Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-12 / 162. szám
Miskolc közlekedésének jelene és jövője IJ. Amihez mindenki „ért” Mindnyájan közlekedünk, ergo mindannyian „értünk” is a közlekedéshez. Olykor legalábbis ezt tükrözi a különböző fórumokon elhangzó felszólalások, amelyeket — valljuk meg őszintén — a jogos aggodalom diktál. Aggodalom, amelyet óhatatlanul valamennyien érzünk, amikor a közúti balesetekről szóló híreket olvassuk, halljuk. S micsoda tragikus ellentmondás: éppen ezek a balesetek mutatják, mennyire nem értünk a közlekedéshez! Hiszen még a kötelező érvényű szabályokról is „megfeledkezünk” a mindennapi életben. A forgalomszervezés „kulisszatitkaira” pedig többnyire oda sem figyelünk. S csak kevesen tudják, hogy sikere több hatóság, intézmény és vállalat együttes, nagy figyelmet és felelősséget igénylő munkájától függ. No és az előrelátástól. t Átépítés vagy forgalomkorlátozás ? Szélsőséges véleményekkel találkozhatunk, ha a közlekedésről van szó. Az egyik szerint a városi utak teljes átépítése szükséges ahhoz, hogy a forgalmi helyzet javuljon. A másik a belvárosi járműforgalom olyan nagymérvű korlátozását sürgeti, hogy a behajtás egészen különleges feltételekhez legyen kötve. Egyik sem fogadható el. Részint azért nem, mert az elsőt anyagilag nem bírnánk — legalábbis belátható időn Óránként kétezer járműegységet tudna „átereszteni” az Ady Endre utca és a Szeles utca —, ha jelzőlámpája volna ! belül nem —, másrészt mert a másik megoldás megbénítaná a belváros életét, mivel itt helyezkednek el a központi igazgatási intézmények, s ez a terület a kereskedelem központja is. De mi lehet a megoldás egy olyan mostoha földrajzi adottságú városban, mint a miénk? A forgalomszervező szakemberek kész tervekkel rendelkeznek. S hogy nem változik egy csapásra világ- színvonalúvá forgalmi rendszerünk, az „csupán” korlátozott anyagi eszközeinken múlik. Prognózis 70 évre 1969-ben készült el Miskolc távlati közlekdésfejlesz- tési terve, amelyhez tulajEsti telefon Ismét egy méter gabonasiló A miskolci gabonasiló építését június 18-án kezdték el az István-malom udvarán. A munkálatokat a BÄ- ÉV végzi a szegedi Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat segítségével. Az óriás tároló falai napról napra, óráról órára, percről percre emelkednek, az építők éjjel- nappal megállás nélkül dolgoznak. Hívásunk este hat óra után, múszakváltáskor érte őket. A kagylót Bodó József, a BÁÉV építésvezetője vette fel: — E pillanatban 35 méter 70 centiméternél tartunk. De reggelre egyméterrel már ismét magasabb lesz a gabonasiló ... — Rohammunka — nonstop ... — E hónap végéig be kell fejeznünk az építést: a betonkolosszus 50 méter, illetve a gépháztérrel együtt 53 méter magas lesz — Borsod megye legnagyobb, 20 ezer tonna (kétezer vagon) befogadóképességű gabonatárolója. — Ennek érdekében ember és gép összefogott... — Műszakonként nyolc- vanan-kilencvenen dolgozunk, betanított segédmunkások, szakmunkások felefele arányban. Segítőtársaink p. gépek: a messzire látszó toronydaru, a betonkeverő ... — Miért sietnek ennyire, percnyi megállás nélkül? — Mert ezt kívánja az építés technológiai folyamata, a gépek kihasználtsága, s persze a szükség: megyénkben kevés a gabonatároló ... S— bonképpen prognózist kellett adni a következő hét évtizedre is. S ez természetes, hiszen az úthálózatok nem