Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-13 / 189. szám

! 7 Horváth vezet Bemutatkozás győzelemmel A jobb első félidő döntött DVTK-MÁV DAC 2:0 (2:0) Ej, jobblábak, jobblábak! Hát hol az a labda? Kolláth és őrzője szinte szimmetrikus mozdulattal próbálja elérni az alattuk „bujkáló” labdát. A nevető harmadiké lett! Egyéb­ként: ez a mozzanat is bizonyítja, hogy az NB I. B-ben „odateszik” ám ... (Szabó István felvétele) Bár szűkebb pátriánkban nincsenek művelői az öttusa- sportnak, mégis nagy érdek­lődéssel kísérjük figyelem­mel eredményeit, hiszen Balczó és a többi, nagysze­rűen szereplő magyar ver­senyző sokak számára ^távol­ról is” kedvenc sportággá tette ezt a nehéz versengést Ezért érdekes a most folyó öttusabajnokság is —, és nem kevésbé azért, mert a ma­gyar bajnokság hivatott el­dönteni, hogy kik, vehetnek részt a közelgő világbajnok­ságon. A hét végén „kaput nyitot­tak” a második legnépsze­rűbb sportág képviselői, a kézilabdázók is. S a „kapu­nyitást” most két férficsapa­tunknál akár szó szerint is érthetjük, de — negatív érte­lemben; Ugyanis a Miskolci Vörös Meteor nagyarányú vereségével, a Miskolci Bá­nyász pedig otthoni kudarcá­val alaposan lehűtötte szur­kolói hangulatát. Az MV3C-S lányok martfűi eredménye — négygólos vereség — várha­tó volt, így csak a DVTK férfi kézilabdázói rukkoltak ki igazán jó teljesítménnyel: a nem várt perecesi győzel­mükkel. DVTK—MISKOLCI BÁNYÁSZ 18:15 (11:6) A tavaszi, diósgyőri talál­kozó — akkor hat góllal nyert a Bányász —, s a két együttesnek a táblázaton el­foglalt helye alapján minden­ki azt várta, hogy ezúttal még simább perécesi' sikerrel zárul majd a mérkőzés. Nem így történt, sőt... Tulajdonképpen csak 2:2-ig volt szoros a küzdelem, az­tán a DVTK-s fiúkat nem lehetett megállítani a — haj­ráig! Az utolsó 6—7 percben is csak azért vált szorossá a találkozó, 'ínért a vasgyáriak megijedtek a nagyarányú győzelem lehetőségétől, s túl korán kezdték el tartogatni a labdát. A hazaiak meddő, kevés elgondolást felmutató, rengeteg adogatással építge­tett támadásai — különösen az első félidőben — nem sok gondot okoztak a reme­kül záró vasgyári játékosok­nak, s ha kapusuk nem „szed be” annyi potyagólt, nagyobb arányú is lehetett volna a diósgyőriek vezetése. Igaz, Balczó ezúttal távol maradt, de a többi esélyes neves ver­senyző mind rajthoz állt. A második napon a vívást bo­nyolították le, ezt Horváth. az Újpesti Dózsa versenyzője nyerte, s ezzel az összetett egyéni versenyben is átvette a vezetést. A két szám után vezető Horváth mögött Ke­lemen, fCT. Dózáa) áll a má­sodik és Kancsal (Bp Hon­véd) a harmadik helyen. A csapatversenyben a Dózsa vezet a Csepel és a Honvéd előtt. sok „ziccert” is kihagytak a Bányász kézilabdázói, de azokkal csak azt bizonyítot­ták, hogy messze vannak még igazi formájuktól. A DVTK néhány ügyes húzás­ból álló támadásai a várat­lan átlövésekkel rendre eredményt hoztak, de meg­látszott a két együttesen az erőnlétbeli különbség is, a diósgyőriek javára. Végered­ményben megérdemelték a győzelmet, amely bátrabb já­tékkal nagyobb arányú is le­hetett volna. Góldobók: Jancsó (5), Kis- benedek, Fridrich (4—4), Se­best (2), Poduszló, Meggyesi, Németh (1—1), illetve Bahor (7), Kovács (4), Molnár (2), Szombathy, Kiss (1—1). DUNAKESZI