Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-07 / 158. szám

Szavanként ezer forint A reklámnak is kell a reklám Amikor a múlt század vé­gén az angol szalmakalap- gyárosok válságba kerültek, a kétségbeesett fejfedő­gyártok a walesi herceghez fordultak támogatásért. A nagyméltóságú divatfi nem is maradt ados a segítséggel. A legközelebbi alkalommal szal­makalappal jelent meg a nyilvánosság előtt, és ezzel újra divatba hozta. Lépten-nvomon belebotlik A reklámirodalom mesés világa sok hasonló történetet kínál, de most érjük be csak eggyel, annak illusztrálása­ként, hogy a reklám nagyha­talom, s a fejlett tömegkom- munikációjú ország lakója lépten-nyomon belebotlik, hallgat rá. vagy elutasítja, de nem lehet vele szemben közömbös. A napokban került a köny­vesboltokba Ravas z Károly és Kaminski György mun­kája, A reklám kézikönyve. Érdekes, izgalmas olvasmány, s nemcsak a szakmabeliek forgathatják haszonnal. Nem árt ugyanis tudni, mi fő a reklámszakemberek boszor­kánykonyhájában. hiszen a „levét”, úgyis mi, a fogyasz­tók isszuk meg. jfc Plakátok régen és most: újra divat a szecesszió. A hazai reklámkiadásoknak csak két százalékát teszi ki a plakát­költség. . 1 amperéi vendégek a Művészklubba A mai program: Szerencs, Sárospatak, Tokaj Tegnapi számunkban már megírtuk: Miskolcra érkezett a finn testvérvárosunk, Tampere küldöttsége. A kedves vendégeket — akik a finn—magyar barátsági hét alkalmából keresték fel városunkat — tegnap este a Művészklubban hivatalosan fogadták a város vezetői. Az ünnepélyes ese­ményen megjelent Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei Bizottságának titkára, valamint Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi titkára. Tok Miklós, a városi ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a vendégeket, akik kö­zül többen már személyes jó barátai Miskolc város ve­zetőinek, lakosságának. Beve­zetőjében ismertette az or­szág második legnagyobb vá­rosának —, amely egyben a legjelentősebb vidéki ipari centrum — kialakulását, fej­lődését. Rövid történeti átte­kintésében még az itteni la­kóknak is sok újdonságot mondott. A város története Elmondta többek között, hogy a megye területét vala­mikor a legendás hírű Bors vezér foglalta el — innen származik a Borsod elneve­zés. Vagy például az arche­ológusokon, illetve a törté­nelemmel hivatásszerűen fog­lalkozókon kívül bizonyára kevesen ismerik Miskolc vá­ros nevének eredetét. Nos, a Bükk hegység lankáinak és az Alföld sík területének ta­lálkozásánál jóval az idő­számításunk előtt egy bizo­nyos Miskócz nevű család alapította az első faluközös­séget. Ebből nőtt ki a város, s az ő nevükből fejlődött ki maga a szó: Miskolc. A későbbiek folyamán vá­rosi rangot kapott település fejlődésének legnagyobb szor­galmazói a csizmadiák, a kézművesek és a szabók vol­tak. A város számos műem­lék létesítménye őrzi a tör­ténelmi múlt emlékét. A XIII. században épült a diós­győri vár, amelyet később Nagy Lajos király továbbfej­lesztett. Alig két évszázaddal később építtette Mátyás ki­rály az avast református templomot, amely — igaz többszöri renoválás után — ma is teljesen újszerű álla­potban fogadja az építészet, a képzőművészet és a zene rajongóit. A városi tanács elnökhe­lyettese a továbbiakban a 200 éves papírgyár, vaalmint az ugyanennyi idős diósgyőri kohászat kialakulásáról, fej­lődéséről beszélt. Majd a vá­ros jelenéről szólva felvázol­ta a település mai arculatá­hoz vezető utat. Rámutatott, hogy Miskolc sajátos fekvése — a mintegy 22 kilométer hosszúságú, s alig néhány ki­lométer szélességű alapterület — komoly gondot okoz a vá­rosfejlesztőknek, az építé­szeknek. Ennek ellenére szá­mos olyan létesítménnyel büszkélkedhetünk, mint a népkerti sportcsarnok. a Centrum Áruház, az új lakó­telepek. Beszámolójában nem titkolta el a krónikus lakás­gondokat, a közlekedési és a vízgazdálkodási nehézségeket, s a levegőszennyezettség problémáját sem. Miskolc