Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-12 / 162. szám

a miskolciaké a szó Lengyel, magyar két jóbarát... A közelmúltban a miskolci Tiszai pályaudvarra érkezett egy lengyel hálókocsi. A kocsi kisérőjét súlyos orrvér­zéssel a diósgyőri kórházba szállították. A lengyel vas­utast felkereste betegágyánál a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának forgalmi osztályán dolgozó Haladás szocialista brigád három tagja. Virág­gal és ajándékokkal kedves­kedtek neki, sőt a hirtelen jött betegség miatt pénz­zavarral küszködő kocsikísé­rőt kisegítették nehéz hely­zetéből. Asztalfoglalás, de nem mindenkinek Az elmúlt vasárnap dél­után esett az eső, és mert a városi ember vágyik egy kis kikapcsolódásra, szórakozás­ra. szabad levegőre, a zápor után kimentünk Tapolcára. Mivel sétáról szó sem lehe­tett, elhatároztuk, hogy be­megyünk az Annába és egy pohár sör mellett, zenét hall­gatva eltöltünk egy pár kel­lemes órát. Telt ház volt a teraszon, de megpróbáltunk asztalt szerezni. A bungalow melletti részen, két sorban, ..agyonázott” üres asztalok voltak, de sikerült felfedez­nünk egy terített asztalt. Egy házaspárral egyszerre érkez­tünk az asztalhoz, melyen .számolócédula állt, „foglalt” felirattal. Természetesen le­ültünk az asztal mellé, a ma­gunk által megtisztított szé­kekre. s vártuk a pincért. Rövidesen meg is jelent és közölte velünk, hogy az asz­tal foglalt, száz forint van nála a kedves vendégtől. Azt is közölte, hogy ha ott ma­radunk. nem szolgálnak ki bennünket. A házaspár haj­landó lett volna a százast letenni, s az este folyamán „lefogyasztani”. A pincér azonban az ő pénzüket nem fogadta el, hajthatatlan ma­radt. Nem volt mit tenni, át­mentünk egy másik, közben megüresedett asztalhoz. Megkérdezném az étterem vezetőit: lehet-e asztalt előre foglalni, és ha igen, kinél kell a száz forintot lefizetni? Koltai József Miskolc, Zámenhoí u. 6. sz. Kitüntetett vasutasok A 23. vasutasnapon, július 7-én ünnepségen vettünk részt az állomás oktatóter­mében. Lévay Imre állomás­főnök méltatta a vasutasnap jelentőségét, beszélt a szállí­tási feladatokról, amelyeket Miskolc Gömöri pályaudvar az elmúlt évben sikerrel ol­dott meg. Jó munkánk elis­merése jeléül a pályaudvar vezérigazgatói kitüntetésben részesült. A visszaemlékezés és mél­tatás után az áliomásfőnök átadta a jutalmakat a törzs- gárdatagoknak. Kilenc dol­gozó arany fokozatot kapott, kétezer forint pénzjutalom­mal; huszonöt ezüst és ti­zenkét bronz fokozatot osztot­tak még ki. mellé ezer, illet­ve ötszáz forint jutalommal. Nyolc dolgozó soron kívüli előléptetésben részesült. K. Tóth János főellenőr — aki állomásunkon mint darabárus raktáros teljesít szolgálatot a nemzetközi részlegnél — jó munkája el­ismeréseként. 35 évi szolgá­latáért, a MÁV Igazgatóság különjutalmában részesült. Behán Rózsa Miskolc, Gömöri pályaudvar Drága mulatság + A Glósz kitérői villamos- megállóban láthahtó ez a ki­dőlt megállóhely-oszlop. A közlekedési vállalatnak sok kárt okoznak a felelőtlen emberek, hiszen évente nem egyet-kettőt tesznek tönkre, pedig az ára elég „borsos”: 6500 forint. A szigetperon- terelő oszlopokból is évente negyedszáz „esik áldozatul”; darabja 5200 forint. Nem lehetett fürdeni öcsémmel július XO-én fel­kerestük a tapolcai strandot. Nagy bosszúságunkra csak a hideg medence volt tele, a másikban csak bokáig ért a víz. Jó idő volt, sokan vol­tak a strandon, s bizonyára ők is bosszankodtak amiatt, hogy nem lehetett fürdeni — tette szóvá B. Jutka, mis­kolci olvasónk. Nincs ládában az S. O. S. „Ládában az S. O. S." című cikkünkre a MÁV Igazgató­ság a következő választ küldte: „A cikkel kapcsolatban kö­zöljük, hogy a MÁV-nál használt vészfék-fogantyú a személykocsiknál nincs zárt dobozban. A személykocsik­ban a fülke ajtaja fölött, illetve a termes résszel ren­delkező kocsiknál 4—5 darab van elhelyezve, kocsitípuson- kent különböző helyen. A vészféket indokolt esetben az utas is meghúzhatja. Az úgynevezett visszaállító vész- fékszelep van elhelyezve az elzárt dobozban. Ezt kinyitni, illetve bezárni csak a jegy­vizsgáló tudja. A vészféksze­lepet csak akkor kell kezelni a jegyvizsgálónak, ha vala­milyen oknál fogva a vész­féket meghúzták.” A kiránduló megéhezik... Július 8-án Aggteleken jártunk. Dél felé érkeztünk meg, gondoltuk, majd ott fogyasztunk valamit ebédre. Az autóparkírozó melletti kis gombában a kedves, fi­gyelmes kiszolgáló hölgy — bár több kellett volna — már csak az utolsó pár hur­kát adhatta nekünk. Az áfész üzemelteti a jól felszerelt, italáruval bősége­sen ellátott pavilont. Na­gyobb gondot kellene fordí­tania arra, hogy élelmiszer­ből is elegendő mennyiség várja a látogatókat. Mint megtudtam, jó idő esetén a hét minden napján sokan kirándulnak ide. A jó leve­gőn hamar megéhezik az ember, gondoskodjanak hát a jobb áruellátásról! Z. M.-né Miskolc Rovatvezető: MOLNÁR SANDORNE Telefonszáma: 18-224. Jk A pamutfonóban stabilizálódott a munkásgárda. Sőt, a miskolci gyár hetvenöt „önkén­tessel” segíti a létszámgondokkal küszködő kaposvári és lőrinci gyárat. (Farkas Ida felvétele) Például a pamutfonó Wéget vetnek a vándorlásnak „Aki normában dolgozik, teljesítménye után kapja a bérét, meg akar élni, és nincs ideje lógni. Ott is fegyelmet kell követelni, ahol a beosz­tott maga osztja be napi munkáját, és nem okoz gon­dot neki, ha egy-egy fél őrára lazít, mert műszak után az íróasztalba dughatja ceruzáját és másnap újra­kezdheti ott, ahol abba­hagyta.” Ezeket a sorokat abból a jelentésből másoltuk ki, amelynek alapján a Pamut- fonóipari Vállalat miskolci gyárának pártbizottsága leg­utóbbi ülésén az üzem- és munkaszervezés időszerű kér­déseit vitatta meg. Nem is olyan könnyű ipar A miskolci könnyűipari üzemben 1200 nő dolgozik. A párttitkár is nő. Gajdosi Lajosnéval beszélgettünk. — Nem is olyan könnyű ez a könnyűipar. Néhány hó­nappal ezelőtt még főtt a fe­jünk a nagy vándorlás miatt. Az asszonyok egymásnak ad­ták a kilincset. Sokaknak nem tetszett a 6+2-es mun­karend, volt aki a fizetést kevesellte, más meg egysze­rűen fizikailag nem bírta... Ez év első felében aztán agyhatodara csökkent a. ván­dorlók aránya, nőtt a terme­lékenység, s — bár ezt nem lehet számokkal kifejezni — jobb lett az üzemekben a hangulat is. Bizakodóbbak és lelkiismeretesebbek lettek az emberek... A múltkor ne­vetve mesélte egy szövőnő, hogy jobban keres, mint a férje, ezért aztán megilleti a családfenntartói cím. Epés megjegyzések Az angliai Derby- ben, Derek Neal állat­kereskedő heti 150 font fizetést kínál an­nak a férfinak,, aki úgy tud káromkodni, mint egy kocsis, és kellő tü­relme van hozzá, hogy papagájait is — ame­lyeknek árfolyama így jócskán megnő — meg­tanítja a káromkodás­ra. Tájszólásban ká- romkodók előnyben — fejeződik be végül a hirdetés. — Ha a papagájnak teljesen mindegy, me­lyik nyelvet választja anyanyelvéül, kapásból legalább hat tucat, táj­szólásban is káromko- dót tudnék ajánlani, szűkeb b ismeretségi körömből... Uruguay második leg­nagyobb városában, Paysadu-ban, ünnepé­lyesen felavatták az új börtönt. A lakók fo­gadtak: a legismertebb tolvajok, orgazdák és huligánok közül vajon ki kerül dutyiba első­nek? Az első lakó — autócsempészésért — a polgármester lett. A meglepetés tökéletes volt! — Hogy milyen pe­chesek ezek a paysa- duiak. Még az olyan apró örömeiket is el­rontják, amelyek a fo­gadás réven egy kis pénzt hozhatnának a konyhára... Az NSZK-beli Wer- mer úr megalapította a világ első kutyaegye­temét. Ebbe az arisz­tokratikus tanintézetbe csak a „legméltóbb” kutyák nyernek felvé­telt. — Három kérdés fog­lalkoztat. 1. Az, hogy „ki” a legméltóbb: a felvételi vizsga ered­ményétől, avagy a gazdi pénztárcájától függ-e? 2. A kiskutya nagykutya lesz-e azál­tal, hogy diplomát kap? 3. A tanult kutyák megugatják-e a Hol­dat? A kaliforniai Cala­veras County lakosai minden évben nyilvá­nos békaugró versenyt rendeznek. Ebben az évben egy Vet Bet nevű béka lett a győz­tes, kb. 70 centiméte­res ugrással. — Nono! Ez azért senkit ne ösztönözzön arra, hogy máris össze­függésbe hozza sporto­lóink teljesítményét a béka ... Szóval értjük egymást, ugye?! Raymond Barr ame­rikai filmszínész XIII. János pápáról forgat filmet az amerikai te­levízió számára. — Nem félnek a film finanszírozói, hogy ami­kor majd műhold se­gítségével más konti­nensre is sugározzák a filmet, nem fúrják-e meg az angyalok a mikroláncot? ... Az 1972-es év a leg­hosszabb volt azóta, hogy feltalálták az időmérő műszereket. 366 napig és két má­sodpercig tartott. — Végre tudom, mi­ért volt nekem oly’ furcsa az elmúlt év. Különösen az a két másodperc már nem hiányzott... A Science et vie cí­mű újság szerint a ha­lálos balesetek gyako­risága az életkorral nö­vekszik: 50 évig ala­csony a baleseti mu­tató, 50 és 65 év kö­zött érezhetően, 65 év után pedig rohamosan növekszik. — Hálistennek! Ezek szerint én még ve­szélytelenül közleked­hetek akár a Szabó Lajos utcában is ... Nyugaton a jómódú hamiskártyások potom 1125 dollárért olyan csodagyűrüt szerezhet­nek, amely prizmákból és nagyítókból álló szerkezetével lehetővé teszi, hogy viselője be­lelásson a mellette vagy a vele szemben ülő partnerek kártyá­jába. — Nekem gyanús ez a Savanyú, akivel zsu- gázni szoktam. Állan­dóan megkontrázza és elfogja a piros ultimat. Gyűrűje ugyan nincs, de feltűnő módon va­karja a fülét. Gyanús! Egy londoni zöldség- kereskedő feladta há­zát, üzletét, elhagyta barátait s letelepedett a Loch Ners-i tó part­ján. hogy kifogja a szörnyet. Ettől remél hírnevet és gazdagsá­got. — Átkos szenvedély. Ismerősöm, Rézgálic Benő is, aki napokat tölt el a nyéki tó part­ján, a lelkét is eladná egy vacak sügérért. A Szpilki szerint há­rom dolog van, amivel imponálhatunk a nők­nek: 1. autó, 2. autó, 3. autó. — És a Trabant, az semmi?! Ugyancsak a Szpilki megállapítása: a nők gyorsabban becsípnek, mint a férfiak. Kiseb­bek és hamarabb telí­tődnek. — Hát __ hát__ Ittam én már olyan apró hölggyel, aki mel­lett minitörpének érez tem magam. Velem már a föld is forgott, amikor ö még mindig az eget követelte, mert­hogy azon akar nagy bögözni. A?, örvendetes változások szinte egyik napról a má­sikra történtek, ám az ered­ményeket az évek óta tartó következetes munka hozta létre. Nem vitás, hogy a márciusi, 16 százalékos bér­emelés jelentősen fékezte a fluktuációt, s a szombati és vasárnapi pótlékkal, vala­mint az ötéves törzsgárdata- goknak járó, öt százalékkal megemelt fizetés vonzóbbá tette a pamutfonót. Kettő helyett egy dirigál A titok nyitja mégis az a számtalan, a kívülálló szá­mára nem sokat jelentő apró intézkedés, amelyet korszerű munka- és üzemszervezés cí­men tart számon a gazdasági szakirodalom. A 6+2-es munkarend (azaz szombatra és vasárnapra való tekintet nélkül hat mű­szakot két szabadnap követ) lehetővé tette a termelőesz­közöknek az iparágon belüli legmagasabb, 93 százalékos kihasználását. Ez is „csak” ezért ennyi, mert vasárnap­ról hétfőre virradó éjjel áll­nak a gépek. Újdonság, hogy július else­jétől a korábbi gyártáselőké­szítő és ellenőrző csoportból megalakult a technológus­csoport, s így a fonodában megszűnik a „keresztbe szer­vezés”. A művezetőknek így csak egy ember „dirigál”, nem pedig kettő. Fóliába csomagolják A termelékenység egy év alatt hat százalékkal emel­kedett. Sok más mellett ez annak is betudható, hogy az új kártológépek beállítása (a régiek teljesítménye órán­ként 3—5 kilogramm, az újaké 18—20 kilogram) zök­kenőmentes volt, s nem tör­tént termeléskiesés. A csere­akció lebonyolítására olyan komplex brigádot szerveztek, amelyben helyet kaptak mér­nökök és segédmunkások. A brigád megfelelt a várako­zásnak, mert a géppark fel- frissítése átmeneti termelés­visszaeséssel sem iárt Úttörő vállalkozásnak ígér­kezik a csomagolás korszerű­sítése. Már folynak a kísér­letek a zsugorfólia bevezeté­sére. Ez az újmódi csomago­lóanyag — s egyben csoma­golási mód — száműzi a pa­pírral bélelt cséveszállító fa­ládákat, egyszerűbbé, gyor­sabbá s olcsóbbá teszi a munkát. Lk

Next

/
Thumbnails
Contents