VASAS- MISKOLCI VÖRÖS METEOR 24:14 (9:7) Az első félidő 20. percéig a Meteor irányította a játékot, s 1—2 góllal vezetett is. Ek­kor gyors egymásutánban 4 — szerintük érvényes — gólt lőttek, amiket nem adtak meg a játékvezetők. Ez elbi- zonytalanodottá tette a mis­kolci fiúk játékát, s feljöttek, sőt kétgólos vezetést !s sze­reztek a hazaiak. Szünet után hatalmas iramot diktált a Dunakeszi, a Meteor védőfa­la pedig teljesen szétesett. Percek alatt hétgólos lett az előny, amelyet a találkozó végéig még sikerült növel­niük is a vendéglátóknak. A nagyarányú vereség ellenére Bárczy kapus volt az egyet­len miskolci játékos, aki jó teljesítményt nyújtott. A többiek messze vannak még tavaszi formájuktól! TISZA CIPÖGYARI SE— MVSC 13:9 (8:6) Uj CSÚCS és — bronz Münchenben, az olimpiai pályán két napon át ver­sengtek Európa iegjoub futó­vadlövői az 1973. évi bajno­ki címért. A nagy vetélke­dőn négy magyar sportlövész is szerepelt, köztük a mis­kolci Szabó Gyula Bajno­kunk ismét megjavította a múlt héten elért országos csúcseredményét, de ez is csak a bronzérem megszer­zéséhez volt elegendő. A versenyt a Kitűnő for­mában levő olimpái bajnok szovjet Jakob Zseleznyak nyerte — új világcsúccsal. A maximálisan elérhető 600 köregységből 573-at teljesí­tett. A régi világcsúcsot is ő tartotta. 569 körrel. Szabó Gyula eredménve 567 kör., ami 3 köregységgel jobb az általa eddig tartott országos csúcsnál. Rajak-kenu Vasárnap nemzetközi ver­senyt rendeztek a tatai ta­von. A külföldiek közül ne­vesebb versenyző nem állt rajthoz. így, egy kivételével, valamennyi számban magyar győzelem született. Az 1000 méteren győztes K—4-esnek — a magyar A válogatott­nak — Hesz, Bakó és Völgyi társaságában Svidró is tagja volt. Totóeredmények 1. DVSC—Szekszárd 0:0 x 2. Diósgyőr—MÁV DAC 2:0 1 3. Olajbányász—Eger 3:1 1 4. Kecskemét—Bp. Spart, 0:0 x 5. Várpalota—Pénzügyőr 2:2 x 6. Békéscsaba—KKFSE 2:1 1 7. KELTEX—Láng Vasas 1:2 2 8. Kecskeméti TE— III. kér. TTVE 2:4 2 0. KISTEXT—ÉPGÉP 1:5 2 10. Esztergom—Gyöngyös 1:8 2 11. Nyiregyh.—Rudabánya 1:2 2 12. Szolnoki MÁV— Ceglédi VSC 0:2 2 13. Székesfehérvári MÁV— Törekvés 5:0 1 Pótmérkőzés: 14. Bp. Vegyim.—Gázművek 7:0 1 A hét végén lejátszották az NB I. B-s labdarúgó-bajnok­ság első fordulóját. A kilenc találkozó közül több megle­pő eredménnyel végződött Meglepetésnek számít az Oroszlány idegenbeli győzel­me, s az újonc nagykanizsai csapat hazai eredménye is. Érdekesség az is, hogy a három, volt NB Il-es nem szenvedett vereséget az első fordulóban. Az első helyekre A mérkőzés után 3500 jeggyel számoltak el a diós­győri stadion pénztárosai a gazdasági irodán. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 2000 bérletes közül mintegy ezren minden bizonnyal ott voltak, akkor 4500—5000 néző lehe­tett tegnap délután a stadi­onban, az NB I. 8 nyitá­nyán. Már az előjáték is adott beszédtémát a szurko­lóknak: először az, bogy Kol­láth 12-es számú mezben lé­pett pályára (kabala!), má­sodszor pedig az, hogy a di­ósgyőriek újszerű módon végezték a bemelegítést. Ne­gyedórával a kezdés előtt ugyanis nemcsak a csapat, hanem Szabó Géza edző is megjelent a zöld gyepen, s az ő vezényszavára végezték el a játékosok a különböző be­melegítő gyakorlatokat. (Tet­szett az új módszer, és az első fél óra bizonyította is