kulturális és mű­vészeti életünkben elfoglalt helyének érzékeltetésére csak két példát említett: kétéven­ként itt rendezik meg az im­már nemzetközi érdeklődés­sel kísért grafikai biennálé- kat, s a város ad otthont az évenként megrendezésre ke­rülő rövidfilm-fesztiváloknak is. A város szimfonikus zene­kara Európa-szerte ismert. Hangverseny az Avason A város azonban nem tud­ja — s nem is akarja! — megtagadni munkáslakta jel­legét. A fejlődés némi válto­zásokat eredményezett, a la­kosság nagyobb része azon­ban ma is a patinás hírű va­sas-, kohászüzemekben keresi a kenyerét. A rendkívül sokrétű és szí­nes ismertetést — amelyből csak ízelítőt tudtunk adni — a finn küldöttség vezetője, Piirainen Veikko úr köszön­te meg. A vendégek még teg­nap este meglátogatták a ta­polcai termálfürdőt, majd vacsora után az avasi refor­mátus templomba látogattak, ahol Molnár Viola orgona­művész adott rövid zenei műsort. A vendégek ma reggel is­mét autóbuszba szálltak, s megtekintik Szerencs, Sáros­patak és Tokaj nevezetessé­geit. (keglovich) Miskolcon szociális létesítményt, Tokajban üdülőt avattak A 23. vasutasiapon Mit nem szeretünk ? A jó reklámnak is kell a rek­lám. Néhány példa, műfajra való tekintet nélkül: Szuper- fiit szipka; Megvette már az e hetit?; Centrum-hétfő; Ka­csapecsenye — pecsenyeka­csából. Néhány miskolci pél­da. A Weidlich a tűz után öles sajtóhirdetésekben for­dult a vásárlókhoz. Az avasi televíziós torony presszójá­ba színes televízió csábít­gatja a fogyasztókat. A szö­vetkezeti kereskedelem „Ci- pöväsär, majdnem ingyen’ jelszóval hirdetett kiárusí­tást. A jó példa sajnos keve­sebb, mint a rcesz. Talán en­nek is tudható be a laikus gyanakvása. A túl nagy csin­nadratta inkább riasztja, mint ösztönzi a vásárlót, aki érzékeny lény. s erre hamar rájöttek a gyermekcipőben járó magyar reklámipar em­berei is. Ugyanis nem szeret­jük. ha a reklám nyilván­való lehetetlenséget ígér. pél­dául a medicinroller azon­nali fogyasztó hatását. Nem szeretjük, ha bevett, meg­rögzött szokásainkat leki- csinyük. (Modern ember olaj­jal főz! Vagy: A mai házi­asszony vaj helyett marga­rint vesz.) Nem szeretjük, ha ijesztgetve próbálnak ráven­ni valamire: Minden csepp alkohol méreg, igyon inkább szörpöt! A tábláért is fizetni kell A hazai reklámkiadások 27 százaléka sajtóhirdetés. Meg­lepő, hogy például a Figyelő című gazdasági hetilap hir­detési aránya (a teljes anyag egyharmada) csaknem meg­közelíti a hasonló jellegű an­gol Economistét. A napilapok sem közölnek kevesebb hir­detést, mint Nyugat-Európá- ban, viszont nálunk alacso­nyabb a tarifa. A már idé­zett szakkönyv érdekes ösz­szehasonlító táblázatot közöl a — nálunk kissé elhanya­golt — mozireklám költsé­geiről. Egy egyperces reic- lámfilm elkészítése nálunk körülbelül 80 000 forintba kerül. Angliában háromszor- négyszer ennyibe. A vetítési díj' nálunk (egy hétre, egy moziban) 700 forint. Ez a költség Ausztriában a mi­énkhez képest tízszeres, Csehszlovákiában két és fél­szeres, Jugoszláviában más- félszeres, a Szovjetunióban több mint hússzoros. S ha már a tarifáknál tar­tunk, érdekességként megje­gyezzük, hogy a sportpályá­kon elhelyezett reklámtáblá­kért is fizetni kell. A Nép­stadionban egy egyméteres tábla egyévi bérleti díja 4000 forint. A hangosbemondás díja egyszeri alkalommal, szavanként 40 forint... Ez első látásra, illetve hallásra soknak tűnik, de gondoljunk csak arra, hogy a reklám­filmben szereplő Kossuth-dí- jas színész szavanként az 1000 forintot is megkapja. BRACKÓ ISTVÁN Az év elején, a csapadék­nélküli télen soha nem ta­pasztalt aszályos esztendőre gyanakodtunk... S most az elmúlt napok felhőszakadá­sai következtében Miskolc egyik víztermelője — a hét közül a legjelentősebb •*-. a naponta 20 ezer köbméter vizet adó Szinva kilépett medréből. Szerencsére komo­lyabb károkat nem okozott. Sőt — a Miskolci Vízművek illetékeseinek tájékoztatása szériát — az áradás végképp REFLEKTOR Ma Budapesten a Szentki­rályi utca 21. sz. alatti Sem­melweis-terem ben vas-, gyé­mánt- és arany-díszokleve­leket adnak át a 65. 60. illet­ve 50 évvel ezelőtt diplomát szerzett orvosoknak, gyógy­szerészeknek. 4c Egerben ki­állítják Szabó Zoltán festő­művész alkotásait, 4C Fonyó­don új rendelőintézetet ad­nak át rendeltetésének. 4c Hajdúszoboszlóra finn dele­gáció érkezik. 4c Orosházán kétnapos nemzetközi tánc­verseny kezdődik. Jjc Salgó­tarjánban szakmunkásavató ünnepséget rendeznek. 4c Szombathelyen vasúti óvodát avatnak. 4c Tatabányán a szívbetegségekről, a szűrő- vizsgálatokról és a gondozás­ról tanácskoznak Komárom megye orvosai. eloszlathatja minden aggo­dalmunkat. Mert nincs vízhi­ány, és a vízkorlátozásról készített rendeletet egyelőre az íróasztalfiókba süllyesztet­ték. A naponta 70—80 ezer kötynéter vizet fogyasztó Mis­kolcon. ha egyelőre nem is hull csapadék, három-négy hétig semmiképpen sem lesz vízhiány. Így vált lehetővé az. hogy tegnap — bizonyta­lan időre — leállítsák az északi regionális vízmüvet. A hagyományokhoz híven július második vasárnapján — az idén 8-án — ünnepük országszerte a vasutasnapot a MÁV dolgozói. A 23. vasutasnap alkal­mából ma délelőtt dr. Pász­tor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője ad­ta át a 12 dolgozónak az Érdemes vasutas kitüntetést. Ugyanennyien részesültek vezérigazgatói dicséretben, a törzsgárda jelvény arany fo­kozatát 22-en kapták meg, 35 évi kiemelkedő munkáju­kért pedig 30-an részesültek pénzjutalomban, s kaptak emlékplakettet. Hat kiváló vasutas kitüntetését Buda­pesten. a KPM-ben adták át. Az évforduló alkalmából az igazgatóság csaknem 300 dol­gozója soronkívüli előlépte­tésben részesült. A családias hangulatú ün­nepség után Csehszlovákiá­ból és Lengyelországból ér­kezett vasutas delegációt fo­gadtak a MÁV miskolci Igaz­gatóságán. Ezt követően dr. Pásztor Pál ünnepélyesen át­adta a miskolci Tiszai pá­A miskolci épületekben mintegy 260 felvonó műkö­dik. A MIK kezelésében levő házakban a VIMELUX fel­vonószerelő üzeme gondosko­dik szerelésükről, üzemelteté­sükről — csaknem 180 lift­ről, amelyeknek szama he­tenként egy-két darabbal mindig gyarapodik. A felvo­lyaudvaron épült, 500 férő­helyes új szociális létesít­ményt. A kilencmillió forint költséggel készült épületben a vonatokon szolgálatot tel­jesítő dolgozók számára kor­szerű, kényelmes öltöző-, mosdó-, pihenőhelyiségeket alakítottak ki. Még egy léte­sítményt avat ma a MÁV- igazgatóság. Délután nyitják meg ünnepélyesen tokaij üdülőjüket. Vasárnap a külföldi ven­dégekkel együtt vasutasdele­gáció indul szombathelyre, ahol baráti találkozóra vár­ják őket az ottani igazgató­ság dolgozói. Ha nem bánik mostohán az idő vasutasainkkal, akkor a miskolci MÁV-dolgozók — a korábbi évekhez hasonlóan — az Avasra rándulnak ki vasárnap, egész napos vi­dám majálisra. A MÁV-igazgatóság terüle­tén levő helyi szolgálati fő­nökségeken mindenütt meg- ünneplik a 23. vasutasnapot, számos Kiváló dolgozó jel­vényt és jutalmat adnak át a munkában élenjáróknak. B. D. nóüzem dolgozóinak tapasz­talata szerint a hivatalokban, a vállalatoknál, az üzemek­ben kevés hiba akad a szer­kezetekben. de az új bérhá­zakban működő berendezése­ket gyakran kell javítani. Az újonnan beköltözők ugyanis eleinte inkább érdekes já­téknak tekintik a liftet... Szerződés vemhesüszőkre A tenyészpolitikoi elvek egységes megvalósitása érdekében 1973. JÚLIUS 1-TÖL a vemhesüszö-szerződéskötést kizárólag a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség végzi Felhívjuk az érdekelt tenyésztők (tsz, egyéni, háztáji) figyelmét, hogy szerződéskötési igényüket a Megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek, illetve a felügyelőség járási, körzeti megbízottjának jelentsék be BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLAI. AT, Miskolc Bővében vagyunk a víznek Leállított ák az északi regionális vízmüvet o A lift nem játék

Next

/
Thumbnails
Contents