Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-01 / 179. szám
„ Magunk csináltuk Hétvégi házak w r _ ti m építői Építők. Hát igen, ehhez a szóhoz daruk, gépek, nyüzsgő emberek, már-már ijesztő méretű lakótelepek tartoznak. A hajdani téglát téglához illesztő kőműves egyre inkább a városok peremére, községekbe szorul. Éoitők. Itt lyukas, csorba szélű vödörben kevernek maltert, olykor ácsokat riasztó torzszülött az állvány, vén már a kőfaragó kalapács. Hétvégi házak építőinél jártunk. Gyorsan leírjuk az igazság kedvéért: szépek a házak a Mályi-tó, Tapolca, Lyukóbánya környékén. Szépek? Kedvesek inkább. — Magam terveztem, aztán veszekedtem azzal, aki a terveket rajzolta, hogy olyan legyen, amilyennek én képzelem — Csak a falakat és a tetőt rakta szakember. Amit itt lát. azt mind magunk csináltuk. A család ... — Éoítiük bizonv. negvedik éve. Talán’ nem is örülünk majd. ha készen lesz. Hiányozni fog a munka ... Mályiban, a becslések szerint, jelenleg is húsz-huszonöt hétvégi ház épül. Tapolcán ugyanígy csak becsülget- ni lehet az épülő víkendhá- zak szamát, hiszen építenek azok is, akik korábban, de azok is, akik idén kaptak engedélyt. Mennyit ér egy víkendház? Inczédy Béla bácsi már csak a kertet rendezgeti. Szőlőt kötöz. — Ezt a házat, úgy tudom, százhúszezerért vették. — Mi van a házban? — Egy szoba és egy főzőfülke. Nos, a víkendházak tulajdonosait sokan irigyeljük. Alig néhány portával odább egy félkész házat még építenek. Nagy Barna, a ház gazdája próbált számolni velünk: — Két szobánk, mellékhelyiségünk és egy konyhánk van. Eddig úgy kilencvenezer forint körül költöttünk, de hát négy éve építjük. Itt egy segédmunkás tizenhét forintos órabért, reggelit, ebédet, és egy liter bort kér. Én a KGM Tüzeléstechnikai Kutatóintézetében gyártáselőkészítő vagyok. Nincs ekkora órabérem. Magunk csináljuk hát. amit lehet. Hogy hány tonnát emeltünk és hány hólyag volt már a tenyerünkön, azt nem tudom. Különben négy család épít itt Mályiban a vállalatunktól. Hétköznapokon csendes a tópart. A kopácsolás hangja vezet el Szabó Károly ugyancsak félkész, emeletes víkendházáig. A házigazda nincs otthon, csak a nyugdíjas jó barát: Békeffy András: — Itt szoktam segíteni. Tudja. Szabó Károly kőműves volt. Én géplakatos a DIGÉP-ben Harmadik éve építgetjük ezt a házat. — Mennyibe került? — Forintban nem is tudom. Egy szanált ház térítéséből való. A tóparton mesélik: adtak itt el már félkész házat 140 ezer forintért. Tény. hogy a munka, amit a tulajdonos végez, nem is rosszul fizetett munka, ha a házak árára. az értékemelkedésre gondolunk. Ugyanakkor az is igaz. hogy aki maga építette a házát, az nehezen válik meg tőle: — Évekig erre spóroltunk, itt dolgoztunk. Van szebb ház. épül itt luxusvilla is. de azt se szerethetik jobban, mint mi az egyetlen szobánkat. Járjuk a partot. Látunk kisfiút sódert talicskázni: — Mi épül? Készen van a gabonatároló vasbetonváza Ki a jó kereskedő? Az udvariasság a legfőbb erény (Folytatás az 1. oldalról) Az udvariasság a legfőbb kereskedői erény. Ékre a következtetésre akkor jutottak a pszichológusok, amikor ötezer vevőt kérdeztek meg, hogy milyen a jó eladó? A válaszokból az is kiderült, hogy a második legfontosabb kereskedői tulajdonság a tisztaság és az ápoltság. Legkevesebben a magyarázkodást és a bőbeszédűséget igénylik. S hogy a pult mögött állók mit tartanak magukról, arról villámfelmérés készült a tegnapi rendezvényen. A rendező Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a társvállalatok több, mint fél száz dolgozója értékelte saját magát, s ezt a tesztet a helyszínen összegezték a pszichológusok. h a szakmaszeretet? Tíz kereskedői tulajdonságot egyenként 1—5 ponttal jutalmazhatott az értékelő, így maximálisan ötven pontot érhetett egy tesztláp. Ilyen egyetlen sem akadt, volt viszont két 49 pontos, s ez azt jelenti, hogy kitöltői (a jelige „Őszirózsa”, illetve „Tavasz”) csaknem tökéletes kereskedőnek tartják magukat. A legalacsonyabb harminc pont volt, az átlag pedig 42, ami azt jelenti, hogy a tegnapi ankét részvevői, ha nem is száz-, de 84 százalékos művészei szakmájuknak., A