hatását.) Somlai játékvezető fél négykor adott jelt az első di­ósgyőri NB I. B-s találkozó kezdetére, amelyen a követ­kezők szerepeltek: DVTK: Szabó — Kovács, Hajas, Váradi, Hajdú — Oborzil (Oláh a 65. percben), Salamon, Kolláth — Tatár, Horváth (Fekete a 65. perc­ben), Görget. MÁV DAC (Győr): Tóth L. Kiss, Kovács Endre, Szalad — Tóth S., Molnár — Buti, Gyömörei, Pálos (Horváth I. a 65. percben), Kovács Ernő, Szekeres. Preiner Kálmán vezető ed­ző tehát mégis úgy döntött, hogy beállítja Oborzilt, aki­nek szerepeltetése az utolsó percig — korábbi két sérü­lése és későbbi kezdése miatt — kétséges volt. Egyébként a vári csapat lépett pályára. A diósgyőriek hamar ma­gukhoz ragadták a kezdemé­nyezést, s egyre több táma­dást vezettek a lestaktikával is védekező győriek ellen. Az első gólszerzési alkalom a 4. aspirálók közül négyen egy­más ellen szerepeltek, s a rangadókon az otthon játszók bizonyultak jobbnak. Az újoncok ellen látszó másik két jelölt, szoros mérkőzésen, a várt eredményt produkálta. Az első forduló eredmé­nyei: Komló — Dunaújváros 3:2 (0:0), DVTK — MÁV DAC 2:0 (2:0), Békéscsaba— KKFSE 2:1 (1:0), Budafok— Szolnoki MTE 1:1 (0:1), Kecs­kemét—Bp, Spartacus 0:0, Ganz-MÁVAG — Oroszlány 0:1 (0:1), Olajbányász (Nagy­kanizsa)—Eger 3:1 (1:0), DV­SC—Szekszárd 0:0, Várpalota —Pénzügyőr 2:2 (0:1). Az első forduló után még nincs különösebb értelme ta­bellát csinálni, de ha mégis elkészítjük, úgy meglepő eredményt kapunk, hiszen az egyforma gólkülönbségű, két­pontos csapatok közül az újonc Olajbányászt kell az első helyre sorolni, több adott gólja miatt. (Ezt már csak azért is megérdemlik, mert rajtuk kívül csak a volt NB I-es Komló tudott bárom gólt lőni az első fordulóban.) Az első forduló után tehát a következő a sorrend az 1973 —74. évi NB I. B-ben: 1. Olajbányász 3:1 2. 2. DVTK 2:0 2, 3. Komló 3:2 5, 4. Békéscsaba 2:1 2, 5. Orosz­lány 1:0 2, 6—7. Pénzügyőr 2:2, 1; Várpalota 2:2 1, 8—9. Budafok 1:1 1; SZMTE.l:! 1, 10—13. Bp. Spartacus, DVSC, Kecskemét és Szekszárd 0:0 gólaránnyal, 1—1 ponttal. 14. Dunaújváros 2:3 0, 15. KK­FSE 1:2 0, 16. Ganz-MÁVAG 0:1 0, 17. Eger 1:3 0, 18. MÁV DAC 0:2 0 ponttal. percben Görgei előtt adódott, aki a hozzá pattant labdát mintegy 14 m-ről lőtte a bal kapufa mellé. A MÁV DAC sorozatban alkalmazta a les- reállítást, de hamar kiderült, hogy a rutinos diósgyőriek­kel szemben ez veszélyes fegyver. A 12. percben a diósgyőri jobbhátvéd, Kovács mutatta meg először, hogy mii kell tenni a lestaktika ellen. Egyedül ugrott ki, s középre- adása jó helyzetben találta Horváthot. A középcsatár lö-, vése lepattant — Kovácshoz, akinek 20 méteres kapáslövé­séi Tóth vetődve hárította. Vezetés — „okos” góllal A 14. percben Hajas is ész­revette, hogy mit kell csi­nálni ilyenkor, s hosszan előreívelt egy labdát. Vára^^- di egészen hátulról indwtfaT jó ütemben iramodott előre, megszerezte a védők fölött átszálló labdát, s azi a kapu­son átemelve perdítette a há­lóba a diósgyőriek vezető gólját. (1:0). Az edzőmérkőzések után arra * különösen kíváncsiak voltunk, hogy hogyan válik be a csapat új felállása. Nos, amíg Salamonék erővel bír­ták, határozott fölény! har­coltak ki a pálya középső harmadában, s az együttes gólveszélyességét is növelni tudták. Elsősorban Salamon fejelőkészsége révén. Két