egv-két évre vagy évtizedre szólnak. Mit mutat a „jóslat”? A prognózis bázisszámait négy évszámhoz kötötték, s városunk 1969-ben ismert fejlődési üteméhez mérték. Eszerint Miskolc lakosainak száma 1975-ben 210 ezer lesz, a munkahelyek száma meghaladja a 110 ezret, a lakosság minden tagja naponta 1.78-szor utazik, ezer lakosra 50 személygépkocsi jut, s a tömegközlekedést a lakosság 84—88 százaléka igényli majd. A városnak 1985-ben 250 ezer lakosa lesz, 120 ezer munkahellyel rendelkezik, minden lakos naponta 2 utazást igényel, ezer lakosonként 100 gépkocsi lesz. a tömegközlekedést a lakosság 75—80 százaléka igényli. 2000-ben már 290 ezer lakossal számol a terv, 132 ezer munkahellyel, ezer lakosra 190 gépkocsival, s a tömegközlekedés 63—70 százalékos igényével. S a végső dátum: 2040, amikor is az előrejelzés szerint Miskolc már 330 ezer lakossal rendelkezik, 140 ezer munkahelyet ad, ezer lakosonként 300 személygépkocsit tart nyilván, s a tömegközlekedést igénylő lakosság aránya 54— 65 százalék. (Folytatjuk) RADVANYI ÉVA Építőtáborba utazóknak ! A KISZ Borsod megyei Bizottsága értesíti az éoítőtáborba utazó fiatalokat, hogy számukra a MÁV Miskolci Igazgatósága július 15-én mentesítő vonatot indít a miskolci Tiszai oályaud- varról. 09.30 órakor. Minden iá- borozónak ezzel a vonattal kell utazni Budapest Keleti pályaudvarig. Innen a továbbutazás az alábbi módon történik: Izsáki, izsák-balázspusztai táborba utazók: A Józsefvárosi pályaudvarról 13.45 órakor induló vonattal Fii- löpszállásifr utaznak. Innen az Izsáki ÁG autóbusszal szállítja a fiatalokat a táborhelyre. A Józsefvárosi pályaudvar a Keleti pályaudvartól a 23-as. 24-es. 36- os villamossal közelíthető meg. Jakabszállásra utazók: A Nyugati pályaudvarról 14.32 órakor induló vonattal Kecskemétig utaznak. Innen a HeH'éciai ÁG autóbusszal szállítja őket a táborhelyre. (A Nyugati pályaudvar a Keletiből a 73-as trolival közelíthető meg.) A Hanságba utazóik a Keleti pályaudvarról 14.05 órakor induló vonattal utaznak Hegyeshalomig, onnan átszállás után 18.20 órakor tovább utaznak Bősárkány állomásig. Jó utazást, kellemes táborozást kíván a KISZ Borsod megyei Bizottsága Akik a felnőtteknek fizetnek adót Gyerekek és játszóterek REFLEKTOR Ma Budapesten a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban értekezleten megvitatják a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szóló kormányhatározat végrehajtását, sjc Egerben megkezdődik a „Nyári karnevál’’ négynapos gazdag programja, jjc Gyöngyösön a Kertészeti Egyetem főiskolai karán diplomakiosztó ünnepséget rendeznek. Gyulán az eszperantó nyári egyetemen „A világirodalom klasszikusai” címmel előadás hangzik el. ak Nyíregyházán a repülőgépes növényvédelemről tanácskoznak a szakemberek. ^ Salgótarjánban a KISZ Nógrád megyei bizottsága a munkásifjúság helyzetéről tanácskozik. Szegeden á szabadtéri színpadon megkezdődnek Madách Mózes című drámájának próbái. Hinta száll; a rönkvárat Gárdonyi hősei védik: ejtőernyős siklik a csúzdán: a hajóhinták és forgók legénysége ismeretlen égitestet üldöz a világűrben: torta sül a homokozóban; világbajnokságot eldöntő labdát véd a tizenéves a betonasztal mellett. Játszóterek. A hinta lánca elszakadt, a csúszda rossz, a hajóhinta erős vas szárát felnőttkéz görbítette el. És kutyák otthagyta piszok is sül abban a tortában. Elférne egy mini-pálya Kazinczy utca: — Hol játszotok? — Hát... Innen elkergetnek, de... Egy házhelynyi „grundnak való” mellett beszélgetünk. Elférne itt egy mini-pálva. Néhány pad van a parány- ka téren. Felnőtteknek. Kétszáz méternyire van a park. A felnőtteké az is. Miskolc milliókat költött eddig játszóterekre, ami van, mégis kevés. A hagyományos városrészekben kévés a hely. Az átépítendő negyedekben kár lenne milliókat költeni arra, amit néhány éven belül majd el kell bontani. Az új lakótelepek már nem épülnek játszótér nélkül. I an, de sokszor rossz Kun Béla utca. Zámenhof utca: terek fűzére. Elegendő a hely. Több terecske egészíti ki úgy egymást, hogy a gyerek mindig találjon hintát. focizni helyet, üres mászófát. És mert elég van, egyetlen rossz játékot se látni. Esti kép ugyanitt: félfelnőttekkel és felnőtt fiatalokkal telik meg a Kun Béla utcai játszótér. A tízévesnek épített hintán húszéves repül. A játszótér. amely a nagyvárosi gyereknek annyira nélkülözhetetlen. este a felnőtteknek fizet adót. A Szentpéteri kapui kísérleti játszóteret egy Az öntödétől a VII -i<f A futódaru — formaszekrény-terhével — csörögve-zörögve „végigkarikázik” az acélöntöde mennyezetén. A fiatal öntő — akit az ország nyilvánossága az idei Ki minek mestere? televíziós öntővetélkedő második helyezettjeként ismerhetett meg — már intene: állj, leteheted! A keze lendülne is a jelbeszédre, ám a mozdulat félbeszakad; a daru neki már nem dolgozik. Bardi Géza, az ország második, s megyénk legjobb fiatal acélöntője — hogyan is mondják ezt virágnyelven? — hűtlen lett a szakmához. — Miért? — kérdezem. — Egyáltalán nem hűtlenség ez — mondja. — Egyszerűen arról van szó, hogy az idén fejeztem be esti tagozaton a kohóipari technikumot, s a végzettségemnek megfelelő munkát kaptam. — De irodán. Nem volt nehéz a formahomok birodalmából „átnyergelni”? — Könnyű sem volt... Hiányzik a formázás, a döngölés, a zaj. az állandó por és füst — az öntöde. Naponta többször is bejövök, s nézem: mit hogyan csinálnak. Közben azon gondolkodom: vajon én is így csinálnám?... Géza június elsején cserélte fel az öntőszerszámokat a rajzeszközökkel. A hozzájuk érkező megrendelések alapján — néhány társával együtt — ő készíti el a g.vártásterveket, a formázás és az öntés technológiai leírását a for- módjától egészen az öntendő acél faj- mahomok minőségétől, a formázás tájáig. Közben folyamatosan ellenőrzi, hogy a munkadarab a megadott terv szerint készül-e. (Addig is szippanthat néhányat a csaknem tíz éve egyfolytában szívott levegőből.. .) — Komoly munka, nagy felelősség •— mondja egy félig kész formát simogatva. — Amíg öntő voltam, a tervrajz nekem is „szentírás” volt. Most viszont én készítem ezt a „szentírást”... Óriási különbség ... A zajos műhely után az irodában folytatjuk a beszélgetést. A daru motorjának zúgása, a gépi döngölök gép- puskasortűzre emlékeztető hangja ide is felhallik. — Ügy érzem, a kezem néha elnehezedik. s a rajzpapíron máshogy fut a ceruza, mint ahogy szeretném. Ézt is meg kell szokni. Amikor átjöttem, kértem: ne a rajz külalakját nézzék, hanem a tartalmát. Megértették . .. Bardi Géza technikusi állása még egyáltalán nem végleges. Jelenleg próbaidejét tölti, a jövő hónap végén dől el, hogy marad-e vagy visszamegy a műhelybe. Neki is jogában áll dönteni. — A jövő szempontjából szívesen maradnék — mondja —. itt ugyanis olyan dolgokkal is találkozom, amelyekkel lent soha. Viszont hiányzik az öntés... Olyan ez. mint amikor egy szobrász kiengedi a kezéből a- vésőt meg a kalapácsot. Még nem tudom, hogy mit tegyek. Témát változtattunk. Géza a továbbiakban — elszakadva a munkahelyétől — a közeli jövőről beszélt. És az előzményekről. — Azzal kezdődött, hogy valaki mondta: megyek a VIT-re. Nem vettem komolyan. Aztán később szóltak a KISZ-tői, hogy utazzak Budapestre, a formaruha elkészítéséhez szükség van a méreteimre. Gondoltam: ez már nem vicc ... Végképp csak a megyei KISZ- bizottságon tudtam meg. hogy valóban tagja vagyok a magyar delegációnak. A világifjúsági találkozók hagyománya, hogy minden ország küldöttei „visznek” magukkal valami ízelítőt hazájuk, népük életéből, kultúrájából. Mit vihet egy acélöntő? Ám. hogy mégis megállhassa helyét az erősnek ígérkező mezőnvben népdalokat énekel majd egy kisebb csoporttal. — De csak nalkan — mondja —, mert iszonyatosan rossz hangom van .. KEGLOVICH JANOS éve adták át. Jelenleg munkások dolgoznak a téren. Rosszak a hinták, tönkrement a csúszda. Ugyanez a kép fogad a Népkertben és a városközponttól távolabb levő tereken. A Miskolci Kertészeti Vállalat szakemberei mondták el, hogy a legtöbb pusztítás szándékos. A város évente háromszázezer forintot költ az elrontott játékok felújítására. Az év felénél vagyunk és már eddig többet költöttünk el, mint az egész évi keret. ki őrizze: Szülők véleményét idézem: — Egyszer lerohantam, hogy szólok, de egyszerűen kinevettek. A Kiliánban mondták: — Este motorral száguldoznak a parkban. — Hajnalban leviszik a kutyát és el is engedik, mert ugyan ki ellenőrizné őket? — Én nem merek szólni. Van olyan ismerősöm, akit a nagyfiúk meg akartak verni... Az esténként lejáró fiatalok szüleinek viszont sejtelme sincs arról, hogy mit csinál odalent a gyerek. Amíg lent van, nem bőg a magnó, nem kell a házmesterrel veszekedni, hogy megint tele a lépcsőház velük. És ugyan hány szülőnek jut eszébe, hogy a parkrongáló fiataloknak is lesznek majd gyermekeik, és hogy az unokák is játszanának? * A játszóterek állapota, a kifizetett javítási költség figyelmeztet, hogy valamit tenni kell, hiszen játék nélkül nincs gyerekkor, levegő, tér nélkül nincs egészséges élet. Tenni, de mit? Néhány szülő azt javasolta, hogy idős, nyugdíjas emberekkel kellene őriztetni este a játszótereket — de hát mit tehet egy idős ember a kártékonyán és ostobán játszók ellen? Egy tény: mindenképpen a társadalmi ellenőrzést kellene erősíteni. Ebben a nagyobb gyerekek szülei és talán a KISZ segíthetne. A másik járható útnak pedig az kínálkozna, hogy a kertészeti vállalat „rongálási statisztikái” alapján a rend- - őr járőrök is fokozottabban ellenőriznék a tereket. És büntessük példásan, ha szükséges. BARTHA GABOR Lottósorsolás Tapolcán Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a 28. heti nyertes lottószámokat holnap délelőtt tíz órakor az Anna étterem teraszán húzzák ki. A sorsolást megelőzően 9 órai kezdettel vidám zenés műsort rendeznek, amelyben fellépnek: Bodza Klári, Ke- rényi Gabi. Horváth Vilmos és a Lottó trió. Konferál: Gálfi János. Mentőállomás Szerencsen Űj mentőállomást építenek hat és fél millió forintos költséggel Szerencsen. A munkát a megyei tanács építővállalata ez év márciusában kezdte. A mentőállomást a tervek szerint a lövő év végén adják át- rendeltetésének.
