Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-25 / 199. szám
Munkájuk nélkülözhetetlen Mélyépítők a városért Amerre csak járunk-ke- lünk városunkban, lépten- nyomon mindenütt találkozunk a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói által végzett munka eredményeivel. Az elmúlt több mint két évtized alatt sok ezer négyzetméternyi út, sok-sok kilométernyi csatornahálózat megépítésével járultak hozzá az ország második legnagyobb városa építéséhez, szépítéséhez. Hajdanán —■ több mint két évtizeddel ezelőtt — talán senki nem gondolta volna, hová fejlődik a csöppecsike vállalat. • • Ölvénheten kezdték A Miskolci Mélyépítő Vállalatot városunk tanácsa 1951. július 1-én hozta létre azzal a céllal, hogy a vállalat dolgozói szakszerűen tartsák karban Miskolc útjait. A vállalat 52 munkással és öt alkalmazottal kezdte meg a munkát, az állóeszközök értéke alig haladta meg a 70 ezer forintot. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre szebben fejlődött a kis vállalat. Közben megváltoztak a munkája iránti igények is. Annyira, hogy a cég fő profilja ma már nem a karbantartás, hanem a betonalapú, aszfaltozott, a kor követelményeinek megfelelő utak építése. Emellett az utóbbi években a mélyépítőknek ki kellett venniük részüket a közműfejlesztésből is, s mivel a közművesítési program a IV. ötéves nép- gazdasági terv egyik fontos része, ezen a téren a továbbiakban is nagy feladatok várnak a vállalatra. — •Minderre' időjében felkészültünk — mondja Mezei Alajos igazgató. — A tanács támogatásával és saját fejlesztési forrásaink igény- bevételével korszerű kis-, közép- és nagykotrókat, föld- munkagépeket szereztünk be, évről évre fejlődött vállalatunk. Ma már hatszáz dolgozónk van. eszközeink értéke pedig eléri az 50 millió forintot. Sikeres pályázat A kormányprogram sikeres végrehajtása érdekében az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium közművesítési hitelpályázatot hirdetett a vállalatok részére. Ezen részt vett és nagy sikerrel szerepelt a Miskolci Mélyépítő Vállalat is. A sikeres szereplés egyrészt állami támogatást, másrészt hosszúlejáratú hitel igénybevételének lehetőségét jelentette. Természetesen megfelelő feltételek mellett. A miskolci vállalat ezeket a feltételeket vállalta, s így intenzíven kapcsolódhatott be a közművesítési program végrehajtásába. — Évente több kilométernyi csatornahálózatot építünk a közművesítési program keretében — folytatja Mezei Alajos igazgató. — S egyre nagyobb feladatokat valósítunk meg az útépítésben is. Erre mi sem jellemzőbb, mint hogy 1967-ben 110 ezer négyzetméter, tavaly pedig már kétszer ekkora, 220 ezer négyzetméternyi utat építettünk. Alig van Miskolcnak olyan része, ahol ne az általunk épített utakon járnának az emberek, a járművek. Mi építettük többek között a Bajcsy-Zsi- linszky, a Kun Béla utcát, átépítettük szinte a teljes belváros útjait, (legutóbb a Besenyői utat), s nevünkhöz fűződik a déli tehermentesítő Kiss Ernő utca elkészítése is, ami egymaga 18 millió forintba került. De ugyanígy megtalálhatók szerte a városban az általunk épített csapadék- és szennyvízcsatornák, s bekapcsolódtunk a lakótelepi közművesítésbe is. Mi készítettük például a Győri kapui 17-es tömb közművesítését, most pedig a Gyula utca környéki lakótelepi közművesítést végezzük. Amíg a vállalat kapacitását teljes egészében a városi tanács kötötte le, a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói csak városunkban végeztek munkát. Az utóbbi években azonban a tanács kapacitásuknak csak a 60—70 százalékát köti le. s ígv alkalmuk van más munkákat is vállalni. Több nagyvállalatnak is dolgoznak, sőt elhagyták Miskolcot, s ma már Kazincbarcikán. Szerencsen és Leninvárosban is ott vannak a miskolci mélyépítők. Ami pedig a munkájuk színvonalát, sikerességét illeti. mindennél többet mond, hogy 1969-ben az SZMT és a városi tanács kitüntette a kollektívát. vándorserlejmt nyertek. 1970-ben pedig elnyerték a „Kiváló Vállalat” címet. Gondoskodás a dolgozókról Az elkövetkező években jelentős feladatok elvégzése hárul a vállalatra. Erre nemcsak fejlesztéssel készülnek, hanem dolgozóik jó hangulatának a megteremtésével is. Mivel a vállalat dolgozóinak 70 százaléka vidékről jár be, a legsürgősebb tennivaló egy új, korszerű munkászálló megépítése volt. Akik a József Attila utca felé hagyják el a várost, vagy érkeznek haza. láthatják: a Partizán utcai vállalati központ mellett már áll a gyönyörű, új munkásszálló. Az impozáns épület 25 millió forintba került, s ez a pénz a tanács segítsége, megértése nélkül nem teremtődött volna elő. Városunk tanácsa 13 millió forinttal járult hozzá a mélyépítők új munkásszállójának építéséhez. A 300 férőhelyes, hamarosan átadásra kerülő szállót a mai kor követelményének megfelelően rendezték be. A szinte luxusszínvonalú, 2—3 ágyas szobák, a könyvtár, a kultúrszoba, a tv-szo- ba, az étterem otthonossá teszik a szállót, lehetőséget adnak a dolgozók szabad idejének megfelelő eltöltéséhez, továbbképzésük segítéséhez. — A következő lépés az új, központi telephely megépítése — tájékoztat a jövő terveiről a vállalati igazgató. — A mostani már szűk, egy része beleesik az északi tehermentesítő út vonalába. Az új telephely a jelenlegitől alig 100 méterre, a volt Holt-Sajó területén épül majd. Beruházási programja már elkészült, az anyagi fedezet azonban még hiányzik. Bízunk abban, hogy a városi tanács, mint már annyiszor, most is megértő lesz irányunkban, s támogatja a fokozatosan megépülő új, központi telephelyet. Jó munkáért — jutalom A vállalat dolgozói évek óta részi vesznek a szocialista munkaversenyben. Az egyéni verseny mindenekelőtt a gépjárművezetők között alakult ki, míg a kollektív verseny inkább az építésvezetőségeken. Különösen nagy sikere van a szocialista brigádmozgalomnak. Ma már a versenyző brigádok fele elnyerte a mozgalom valamilyen fokozatát. Az 1972-ben végzett munka eredményeképpen 2 arany-, 5 bronzjelvényes és 3 zöldkoszorús brigádot „avattak”: a brigádtagok egyenként, az elnyert fokozatnak megfelelően 600—300—200 forint jutalomban részesültek. Üj formája a szocialista munkaversenynek az a nívódíj, amelvet tavaly alapított a vállalat, s amelyért az építésvezetőségek versenyezhetnek, illetve pályázhatják meg a díjat. A benyújtott pályázatokat kijelölt zsűri értékeli, mindenekelőtt a végzett munka minősége szempontjából. A nívódíj első fokozata 5 ezer forint pénzjutalmat jelent, a tavalyi munka alapján azonban a zsűri csak a második díjat adta ki. Remélhetőleg a következő értékelésnél már az első díjat is odaítélhetik majd. Felkészülés 1974-re Tavaly egyébként jelentős gondjai voltak a Miskolci Mélyépítő Vállalatnak. A beruházási stop őket is érzékenyen érintette, mivel a beruházási piac Miskolcon is szűkült. Számos megrendelőjük visszalépett, lemondta a megrendelt munkát. Éppez ezért — a tapasztalatokon okulva — az idei esztendőre már lényegesen jobb piackutatással készült fel a vállalat. S mivel az első félévi feladataikat maradéktalanul teljesítették, megvan a remény arra is, hogy 1974 elé nyugodtan tekinthet majd a kollektíva. A jövőt tekintve biztató, hogy a vállalat, a tanács és a Miskolci Beruházási Vállalat között ió eevüttműködés alakult ki. Az ÉSZAKTERV- vel szocialista együttműködési szerződést kötött a vállalat, s most ugyanilyen formában fonják szorosabbra kapcsolataikat a beruházókkal is. — Mindez együtt megteremtheti az alapját annak — mondja befejezésül Mezei Alajos igazgató —, hogy vállalatunk továbbra is az elvárásoknak megfelelően vegye ki részét Miskolc építéséből. szeretett városunk felvirágoztatásának feladataiból. Kollektívánk, amennyire erőnkből telik, mindent megtesz a jövőben is azért, hogy a Miskolci Mélyépítő Vállalattal elégedett legyen a tanács, s a város lakossága. Bogár a sörben H. A. miskolci férfi a napokban felháborodottan kereste fel szerkesztőségünket. Aktatáskájában egy palack bontatlan Borsodi Világost hozott, amelyben egy szemre is jól megtermett rusz- bogár úszkált. — Az Árpád utca 2. szám alatti fűszer-csemege boltban vásároltam — mondta felindultan. — Csak otthon vettem észre, hogy mit kaptam a sörben. Megundorodtam a borsodi sörtől. Szavamra: nem csodálkozom .. A palackozott italokra a 6/1972. rendelet vonatkozik, többek között előírja: Az üvegek (demizsonok) tisztaságát darabonként történő átvilágítás útján kell ellenőrizni. Az előmosósnál és a mosásnál a vizet olyan időközönként kell cserélni, hogy az üvegek megfelelő tisztasága biztosított legyen”. Vagyis egyértelmű: miután a sörösoalackok is ismételten használt üvegek, ezeket a töltés előtt valahányszor nemcsak mosni, hanem fertőtleníteni is kell! De miként hajtották végre ezt a munkát a Söripari Vállalat Zsolcai kapui kirendeltségében, ha a palackban benn maradt egy ruszbogár? — Semmivel sem érzem magam vétkesebbnek, mint amilyen felelősség a kereskedelmet terheli — válaszolta Bodnár ‘Dezső kirendeltségvezető. — Mi nem tehetünk arról, hogy sok üzletben hetekig-hónapokig, többnyire a mellékhelyiségekben tárolják az üvegeket. Ezek a helyiségek tele vanak rusz- bogarakkal. Persze, ez nem ok arra. hogy a palackokba kerüljenek... Pontosabban arra nem ok, hogy a palackokban is maradjanak! Az üvegek ugyanis töltés előtt negyedórás, három fokozatból álló mosáson mennek át Utána minden palackot átvilágítanak. — Fárasztó munka a futó- sza'agon elvonuló üvegeket figyelni, ezért a munkásnők óránként váltják egymást. Ám közben sem pihennek, igy könnyen elnézhetnek egy-egy palackot. Egyébként a kereskedelemnek sem lett volna szabad ezt a sört forgalomba hozni. Nem esne nehezükre nekik sem a palackokat ellenőrizni! Csakugyan nem! És bizonyára meg is tenné ezt a kereskedelem, ha lenne rá kapacitása. Azt viszont ne várja a söripar, hogy mulasztását — mert ebben az esetben erről van szó — a boltok dolgozói pótolják...! (keglovich) Hagyomány nélkül figaró klub A Weidlich-palota ugyan, olyan mint máskor. Délután három óra van. Csak egy-kéi fiatal lány szaporázza a lépteit. Az udvar végén levő Figaró klubba igyekeznek, ahol vitadélutánt rendeznek az őszi programból. Amikor belépek lehetnek vagyi négy. vénén. Itt mindennap történik valami — mondja Lapis Imre. a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet KISZ-titkára, aki egyben a klub ifjúsági vezeVidéki vegyipari nagyvállalat felvételre keres NDK és NSZK gyártmányú nyomdagépekkel felszerelt korszerű nyomdaüzemébe FELSŐ- vagy KÖZÉPFOKÚ végzettségű szakembereket ÜZEMVEZETŐ, FŐMŰVEZETŐ és egyéb műszaki munkakörökbe. A felvételnél előnyben részesülnek a megfelelő gyakorlattal rendelkezők közül a FLEXOGRAFIKAI és SZITANYOMÓ eljárásokban valamint a FÉNYSZEDÉSBEN és OFSET siknyomásban jártas szakemberek. Fizetés megegyezés szerint, a letelepedés lehetősége biztosított. Jelentkezést írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással a Magyar Hirdetőbe (Budapest, V., Felszabadulás tér 1., irányitószám: 1818) „PERSPEKTÍVA1’ jeligére kérjük. tője is. Július elsején például kiállítást rendeztünk, ahol többek között bemutattunk bélyeg- és jelvénygyűjteményeket!. — Augusztus elején háromnapos észak- és nyugatdunántúli kiránduláson vettünk részt — dicsekszik Kris- ton Zsuzsa. Jártunk Vértes- szőllősön ahol az előember élt, és láttuk a híres leletet. De maradjunk a mában. — Irodalmi színpadunk most mutatta be Petőfi emlékműsorát — veszi át a szót Kasza Mária, az irodalmi színpad vezetője. Eleinte kevesen voltunk, de nagyon lelkesek. Most arról van szó, hogy Gyarmati Feri bácsi, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze fog bennünket tanítani. Könyvtárunknak is sok olvasója van. Még elég szegényes az állomány, de hát egyszerre nem mehet minden... A lelkes kollektíva megvan, ám az anyagi lehetőségek elég szűkösek. Zenekarunk ezért nincs, pe. dig szakképzett zenészeink vanna. Páll Éva és Kékesi Anikó előtt az asztalon a Dingball Flippers nevű társasjáték. — Fiatalok vagyunk, csak jó lehet a hangulat — mondja Éva. Bár lehetne több fiú de hát nagyon elnőiesedett a szakmánk. Itt megbeszéljük azt is, ki kivel jár... A disc jockey-t szeretem legjobban. Barbara telepszik le mellénk. Mindennap megfordul itt, pedig ő már a húszon túliak társaságába tartozik. — A mai nap azért is emlékezetes, mert itt ünnepeltük meg közösen klubvezetőnk, Lapis Imre születésnapját. Ma lett 28 éves... Ennek a pinceklubnak még nincsenek kialakult hagyományai, hiszen még csak tízhónapos múltra tekint visz- sza. A jövő? Ez a vezetőségen és a tagokon múlik ...!, B. Gy.