újabb helyzet után ez ered­ményezte a második gólt. Az akció Kovács Palitól indult ki, aki egyébként is kitűnt rutinos, szellemes játékával ebben az időszakban. Salamon fejesével A 25. percben Kovács elő­retört, s néhány ügyes húzás után szögletet harcolt ki. A beívelt labda a 11-es pontra szállt, s a magasra emelkedő Salarpeh védhetetlenül fejelt a jobb alsó sarokba. (2:0.) A kétgólos vezetés birto­kában kissé kiengedett a DVTK, s egy védelmi hiba majdnem szépítő gólhoz jut­tatta a vendégeket. Gyömörei került jó helyzetbe, s a fut­tából megeresztett nagy lö­vés a bal kapufáról vágódott vissza a mezőnybe. A 43. percben Görgeinek is volt egy jó elfutása, de be­adásáról Horváth és Tatár lekéstek, illetve Tatár már csak az alapvonalon túl ér- ic el a labdát. A második félidőtől a gó­lok számának további növe­kedését vártuk, de a DVTK nem tudta folytatni első fél­időbeli játékát. Ez részben annak is betudható, hogy az első félidőben jól osztogató Oborzil játékán egyre jobban érződött az érthető fáradtság. Az új szerepkört betöltő Sa­lamon és Kolláth sem volt már olyan friss, mint az első 45 percben. Csökkent a játék színvonala, de helyzetek még így is akadtak. Az első negyedórában a MÁV DAC valamivel többet kezdeményezett, de a helyze­tek aránya még így is 3:1 volt a DVTK javára. Közben már Szabónak is akadt mun­kája, s azért a kifutásért kü­lön is említést érdemel, ami­kor a 8. percben a kiugró Tóth lábáról szedte le a lab­dát. Tatár két fejese, Gör­gei és Oláh távoli lövései voltak feljegyzésre érdeme­sek, s az, hogy 5 perccel a mérkőzés vége előtt hiába ugrott ki Fekete jó'., Kolláth hosszú átadására: szinte megijedt a kifelé futó ka­pustól, s valósággal átenged­te neki a labdát. A második félidő végére megérkezett vihar tovább rontotta a helyzetet — időn­ként valóságos porfelhő vi­harzott át a pályán —, pedig ekkor a DVTK már számbeli fölényben is volt, Kovács Ernő 22. percben történi kiál­lítása miatt (Többször is szemtelenül visszaszólt Som­lainak, aki végül is megelé­gelte a „párbeszédet”.) Biztató kezdet A gólokat hozó első félidő­ben játszott úgy a DVTK, ahogy azt egy rangadón a bajnokjelölttől el lehet vár­ni. A második félidőben be­következett visszaesés érthe­tő, s különösebb aggodalom­ba nem ad okot. hiszen le­küzdhető problémáról van íszó. Az újdonsült középpá- Ayásoknak még idő kell ah­hoz, hogy megszokják — s erővel is végig bírják — új szerepkörüket. Bebizonyoso­dott, hogy Oborzil értékes tagja lehet a csapatnak, el­sősorban „fazont adó” irá­nyító játéka révén. A táma­dósor is igazolta azt, amit a vezető edző korábban mon­dott: itt még további javu­lásra van szükség. Biztató volt Tatár jobbszélsőként tör­tént „bemutatkozasa”. Min­dent egybevetve, most már megalapozottnak tűrnek azok a remények, amelyek az NB I-be való visszaadással kap­csolatosak. Reméljük hogy jövő vasárnap — újra a sta­dionban — a Szolnoki MTE ellen újból, és még jobban bizonyít a DVTK! HORVATH KALMAN yk A visszavágás szándékának minden erőfeszítése dulatában. Az eredmény: nagy gól a sorfal felett, vaszi diósgyőri vereségért. benne van a DVTK-s Poduszló moz- és sikeres visszavágás Perecesen a ta­(Szabó felv.) Meglepő eredmények a kézilabdás nyitányon Újonc az élen /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents