Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-11 / 161. szám

Miskolc közlekedésének jelene és jövője III. 4 II reggeli csúcs + A Hősök terénél — a Kazinczy utcai kereszteződésben — is elkelne a forgalomirányító jelzőlámpa Tíz forintért kínálják négyszögölét Pusztuló szőlők a Hegy alján Tulajdonképpen csalókák a forgalomszámlálási adatok. A napi, átlagosan tízezer egységjármű nemigen mond semmit — vagy éppen, hogy keveset — annak, aki azt hallja: X útnak az óránkénti teljesitőképessege 1500 egy­ségjármű. Egyszerű szorzás az egész: ha egy óra alatt 1500 egységjárművet képes az adott útszakasz átereszteni, akkor 24 óra alatt ugyebár huszonnégyszer ennyit, vagy­is 36 ezer egységjárművet. Márpedig például a Szeles utca—Ady Endre utca kapa­citása óránként 2000 egység­jármű. a Kazinczy utcáé 1500. a Bajcsy-Zsiiinszkyé és a Szentpéteri kapué pedig különösen mutatós: 3000. Mi­ért hát az aggodalom? Mert korántsem ilyen „egy­szeregy'’ szerint alakul a for­galom. Nem folyamatosan, hanem hullámokban érkez­nek a közlekedők. Más-más egy úttest terhelése hajnali 4-kor, megint más reggel 7— 8 óra között, s ismét válto­zik 18—19 óra után. Arról már nem is szólva, hogy éj­fél körül szinte elnéptelened­nek az utak a városban is. És még valami: az sem mindegy, hogy nyár van-e, vagy tél. 6 és 9 között Miskolcon is a reggeli és a délutáni időszakban alakul­nak ki a jellegzetes forgalmi csúcsok. A reggeli csúcs 6—­9 óra között „fut le”, a dél­utáni járműforgalmi csúcs a tapasztalatok szerint 14—18 óra között van. Ilyenkor egy óra alatt egy-egy útszaka­szon a napi átlagforgalom­nak 10—25 százaléka bonyo­lódik le. Egy példa erre: Az 1969-ben végzett for­galomszámlálás idején azt is vizsgálták, hogy reggel 7—8 óra között (tehát egyetlen óra alatt) mennyi a személyi utazások száma. Megállapí­tották, hogy villamoson és autóbuszon összesen 24 538, A vállalat nem kis feladat megoldásához fogott, hiszen hasonló létesítménynek még nem volt az építője — ám példás üzemszervezésének és az ilyenfajta külföldi építke­zéseken már tapasztalatokat szerzett szakmunkásoknak kö­szönhetően végül is kitűnően felelt meg a követelmények­nek. Huszonegy havi munka után július 6-án átadásra ke­rült a szálló, amely a kivi­telezését tekintve, elfogulat­lan vélemények szerint, ve­tekszik a B-kategóriájú szál­lodákkal. (Az építés ideje alatt egyébként a vállalat a miskolci megbízásainak is eleget tett, ami a fő felada­ta: a többi közt felépítette a MÁV nemrég — határidő e#ítt — átadott, kiemelkedő­en jónak értékelt szociális épületét.) Az ágcsernyői átadási ün­nepségen többek között részt veit a csehszlovák közleke­személygépkocsin és motor- kerékpáron 2454 személy uta­zott, ki munkába, ki hivata­los ügy miatt, ki haza, vagy vásárolni, iskolába stb. Csak­nem 27 ezer ember közleke­dett ebben az egyetlen órá­ban a 24 órára jutó 315 ezer­ből. Csakhogy a 27 ezer közle­kedő is más-más arányban jelentkezett a város külön­böző pontjain. A lakóterület­ről indulók aránya az egész napihoz képest 12—17 száza­lék volt. Az ipari területre érkezők ugyanakkor 15—25 százalékot képviseltek. A vá­rosközpontba érkező utasok száma pedig csaknem 19 százaléka volt az egész napi forgalomnak. Ötvenkétezer jármű naponta A járműforgalom napi át­laga az akkori számlálás idő­szakában kevés híján 52 ezer járműegység volt Miskolc 335 kilométer hosszúságú út­hálózatán. Azóta ez a szám — mint korábban már em­lítettük — a legszerényebb becslések szerint is kb. 20 désügyi miniszter, városunk vezetőit pedig Bárczi Béla ta­nácselnök képviselte. Az épí­tők munkájának elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy közülük tizen­egyen magyar miniszteri, illetve csehszlovák kormány- és miniszteri kitüntetést kap­tak. Amellett, hogy az impo­záns munkásszálló az ország határain túl öregbíti a ma­gyar — közelebbről a mis­kolci — építőipar hírnevét, közvetve többféle hasznot is jelent városunknak. Felépíté­se növelte a MÉV bevételét — tehát a tanácsét is — más­részt a vállalat szakemberei olyan tapasztalatokra tettek f«zert, amelyeket a majd Mis­kolcon építendő, hasonló léte­sítményeknél hasznosíthat­nak. T. I. százalékkal nőtt, ami azt je­lenti. hogy napjainkban átla­gosan 60—65 ezer járműegy­ség folyamatos és zavartalan közlekedését kell biztosítani városunk közforgalmi útvo­nalain. Ezek túlnyomó több­sége viszont mindenképpen érinti a belváros „allergiás” csomópontjainak valamelyi­két, vagy esetleg többet is közülük. S nyilván gyakorta a forgalmi csúcs idején „fut össze” egy részük. Nem véletlen tehát, hogy már a csúcsidőszakok köze­ledtével is a terelő vagy gyújtőutak és a főforgalmi utak kereszteződésében hosz- szú kocsisorok állnak, re­mélve, hogy majd csak át­surranhatnak valahogy a szűnni nem akaró gépjármű­hullámon. Van rá eset, hogy például a Madarász Viktor utcánál 15—20 percet kell várakozni, míg végre sorra kerül a Palóczy utca felé tartó autós, hogy „átvágja- verekedje” magát a Ka­zinczy utca kereszteződésén. — Ide mindenképpen for­galomirányító lámpa kellene! — sürgetik a szakemberek. Hát még az autósok, akik­nek éppen ennél a csomó­pontnál a ..kilátással” is meg kell küszködni! Hisz oly sze­rencsétlen helyen van az út­kereszteződés, hogy félkocsi­val „be kell lógni” a Ka­zinczy utca belső sávjába, ha nem akarnak kellemetlen következménnyel járó „talál­kozást” a villanyrendőr felől érkezőkkel. Merthogy a szem­közti sarkon elhelyezett for­galmi tükröt is rejtik az út- széii lombok! (Folytatás az 1. oldalról) A legutóbbi kooperációs tárgyaláson a Hernád menti vízmű építésében érdekelt összes vállalat képviselői részt vettek. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat azt ígérte, hogy most már mindössze két-három hóna­pos késésre lehet számítani. A másik fővállalkozó, a Ganz-MÁVAG viszont emiatt már csak jóval később fe­jezheti be a szerelést. Hoz­zájárul ehhez az is, hogy a berendezéseket két berlini és egy lipcsei vállalattól rendel­ték meg és még nem érkez­tek meg. Tegnap kint jártunk a víz­műnél Ivántsó Ivánnal, az építkezés műszaki ellenőré­\ áltozás a Cracovia expressz közlekedésében A MÁV Miskolci Igazga­tósága közli az utazóközön­séggel. hogy árvíz miatt a Cracovia expresszvonat köz­vetlen kocsijai Krakkó— Keszthely, illetve Krakkó— Szeged között további intéz­kedésig nem közlekednek. A Cracovia expressz a korláto­zás idjén csak Kassa—Keszt­hely között továbbítja a csehszlovák vasutak közvet­len kocsijait. A változás a belföldi menetrendet nem érinti, tehát Miskolc Tiszai pályaudvar és Keszthely, va­lamint Miskolc Tiszai pálya­udvar és Szeged között meg­marad a közvetlen vasúti ösz- szeköttetés. Családvédelmi ankét 3 csokoládíf árban Nagy érdeklődéssel kísért családvédelmi ankétot ren­deztek tegnap délután a vá­rosi Vöröskereszt szervezet, valamint a diósgyőri csokolá­dégyár vezetői a gyár tanács­kozótermében. A rendezvé­nyen — ahol több általános egészségügyi, nővédelmi, szo­ciológiai, családjogi stb. elő­adás hangzott el — az üzem dolgozóinak többsége, elsősor­ban a nődolgozók vettek részt. Az előadásokat kötet­len beszélgetés követte. En­nek során többen kértek ta­nácsot egyéni gondjaik, problémáik orvoslására. REFLEKTOR Ma Budapesten a MUOSZ- ban sajtótájékoztatón ismer­tetik a 73. nemzetközi mező- gazdasági, élelmiszeripari gép­es műszerkiállítás előkészü­leteit. Baján befejezi egy­hónapos nyári játékát a kecs­keméti Katona József Szín­ház társulata. Debrecen­ből elutazik a finn kulturális küldöttség. >k Győrött meg­kezdődik a Bolyai János ma­tematikai társulat országos vándorgyűlése. ★ Kaposvá­rott Mongólia nemzeti ünne­pe alkalmából magyar—mon­gol barátsági ülést rendez­nek. ^ Kondoroson országos uborkatermesztési tanácsko­zás kezdődött. Pécsett bú­toripari, lakberendezési ta­lálkozón vesznek részt a szakemberek. + Szombathe­lyen a Vas megyei kereske­delmi igazgatók az időszerű árpolitikai feladatokról ta­nácskoznak. vei. Sajnos, a látottak alap­ján nehezen képzelhető el, hogy az épületek többsége a legutóbb kitűzött határidőre elkészülhet. Eddig csupán a szivattyúházat adták át az építők. Július elsejétől ötven egyetemista is segédkezik a vízmű befejezési munkálatai­nál. Az ÉÁÉV a műszaki ellenőr szerint naponta 90 szakmunkást és segédmun­kást biztosít a 200 millió fo­rintos beruházáshoz. Az időjárás úgy hozta, hogy az idei nyáron — előre­láthatólag — nem okoz gon­dot a város ivóvízellátása, így a vízhiány most nem sürget. Sajnos, ez semmi biztosítékot sem ad a jövő nyárra, hiszen a műszaki el­lenőr szerint legfeljebb csak a jövő év végén érkezhet A hegyaljai pincék ne- mespenész-bársonya alatt érik a tavalyi termés. A ki­emelkedően jó termés — legalábbis ami az aszú mennyiségét illeti. Ember- emlékezet óta kevés olyan jó aszús év volt, mint a tava­lyi. De aki szüret táján meg­fordult Mádon, Tolcsván, Tarcalon és a többi borter­melő községben, az láthatta, mi okozza a legnagyobb gon­dot e vidéken. A dúsan ra­kott tőkék között sok ezer diák és katona szorgoskodott. A helybeli munkaerő ugyan­is mindig kevés, de különö­sen kevés, ha aszúban gaz­dag a szüret. Miniszteri tanácskozás És ez csak egy a sok prob­léma közül. A megyei tanács végrehajtó bizottságának teg­napi ülésén még jó néhányat felsoroltak és mérlegeltek a szakemberek. A pesszimis­tábbak így fogalmaztak: ve­szélyben forog a Hegyalja jövője. De a vita legoptimis­tább részvevője sem rejtette véka Iá aggodalmát, s az egész testület egységesen ar­ra az álláspontra helyezke­dett, hogy sürgősen intéz­kedni kell. A végrehajtó bizottság ülé­se tulajdonképpen előkészí­tette azt a miniszteri tanács­kozást, melyet a közeljövő­ben — előreláthatólag Mis­kolcon — rendeznek a hegy­aljai szőlők rekonstrukciójá­ról. Visszaesett a telepítés Évről évre fogynak a sző­lők. A kívántnál lényegesen lassúbb ütemű telepítés — az állami gazdaságban is visszaesett a rekonstrukció! — nem tudja pótolni a par­lagon hagyott szőlők miatt bekövetkezett területcsökke­nést. Idézet a vitára bocsá­tott jelentésből: „Ma már ott tartunk, hogy a termő szőlő négyszögölét tiz forintért meg lehet vásárolni, de eseten­ként az adókötelezettség át­vállalásáért is használatba vehető’’. A kisárutermelők egy része teljesen elveszítette termelési kedvét, más része pedig, ha műveli is még szőlejét, fel­újítására már nem áldoz. Té­ved, aki azt hiszi, hogy csu­pán néhány öreg szőlősgaz­dáról van szó. A Hegyalján 13 és fél ezer egyeni szőlő- tulajdonos van. az összes te­rület 50 százalékát — 3200 hektárt — ők művelik. Már amennyire a gyakran 50 évnél meg az ivóvíz a Hernád partjáról Miskolcra. A Ganz-MÁVAG csak egy hónap múlva foghat hozzá a berendezések szereléséhez. Sajnos, a műszerek, a relék és a tolózárak még hónapok múlva sem érkeznek meg külföldről. A vízmű, ha késve is, kor­szerű felszerelést kap és üze­meltetéséhez kis létszámú, de jól képzett szakembergárdára lesz szükség. Számukra már felépítették a létesítmény mögött sorakozó kis családi házakat. A beruházás átadá­sáig összesen ötven kút „szol­gálja” majd a vízmüvet, amely kapacitása a megye- székhely ivóvízigényének 15 százalékát fedezi. (nagy) is öregebb, alacsony termő­képességű szőlőket még mű­velni lehet és érdemes! Érdekek ütköznek A hegyaljai bor mindmáig keresett exportcikk. Termelé­se kifizetődő, hiszen egy li­ter tokaji bor előállítási költ­sége 45 forint, világpiaci ára viszont egy dollár, azaz 60 forint körül mozog. A kül- és belföldi kereslet azonban csak úgy tartható, illetve fo­kozható, ha nevéhez, híréhez méltó minőségben kerül a piacra. Nos, néhány olyan jelzés ás érkezett az utóbbi időben a hazai és külföldi kereskedelemtől, mely a mi­nőség fokozottabb védelmére int. A szőlősgazdák v szont úgy vélik — és ebben igazat adott nekik a végrehajtó bi­zottság is —, hogy a jelen­legi adó-, felvásárlási és ár­rendszer nem ösztönöz a mi­nőségi borok előállítására, több évig tartó kezelésére. A korábbi években körülbelül 10 ezer hektoliter „minőségi” bort értékesítettek a hegyal­jai termésből, tavaly azonban már csupán ezer hektolitert. Érdekek ütköznek a hegy­aljai termés felvásárlásánál. A borkombinát szívesebben vesz szőlőt, illetve mustot, mint bort. Saját szemszögé­ből nézve, érthető az állás­pontja, hiszen nemcsak fel­vásárló. hanem termelő gaz­daság is egyben. A kisáru­termelők és a szövetkezetek így kénytelenek lemondani a haszon egy részéről. Pedig a termelés költségei évről év­re nőnek, különösen a maga­sabban fekvő szőlőkben, me­lyek sok kézi munkát igé­nyelnek. kapjon export jogot! Üjabb érdekellentét je­lentkezik a bor felvásárlásá­nál, értékesítésénél. A bor­kombinát nem exportálhat. A haszon tekintélyes hánya­da a boripari trösztnél és a Monimpexnél csapódik le, nem kerül vissza a terme­lőkhöz. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja az ár-, adó- és felvásárlási rendszer felülvizsgálatát, illetve olyan irányú módosítását, hogy a termelési költségek a kis- és nagyüzemekben egyaránt megtérüljenek, biztosítsák a bővített újratermelést. Na­gyobb támogatást kérnek a nagyüzemek a telepítéshez, de segíteni kell a kisáruter- melőket is a szőlők felújítá­sában. (Például kölcsönök­kel.) Mindez, és még sok más kérdés is napirendre kerül a már említett miniszteri ta­nácskozáson. Reméljük, a szakembereknek sikerül új, az eddiginél biztosabb ala­pokra helyezni a rekonstruk­ciós munkát. Hegyalja jövő­je ugyanis nemcsak gazda­sági kérdés, gazdag történel­mi múltja miatt nemzeti ügyünk is. B. D. Gépgyári ülnökök Június végén a Diósgyőri Gépgyár műszaki házában 65 bírósági ülnök tette le az esküt és kapta meg megbízó- leplét. A gépgyári ülnököl* jó munkáját bizonyítja, hogy a megválasztottak 98 száza­léka már az előző választási időszakban is gyakorolta ax ülnöki teendőket. 21 hónap — 11 kitüntetés Átadtak az ágcsernyői munkásszállót Két esztendeje hírt adtunk róla, hogy a kelet-szlovákiai Agcsernyő \asúti határállomásán —amelyen keresztül bonyo­lítja le északi szomszédunk a Szovjetunióval való árucsere­forgalmat — 400 személyes munkásszálló felépítésére a Mis­kolci Építőipari Vállalat kapott megbízást a minisztériumi fővállalkozótól, az ÉMEXPORT-tól. Városunk tanácsi válla­lata a Budapesten működő IPARTERV tervei alapján a meg­bízásától számított két hónap múlva. 1971. október 1-én kezdte meg a kivitelezést, mégpedig oly módon, hogy mér­nökei irányították az építkezést, amelynek munkásai 95 szá­zalékban a fővállalkozóhoz tartoznak, s hazánk különböző részeiből verbuválódtak. (Folytatjuk) RADVANYI ÉVA Késnek az import berendezések Lassan épül a vízmű

Next

/
Thumbnails
Contents