Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-11 / 188. szám
Útban az évi 1000 vagon felé Kiheverte a rekonstrukciót a Miskolci Hűtőház jfr Strandol a család (Farkas Ida felvétele) Vizezett italt, híg; kávét kaptak az ellenőrök Vizsgálat a kiránduló- helyeken A Magyar Hűtőipar tíz gyára közül az egyik legfontosabb a Miskolci Hűtőház. Nemcsak azért, mert az ország második legnagyobb megyéje, Borsod mellett a szomszédos megyék. Heves, Nóg- rád és Szabolcs egy részét is ellátja, hanem mert a nagy- vállalat eredményeihez is döntő mértékben járul hozzá. Igaz, Miskolcon a nagyvállalat létszámának 10 százaléka dolgozik csak, ám például az idei várható termelés 18, a tőkésexport 15. a szocialista export 8 százalékát Miskolc biztosítja, a Magyar Hűtőipar idei nyereségének pedig egyharmadát termelik ki városunk hűtőházában. Az út idáig nem volt könnyű... Elégedett tsz-ek A Miskolci Hűtőházat 1961. november 7-én adták át rendeltetésének. Kezdetben a mindössze 60—70 vagonos gyorsfagyasztottáru-gyártás mellett főként bértárolásra használták. A termelőkkel, főleg a tsz-ekkel való jó együttműködés, s a hűtóhóz vezetőinek, dolgozóinak erőfeszítése eredményeképpen a termelés egyenletesen fejlődött, s 1969-re elérte az évi 400 vagont. Ekkor azonban már szükségessé vált a re- kostrukció. Az egész hűtőház belső részét lebontották, s újjáépítették. A határidők csúszása nemcsak 30 millió forint kárt okozott, hanem dobozéinak mintegy 80 százalékát is elveszítette a hűtőház. Csak a törzsgárdata- gok maradtak, akik ezekben a nehéz időkben többek között például üvearasztert vagy csigatésztát gyártottak. A rekontsrukció utáni normális üzem csak az elmúlt évben kezdődött meg s, 1972- ben máris 690 vagonos termelési csúcsot értek el. Az idén pedig megközelíti az 1000 vagonos termelést. ;— Észak- és Kelet-Ma- gyarországon a miénken kívül nincs hűtőház — mondja Csirmaz Elek főkönyvelő. — Ez nagy felelősséget ró ránk. A feladatok teljesítésének egyik feltétele a korrekt, jó kapcsolat kialakítása az árutermelőkkel. Mi a nyersanyag döntő részét Szabolcs megyéből kapjuk, ahol jó kapcsolatokat alakítottunk ki. Segítettünk a telepítésekben, magunkra vállaltuk a vegyszeres védekezés anyagköltségeit, maid a kamatköltségek megtérítését. Összesen 400 hektár közös telepítésünk van a tsz-ekkel. Nyírlugason például a tsz-szel egvütt 100 holdat, a szakszövetkezettel közösen pedig 32 holdat telepítettünk be málnával. De jók és korrektek a kapcsolataink a borsót, zöldbabot, s más árut szállító tsz.-ek^oi is. Mi minden esetben fel- vásáre’iuk tőlük a lekötött árut. ők pedig garantálták a ■crpUftást. Ez p tó pgvüttmn- kööpc. p jöuő feladatai teljesítésének záloga is. Ellátni a vidéket is! A vidékkel nemcsak az áru beszerzésekor kerül kapcsolatba a Miskolci Hűtőház. A mirelitáruk fogyasztása városainkban általában már megfelelő, a dolgozó nők, a háziasszonyok felismerték, hogy a hűtőházi termékek felhasználása megkönnyíti munkájukat, több szabad időhöz juttatja őket. Üjabban tapasztalható jelei vannak a vidék felzárkózásának is. Jó példa erre Tiszadob esete. ahol a helyi tsz üzletébe hűtőpultot szereltetett be. Az érdeklődés olyan nagy volt a mirelitáruk iránt, amilyenre senki sem számított. Hasonlóak a tapasztalatok Encsen is, ahol az új áfész-üzlet heti 200 karton gyorsfagyasztott árut ad el. Ez