Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)
1973-09-24 / 224. szám
Lakatosok, fel szolgálók, fodrászok lesznek Az /> €iSO MEGHATÓ LÁTVÁNY A JÁRNI TANULÓ EMBERKE. AMIKOR ELŐSZŰR EMELIK KI A BABAKOCSIBÓL ÉS MEGTESZI AZ első lépeseket, bizonytalanul. IMBO- LYOGVA FÖLDET ÉR A LÁBA. TAPOGAT, KÍSÉRLETEZIK. EL-ELCSODÁL- JLCOZIK, MÉG ÜGYETLEN- WKEDIK. S KÖZBEN FELFEDEZ. AZTÁN FJ .ENGEDIK A KEZÉT ÉS JÁRNI KEZD, EGYEDÜL. i Ez jut eszébe az embernek. amikor azoknak a mozdulatát lesi. akik az első fo^fesokat tanulják. Fiatalok, ?Sik szakmunkások lesznek, lakatosok. pincérek, fodrászok.- Ezekben a hetekben illesztik a regzelőt az érdes fémfelületre először; kezükben még meg-megremeg a tárca, s még nem tudják megfenni a borotvát... ÉPFU-telep tanműhelyei- mintaműhely. A pa- do* felsepert, a munkaasztalokon rend, a fiókokban a szerszámok, glédában, a matt felületeken fáradtan tova- siklik az őszi napfény, a sarokba állított filodendron levelein nyugtatja sugarait. Kezük — gyerekkéz Az ablaktáblákon elegendő világosság jut ahhoz a 15 első éveshez, akik a középre helyezett asztal körül ülnek, s áhítattal figyelik Boros Károly szakoktató szavait. Már tudják, hogy nem ör- döngös dolog századmillimétereket mérni, segít az indikátoréra és a mikrométer, ügyes eszköz a tolómérce, és az előrajzolás tudománya alapvetően fontos, csak gondosan kell odailleszteni a pontozót és vigyázva húzni a rajztűt... Az év eleje óta három hét telt el. és a teherautó hengerperselyéről már megállapítják: kikopott, elhasználódott ... Ök már megtették azt a bizonyos első lépést. Tünede- zik mozdulataik sutasága. Kamaszarcúak. Overálban, rpagasszáhú cipőben. Kezük, még gyerekkéz. Könnyű kéz. A szakoktató a kezekről is beszél. Hogy a munkásé „nehéz”. Nem ,.finom kéz”. Elnehezül a sok ezer kalapácsütéstől. Mégis, a jó karosszérialakatos lemezművész is. Formáz a kalapáccsal. És univerzális szakember, mert lánggal és villannyal is tud hegeszteni. S persze az autó- szereléshez ugyancsak ko- nyít. Lovász István és Borbély Zoltán tanulók arról vallanak, miért választották éppen ezt a szakmát. Látták, hogy roncskocsiból autót kalapál a mester... A vend«5» kedvére... Kenyérhordással, tányértörléssel kezdték. Ezt meséli Halász Erzsébet, Loló Sándor és Papp László. A szín: a Katowice étterem. Ide járnak gyakorolni. S most kifújhatják magukat a déli forgalom után, amikor 20 perc alatt 200 ebédet is feltálalnak Mindhármójuknál családi hagyomány a pincérkedés. Tudlépések ták, mit vállalnak. Még gyerekes mosolyuk mögött, már felfedezni vélem a pincér- udvariasságot, a VENDÉG kedvére forgolódó „profi” vendéglátóipari szakember mentalitását. Mert nemcsak a csuklót és a karokat kell erősíteni tányérhegyek egyensúlyozására. Bánni kell az étterembe betérő emberrel. Erre oktatják őket hetenként öt napon át délelőtt 10 órától délután öt óráig. Iskolába csak egyetlen napon járnak. Hiszen a gyakorlat teszi a mestert. A fiúk fehér kabátban, fehér ingben, fekete nyakkendőben szolgálnak ki. Éppen levest szervíroznak a vendégnek. Egy kicsit megremeg a kezük, amikor kiöntik a tányérba. De a ruhára nem fröccsen tenek. Persze még lassúak — jegyzi meg idősebb kollégájuk. i Léogömbborotválás Ki hinné, hogy a borotva- fenés mesterségét a legnehezebb megtanulni! Van olyan fodrász — bizonygatja Molnár András oktató (1926-ban tanulta ki a szakmát), aki egész életében rosszul fen. Aztán húzza, csikarja, kivérzi a vendég képét. Pedig ez nem darabmunka! Minden vendég más. Minden arc és haj különböző kezelést igényel. Ahány vendég, annyiféle ízlés. Az udvariasság alapfeltétel. Az első évesek — Banu Edit, Boros Ibolya, Mátyás Edit, Izrák János, Hauzmann Sándor — úgy állják körül a modellt, az önkéntesen vállalkozó ismerőst és a mestert, mint a medikák a boncteremben a professzort. (Már nemigen tudják ezek a fiatalok, hogy egykor a borbély gyógyított...) Itt is nagy műtétről van szó, hogyan kell elválasztani a haját, leborot- válni hátul a nyakat, fésülni és megfelelően tartani a szórófejet. A múltkor szétpukkant a léggömb. (Még nem hoztak újat.) Felfújják, beszappanozzák és leborotválják. Óvatosan, mintha a vendég képe lenne, nehogy kivágják. A léggömböt ki lehet cserélni... A Lányi utcai fodrász tar műhely férfirészlegéből á1 megyünk a női részlegb Majoros Mária és Molná Gabriella Dobi Ilonán, társi, kon tanulják a mosást és gyűrűzést. Ez is a félévi víz- ga anyaga lesz. Nem is olya könnyű megszokni, hogy gyűrűzésnél a mutatóujj; nem fölfelé, hanem lefel kell tartani. Riedlinger Isi vámlé oktatónak nagy tür< lemmel kell mindezt megtó nítania. Hogy egykor — am: kor már elengedik a mai e sősök kezét — a vendéghölg kedvére készítsenek frizurá Lakatosok, felszolgálók, fodrászok lesznek. Ha jó szeműek, ellesik a szakma titkait. Amelyek nem titkok, csak szorgalommal, készséggel, rátermettséggel megtanulható fogások. SIMÁNYI JÓZSEF :l. Az EPFU elsőévesei a reszeléssel ismerkednek t jfc Elsőéves fodrásztanulók a tanműhelyben (Ágotha Tibor felvételei) Szülők klubja Általános iskolába járó gye- N rekek szüleinek szerveznek klubot az úttörőházban. Havonta egy alkalommal találkoznak a klubtagok, akiknek aktuális pedagógiai kérdésekről tartanak előadásokat. A szülők elmondhatják gyermekük nevelésével kapcsolatos gondjaikat. A klub első ösz- szejövetelét október 29-én este 6 órakor az úttörőházban rendezik meg. Legfőbb kincsünk a gyermek címmel Galambos Béla, a 40. számú Általános Iskola igazgatója tart előadást. Mellesleg gyógyított is Paracelsus: a reneszánsz jellem „Nem méltók arra, hogy a saruszíjamat megoldják" — mondta a régi orvosokról gőggel Paracelsus, a középkor leghíresebb gyógyítója. Egy régi könyvben bukkantam nevére és életének fontosabb dátumaira. 480 évvel ezelőtt, 1493-ban született, s 48 éves korában, szentember végén ^halt meg. Ez szolgált okként arra. hqgy föllapozzak néhány fóliánst. Egyik ígv ír: „Igazi reneszánsz jellem volt: féktelen, szenvedélyes, elfogult, eszközeiben nem válogató, végtelenül sokat hazudozó, hol istenített, hol pedig csalónak bélyegzett világcsavargó.” Jól tudom én, hogy ez az idézet hiányzik az iskolai tankönyvekből, hiszen nem illik rosszat mondani (mégha az igaz is) arról a férfiról. akinek fellépésitől kezdve számítódik az orvosi kémia kora. s aki a teológiával megfertőzött, másfs' ezer éves gyógymódok hely ’ be a megfigyelésen és kísérletezésen alapuló új tudományt javasolta... Javasolta? Követelte! Az ókori Róma leghíresebb orvosának, Galenusnak, még a közép- torba rt is .használt, könyveit-, nyilvánosan elégette, s' gúny# űzött kuruzsló, aranycsináló kollégáiból. Volt egyetemi tanár, de erkölcstelen élete és merész tanításai miatt elcsapták, tucatnyi könyvet írt, de ezek jó része rejtelmes zagyvaság, mert kocsmában mondta tollba, részegen. Fejedelmek kedves vendége volt, s a szegényházban halt meg, 1541. szeptember 23-án vagy 24-én. 1 Mit gondoljunk róla eny- nyi jó és ennyi rossz hallatán? Korának gyermeke volt, S az igaz, hogy az ő, kocsmai verekedés közben szerzett halálos fejsebére nem volt orvosság, mégis a mi csillapító és serkentő, "‘■"'tó és izgató gyógysze- az ő szellerő-uiin vc- verl. (brackó) Ma kezdődnek a földrajzi hetek A 16. alkalommal megrendezésre kerülő borsodi földrajzi heteket ünnepélyes keretek közt ma este 6 órakor nyitják meg a Rónai Sándor Művelődési Központ előadótermében. Dr. Peja Győző Kossuth-díjas akadémikus, a földrajztudományok doktora' méltatja az október 23-ig tartó rendezvénysorozat jelentőségét, majd dr. Andrási Ferenc orvos, a fővárosban működő Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa „Veszélyben a bioszféra; a légszennyeződés földrajzi elterjedése” címmel előadást tart. Ugyancsak a fenti időpontban dr. Juhász András (kandidátus a művelődési központ előcsarnokában megnyitja a borsodi táj ásványait és kőzeteit bemutató, és október 7-én záruló kiállítást, amely naponta 8— 17 óráig tekinthető meg. Amellett, hogy ezen a héten vidéken, a dubicsányi SZOT-üdülőben, s a kazincbarcikai művelődési központban is tartat a rendezőség előadásokat, Miskolcon három helyütt is növelhetik földrajzi ismereteiket az érdeklődők. Csütörtökön este, 8 órai kezdettel a lillafüredi Palotaszállóban Farkas Gyula tanár, s ugyanekkor a tapolcai Kikelet üdülőben Kis- györgy István iskolaigazgató vetítettképes előadást tart „Borsodi mozaik”, illetve „Miskolc és környéke” címmel. Pénteken este, 6 órai kezdettel a Rónai Sándor Művelődési Központ előadótermében dr. Bonn Imre, a pécsi egyetem docense a Temze-parti metropolisról, Londonról tart. szintén vetítettképes előadást. Mennyit olvasnak a munkások? Az 1970-ben megtartott országos könyvtárügyi konferencia felhívta a figyelmet arra, .hogy sokkal többet kell tenni a munkáslakta körzetek könyvtári ellátása', a munkásolvasók számának növelése érdekében. Mit sikerült elérni azóta, mik a tennivalók? Erről rendez országos konferencia sorozatot a Művelődésügyi Minisztérium. Az első tanácskozásra a napokban került sor Tatabányán a József Attila megyei Könyvtárban. Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Vas, Veszprém megye közművelődésügyi szakemberei vitatták meg az országos helyzet tükrében a tennivalókat. Megállapították, hogy jelentősen nőtt a munkások művelődési igénye. 1964 és 1972 között például a tanácsi könyvtárak olvasótábora 6,9 százalékkal, a szakszervezeti könyvtáraké 18 2 százalékkal, a munkásolvasók száma pedig 52 százalékkal emelkedett. Az eredmények mégsem kielégítők, hiszen még mindig csak minden ötödik fizikai dolgozó könyvtári olvasó. A különféle szabad idő vizsgálatokból pedig kitűnik, hogy az olvasásra, s a tanulásra fordított idő'— elsősorban a televízió térhódí- tá'sa miatt — az utóbbi tíz évben estéiként. Gondot okoz az is, hogy bár a vidéki ipari központok egy; részében az utóbbi időben ténylegesen javultak az általános könyvtári ellátás feltételei, sok ipari városban és Budapest számos területén nincs még korszerű könyvtár. Ugyanakkor az üzemek, a fennálló rendelkezések értelmében, csak részesedési alapjukból támogathatják ilyen intézményüket. Éppen ezért foglaltak állást a tanácskozás részvevői; sürgetően szükség lenne a tanácsi és szakszervezeti könyvtári hálózat már régóta napirenden levő szoros együttműködésére. ! HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.3Ü: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Dékj Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Liszt-művek. — 14.40: Tücsökzene. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Könnyűzenei hangszerszólók. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Ránki György: Pentaerophonia. — 16.20: Az élő népdal. — 16.30: Régine Crespin énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. —' 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Van űj a Nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti. Krónika — 19.30: Értjük egymást. Rádió-* novella. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. — Kb. 20.30: Szeptember. Versek. — Kb. 2L.30: Mikrolánc. — Kb. 22.00: Hírek. — 22.20: Népdalok. — 22.45: Vogu- lok vagy sumérok? — 23.00: Tánczene éjfélig. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Francia Rádió madrigálkórusa játszik. Petőfi rádió; 12.00: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Az oroszlánt az oroszlánról lehet megismerni. — 13.20: Opera- ötösök. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Kettesben. — ■18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikái figyelő. — 18.20: Eötvös Lo- rándnál tanult — Einsteinnel .dolgozott. —- 18.45: Közkívánatra: — 19.46: Reklám. — 19.51: Új könyvek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika, n. — 20.25: Snorthlradó. — 20.35: Szórakoztató antikvárium. — 23.00: Hírek. — 23.15: A hét zeneműve. — 23.45: Jáeer Balázs gordonkázik. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; A hét első napján. — A XVI. borsodi földrajzi hét kezdetén. — Stoplámpa!. . . —Kórusmuzsika — a Collegium Musicum évadzáró hangversenyéről. — Képek községeinkből. — Beszélgetés a Dél-borsodi Tsz- szövetség • elnökével. — A XT országos szövetkezeti szabászverseny Miskolcon. — Megyei sport- eredmenyek. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió; 16.00: Hírek. — 16.05: Pedagógusoknak. — 16.35: Orosz nyelvlecke. — 17.10: Fair play. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Folklórműsor. — 19.00: Híradó. — 20.00: Viharok. Tévéjáték. — 21.10: Híradó. — 21.35: Zenei érdekességek. Kiállítás: Libresszó: Haraszti László kollázsai (megtekinthető 13—20 óráig). — Képcsarnok: Bé- nyi László festőművész kiállítása (nyitva 9.30—18.00 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: V. Reismann Marian fotókiállítása (12—20 óráig). Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 81: János vitéz (szí. magvar). — Kossuth (nXO. nl2. f3. f5. 17): Alom. luxuskivitelben (mb szí. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f 5. f7): Katonazene (szi. magyar). — Fáklya (f5. f7): Az utolsó völgy. 16 éven felülieknek! (szí. angol). — Petőfi Íf5. f7): Hárman a kincs nyomában (mb. szí. szovjet). — Szikra (5): Helga. 16 éven felülieknek! (mb. szí, NSZK). (7): Esküvő gyűrű nélkül (csehszlovák) — Táncsics (4. 6): A szeretet (szí. bolgár). — Ságvári (Ady Műv. Házban) (5, 7): Utazás Jakabbal (szí magvar). — Tanolca-kert íhn8): Goya I—TI. Másfél helyárrá!! (mb. szí. NDK—bolgár—szovlet) — Hámor (4): Lázadás a buszon (mb. angol). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Népdalok. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: James King énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.34: Megjelenés előtt. — 12.00: Déli Krónika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — S.05; Két versenymű. — 9.00: Hírek. — 9.03: Tánczene négy városból. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — 12.00: Csárdások.
