Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-07 / 210. szám

STOP! EGY PERCRE! Mitöl lesz jó az utas közérzete? Autósok, motorosok rovata Borsod gépjármű-állomá­A képen balról jobbra: Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Baranyai Tibor, ax MSZMP KB osztályvezető helyettese, Berki Mihályné nyugalmazott megyei tanácselnök, az Országos Béketanács tagja, s a szónoki emelvény mögött Hegyi Imre országgyűlési kép, viselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Megválasztották a kongresszus küldötteit Mcg'jei békekonferencia Miskolcon A VIII. magyar békekongresszusra való készülődés jegyé­ben tartották meg tegnap Miskolcon a megyei békekonfe­renciát a megyei tanács dísztermében. A résztvevőket dr. Szi- las A. Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a Hazafias Nép­front megyei alelnöke köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet Baranyai Tibor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács Kálmánná, az SZMT-titkára, Berki Mihályné nyugalmazott megyei tanácselnök, a Béke­tanács tagja, Járai János, a megyei KISZ-bizottság titkára. nya megközelíti a százezer darabot. Az autós, — ha a gépkocsiról van szó — csak a márkára gondol, a szak­emberek azonban másra is. Nevezetesen a szervizháló­zatra, az utak állapotára, az út menti benzintöltő és pi­henőhelyek számára, a köz­lekedési morálra. Amennyi­re örülhetünk a magángép­kocsik imponáló szaporodá­sának, annyira aggódhatunk a gépkocsikhoz kapcsolódó létesítmények és szolgálta­tások — a kívánatosnál las­súbb ütemű — fejlődése mi­att. A héten ülésező megyei szállítási bizottság e kettős­ség jegyében tűzte napirend­re a témát: a közutak infra­struktúrájának jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Az igazén jó kevés A szállítási bizottság meg­állapította, hogy az útháló­zat fejlesztése megyénkben — a megtett intézkedések el­lenére — évek óta elmarad a gépjárműállomány szám­szerű növekedésétől. A mos­tani helyzet nem elégíti ki a forgalmi igényeket. Az utak nagy része szerkezeti vastag­ság, pályaszélesség, illetve vonalvezetés szempontjából nem felel meg a motorizáció fejlődéséből eredő követel­ményeknek. A nem megfele­lő úthálózat növeli a jármű­vek üzemeltetési költségeit, lassítja a forgalmat és növeli a balesetveszélyt. • A KPM kezelésében levő 2500 kilométer útból ötszáz kilométer minősíthető meg­felelőnek. A tanácsi útháló­zatnak viszont csak 236 kilo­méteres szakasza tekinthető igazán korszerűnek. A terv­időszakban a rendelkezésre álló pénzből megyénk taná­csi úthálózatának hosszát tíz százalékkal növelik. A KPM utaknál elsősorban a burko­latot építik át, illetve erősí­tik meg. Messze van a szerviz A közúti infrastruktúra helyzetét az úthálózat meny- nyisége és minősége mellett meghatározza a kiszolgáló Évente •• Ötezer bevezetett újítás Borsodban a szocialista címet elnyert munkabrigádok száma meghaladja a hétez­ret. Úgyszólván valamennyi brigád évről évre kiveszi ré­szét az újítómozgalomból. Ma már egy év leforgása alatt ‘több, mint 11 ezer ja­vaslatot nyújtanak be a szo­cialista kollektívák. A beve­zetett újítások száma több, mint ötezer. Az ezáltal elért megtakarítás megyei viszony­latban meghaladja az évi 185 millió forintot. De jól járnak az újítok is, akik az elmúlt évben például több, mint 16 millió forint újítási eszmei díjat és újítási jutalmat kap­tak. létestímények és a forgalom- technikai eszközök száma is. A megyénkben levő 34 üzemanyagtöltő állomás (a kútoszlopok száma 134) ke­vés és a technikai színvonal sem felel meg a korszerű forgalmi követelményeknek. Hasonló mondható el a szer­vizhálózatról is. Borsod száz­ezer járműve évente 1,6 mil­lió óra kapacitású szervizt igényelne, a jelenlegi nyolc- százezer órával szemben. A területi elosztás sem megfe­lelő, hiszen a kapacitás nagy része Miskolcra koncentráló­dik. így aztán gyakran nyolc­van—száz kilométer távol­ságból is a megyeszékhelyre hozzák javítani a kocsit. Még az olyan frekventált útvona­lon, mint a 3. főközlekedési útvonal Miskolc és a határ- állomás közötti — közel het- venkilométeres — szakaszán sincs egyetlen korszerű.autó­szerviz. A közúti segélykérő tele­fonhálózat sincs kiépítve. A meglevő nyilvános telefonra utaló útbaigazító táblák is