Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)
1973-09-26 / 226. szám
Mi történt azóta? Á sza vak elrepültek, a szemét maradt Mérgesek voltak rám a fuvarosok. Mert, hogy a/, ördögbe is nem m ok n.vugö-'i ', — s hagtnám ők ;t is bék-*n a Ltuza tér 2. sz. alatti telek miatt. — Csak bennünket piszkálnak? Adófizető iparosok vagyunk mi. Hétezer forint adót fizetek magam is a városnak a fuvarozás után évente. Es már 1950. óta. De lassanként már helyünk sem lesz, ahol megállhatnank — fakadt ki egyikük. Érvelnék ellene, hogy milyen egészségtelen, mennyi betegség forrása lehet itt a piac peremén ez a szabadtéri lóistálló, kocsiparkoló vagy minek nevezzem, de letorkol, s hozzá — hatásosan! — Hát az ott, tán egészségesebb? Azok a kukák! Tessék csak megnézni, még a járda mellett is folyik belőlük a rohadt paradicsom lévé. Az nem egészségtelen? Nem büdösíti el az egész teret? Csak a mi lovaink?. . . Es most már valóban nem tudom, melyik a gusztustalanabb: az istállóvá züllesztett telekrész vagv a piaci kukatároló majdhogy szemben vele. A város szívében! Ez a kukatároló, ez meglepetés. És nem kellemes. Múlt heti látogatásom alkalmával jótékonyan takarták szemem elől a járda mentén parkírozó teherautók. (Ez is rejtély, az a magabiztos bátorság, ahogy fittyet hánynak a KRESZ-táblák tilalmainak a Búza tér környéki utcákon. Majd minden sarkon ott van a „Várakozni tilos!’’ jelzés, ám előttük és mögöttük fűzérben parkolnak a gépkocsik tucatjai. Vajmi ritkán adódhat rá precedens, hogy valaki ráfizetne a „merészségre”.) Tulajdonképpen az adott okot az újabb látogatásra, hogy megnézzem: a szeptember 20-i számunkban megjelent. Zugpiac a Búza téren című cikk nyomán történt-e végié valami? Völt-e foganatja a városi tanács kereskedelmi osztálya által hozott intézkedésnek, kitakarították-e a Búza tér 2. sz. alatti portát, amely a tavaszi szanálás óta a senki földje lett? Sőt rosszabb annál, mondjuk ki magyarán: trágyagyűjtőhely. Az élelmiszer- piactól karnyújtásnyira! S még ez a kukatároló is hozzá! Mindkettő a város szívében. A Piac- és Vásárcsarnok Felügj'elöségen újra csak azzal fogadnak, mint a múlt héten: nem az ő kezelésük alatt van a terület — bár kérték az év elején a használati jogot —, ezért takarításáról ők nem kötelesek gondoskodni. (Pénzük sincs rá!) Dokumentálják is, amit mondanak. Az I. kerületi tanácsi hivatal építési és közlekedési csoportjának kezelésére bízták a Búza tér 2. sz. alatti telket. Nekik kellene intézkedni a letakarításáról, a fogatosok elől való lezárásáról, Ami pedig a kukatárolót illeti: ők is tudják, hogy. jelenlegi formájában nem éppen higiénikus (enyhén szólva!), s éppen ezért már szeméttároló konténereket rendeltek, amelyek zártabb rendszerűek. — Bár tartunk tőle, hogy akkor meg a konténer mellé dobják a hulladékokat — mondják, s ebből kicsendül, hogy még a konténert is félmegoldásnak tartják csupán. A KÖJÁL véleményéről faggatom a felügyelőség vezetőhelyettesét, de a válasz bizonytalan: voltak kint az egészségőrök az idén is (tavaly gyakrabban látták őket), de a kukatárolót csak a népi ellenőrök tették szóvá, az üres telekből lett lovasparkírozót pedig senki se. (Nddassy Lajos olvasónkon kívül, aki levelével hívta fel rá a figyelmet.) Aem olyan egyszerű ez, kérem! Az I. kerületi tanácsi hivatalban Csanádi László mérnök-ügyintéző is arra hivatkozik : nekik senki sem szólt az inkriminált portán uralkodó helyzetről. legalábbis ő nem tud róla. Persze egyetért azzal, hogy ki kell takarítani, körül kell keríteni, de hát azt előbb még meg kell beszélni, hogy miből teremtsék elő a szemétszállításhoz szükséges pénzt, mert hogy erre „nincs Háromnapos karácsony Ebben az évben november 7-e szerdára esik. Mivel a megelőző vasárnaptól két munkanap választja el, a munkaidőbeosztás nem változik. Ennek megfelelően hétfőn és kedden a szokásos munkarendet kell követni. December 25-e és január 1-e keddre esik, a megelőző vasárnaptól csak egy munkanap választja el. Ezért a heti pihenőnapot az általános érvényű rendelkezések értelmében a közbeeső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidőbeosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombatom) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő-beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, december 25, 26, és január 1. munkászüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabad szombat lenne, ezt 23-án, illetve 30-án kell kiadni. A munkaidőbeosztás ezeknél a vállalatoknál