellemi életben működő pártszervezetek elsősorban a kiemelkedő szakmai, társadalmi, közéleti tevékenységet vesző alkoto .értelmiségiek felvételét tartsák feladatuknak. Á magasabb követelmények támasztásából fakad, hogy bármely pártszervezetnek csak annyi embert lehet es szabad felvennie a pártba, amennyi a párttaggá nevelés időszakában az előírt követelmények teljesítésével erre alkalmassá válik. Ez az egyetlen mérce és szabályozó elv akkor is, ha párt- szervezeteink jelentős része esetleg hosszabb időn keresztül nem vesz fel új párttagot. Politikai hiba, ha statisztikai indokokra hivatkoznak és nem arra. hogy az illető az egyik vagy másik követelménynek nem, vagy még alig felel meg. Erre már csak azért is ügyelni kell, mert az elutasítással senkit sem szabad megsértenünk és el taszítanunk a párttól! Tagfelvételi elveinket úgy kell érvényesíteni, hogy tovább szélesedjék, erősödjék a párttal rokonszenvezők tábora. Most nem a számszerű fejlődés nagysága a pártépítési munka mércéje! A cél a párttagság szociális összetételének javítása, fegyelmének megszilárdítása, felkészültségének fo­kozása. a társadalom érdekében végzett önzetlen munkájá­nak és példamutató emberi magatartásának fejlesztése. DR. SZABÓ IMRE, az MSZMP KB alosztályvezetője telephely a mélyépítőknek Dinamikusan fejlődik a Miskolci Mélyépítő Vállalat; dolgozói tavaly például már mintegy 220 000 négyzetmé­ter útfelületet készítettek vá­rosunkban. dupláját kz öt évvel azelőttinek. Az előre­lépés egyik fontos követel­ménye az új telephely fel­építése, amelynek a közel­múltban készült el a beru­házási programja. Az elkép­zelések szerint több lépcső­ben épül majd fel, attól is tüggő gyorsasággal, hogy az elkövetkező években mennyi fejlesztési alapot tud képez­ni a vállalat, illetve milyen támogatást kapnak városunk tanácsától. ÍJj hűtőipari piacok Az idén 960 vagonnyi mi­relit-árut gyárt a miskolci hútöház. üzembe helyezése óta minden eddiginél többel. Tokaj aranyai Az évszázadok óta híres to­kaji bor. s legfőképpen a to­kaji aszú étidig 232 aranyér­mét .-»zerzett nemzetközi bor­versenyeken. Az idén 68 or­szágba • exportálja a Toka.i- hegyaljai Állami Gazda^ag Borkombinatja a külföldi pia­cokon is keresett italt. Habár az üvegeken levő, Rákóczi­imért ábrázoló borkombináti embléma nagyon szép, a si­ker titka valószínűleg belül található... A különböző országokba ex­portált áru mennyisége elő­ször érj el a 360 vagonnyit. a tőkése x port bői származó árbevétel meghaladja az 1 millió dollárt! A nagy nyu­gatnémet és svéd megrende­lők mellett — amelyek mar hagyományos' vevőknek szá­mítanak Miskolcon — most újabbak jelentkeztek. Oszt­rák. spanyol és svájci cégek is érdeklődnek az idei BNV- nagydíjas termék, a gyorsfa­gyasztott, elősütött hasábbur­gonya iránt, amelyből 1 év alatt 400 vagonnyi I gyárt majd a hútöház.

Next

/
Thumbnails
Contents