Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-11 / 188. szám

Útban az évi 1000 vagon felé Kiheverte a rekonstrukciót a Miskolci Hűtőház jfr Strandol a család (Farkas Ida felvétele) Vizezett italt, híg; kávét kaptak az ellenőrök Vizsgálat a kiránduló- helyeken A Magyar Hűtőipar tíz gyára közül az egyik legfon­tosabb a Miskolci Hűtőház. Nemcsak azért, mert az or­szág második legnagyobb me­gyéje, Borsod mellett a szom­szédos megyék. Heves, Nóg- rád és Szabolcs egy részét is ellátja, hanem mert a nagy- vállalat eredményeihez is döntő mértékben járul hozzá. Igaz, Miskolcon a nagyválla­lat létszámának 10 százaléka dolgozik csak, ám például az idei várható termelés 18, a tőkésexport 15. a szocialista export 8 százalékát Miskolc biztosítja, a Magyar Hűtő­ipar idei nyereségének pedig egyharmadát termelik ki vá­rosunk hűtőházában. Az út idáig nem volt könnyű... Elégedett tsz-ek A Miskolci Hűtőházat 1961. november 7-én adták át ren­deltetésének. Kezdetben a mindössze 60—70 vagonos gyorsfagyasztottáru-gyártás mellett főként bértárolásra használták. A termelőkkel, főleg a tsz-ekkel való jó együttműködés, s a hűtóhóz vezetőinek, dolgozóinak erő­feszítése eredményeképpen a termelés egyenletesen fejlő­dött, s 1969-re elérte az évi 400 vagont. Ekkor azonban már szükségessé vált a re- kostrukció. Az egész hűtőház belső részét lebontották, s újjáépítették. A határidők csúszása nemcsak 30 millió forint kárt okozott, hanem dobozéinak mintegy 80 szá­zalékát is elveszítette a hű­tőház. Csak a törzsgárdata- gok maradtak, akik ezekben a nehéz időkben többek kö­zött például üvearasztert vagy csigatésztát gyártottak. A rekontsrukció utáni nor­mális üzem csak az elmúlt évben kezdődött meg s, 1972- ben máris 690 vagonos ter­melési csúcsot értek el. Az idén pedig megközelíti az 1000 vagonos termelést. ;— Észak- és Kelet-Ma- gyarországon a miénken kí­vül nincs hűtőház — mondja Csirmaz Elek főkönyvelő. — Ez nagy felelősséget ró ránk. A feladatok teljesítésének egyik feltétele a korrekt, jó kapcsolat kialakítása az áru­termelőkkel. Mi a nyers­anyag döntő részét Szabolcs megyéből kapjuk, ahol jó kapcsolatokat alakítottunk ki. Segítettünk a telepítésekben, magunkra vállaltuk a vegy­szeres védekezés anyagkölt­ségeit, maid a kamatköltsé­gek megtérítését. Összesen 400 hektár közös telepítésünk van a tsz-ekkel. Nyírlugason például a tsz-szel egvütt 100 holdat, a szakszövetkezettel közösen pedig 32 holdat tele­pítettünk be málnával. De jók és korrektek a kapcsola­taink a borsót, zöldbabot, s más árut szállító tsz.-ek^oi is. Mi minden esetben fel- vásáre’iuk tőlük a lekötött árut. ők pedig garantálták a ■crpUftást. Ez p tó pgvüttmn- kööpc. p jöuő feladatai telje­sítésének záloga is. Ellátni a vidéket is! A vidékkel nemcsak az áru beszerzésekor kerül kapcso­latba a Miskolci Hűtőház. A mirelitáruk fogyasztása vá­rosainkban általában már megfelelő, a dolgozó nők, a háziasszonyok felismerték, hogy a hűtőházi termékek felhasználása megkönnyíti munkájukat, több szabad idő­höz juttatja őket. Üjabban tapasztalható jelei vannak a vidék felzárkózásának is. Jó példa erre Tiszadob ese­te. ahol a helyi tsz üzletébe hűtőpultot szereltetett be. Az érdeklődés olyan nagy volt a mirelitáruk iránt, amilyenre senki sem számított. Hason­lóak a tapasztalatok Encsen is, ahol az új áfész-üzlet heti 200 karton gyorsfagyasztott árut ad el. Ez tette lehetővé a határőrség