tehát a következő: December 22 és 29-e (szombat) rendes munkanap, 23-a és 30-a (vasárnap) szabadnap, 24-e' és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, december 25—26 és január 1. (kedd, szerda, illetve kedd) munfca- szüneti nap. E rendelkezések nem alkalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatoknál. A kereskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok működési rendjét a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve a tanács határozza meg. REFLEKTOR Ma Budapesten a Technika Házában megnyitják a környezetvédelmi napokat. * Győrött országos szociológiai napok kezdődnek. Halma jugróm (Heves megye) Kopernikusz-emlékkiállítást nyitnak meg. tr Kaposvárott kétnapos urbanisztikai ankét kezdődik. ★ Kecskeméten borászati szakemberek a pincegazdaságok szerepéről tanácskoznak. if: Mátészalkán megnyitják a „Modern háztartás — kultúrált életmód” című kiállítást, Oroszlán emléktáblát avatnak az 1848- as mecseki csata emlékére. keret”! Meg aztán az is gond, hogy a kerítést kivel és miből (!) csináltassák meg. Egyszóval: nem olyan egyszerű az, kérem! Csakhogy: ki hiszi el. hogy egy akkora város, mint Miskolc, olyan szegény lenne, hogy hetekbe teljék annyi „keretet” összekaparni, amennyiből egy pár négyszögöles területet ki lehet takarítani, le lehet zárni? Józan ésszel felfoghatatlan, miért szükséges netán külön tanácskozást összehívni vagy éppen az aktahalmot szaporítani olyan ügyben, amely halasztást nem tűr, amely mindannyiunk egészségére veszélyes, s amely végső soron az ország második városában „piti”-ügvnek kellene, hogy számítson. ■ Már legalábbis, ami az anyagi kihatását illeti. RADVÁNYI ÉVA Mozgalmi dalfesztivál A mozgalmi dalfesztivált minden esztendőben megrendezik Borsodban, illetve Miskolcon. Az idén november 25-én tartják meg a diák- és munkáskórusok versengését. Az előkészítő munka már megkezdődött. A KÓTA. karöltve a KISZ megyei és városi bizottságával, szervező bizottságot alakított, amely szeptember 28-án. pénteken tartja első ülés“* Elő Népink A Napjaink, Észak-Ma- gy.arország kulturális és irodalmi folyóirata körül csoportosuló írók, költők az Élő Napjaink című rendezvénysorozatban mutatkoznak be. Legközelebb Galambos Lajost látják vendégül: szeptember 29-én eáte 6 órakor a központi leány- kollégiumban fogadják az írót. Az irodalmi est házigazdája Serfőző Simon, a Napjaink rovatvezetője. A Tárcái környéki szőlőhegyeken már megkezdődött a szüret. Igaz, ezt még csak úgy hívják: próbaszüret, a kutatóintézet szakemberei most ellenőrzik a fürtök érettségét, a must cukorfokát. Az első vélemények szerint gazdag lesz az idei termés, jónak ígérkezik a hegyaljai bor. (Ágotha Tibor felvétele) A munkásosztály ma Mai viszonyaink között melyek a munkásosztály kar- rakterét meghatározó főbb vonások? Az osztály legfon- tosab jellemzője, hogy tevékenysége — miután a termelés legfejlettebb területén. az ipari nagyüzemben dolgozik — alapvető jelentőségű a társadalom egész fejlődésében. A legfőbb politikai erő Az előbbi objektív alapja a munkásosztály társadalmi helyzetének, alapvető érdekeinek, szervezettségének, fegyelmének, koncentráltságának, s mindannak, ami a legfőbb politikai erővé emeli a proletárhatalom védelmében, a szocialista rendszer továbbfejlesztésében. A munkásosztály léte és tevékenysége az össznépi tulajdonhoz kapcsolódik. Ezért a leginkább érdekelt a szocializmus eszméinek, erkölcsi normáinak érvényesítésében, a munka szerinti elosztás megvalósításában, a kispolgári eszmék és felfogás elleni harcban, a kollektivizmusnak, a gazdasági integráció gondolatának képviseletében. Ebből fakad a munkásosztály förradalmisága, amely a társadalom gyökeres átalakításában, a szocialista építés mindennapi gyakorlatában jut kifejezésre. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte —. hogy bár a társadalom egésze, az egyes osztályok és rétegek egyaránt érdekeltek a haladásban, a szocializmus építésében, az érdekeltség foka és közvetlensége mégsem azonos. Még a munkásosztályon belül sem! A nagyüzemi munkásság szerepe A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi munkásság számára magától értetődő a szocialista átalakulás folyamata, mert e réteg létfeltételeivel állnak a legszorosabb kapcsolatban a szocialista építés konkrét követelményei. Ugyancsak e réteg öntudata, politikai aktivitása fejezi ki leginkább a munkásosztály egészének valóságos érdekeit. Következésképpen a pártnak az osztály vezető