részletes elemzés szerint a kereskedők az udvariasságot tartják legjellemzőbb, legtöbbre értékelhető tulajdonságuknak. Második helyre a gyorsaság, a számolási készség és az esztétikai érzék került. Az önértékelési rangsor utolsó helyén az áruismeret és a szakmaszeretet osztozik, s ez több szempontból is elgondolkoztató. Megkóstolták a feladványt A szakmaszeretet hiánya csak látszólagos, illetve arra utal, hogy baj van az utánpótlással, s nem lehet minden rendben a kereskedelmi munka közmegbecsülésével sem. Az persze nem lehet vitás, hogy a vevő a pénzéért jó árut, udvarias kiszolgálást vár, s nemigen érdekli a pult mögötti munka nehézsége. Tény viszont. s alapos vizsgálatok támasztják aló azt az állítást, hogy az eladói munka igen nagy pszichikai és fizikai igénybevételt jelent. (Egy kereskedő bokája — mert egész nap talpon kell lennie — a reggeli nyitástól a zárásig nyolc-tíz milliméterrel vastagszik meg.) Az áruismeret vélt vagy valós fogyatékosságai abból erednek, hogy az új cikkek gyarapodásával nem tart lépést az elméleti ismeret. Van. aki arra hivatkozik, hogy a központi tájékoztatás hiányos, más viszont még azt a fáradságot sem veszi, hogy az új termék dobozára nyomott használati utasítást elolvassa. Az élelmiszer kis''e_ reskedelmi vállalatnál egvéb- ként évek óta tartanak olyan Krmit tud? vetélkedőt, amelyen játékos formában ismertetik meg a dolgozókat az ^ újdonságokkal. így például a "felvágottakból, újfajta kon- zervékből, szardíniákból miniszendvicseket készítenek, s az a győztes, aki az íz. illat alapján eltalálja a márkát. Magnós vevők A tegnapi rendezvény egyik legizgalmasabb része az volt, amikor a miskolci üzletekben készült fotó- és magnófelvételeket mutatták be — megfelelő kommentár kíséretében — a pszichológusok. Látva az arcokat, s hallva a hangokat, erősödik meg igazán az emberben az a felismerés, hogy az eladás művészet. Erről nemcsak a jó, hanem a rossz példa is meggyőz. Hallottunk például egy párbeszédet, amikor a kedves vevő fanyar vörös bort kért. Az eladó habozás nélkül Csemege vöröset ajánlott, a Medoc Noire-ra pedig azt mondta, hogy édeskés. Egy másik helyen egy újfajta kávéról kért felvilágosítást a pszichológus. A válasz bizonytalan volt és semmitmondó. Máshol a magnetofonnal felszerelt „vevőt” szinte lebeszélte az eladó a mirelitáruról, egyszerűen azért. mert a dobozos konzer- vet jobban ismerte és jobban tudta ajánlani, mint a mirelitet'. 4c Itt már csak a kert kívánja a munkát . . . (Farkas Ida felvételei) — A Villa Negránkhoz szalonnasütő... Hricz Dezső háza már készen van. de ő maga nevetve mondja, hogy igazán sohase lesz készen: — Mindig lesz mit csinálni. Járja végig a sort. Én ráköl - töttem erre a házra ötvenezer forintot. Azt mondják, megér száznegyvenet. de amíg építettem, termőre fordultak a gyümölcsfáim is. Nincs itt egy kő. amit ne én emeltem volna. így vannak a legtöbb házzal. Az értékkülönbség a munkánk és az a rengeteg ötlet, amit magunknak találunk. Bontott házakból anyag. Sertéshizlalda építéséből seNevek születése A múlt századi névúj itási mozgalom nyomán sok olyan utónév került be az anyakönyvekbe, amely már-már feledésbe merült. illetve amelyet a névújítók játékos kedve, fantáziája szült. Jóleányból lett a Jolán Széchenyi a XIX. század derekán vetette fel a régi nevek felújításának eszméjét, s hogy példát mutasson, fiát Béla névre kereszteltette. (A Béla név azonosítása az Adalbert névvel alaptalan és indokolatlan.) Petőfi pedig az elsők között volt. aki fiának Zoltán nevet adott. E név ugyanis a törökből került a magyarba: Zoltán fejedelmet, Árpád fiát nevezték így a szultán szó magyar alakváltozatával. Valószínűleg a Zoltán rokona a Zsolt (Solt) név is. Az Árpád név szintén ebben az időben terjedt el újból. A régi nevek felújítása mellett költőink. íróink számos szép, új nevet is alkottak. Dugonics András az Etele (Attila) név női megfelelőjeként megalkotta és regénye címében szerepeltette az Etelka nevet. A középkori okmányokban előforduló Jóleány elnevezést pedig Jó- lánka alakra változtatva használta női névként. Ez a név később a regény népszerűsége folytán Jolán formában gyakran használt utónév lett. (A „jó ember”-ből pedig a közn.velv minden írói beavatkozás nélkül a „jámbor” szót vonta össze.) Tihamér — borsodi község volt Vörösmarty a kellemes hangzású női nevek hosszú sorával gazdagította névtárunkat: az Eneh nevű mondái nőalak adta az alapot számára az Enikő névhez. A hajnal, a csillag és a tündér szavakból varázsolta elő a Hajna. Csilla. Tünde neveket. Tünde párja. Csongor viszont nem mesterséges nevet visel: régi török-magyar személynévből újította fel Kazinczy és Vörösmarty. Valóságos regény a Dalma név sorsa: Vörösmarty alkotta a dal szóból és a Zalán futásában férfiként szerepeltette. Petőfi költői álnévként — tehát férfinévként — használta maga is. Vajda Péter és Jókai azonban nőnévként alkalmazta, s a hivatalos magyar utónévkönyv is a női nevek közt tartja nyilván. Vörösmarty újította fel a Szabolcs személynevet (amely Anonymus krónikájában szerepelt), s ő „hozta forgalomba” a Csaba nevet is, de ezt valójában Arany elbeszélő költeménye tette népszerűvé. Kisfaludy Károly a szerzője a Tihamér névnek: egy korabeli borsodi közsé" nevét adta költött alakjának. Az utónévkönyvben is szereplő Csinszka nevet pedig Ady Endre alkotta oly módon, hogy a „csacsi” szó Csa- csinszka hangzású becéző formájával illette feleségét, Boncza Bertát. A jó és a rossz példák — azon felül, hogy okulhattak belőle az ankét részvevői — a vállalatvezetők asztalára kerülnek. De nem elsősorban azért, hogy a vétkeseknek „fejét vegyék”, hanem azért, hogy a hasonló eseteket megelőzzék. BRACKO ISTVÁN REFLEKTOR Ma Budapestre norvég egészségügyi küldöttség érkezik. 4c Bőt aszókén az új cserép- és vázkerámia gyárban megkezdődnek az üzemi próbák. 4c Egerből útnak indítják az ezredik vagon zöldségfélét. 4c Kaposvárott a járásbíróság 62 rendbeli csalás ügyében ítéletet hirdet. 4c Mártélyon (Csongrád megye) országos ifjúsági képzőművészeti tábor nyílik, 4c Móron megkezdi a termelést a Csepel Vas- és Fémművek gyáregysége. 4c Nyíregyházán lengyel főiskolai hallgatók ellátogatnak a tanárképző főiskolára. 4c Zalaegerszegen nemzetközi ifjúsági sakk-emlékverseny kezdődik. Etelka, Hajnal, Csilla, Tünde 4c Békeffy András az öreg barátnak segít Mint már megírtuk, a leégett István-malom helyén 2000 vagonos gabontatárolót építenek, amely 1975-ben készül el. A tizennyolc tárolótérből álló új létesítmény vasbetonvázát csúszózsalu- zásssal építették, és a munkákat tegnap fejezték be. A korszerű eljárással a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói kilencszáz négyzet- méter alapterületen harmincöt nap alatt készítették el a negyvenhat méter magas gabonasilót. Építésére kereken 3700 köbméter betont használtak fel. A váz felépítése után most hozzáláttak a gépházi rész kialakításához, valamint a belső munkákhoz. A hatalmas ga- bonaraktárat az építők jövőre adják át a szerelőknek. Olcsói lelt a Hajdú szuper automata mosógép A téglási Hajdúsági Iparművek és a kereskedelem 1973. augusztus 1-től olcsóbban hozza forgalomba a Hajdú szuper automata forgódobos mosógépet. A közkedvelt, korszerű háztartási gépet a Hajdúsági Iparművek jugoszláv gyárral kooperációban készíti. A gyártást 1970-ben kezdték meg. Az idén már 17 ezer- szuper automata mosógépet gyárt a téglási üzem, amiből 13 ezret hazai piacon értékesítenek. A nagyobb darabszámnál korszerűbb gyártási technológiák alkalmazhatók. Az üzemrész dolgozói alaposan begyakorolták a műveleteket; egy-egy gépet rövi- debb idő alatt készítenek el. Mindez, valamint az együttműködés tökéletesítése, s az elszámolási árak kedvező változása tette lehetővé a forgódobos szuper automata mosógép árának csökkentését. Nagyobb darabszám, korszerűbb technológia o 4c Négyen építünk itt a vállalattól lejtes rácsos betonlap-járda. Benzineshordóból zuhanyozó. Sok-sok hétvége, szabadnap. — Pihenés is volt, amíg építettünk... Pihenés talán nem. de a városi élet közben egészséges élet volt építeni, s ha valamit irigyelhetünk a házakban, akkor ez az. hiszen a hétvégi házak építése nem pusztán divat, hanem életmódunkból adódó szükséglet is. BARTHA GÁBOR