tette lehetővé a határőrség közeli alakulatának ellátását is, mivel a két megrendelő részére együtt lehet szállítani az árut. — A vidék mirelitáruval való ellátása továbbra is törekvésünk — folytatja Csirmaz Elek. — Azt szeretnénk, ha legalább a nagyobb községekben, járási székhelyeken megvásárolhatók lennének gyártmányaink. Sárospatakon például éppen most folytatunk tárgyalásokat ez ügyben. A szervezés hatékonyságának javítása érdekében bővítettük és bővítjük instruktori hálózatunkat is. Miskolcról — Svédországba Tavaly a Miskolci Hűtőház belkereskedelmi értékesítésre 130 vagonnyi árut gyártott. Az idei terv 170 vagon, s már most 130 vágóiméi tartanak, holott a szezon egy része még hátravan. A hűtőház vezetői szerint az árualap bőséges, a minőség kitűnő. A Magyar Hűtőipar megszabta feladatok teljesítésekor mesz- szemenőkig igyekeznek a „szűkebb hazának”, mindenekelőtt Miskolcnak annyi árut szállítani, hogy megfelelő legyen az ellátás. Talán csak egyedül málnából nem tudták kielégíteni az igényeket. — Jelentős exportkötelezettségeink is vannak, s ezek teljesítéséért is mindent meg kell tennünk — mondja Pásztor Albert főmérnök. — Mielőtt azonban exportunkról beszélnénk, hadd mondjam el, hogy nem gyártunk külön belföldre és külön külföldre. A minőség ugyanaz, szabvány szerinti, csak a csomagolásban van a különbség. Egyes nyugati cégek ugyanis ragaszkodnak hozzá, hogy áruikat az ő általuk szállított gyönyörű csomagolásba tegyük, amilyet a magyar papír- és nyomdaipar még nem tud biztosítani. Legnagyobb vevőink: a svéd FOODIM- PEX, a nyugatnémet IGLO és az ugyancsak nyugatnémet MAYER-cég. Tőkésex- port-bevitelünk ma már meghaladja az egymillió dollárt, ami a megye exportra termelő vállalatai között is előkelő helyet biztosít számunkra. Legkeresettebb exportter- ■ mékeink közé tartozik, a zöldbab, a zöldborsó, a cseresznye és a meggy, a málna, a lecsó, a szamóca, a felezett szilva, a szilvásgombós, a ceruzabab s a brokkoli. A nyugati vevők mindegyike elégedett gyártmányainkkal, amit bizonyít: 1972-ben nem kaptunk reklamációt. Exportpiacunk kiterjed a szocialista országokra is, a Szovjetunióba, az NDK-ba, Jugoszláviába és Csehszlovákiába főleg zöldbabot, zöldborsót, szilvásgombócot. cseresznyét és meggyet szállítunk. Űj piacként jelentkezik Spanyolország. Svájc és Ausztria, de kialakult üzleti kaocsolatunk olvan távoli országokkal is,' mint például Kuvait. A miskolci hűtőipari termékek külföldi sikerének nincsenek különösebb titkai. A kiváló alapanyagból nagyszerű gyártástechnológiával olyan szakemberek készítenek Európa-szerte keresett és ismert termékeket, akik ragyogóan értik ennek a módját, nem sajnálják időt, fáradságot azért, hogy a Magyar Hfltőipar hazai és nemzetközi hírnevét öregbítsék. Ej termékek Lassan megszokjuk már, hogy a hűtőipar időről időre piacra dob új termékeket, mirelitárukat. Melyek a legújabbak? — kérdeztük Csirmaz Elektől. — A Magyar Hűtőipar központi fejlesztési laboratóriumában szaképzett kutatógárda dolgozik újabb és újabb, a közönséget érdeklő termékek előállításán, kikísérletezésén. Évente átlagosan 10— 15-féle termék készül. A nagyvállalat pesti laboratóriumából indult el például hódító útjára a mi üzemünkben gyártott gyorsfagyasztott. elősütött hasábburgonya, amelyből az idén már mintegy 400 vagonnyit gyártunk. Mint ismeretes, ez a termékünk az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjat nyert, amire még nem volt példa a Magyar Hűtőipar történetében. Űj termékekkel természetesen nemcsak a miskolci üzem jelentezik. A székesfehérváriak új terméke például a csirkeragu. a csepelieké a borsó- és zöldbableves, a májkorong, a rablóhús. Az új termékeket — természetesen elsősorban a miskolci üzemét. — a Miskolci Hűtőház kóstolókkal egybekötött árubemutatókon ismerteti meg rendszeresen a kereskedelem kéoviselőivel s a felhasználókkal. Minden évben ió alkalom erre a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat. amelynek program- iában az idei ős^a-n í<: helfet kan a Miskolci Hűtőház bemutatója. A hutohaz lovo/e Bármilyen dinamikusan fejlődött is a Miskolci Hűtőház eddig, a további fejlődés, előrelépés nagyon is behatárolt. Az alig 460 vagon kapacitású hűtőházban az idén majdnem 1000 vagon árut termelnek, lényegében ugyanazzal a létszámmal, mint mondjuk négy-öt évvel ezelőtt a 400— 600 vagonnyit! Mivel a tárolókapacitás kicsi, a hűtőház pillanatnyilag arra kényszerül. hogy mintegy 50 vagonnyi saját termékét a Debreceni Konzervgyár hűtőházában tárolja. Ilyen körülmények között felvetődik a kérdés: mi lesz. ha üzembe helyezik az új miskolci húsüzemét ? — A tárolótérhiány nemcsak nálunk, hanem a Magyar Hűtőipar más vállalatainál is akadálya a fejlődésnek — mondja Pásztor Albert. — A fejlesztési források azonban szűkösek. Tárolókapacitás szempontjából Miskolcon, Baján és Székesfehérvárott a legrosszabb a helyzet. Nekünk legalább 500 vagonos bővítésre lenne okvetlenül szükségünk. Elképzelhető, mennyit fog utazni a miskolci húsüzemnek az a terméke, amelyet mi nem tudunk majd elhelyezni... A hűtőház dolgozóiért A jövő tehát még kérdéseket rejt magában. A hűtőház vezetői azonhan a maguk erejéhez mérten mindent megtesznek azért, hogy j a rájuk szabott feladatokat íj elvégezzék. Ebben a termelőkre és saját dolgozóikra kell támaszkodniuk. A dolgozókra, akiknek nagy része női munkavállaló. — Ma már egyre jobb körülmények között dolgoznak, egyre többet keresnek nődolgozóink — mondja ismét Csirmaz Elek. — A hat évvel ezelőtti 1300 forintos átlagkereset tavaly már elérte a 2100 forintot. Igyekszünk a nehéz helyeken, ahol a hőmérséklet például mínusz 20 —25 fok, csak férfiakat alkalmazni, s őket is megfelelő módon dotálni. Most van folyamatban például lábmelegítőrácsok kikísérletezése, amellyel ugyancsak nődolgozóinkon szeretnénk segíteni. A dolgozókkal való törődés is hozzájárult ahhoz, hogy munkásaink, alkalmazottaink megszerették a hűtőházat, egyre kevesebben kívánkoznak el tőlünk, nincsenek munkaerőgondjaink. Ez pedig további jó feltételeket teremt számunkra Borsod s a környező megyék, illetve az ország és a kölföld ellátásához. (X) (Folytatás az 1. oldalról) A pályaudvarokon megtartott ellenőrzések keretében csak a Heves és Borsod megyei állomásokon találkoztak a fogyasztók súlyosabb megkárosításával az ellenőrök. A miskolci Tiszai pályaudvar Utasellátó éttermében az ellenőröknek négy esetben szolgáltak fel a kért és felszámolt mennyiségnél kevesebb szeszes italt. Ráadásul az egyik felszolgáló ceruzája vastagabban fogott a kelleténél, és az ellenőröknek adott kávé minősége sem felelt meg az előírásoknak. Az Utasellátó négy dolgozóját összesen 3400 forint pénzbírság kifizetésére kötelezték, két dolgozót pedig figyelmeztetésben részesített a kereskedelmi felügyelőség. Az ellenőrök megállapították azt is, hogy a Tiszai pályaudvar és a hatvani vasútállomás éttermei nem felelnek meg az osztályba sorolási követelményeknek. A hatvani éttermet például azonnal bezáratták, mert az üzemeltetés körülményei miatt a tömeges ételmérgezés veszélye is fennállt. Az étteremhez tartozó árusító pavilonok, automaták ételeinek többségét pedig hűtés nélkül értékesítették. Muskátli, Tv-presszó, Halászcsárda A vizsgálat során több rendkívül súlyos visszaéléssel találkoztak az ellenőrök. A tapolcai autóbusz-végállomás melletti 272-es ajándékboltban Csató Jánosné üzletvezető a 70 forintos lev él tárcát 105 forintért adta el, s másnap. amikor az ellenőrök visszatértek, az üzlet másik dolgozója a megvásárolt levélpapírért és bélyegért kétszeres árat számított fel. Hasonlóan súlyos eset fordult elő a Miskolci Vencjfe- látóipari Vállalat Kazii^v utcai Muskátli éttermében, ahol Kalafusz Viktorné csapos az előírt hat gramm helyett három gramm kávéból főzte az ellenőrök feketéit, és vízzel hígította a nekik felszolgált bort is. Az avasi Tv-presszóban az üzletvezető utasítására a pult mögé állt mosogatólány csak 3.1 grammos kávét főzött az ellenőröknek, és az általa kimért Portorico rum is csuoán 51 százalék szeszt tartalmazott az előírt 60 százalékkal szemben. A tokaji Tiszavirág Htsz miskolci, Rákóczi utcai Halászcsárdájában felszolgált Dock rum pedig 55 százalék helyett, csupán 45 százalék szeszt tartalmazott. Ugyanitt a duplához az előírt mennyiségű babkávénak csupán 'kétharmadrészét használták fel. A Mezőkövesdi Afész halászcsárdájában Barczi István üzletvezetőt 1800 forint pénzbírság kifizetésére kötelezték az ellenőrök. Az üzletben felszolgált ételek árkalkulációjában olyan nyersanyagokat is felszámoltak, amelyet fel sem használtak. Ugyanitt megbírságolták az egyik felszolgálót is, aki a 30 filléres kenyérszeletekért rendszeresen 50 fillért számolt fel a vendégeknek. Az ellenőrzés alkalmával a legnagyobb pénzbírsággal Tóth Béla miskolc-tapolcai magánvendéglőst büntették.1 az ellenőrök, aki csoportos étkeztetéshez semmiféle ár- kalkulációt nem használt, s ezzel lehetetlenné tette annak megállapítását, hogy milyen forgalmat bonyolít le és milyen árakat számol fel vendégeinek. Az üzletvezető ne tudna róla? Figyelemre méltó az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség megállapítása az ellenőrzés során megvizsgált ital- és kávéminták minőségével kapcsolatban. Az esetek ötven százalékában elkövetett minőségrontásért ugyanis csupán a kávéfőzőket és a csaposokat lehetett felelősségre vonni. A főfelügyelőség jelentése alapján azonban joggal merül fel az üzletvezetők felelőssége is: mert milyen szakember az, akinek a szeme láttára a felszolgált szeszes italokat és kávékat felvizezték, illetve kispórolták belőlük az alapanyagot? A felügyelőség a feltárt visszaélések alapján Borsodban 34 esetben vonta felelősségre a fogyasztók megkárosításában vétkes kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozókat. Közülük 30-at összesen 28 900 forint pénzbírság kifizetésére kötelezett, négyüket pedig írásbeli figyelmeztetésben részesítették. 3^c Készül a miskolci mirelit-zöldbab. A svéd megrendelő pontosan 15 milliméteres darabokban kéri, így szeretik a svédek. LAHUCSKY PÉTER