szerepe érvényesítésekor, célkitűzéseinek megfogalmazásakor elsősorban a legöntudatosabb és legaktívabb rétegre, a nagyTállyai történetek Hol keresztelték meg Kossuth Lajost? A tállyai emberek büszkék falujukra. Szeretik a községet, öntudatosan beszélnek történetekről, különösen, ha idegenekből áll a hallgatóság. Nagyon sokan egyedülállónak tartják jólértesültsé- güket. Elbeszélésük magvát többségében valóban megtörtént események alkotják, melyhez izgalmas körítést alkotott a fantázia. Nem lehet ezekért elmarasztalni őket, hiszen olyan hévvel mondják... Különösen a szüret befejeztével kerülnek elő a régi történetek. Megelevenedik a múlt — ebben természetesen az előző évről megmaradt bornak is része van —. s a nagyapáktól, az öregektől hallott történetek vénet nem érnek. Lehet, hogy már többször is elhangzottak az évtizedek folyamán egyes pincékben. Talán a csattanós végű elbeszélések nincsenek hatással a hosszú évtizedeket átvirrasztott falakra, de a hallgatóknál annál inkább. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hangos nevetésük, mely még a dohos pincefalakat is visszhangra ösztökéli. Még most is a legtöbbet beszélik, s talán egyike azoknak a történeteknek, amelyekre legbüszkébbek Tállyán: Az járja a községben, hogy Kossuth Lajost itt kereztel- ték meg a református templomban. S nagyon erős emberiek kell annak lenni, aki erről „meggyőződött” emberrel vitába bocsátkozik. Ügy gondolják, ez az esemény is hozzájárul a község patinájához. A valóság az, hogy hosszú időn keresztül úgy tartották számon — tévesen —, hogy a keresztelő Tállyán történt. Mindaddig, amíg a múlt század végén Smidt református lelkész nem készített egy feljegyzést — amely egy egyházi iratok között most is megtalálható —. s be nem bizonyította. hogy nem Kossuth Lajost hozták Tály- lyára keresztelni, hanem a lelkészt vitték Monokra, aki a református egyház szertartása szerint megkeresztelte Kossuthot szdlőhárában. G. KOVÁCS LÁSZLÓ üzemi munkásságra kell támaszkodnia! Ma alapvető kérdés számunkra, hogy a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság megfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munkahely ügyeiben, és anyagi értelemben is mindjobban legyen élvezője az ország gyarapodásának. Olykor jóindulatú emberek is — akik még vannak győződve arról, hogy osztályalapon állnak — beleesnek az osztályálláspontot tagadó hibákba. Ez manapsag többnyire úgy jelentkezik, hogy szélsőségekben gondolkodnak. nem mérik fel reálisan a társadalom különböző osztályainak, rétegeinek a szocializmus viszonyai között kibontakozó egyesülési folyamatát. A társadalmi integrálódás létező folyamat, amelynek lényege az egyes osztályok és rétegek viszonyaiban mutatkozó nagyobb eltérések, illetve különbségek fokozatos kiegyenlítődése és ennek talaján az alapvető érdekek közelítése. Azonos és eltérő érdekek A tulajdonviszonyokban lezajló változások és a mező- gazdaság nagyfokú gépesítése, a falusi életmód rohamos „városiasodása” alapján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az alapvető érdekek síkján találkoznak. Ugyanakkor látni kell. hogy még mindig lényeges különbségek vannak az egyes osztályok, rétegek létfeltételeiben. Ezt fejezik ki a sajátos érdekek, az érdekeltérések, sőt összeütközések. Ha túlbecsüljük a társadalmi különbségek kiegyenlítődését, s nem veszünk tudomást a meglevő osztály- és szociális különbségekről, akkor akar- va-akaratlanul háttérbe szorítjuk a munkásosztály vezető szerepének objektív alapját, azaz formálissá tesz- szük vezető szerepének tényét. Éppen a szövetséges ikh ez fűződő kapcsolat szilárdsága és állandó erősítése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzetéből adódó politikai vezető szerepet foglaljon el. és ez társadalmi elismerést is nyerjen. Pártunknak fontos tapasztalata, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája. ha az szorosan kapcsolódik a munkásosztálv vezető szerepéhez. BÍRTA ISTVÁN Borsod ásványai A földrajzi-földtani hetek alkalmából Borsod ásványai címmel érdekes kiállítást rendezett a TIT kisgeológu- sok baráti köre az SZMT- székház előcsarnokában. Többek között bemutatják az általános iskolák és gimnáziumok oktatási anyagát, láthatjuk a Rudabányán és környékén található ásványokat, a Lillafüreden, ' Bogácson, Gyöngyösön található vulkáni kőzeteket, a Borsodban lelhető cseppköveket, Telkibánya és Gyöngyösoroszi gyönyörű ásványait. A kiállítás október 7-ig naponta 8 és 17 óra között tekinthető meg.