kiegészítésre szorulnak. A megyében a 3-as számú fő­útvonal Mislcólc—Mezőkö­vesd szakaszát kivéve —nin­csenek közúti pihenőhelyek. Így a leálló járművek az utat, illetve az útpadkát ve­szik igénybe a pihenéshez, s ez egyrészt akadályozza a forgalmat, másrészt baleset- veszélyes is. < Hatezer vendég alhat A közúti infrastruktúra ré­szét képezi a venfléglátó- hálózat is. A megye kilenc szállodájában, 24 turistaszál­lásán, valamint a nyaralók­ban és a kiegészítő szálláso­kon csaknem hatezer vendég helyezhető el egyszerre. Idényben azonban ez kevés. Az elszállásolás különösen nagy gondot jelent Aggtele­ken, Sárospatakon, Mezőkö­vesden. * Az eddigi észrevételek nemcsak kritikát, hanem fel­adatot is tartalmaznak. A szállítási bizottság helyzet­elemző tanulmánya egyben a tennivalókra is felhívja a figyelmet, annak érdekében, hogy az utakon és az utak mentén csak szépet lásson, csak jót tapasztaljon az, aki kocsiba űl. Holnap reggel hat órakor kezdődik a répafeldolgozási idény a Szerencsi Cukor­gyárban. Ez alkalomból fel­hívtuk dr. Gönczi Ferencet, a gyár igazgatóját, hogy az idei idényről érdeklődjünk. A gyár Borsod, Hajdú és Szabolcs megyéből kap cu­korrépát. Várhatóan több, mint 40 ezer vagonnal dol­goznak majd fél a következő hetekben, ebből a népgazda- ságilag oly fontos termény­ből. Az idei cukorrépa minősé­ge a jelek szerint jobb lesz a tavalyinál. Erre engednek következtetni a tegnap be­Vendégül lát Borsod Megjelent a műsorfüzet Tegnap elkészült a Borsod megyei Nyomdaipari Válla­latnál a Vendégül lét Bor­sod műsorprogramja. A több ezer példányban készült reprezentatív megje­lenésű műsorfüzet (a grafikai munkákat Párkányi Ferenc végezte) a következő napok­ban eljut az ország minden részébe. A szeptember 20-tól október 7-ig tartó 192 kü­lönböző műsor —, melyről hírt ad — sokoldalúan mu­tatja be megyénket, Borsod vendéglátóiparát, kereskedel­mét és idegenforgalmi neve­zetességeit. Jó a gabonatermés Szerdán délelőtt a Délbor­sodi Területi Tsz-szövetség miskolci székházában Szabó József, a Vetőm a srterr" éltető és Értékesítő Vé’ialat fiszak- magyarorszáai Közrxmt.iának igazgató ia tájékoztatta az új­ságírókat. a tanácsok, a tsz- ek, s a szaporító gazdaságok képviselőit az őszi vetőmag- ellátás helyzetéről. A vártnál iobb lett a gabo­natermés. Megyénkben az őszi búza hektáronkénti át­lagtermése 31,3 mázsa volt. 4,3 mázsával több az előző évi átlagnál. Az országos át­lag is minden eddiginél na­gyobb, 34.8 mázsa hektó’•ón­ként. A jó termés a műtrá­gya nagyobb arányú felhasz­nálásának, a vegyszeres gyom­irtás kiterjesztésének, a ma­gasabb fokú gépesítettségnek köszönhető. A továbbiakban az őszi ve­tőmagellátás helyzetét ismer­tette Szabó József. Elmondot­ta. hogy Borsod megye me­zőgazdasági üzemei összesen 523,9 vagon korai, középko­rai, középkésői és takar­mánybúza vetőmagot igé­nyelték; mintegy 100 vagon­nal kevesebbet, mint tavaly. Ez rendkívül sainálatos, hi­szen a fajtaváltás és felújí­tás ideális aránya 100 száza­lék, a MÉM által megjelölt — még kedvező arány — pe­dig 50 százalékos lenne. Ez­zel szemben Borsod megye mezőgazdasági üzemeiben a felújítás, a rendelkezésre álló adatok szerint, s az 523.9 va­gon eladott vetőmagot figye­lembe véve 28,3 százalékos. A szakembereknek mindent meg kell tenniük az intenzív, „sokat tudó", újfarta vető­magok elterjesztéséért. Szabó József igazgató töb­bek között kifejtette: a vető­magot házilag nem érdemes termelni. Ha egv gazdaság például 100 holdon termel búzát, s a vetőmagot a vál­lalatnál rendeli meg, azon kívül, hogy garantáltan kitű­nő vetőmagot kap, mintegy 50 000 forintot takarít meg. NY. I. fejeződött próbaüzemelés eredményei is. Az évi nagy karbantartás idejében befe­jeződött, így zökkenőmente­sen kezdődhet az idény. A gyár igazgatója megbe­szélést folytatott a vasút és a Volán képviselőivel, — írásban rögzítették a kölcsö­nös tennivalókat — és így remény van arra, hogy nem lesz fennakadás a cukorrépa szállításában. Előreláthatólag 4100 vagon cukor hagyja majd el a gyá­rat (tavaly 3450 vagon cukor készült itt). A megnyitó után Hegyi Imre a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő, tartott beszámo­lót a megyei békemozgalmi tevékenységről és a további feladatokról. Először arról