közeli alakula­tának ellátását is, mivel a két megrendelő részére együtt le­het szállítani az árut. — A vidék mirelitáruval való ellátása továbbra is tö­rekvésünk — folytatja Csir­maz Elek. — Azt szeretnénk, ha legalább a nagyobb köz­ségekben, járási székhelye­ken megvásárolhatók lenné­nek gyártmányaink. Sárospa­takon például éppen most folytatunk tárgyalásokat ez ügyben. A szervezés haté­konyságának javítása érdeké­ben bővítettük és bővítjük instruktori hálózatunkat is. Miskolcról — Svédországba Tavaly a Miskolci Hűtőház belkereskedelmi értékesítés­re 130 vagonnyi árut gyár­tott. Az idei terv 170 vagon, s már most 130 vágóiméi tar­tanak, holott a szezon egy ré­sze még hátravan. A hűtőház vezetői szerint az árualap bőséges, a minőség kitűnő. A Magyar Hűtőipar megszabta feladatok teljesítésekor mesz- szemenőkig igyekeznek a „szűkebb hazának”, minde­nekelőtt Miskolcnak annyi árut szállítani, hogy megfe­lelő legyen az ellátás. Talán csak egyedül málnából nem tudták kielégíteni az igénye­ket. — Jelentős exportkötelezett­ségeink is vannak, s ezek tel­jesítéséért is mindent meg kell tennünk — mondja Pász­tor Albert főmérnök. — Mi­előtt azonban exportunkról beszélnénk, hadd mondjam el, hogy nem gyártunk külön belföldre és külön külföldre. A minőség ugyanaz, szab­vány szerinti, csak a csoma­golásban van a különbség. Egyes nyugati cégek ugyanis ragaszkodnak hozzá, hogy áruikat az ő általuk szállí­tott gyönyörű csomagolásba tegyük, amilyet a magyar pa­pír- és nyomdaipar még nem tud biztosítani. Legnagyobb vevőink: a svéd FOODIM- PEX, a nyugatnémet IGLO és az ugyancsak nyugatné­met MAYER-cég. Tőkésex- port-bevitelünk ma már meg­haladja az egymillió dollárt, ami a megye exportra ter­melő vállalatai között is elő­kelő helyet biztosít számunk­ra. Legkeresettebb exportter- ■ mékeink közé tartozik, a zöldbab, a zöldborsó, a cse­resznye és a meggy, a málna, a lecsó, a szamóca, a felezett szilva, a szilvásgombós, a ce­ruzabab s a brokkoli. A nyu­gati vevők mindegyike elé­gedett gyártmányainkkal, amit bizonyít: 1972-ben nem kaptunk reklamációt. Export­piacunk kiterjed a szocialista országokra is, a Szovjetunió­ba, az NDK-ba, Jugoszláviá­ba és Csehszlovákiába főleg zöldbabot, zöldborsót, szil­vásgombócot. cseresznyét és meggyet szállítunk. Űj piac­ként jelentkezik Spanyolor­szág. Svájc és Ausztria, de kialakult üzleti kaocsolatunk olvan távoli országokkal is,' mint például Kuvait. A miskolci hűtőipari ter­mékek külföldi sikerének nincsenek különösebb titkai. A kiváló alapanyagból nagy­szerű gyártástechnológiával olyan szakemberek készíte­nek Európa-szerte keresett és ismert termékeket, akik ragyogóan értik ennek a módját, nem sajnálják időt, fáradságot azért, hogy a Ma­gyar Hfltőipar hazai és nem­zetközi hírnevét öregbítsék. Ej termékek Lassan megszokjuk már, hogy a hűtőipar időről időre piacra dob új termékeket, mirelitárukat. Melyek a leg­újabbak? — kérdeztük Csir­maz Elektől. — A Magyar Hűtőipar köz­ponti fejlesztési laboratóriu­mában szaképzett kutatógár­da dolgozik újabb és újabb, a közönséget érdeklő termé­kek előállításán, kikísérlete­zésén. Évente átlagosan 10— 15-féle termék készül. A nagyvállalat pesti laborató­riumából indult el például hódító útjára a mi üzemünk­ben gyártott gyorsfagyasz­tott. elősütött hasábburgonya, amelyből az idén már mint­egy 400 vagonnyit gyártunk. Mint ismeretes, ez a termé­künk az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron nagydíjat nyert, amire még nem volt példa a Magyar Hűtőipar tör­ténetében. Űj termékekkel természe­tesen nemcsak a miskolci üzem jelentezik. A székesfe­hérváriak új terméke példá­ul a csirkeragu. a csepelieké a borsó- és zöldbableves, a májkorong, a rablóhús. Az új termékeket — ter­mészetesen elsősorban a mis­kolci üzemét. — a Miskolci Hűtőház kóstolókkal egybe­kötött árubemutatókon is­merteti meg rendszeresen a kereskedelem kéoviselőivel s a felhasználókkal. Minden évben ió alkalom erre a Ven­dégül lát Borsod rendezvény­sorozat. amelynek program- iában az idei ős^a-n í<: helfet kan a Miskolci Hűtőház be­mutatója. A hutohaz lovo/e Bármilyen dinamikusan fej­lődött is a Miskolci Hűtőház eddig, a további fejlődés, elő­relépés nagyon is behatárolt. Az alig 460 vagon kapacitású hűtőházban az idén majd­nem 1000 vagon árut termel­nek, lényegében ugyanazzal a létszámmal, mint mondjuk négy-öt évvel ezelőtt a 400— 600 vagonnyit! Mivel a tá­rolókapacitás kicsi, a hűtő­ház pillanatnyilag arra kény­szerül. hogy mintegy 50 va­gonnyi saját termékét a Deb­receni Konzervgyár hűtőhá­zában tárolja. Ilyen körül­mények között felvetődik a kérdés: mi lesz. ha üzembe helyezik az új miskolci hús­üzemét ? — A tárolótérhiány nem­csak nálunk, hanem a Ma­gyar Hűtőipar más vállala­tainál is akadálya a fejlődés­nek — mondja Pásztor Al­bert. — A fejlesztési források azonban szűkösek. Tárolóka­pacitás szempontjából Mis­kolcon, Baján és Székesfe­hérvárott a legrosszabb a helyzet. Nekünk legalább 500 vagonos bővítésre lenne ok­vetlenül szükségünk. Elkép­zelhető, mennyit fog utazni a miskolci húsüzemnek az a terméke, amelyet mi nem tu­dunk majd elhelyezni... A hűtőház dolgozóiért A jövő tehát még kérdése­ket rejt magában. A hűtő­ház vezetői azonhan a ma­guk erejéhez mérten min­dent megtesznek azért, hogy j a rájuk szabott feladatokat íj elvégezzék. Ebben a terme­lőkre és saját dolgozóikra kell támaszkodniuk. A dolgo­zókra, akiknek nagy része női munkavállaló. — Ma már egyre jobb kö­rülmények között dolgoznak, egyre többet keresnek nő­dolgozóink — mondja ismét Csirmaz Elek. — A hat év­vel ezelőtti 1300 forintos át­lagkereset tavaly már elérte a 2100 forintot. Igyekszünk a nehéz helyeken, ahol a hő­mérséklet például mínusz 20 —25 fok, csak férfiakat al­kalmazni, s őket is megfelelő módon dotálni. Most van fo­lyamatban például lábmele­gítőrácsok kikísérletezése, amellyel ugyancsak nődolgo­zóinkon szeretnénk segíteni. A dolgozókkal való törődés is hozzájárult ahhoz, hogy munkásaink, alkalmazottaink megszerették a hűtőházat, egyre kevesebben kívánkoz­nak el tőlünk, nincsenek munkaerőgondjaink. Ez pe­dig további jó feltételeket te­remt számunkra Borsod s a környező megyék, illetve az ország és a kölföld ellátásá­hoz. (X) (Folytatás az 1. oldalról) A pályaudvarokon megtar­tott ellenőrzések keretében csak a Heves és Borsod me­gyei állomásokon találkoztak a fogyasztók súlyosabb meg­károsításával az ellenőrök. A miskolci Tiszai pályaudvar Utasellátó éttermében az el­lenőröknek négy esetben szolgáltak fel a kért és fel­számolt mennyiségnél keve­sebb szeszes italt. Ráadásul az egyik felszolgáló ceruzája vastagabban fogott a kelle­ténél, és az ellenőröknek adott kávé minősége sem fe­lelt meg az előírásoknak. Az Utasellátó négy dolgozóját összesen 3400 forint pénzbír­ság kifizetésére kötelezték, két dolgozót pedig figyelmez­tetésben részesített a keres­kedelmi felügyelőség. Az el­lenőrök megállapították azt is, hogy a Tiszai pályaudvar és a hatvani vasútállomás ét­termei nem felelnek meg az osztályba sorolási követel­ményeknek. A hatvani étter­met például azonnal bezárat­ták, mert az üzemeltetés kö­rülményei miatt a tömeges ételmérgezés veszélye is fennállt. Az étteremhez tar­tozó árusító pavilonok, auto­maták ételeinek többségét pedig hűtés nélkül értékesí­tették. Muskátli, Tv-presszó, Halászcsárda A vizsgálat során több rendkívül súlyos visszaéléssel találkoztak az ellenőrök. A tapolcai autóbusz-végállomás melletti 272-es ajándékbolt­ban Csató Jánosné üzletveze­tő a 70 forintos lev él tárcát 105 forintért adta el, s más­nap. amikor az ellenőrök visszatértek, az üzlet másik dolgozója a megvásárolt le­vélpapírért és bélyegért két­szeres árat számított fel. Hasonlóan súlyos eset for­dult elő a Miskolci Vencjfe- látóipari Vállalat Kazii^v utcai Muskátli éttermében, ahol Kalafusz Viktorné csa­pos az előírt hat gramm he­lyett három gramm kávéból főzte az ellenőrök feketéit, és vízzel hígította a nekik fel­szolgált bort is. Az avasi Tv-presszóban az üzletvezető utasítására a pult mögé állt mosogatólány csak 3.1 gram­mos kávét főzött az ellen­őröknek, és az általa kimért Portorico rum is csuoán 51 százalék szeszt tartalmazott az előírt 60 százalékkal szem­ben. A tokaji Tiszavirág Htsz miskolci, Rákóczi utcai Halászcsárdájában felszolgált Dock rum pedig 55 százalék helyett, csupán 45 százalék szeszt tartalmazott. Ugyanitt a duplához az előírt mennyi­ségű babkávénak csupán 'két­harmadrészét használták fel. A Mezőkövesdi Afész ha­lászcsárdájában Barczi István üzletvezetőt 1800 forint pénz­bírság kifizetésére kötelezték az ellenőrök. Az üzletben fel­szolgált ételek árkalkuláció­jában olyan nyersanyagokat is felszámoltak, amelyet fel sem használtak. Ugyanitt megbírságolták az egyik fel­szolgálót is, aki a 30 filléres kenyérszeletekért rendszere­sen 50 fillért számolt fel a vendégeknek. Az ellenőrzés alkalmával a legnagyobb pénzbírsággal Tóth Béla miskolc-tapolcai magánvendéglőst büntették.1 az ellenőrök, aki csoportos étkeztetéshez semmiféle ár- kalkulációt nem használt, s ezzel lehetetlenné tette an­nak megállapítását, hogy milyen forgalmat bonyolít le és milyen árakat számol fel vendégeinek. Az üzletvezető ne tudna róla? Figyelemre méltó az Or­szágos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség megállapítása az ellenőrzés során megvizsgált ital- és kávéminták minősé­gével kapcsolatban. Az ese­tek ötven százalékában elkö­vetett minőségrontásért ugyanis csupán a kávéfőző­ket és a csaposokat lehetett felelősségre vonni. A főfel­ügyelőség jelentése alapján azonban joggal merül fel az üzletvezetők felelőssége is: mert milyen szakember az, akinek a szeme láttára a fel­szolgált szeszes italokat és kávékat felvizezték, illetve kispórolták belőlük az alap­anyagot? A felügyelőség a feltárt visszaélések alapján Borsod­ban 34 esetben vonta fele­lősségre a fogyasztók meg­károsításában vétkes keres­kedelmi és vendéglátóipari dolgozókat. Közülük 30-at összesen 28 900 forint pénz­bírság kifizetésére kötelezett, négyüket pedig írásbeli fi­gyelmeztetésben részesítet­ték. 3^c Készül a miskolci mirelit-zöldbab. A svéd megrendelő pontosan 15 milliméteres darabokban kéri, így szeretik a svédek. LAHUCSKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents