Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-08 / 185. szám
/ ★ Az ifjúsági park színpadjának és táncparkettjének helyén egyelőre még a kertészek dolgoznak. Billenős teherautók hordják a betont, hogy alapot építsenek a kőkockáknak. A fiatalok segítségét kérik Mskor nyílik az ifjúsági park 7 Demcsik Iván, a Gárdonyi Művelődési Ház igazgatója és Kolozsvári Béla, a kertészeti vállalat művezetője e napokban gyakran forgatja a terveket. (Farkas Ida felvételei) De régen is volt.,,. A Riporter kerestetik vetélkedő ■miskolci elődöntőjén Demcsik Ivánnak, a Gárdonyi Művelődési Ház igazgatójának jutott a hálás feladat, hogy bejelentse: városunkban ifjúsági parkot építenek. Mondani sem kell: a terv nagy tetszést váltott ki a fiatalok körében. — Hát így kerültem bele a dologba — mondja az igazgató. — Akkor még sokkal egyszerűbbnek tűnt minden. TERVEK TÁRSADALMI MUNKÁBAN A város vezetői, intézményei, hivatalai egymásután ajánlották fel segítségüket a mintegy 1 millió 200 ezer forintba kerülő létesítmény elkészítéséhez. A KISZ városi bizottsága felkérte a Borsod megyei Tervező Vállalat fiataljait, hogy a szükséges^ közművesítési és építési terveket készítsék el társadalmi munkában. Mégis, sok olyan munka szakadt ezután Demcsik Iván nyakába, amely messze felülmúlja egy jó szándékú vállalkozó hatáskörét. A leglátványosabb talán a kábelügy volt, amely — ha igaz, éppen a napokban — végre megoldódik. — A világítási hálózat kialakításához mintegy hatszáz méter kábelre volt szükségünk — magyarázta a művelődési ház igazgatója. — Ennek beszerzéséhez és lefektetéséhez az ÉMÁSZ KISZ-titkára szóban segítséget ígért, örültünk, hiszen ha sikerül a helyére tenni a kábelt, a többi munka üteme is meggyorsul. a 250 ezer forint többletet a Gárdonyi amúgy is szűk költségvetési keretéből már nem tudta „kiszorítani”. ÁSÓT, LAPÁTOT ADNAK Ennek a területrésznek a rendezéséről tehát le kellett volna mondani: Ha viszont ezt a munkát nem végzik el az idén aligha kerülhet sor az ifjúsági park átadására. — Arra gondoltunk, hogy a fiatalok segítségét kérjük — mondja Demcsik Iván. — A HCM-beruházáson dolgozó katonák, a VAV KISZ-fia- taljai, valamint a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek tanulói eddig is csaknem kétezer óra társadalmi 'munkát végeztek a park építésén. A cementgyár gépekkel és anyaggal segített. Ha most újból szerszámot fognának a fiatalok, az augusztus 20-i birtokbavétel még nem lenne veszélyeztetve. Azok a fiatalok, akik hajlandók néhány órát áldozni a leendő szórakozóhelyükért, csütörtökön és pénteken ásót-lapátot foghatnak. A munka reggel 8 órákor kezdődik. Szerszámokról az igazgatóság gondoskodik. (keglovich) HAJTÓVADASZAT KÁBEL UTÁN Az öröm azonban túl korai volt. Az ÉMÁSZ ugyanis nem sokkal később levélben jelezte, hogy a kért vezetéket nem tudja biztosítani. Demcsik Iván feljegyzést küldött a városi tanács, illetve a városi KISZ-bizottság vezetőinek — és hajtóvadászatot indított a hiányzó kábel után. Több napig tartó, kimerítő keresés és telefonálgatás után az LKM-ben végre talált hasonlót. Onnan viszont jóval kevesebbet kapott, mint amennyire szükség lett volna. Igaz, utána újabb 200 méter kábelt adott át a kohászat a művelődési ház részére, de a teljes hosszúság még így sem érte el a kívánt 600 métert. A hiányzó részt már az ÉMÁSZ pótolta. — A legfájdalmasabb azonban mégsem ez a „kábel- bábel”, henem a kivitelezés anyagi oldala volt — folytatja az igazgató. — Minden forintot úgy kellett összekaparni .. A Miskolci Kertészeti Vállalat például az eredetileg 650 ezer forintra tervezett parkosítási és területrendezési munkákat 900 ezer forintért akarta vállalni. (És a többi munka megkezdésével egy hónapot késett!) Ezt A budaörsi benzinkútnál szinte lehetetlen úgy tankolni, hogy legalább egy tucat fiatal ne kérdezné meg, hová utazik az ember, s ha a Balaton felé tart, ne ajánlkoznának útitársnak. Két fiút és egy leányt én is felvettem. Siófok felé, amikor már tudtam róluk, hogy most érettségiztek, s egyikük egyetemre, a másik kettő pedig dolgozni megy, s két hetet akarnak a Balatonnál eltölteni, megkérdeztem: mennyi pénzük van? — Ha a tíz-húsz filléreseket is összeadjuk, harminc forint hatvan fillér — volt a válasz (!). Sejtették, miért kérdeztem, s magyarázólag gyorsan hozzátették: haverokhoz megyünk, ahol kapunk szállást, étkezést. Hangjukból azonban érződött, hogy lódítanak. A balatonfüredi büfépavilonoknál a fő vonzerő: a sült hal, a friss lángos — de a virsli, a debreceni is fogy. Nagy a keletje a sörnek, a Colának, sokan kérnek hosszúlépést. A gyümölcsök közül az őszibaracknak van a legnagyobb keletje. A vásárlók legtöbbje fürdőruhában. A Balatontól jönnek, vagy éppen oda mennek. Egy fiatalasszony hangosan dicséri a barackot. Az eladó, amíg méri a kért gyümölcsöt, megmagyarázza: a környék termelőszövetkezeteitől kapjuk naponta a friss árut. Tapolca jut az eszembe. Bizony, ott is be lehetne vezetni ezt az „újítást”! Miután az erős nap megtette a magáét, s a hátam olyan lett, mint a torreádorok piros köpenye, elhatároztam: fürdés helyett sétálni megyek. így kerültem a ba- latonboglári áruházba, Ha már itt vagyok, veszek' is valamit — határoztam el. Ez azonban egyáltalán nem volt olyan könnyű dolog, mint A DH városfejlesztési fóruma: Szirmaiak panaszolják Száraz fürdőszobák Még egy telefonfülke kellene „Miskolc II. kerületében, Szirmán lakom. Többnyire gyári munkások, s földművesek élnek itt. Elsősorban ezért is fájó, hogy megyénk sok apró községe a kommunális ellátottság szempontjából lényegesen fejlettebb, mint a mi városrészünk. Pedig az utóbbi években rengeteg új családi ház épült ezen a környéken. Kivétel nélkül fürdőszobásak, mert — az érvényben levő rendeletek alapján — a városokban fürdőszoba nélkül ma már egyetlen lakóházat sem lehet építeni. És ezeket a fürdőszobákat sokan nem használhatják, mert vagy a vízvezeték-hálózat hiányzik, vagy a fürdőszobák bekötését nem engedélyezi a tanács. Miskolcnak éppen ebben a városnegyedében a legmagasabb a talajvíz szintje, és ezért az ásott kutak vize ivásra, főzésre alkalmatlan — fertőzött. És sorolhatnám még a gondjainkat. Szirmán egyetlen valamirevaló húsbolt nincs; s ha netán éjjel súlyos beteghez kell sürgősen orvost hívni, a település egyes részeiből egy-két kilométert is kell gyalogolni az egyetlen nyilvános telefonhoz. Ha éppen működik!” — panaszolja T. Z.-né szirmai olvasónk. Túlzás lenne azt állítani, hogy a város keveset áldoz Szirma fejlesztésére, közművesítésére. Még három éve sincs, hogy a Miskolci, a Dienes László és a Vöröskatona utcákban — csaknem másfél kilométeres szakaszon — kiépítették a városnegyed ivóvíz-hálózatának főnyomóvezetékét. Az ásott kutak vizének fer- tőzöttsége miatt erre a gerincvezetékre — egymástól nagyjából azonos távolságra — kilenc közkutat telepítettek, hogy az iváshoz és főzéshez szükséges egészséges ivóvízhez, viszonylag kevés gyaloglással, a távolabb eső utcák lakói is hozzájussanak. A főnyomóvezeték lefektetése óta eltelt alig több mint két év alatt már a Hevesi Ákos, az Erkel, a Hajnóczy utcában — és az idén — a Pólya Jenő utcában is kiépítették a vízvezeték-hálózatot. Sőt, a tervek szerint — a város tanácsának jóváhagyásától függően — 1974ben a Marek József utcában is megépül a vízvezeték. Az elmúlt 20 év alatt a városnak ebben a részében több mint félezer fürdőszobás lakás épült. Ezek közül jelenleg csak minden tizedikben van víz, mert a városi tanács — Miskolc ivóvízellátási gondjai miatt — Szirmán még az újonnan épülő családi házakba is csak korlátozott számban engedi meg a vízvezetékek bekötését. Ami érthető is, hiszen Szirma közismerten a város legalacsonyabban fekvő területe, s itt a legvízinségesebb időszakban sincs vízhiány. Ráadásul a kertes családi házakkal beépített városrész lakói közül tavasszal és nyáron — az időszakos vízkorlátozási tilalom ellenére! — igen sokan kertjük locsolására használják az ivóvizet. Mint például az idén, tavasz- szal, amikor a város más negyedeiben levő több szintes lakóházakban főzésre, mosásra és tisztálkodásra sem jutott belőle. Jogosan kérnek a szirmaiax egy új húsboltot, s indokolt volna egy újabb nyilvános telefonállomás felszerelése is. A városrész egyetlen hentesüzlete jelenleg egy rozoga vályogépületben működik. Űj húsbolt építésére sem a tanácsnak, sem az érdekelt kereskedelmi vállalatoknak. szövetkezeteknek nincs pénze. A városi tanács II. kerületi hivatala már többször kérte a Miskolci Postaigazgatóságot: legalább a Miskolci utcai ál- talánods iskola előtt — amely viszonylag könnyűszerrel elérhető Szirma legtávolabbi utcáiból is — állítsanak fel egy új nyilvános telefonfülkét. A posta azonban — műszaki okokra hivatkozva — eddig minden esetben elutasította a kerületi hivatal kérését, mondván, hogy a Szirmát Miskolc belterületével összekötő légvezetékre — jelentősebb beruházás nélkül — újabb távbeszélőállomást már nem tudnak rákapcsolni. L. P. Kirakatrendezők, grafikusok kiállítása A XIII. KPVDSZ kulturális napok alkalmából a vállalatok kirakatrendezőinek, grafikusainak munkáiból országos kiállítást rendez Szentesen október 14 és 24 között a Csongrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. A részvevőket oklevéllel jutalmazzák, a három legsikeresebb kiállított munkát külön jutalomban részesítik. A kiállításon részt vesz a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat két grafikusa, Kelecsényi László és Karádi József is. Pályamunkáik közül vállalati zsűri választja ki az elküldendő kollekciót.1 gondoltam. A pultok előtt tolongtak az emberek, s egyikük-másikuk idegesen jegyezte meg: én jöttem hamarább. Az eladókról szakadt a verejték. Alig győzték kielégíteni a vevők fürdőruha-, törülköző-, zsebkendőigényét. Hogy ne kelljen sorakoznom, nyakkendőt vettem. (Az eladónő úgy megnézett, mintha este találkozni akart volna velem?!) Kifelé jövet megnéztem a hőmérőt: 35 fokot mutatott. A bejárati ajtón meg ezt olvastam: „Eladókat, segédmunkásokat felveszünk”. Nem lepődtem meg a feliraton ... — Tudod, miért vágyom a Balaton partjára? — mondta egy hölgy a másiknak a balatonfüredi zenés presszóban. — Hogy megszabaduljak a „civilizáció átkaitól”. Hogy mit értett ez alatt, már nem tudta kifejteni, A szakszervezet szervezi Javában készülnek a Diósgyőri Gépgyárban a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás új tanévére. Az idén is több mint 2000 gépgyári dolgozó jelentkezésére számítanak. Az első témakörben társadalmunk, a másodikban a munkahelyi élet, a harmadikban a világpolitika időszerű kérdéseit ismertetik. A szakszervezeti bizottság irányelveket ad ki a politikai oktatás megszervezéséhez. Foghúzás fájdalim nélkül Senki sem tagadja, hogy a foghúzás kellemetlen dolog. Ezért se szeri, se száma a foghúzást fájdalomnélkülivé tevő javaslatoknak. A legutóbbi újdonságot a közelmúltban az Egyesült Államokban mutatták be a főmért egy idősebb férfi, láthatóan külföldi, táncra kérte. A tihanyi komphajó égé- . szén kicsinek tűnik, pedig egy sor személy- és teherautó van rajta. A hajó gerendáin fecskefészkek; formásak, otthonosak. Bezzeg nem lehet ezt elmondani néhány maszek házról, villakölteményről. Egyikmásik már annyira kirívó, figyelmet felkeltő, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet formásnak, otthonosnak nevezni. A Balatonon minden tenyérnyi hely, földdarabka, szoba, sufni, palacsintasütő, kukoricáskosár „aranybánya” — mondják az emberek. Tapasztalataim is azt bizonyítják: igazuk van azoknak, akik így vélekednek. (f) gásztudósok nemzetközi társulatának kongresszusa idején. Egy impulzátor másodpercenként 500 rezgésszámú helyi vibráció hirtelen hatásának teszi ki a fogat. Az ilyen aktív „kilazítás” után a fogat gyökerestől könnyen és fájdalommentesen ki lehet húzni. Az ellenőrzés azt mutatta, hogy a rezgéssel való előkészítés nemcsak gyors, köny- nyű és fájdalommentes foghúzást tesz lehetővé, hanem — és ez a legérdekesebb — a seb is gyorsan begyógyul, s a gyulladásos folyamatok 100 százalékig kiküszöbölődnek. lelt ház a Hotel Expressben Idegen beszédtől hangos a Palóczy utcai Központi Leánykollégium, azaz nyári nevén Hotel Express. Most is telt ház van, szombatonként még pótágyakat is beállítanak a szobákba. Jelenleg a hazaiak mellett angol, nyugatnémet, csehszlovák, lengyel vendégei vannak a hotelnek. Balatoni anziksz