szólt, hogy szerte a világon figyelemre méltó eredmé­nyek születtek a béke védel­mében. Előtérbe került a vi­tás kérdések tárgyalás útján való rendezése. Hazánk külpolitikájának alapköve továbbra is a Szovjetunióval, a testvé­ri szocialista országok népeivel való szoros ba­rátság. A VII. békekongresszus óta eredményekben gazdag idő­szakról adhat számot me­gyénk békemozgalma. Barát­ságvonatok indultak a Szov­jetunióba, szovjet vendégek érkeztek Miskolcra, a megye városaiba és községeibe. A Az ország másik nagy cu­korgyárában, a hatvanibein már kedden megindultak a gépek, és megkezdődött a mintegy száz napon át tartó cukorgyártási idény. Az idei esztendő „édesebb” lesz, mint a tavalyi volt, már az első napi nyersanyagból 14,5 szá­zalék cukrot nyertek. A hat­vani gyárban több új beren­dezést állítottak az idén üzembe. Átépítették többek között a répaszelet-szállító berendezést, amelynek segít­ségével az eddiginél jobb minőségű takarmányt készí­tenek majd. E. A. béke és barátság rendezvé­nyeken ezrek vettek részt Borsodban. A szomszédos országokból kiváló művész- együttesek jártak megyénk­ben, számottevően nőtt a kö­zös kulturális rendezvények száma. Egymáshoz kötődő történelmünk számtalan olyan emléket őriz, ami al­kalmat ad népeink barátsá­gának szorosabbra fűzéséhez. Hegyi Imre elmondotta, hogy a magyar békemozga­lom nagy felelősséggel ké­szül a VIII. békekongresz- szusra. Szükséges, hogy az akti­visták még nagyobb A Bányász Kulturális Hetek keretében augusztus 21-én Má­don, az ásványbányák kultúr­termében nyílt meg az a bé­lyegbemutató, melyen a mádi és rudabányal gyűjtőkön kívül az NDK-beli Aschersleben filatelis- tál mutatták be gyűjteményük legszebb és legérdekesebb da­rabjait. A kiállítási anyagot szeptem­ber 1—10. között Rudabányán, az Ere- és Ásványbányászati Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők, szeptember 15—20. között pedig a tokaji Helytör­téneti Múzeumban mutatják be az anyagot. A kiállításokon kép­viseltetik magukat az aschersle- beni bélyeggyűjtők is. Ez alkalomra borítékot és em­léklapot hoztak forgalomba. ■k Megjelent a Fllatéliai Szemle szeptemberi száma, melyből megtudhatjuk, hogy a Jövőben ifjúsági rovattal is gazdagodik a lap. Igen érdekes és tanul­ságos cikket olvashatunk a nyolc szocialista ország bélyee^víííő'- nek seregszemléjéről, a „SOCFI- LEX III” bélyegkiállitásról, ahol hazánk filatelistái is jelentős si­kereket értek el. Megtalálható a lapban a júliusi rejtvénypályá­zat eredményhirdetése, s egy részt vállaljanak a béke­harc mai feladatainak tudatosításából. Hegyi Imre után Kovács Kálmánné kért szót, aki korreferátumában megyénk szakszervezeti tagságának helytállásáról számolt be. A kommunista szomba­tokon, vietnami műsza­kokban tízezrek vettek részt Borsodban. Felszólalt Deme László, a megyei pártbizottság titkára és Sebestyén Nándorné, a Béketanács főtitkára is. A korreferátumok, hozzá­szólások után kiosztották az Országos Béketanács kitün­tető jelvényeit, melyet Rozs­nyói Tibor, Tiser Gyula, Papp Arzén, L. Timkó Mi­hály és Szépe Antalné kap­ták meg. A megyei konferencia résztvevői ezután megválasz­tották a VIII. magyar béke­kongresszus borsodi küldöt­teit. újabb keresztrejtvény-pályázat, melynek révén festménysoroza­tokat és blokkokat nyerhetnek a szerencsés pályázók. ★ Szeptemberben jár le az alábbi bélyegújdonságok igénylési ha­tárideje : Csontváry sorozat 15 Ft. Csontváry blokk 10 Ft: ★ A legnagyobb magánpostai vállalkozás a Thum-Taxís posta volt, melynek Magyarországot is felölelő .hálózata a XV. század­tól mintegy 400 évig állt fenn. Bélyegeket is bocsátott ki. is­mertebb egyéb magánposták: az USA-beli „Pony Express”, az oroszországi helyi posták és „zemsztvo”, a dán Thule posta és bélyegeik. A magyar magán­posták közül a küldöncposták a legismertebbek és legkeresetteb­bek. Magánbélyegeket bocsátott ki a Zala—Somogyi Gőzhajózási Rt. és a Dunagőzhajózási Tár­saság is. A ma is létezők közül a Lundy, a Herrn és a Csörgő- kígyő-szigetbeli magánposták a legjelentősebbek. A magánposta fáradságos utánjárást igénylő, nehéz, de hálá* gyűjtési terület. V. Gy. B. I. A DH telexszolgálata jelenti: Több répából—jobb cukor N. j. BÉLYEGGYŰJTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents