Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-05 / 156. szám

Diósgyőrben jártunk HL Ki javítsa a lifteket? Sorozatunk első részében azokat a kismamákat szólal­tattuk meg. akik a város- központ immár krónikussá vált liftgondjai miatt hosz- szabb-rövidebb ideig való­ságos „szobafogságra” van­nak ítélve. A cikk végén idéztük Bóta Imréné házfel­ügyelő szavait, aki — belát­va a valóban égető gondokat — még az ellen sem tiltako­zott, hogy a lakók közül töb­ben megtagadták az e havi üzemeltetési és fenntartási díj befizetését. ..Talán igazuk is van...” ennyi volt a vá­lasza. Polli Józsefet, a Váralja Lakásszövetkezet elnökét csak hosszas keresgélés után ta­lálom meg. Az utcán meg­kérdezett lakók válaszaiból: „Nem ismerem ... ”, „Fogal­mam sincs, hogy hol la­kik. ..”. Szélmalomharc? — A tulajdonosok nem tudják a lakásszövetkezet el­nökének nevét, lakáscímét. Miért? — Talán tudniuk kelle­ne? ... — Beszélt mostanában az Árpád utca 68. számú ház­ból valakivel? — Milyen ügyben? — kér­dezi. — Lift. — Ilyen panasszal a lakó­telep valamennyi szövetke­zeti lakásából jöhetnének hozzám — mondja indula­tosan. — Nemcsak a 68-ban rossz a lift I. .. Kezdődött az­zal, hogy hanyagul szerelték, szakszerűtlenül vették át őket. Mind a huszonnyolcat! A szövetkezet két szerelője sem győzi helyrehozni a hi­bákat. Majd kissé lehiggadva: — Különben is, szélma­lomharc az egész liftügy... A liftesek véleménye A diósgyőri városközpont házaiba a lifteket — a ge­nerálkivitelező BÁÉV meg­bízásából — a V1MELUX szakemberei szerelték. El­képzelhető-e, hogy olyan szakszerűtlenséggel, aminek következtében azóta is több lift üzemképtelen? — erről beszélgettünk Hrabár Sán­dorral, a VIMELUX igazga­tójával, Ferenczi Tibor ter­melési főmérnökkel és Du­dás Tiborral, a felvonóüzem vezetőjével. — Nem akarunk mi a la­kásszövetkezet elnökével vi­Atlós ellenőrzés Munkavédelmi szemlét tar­tanak ma és holnap a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában. A szem­lét tíztagú bizottság vezeti, amelynek tagjai az SZMT, a művek képviselői, a kun­szentmártoni testvérgyár és a miskolci gyár vezetői. (Ezt az ellenőrzési formát átlós ellenőrzésnek nevezik: a kun­szentmártoniak ugyanis ha­sonló esetben a miskolciakat hívják meg ...) Az üzemegy­ségeket végigjárva megvizs­gálják a dolgozók életére, testi épségére veszélyes mű­szaki problémákat, s intéz­kednek megoldásukról. A munkavédelmi szemlét éven­ként megismétlik. tatkozni — mondja az igaz­gató —. egy alapvető dolgot azonban tisztázni kell. Ne­vezetesen azt. hogy a VIME­LUX csak a MIK kezelésé­ben levő lakások liftjeinek állapotáért felelős, a lakás- szövetkezetek saját szerelők­kel rendelkeznek. — Tudomásom szerint a szövetkezet szerelőinek sem szerszámok, sem alkatrészek nem állnak rendelkezésükre. — Kétségtelen, hogy a fel­szereltségük a lehető legmi­nimálisabb — veszi át a szót a termelési főmérnök. — Érthető, hiszen helyük, le­hetőségük sincs a sokféle al­katrész tárolására. Válasz nincs A VIMELUX a közelmúlt­ban levélben fordult vala­mennyi lakásfenntartó szö­vetkezet vezetőjéhez, amely­ben felajánlották, hogy — — hasonlóan a MIK kezelé­sében levő lakóházakhoz — átvállalták a liftek javítását, karbantartását. — Ez mindkettőnknek elő­nyös lenne — magyarázza Hrabár Sándor igazgató. — Ha sikerülne nyélbe ütni a dolgot, a felvonóüzem jelen­legi kapacitása teljesen ki lenne használva, ami — elő­zetes számítások szerint — a jelenlegi fenntartási költsé­geknek mintegy ötszázalékos csökkentését tenné lehetővé. Jól felkészült liftszerelőink munkáját bizonyítja az is. hogy a MIK kezelésében levő lakóházak 160 felvonójával negyedannyi baj sincs, mint a lakásszövetkezethez tartozó 48 lifttel. A levelek — annak ellené­re. hogy több előnyös szol­gáltatást is felajánlottak — mindeddig megválaszolatla­nul maradtak. Pedig — több végzetes baleset is tanúsítja — a lift renkívül veszélyes üzem. Vagy előnyösebb a lakás- szövetkezeteknek tovább vív­niuk a saját „szélmalomhar­cukat”? KEGIOVICH JANOS Címük nine« 4 kőbástya lakói Ki ne ismerné Lillafüred lakói, barátai közül a Va­dászkürthöz vezető út fölött a kőbástyák szegélyezte dísz­kaput? A magasabbik torony tetején rozsdaette fémzászló­ról leolvasható, hogy a bás­tyát 1929-ben építették. A völgyben lakók szerint a haj­dani „úri” ünnepségek, vadá­szatok végeztével csak a ka­puig jöhettek fel a parasz­tok. az erdészek. Vajon ki­nek jutott eszébe először, hogy a jobb oldali bástya kör alakú kőüregében tanyát üssön? Egyedül mé« <*sak-csak... A sétányról jobbra, a víz­esés felé fabedegák. minden­féle hulladék, lim-lom, ócs­kaságok. A bejáratot, az ud­vart — ami egy gyalogút szélessé gnyi — hatalmas kutya őrzi. A leginkább ga­lambdúchoz hasonló, buzo­gány alakú torony ajtajából tört arcú. idős asszony néz a kapu felé, de nem mozdul. Egykedvűen figyeli a tarka­ruhás kirándulókat. Aztán megjelenik a torony „őre”, ajtót nyit. Váradi Miklós nyolc éve lakja családjával ezt a „béleletlen”, rideg kő- odut. Bent a konyhának, szo­bának használt kör alakú he­lyiségben három fekhely, egy tűzhely, és mellette az asz­tal. Azt már találgatni kell, hogyan férnek el: két gye­rek, a házaspár és a nagy­mama. — Lakbért nem fizetünk, a villanyszámlánk 20 forint körül szokott lenni — mond­ja a férfi kérdezés nélkül. .— Valamikor mind a ketten a Palotaszállóban dolgoztunk, akkor üresedett meg a to­rony. Már vagy 30 éve min­dig lakott itt valaki. Pincér, kidobólegény, előttünk pedig egy magányos tanár. Kié a loronv? A Palotszálló körüli terü­letek telekkönyvileg az erdő­gazdaság tulajdonában van­nak. De kié a torony? A kőépítmény földszintjén levő egészségügyi helyiségek a ta­nács kezelésében vannak. Jó lenne, ha a toronynak is akadna gazdája, hogy ismét „csak” dísz legyen. Váradiék a hideg kőépítmény kifűté- sére telente 55 mázsa szenet használnak fel, valamint két teherautó fát. Aki az erdei hegyi éjszakákat ismeri, az tudja, hogy olykor még nyá­ron is be kell fűteni, külö­nösen ott, ahol egy kétéves kisgyerek is van. A nagyob­bik testvér: Váradi Zsuzsa hatodikos. — Amikor elsős voltam, csúfoltak a többiek, mert ne­künk se utcánk, se címünk nincs. Szégyelltem, nagyon fájt. — Nyolc évvel ezelőtt a szállótól kaptuk ezt a helyi­séget — mondja Váradi Mik­lós —. és bizony azóta én is gondoltam rá, hogy pénzt gyűjtenémk, vagy részletet vállalnánk egy emberibb ott­honért. Ez meg jó lenne a tanácsnak; az itt dolgozók, kertészkedők szerszámos he­lyiségnek használhatnák a toronyszobát. A vízesés felől a szél köd­szerű párával permetez. A gyermekek itt töltik el az év nagyobb részét. A szülők egymást váltva járnak dol­gozni, az asszony a szállóba, a férje a papírgyárba. A be­letörődés, a könnyebb meg­oldás elfogadása tartotta itt őket nyolc esztendeje. Ügy látszik azonban, hogy a to­rony rövidesen lakó nélkül marad. Váradi Miklósék a szükséges anyagi térítés, eset­leges részletfizetés ellenében elfogadható lakáskörülmé­nyek közé kerülhetnek. NAGY JÓZSEF + Több mint két évtizede dolgozik a MÁV-nál Berta Lászióné. Sok miskolci számá­ra személyes ismerős, hiszen nap nap után ott látják az utasok a pénztárfülke üvege mögött. Kiváló dolgozó. Minden ötödik A vasút nődolqozóinak helyzete £ Magasba lendül a zöld tárcsa, indul a vonat. Vajon hányszor végezte el ezt a mozdulatot Táncos Gyuláné, a Tiszai pályaudvar forgal­mistája az elmúlt hat év alatt? ö ugyanis hat éve szolgál jelenlegi munkahe­lyén. A Budapestről Ózdra hala­dó gyorsvonaton sokan felfi­gyeltünk a kislányos arcú, kedves kalauznőre. Ha nem tudnám, hogy fiatalkorúak nem végezhetik ezt a fele­lősségteljes munkát, hajlandó lettem volna azt hinni, hogy legfeljebb 14—15 éves lehet. Zsúfolt volt a szerelvény, és Miskolc táján már léült egy-egy percre a peron sar­kában levő ülőkére a kis ka- lauzmő. Bizony nehéz munka ez, tiszteletet, törődést érde­melnek azok, akik becsület­tel elvégzik. Az utasoktól is, a munkaadótól is. Természe­tesen nemcsak a jegyvizs­gálók, hanem mindazok, akik a pénztárablak mögött ülve, forgalmi irodákban és más munkaterületeken utazás unit kényelmét szolgálják. Megérdemlik, de megkap­ják-e? Az utasoktól — sajnos — nem mindig. Mint a kö­zelmúltban megírtuk, a jegy­vizsgálókat ért inzultusok — gyakran tettleges támadások REFLEKTOR Ma Budapesten a Merkur Martinelli téri autószalonjá­ban átadják a hűszezredik Polski Fiatot. xf Budakalá- szon felavatják a gyógynö­vénykutató intézet új kórhá­zát. + Debrecenből Tunisz­ba, a karthagói fesztiválra indul a népi együttes. ^ Esztergomban befejeződik a háromnapos országos gépipa­ri konferencia. Fertőráko­son a barlangszínházban a a győri Kisfaludy Színház bemutatja Euripidész Elek­tráját és Oresztészét. Har­kányban a szabadtéri szín­padon vendégszerepei a finn­országi Lahti város népi együttese. — tekintélyes hányada éppen nők ellen irányul. És a munkaadó, a MÁV Miskolci Igazgatósága mit tesz nődolgozóiért? Csak nappal dolgozzanak Az MSZMP MÁV Miskolci Bizottsága 1970. június 5-én hozott határozatot a nők helyzetének javítására (össz­hangban a párt nőpolitikái irányelveivel), s nemrégiben megvizsgálta, hogyan halad e határozat végrehajtása. E cikk keretei túlságosan szű- kek ahhoz, hogy akárcsak címszavakban is idézzem a MÁV Igazgatóság kommunis­táinak minden megállapítá­sát. A tennivaló tömérdek, hiszen az igazgatóság dolgo­zói közül minden ötödik nő. Néhány kiragadott példával érvelhetek csupán. A határozat egyik lényeges pontja, hogy lehetőség sze­rint Csökkentsék a több gyer­mekes, illetve egyedülálló anyák éjszakai foglalkozta­tását. Számos területen azóta teljesen megoldódott ez a kérdés. Az építési és pálya- fenntartási szakszolgálat fő­nökségein például már nem kell éjszakai szolgálatot tel­jesíteni az anyáknak. Elgon­dolkoztató. hogy a miskolci Tiszai pályaudvaron utazó­szolgálatot teljesítő család­anyák közül többen nem tartanak igényt a kizárólag nappali beosztásra. Tovább kell vizsgálódniuk a gazda­sági és politikai vezetőknek, milyen anyagi és más okok húzódnak meg a tiltakozás mögött. A szolgálati főnökségek vezetői évenként számba ve­szik. érvényesül-e az adott területen az egyenlő munká­ért egyenlő bért elv. A párt- bizottság megállapítása sze­rint csak ott kisebb az óra­béres nődolgozók keresete, mint a férfiaké, ahol lénye­ges különbség van a munka fizikai nehézsége között. Nyilvánvalóan nem lehet egv kalap alá venni — bérezés szempontjából — például a vágányok tisztogatását a vá­gányépítéssel. Megnyugtató. hogy az egyedülálló, illetve sokgyer­mekes anvák helyzetével ki­emelten foglalkozik mind a szakszervezet, mind a párt- szervezet. Évente 250—800 forint pénzjutalomban része­sítik az egyedülálló nőket a pályafenntartási főnökségek­nél. s jelentős összegű szo­ciális sesélvben is részesítik őket különböző munkahelye­ken. De túl ezen. gyermeke­ik beiskolázásához, nevelő­intézeti elhelyezéséhez, ké­sőbb pedig munkába állítá­sukhoz is segítséget nyújta­* A törzsgárdát erősíti Ortó László né is. Tizenöt éve szolgálja a MÁV-ot, jelenleg mint vonatvezetö A közleke­dés kiváló dolgozója. (Vadas Zsuzsa felvételei) nak. Számos nehéz sorsú nő gyermekét patronálják a vas­út szocialista brigádjai. Nem véletlen tehát, hogy egy rep­rezentatív felmérés szerint az igazgatóságon dolgozó egyedülálló családanyák 52 százaléka szerint messzeme­nően figyelembe veszik, mél­tányolják szociális körülmé­nyeiket. Napközi otthon, bölcsödé Miskolcon bölcsődéje, nap­közi otthona van a vasutas- gyerekeknek. Bodrogoiaszi- ban pedig névelőotthon mű­ködik. Befejezésül mégis in­kább arról érdemes szólni, hogy a nődolgozókat szerve­zetten segítik az előírt szak­vizsgák megszerzésében. s azzal dicsekedhet a MÁV- igazgatóság, hogy a közleke­dési üzemmérnöki diplomát szerzett 12 dolgozó közül négy nő volt. Jelenleg öt nő tanul szakmérnöki tagozaton, illetve végzi a mérnöki to­vábbképzőt. S érdemes ta­nulni, hiszen például a mis­kolci Tiszai pályaudvar pénztárfőnöke, csakúgy mint Novajidránv ^íllomásfőnöke, nő. Csoportvezetői, ügyinté­zői munkakörben pedig igen sokan dolgoznak. Talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogv a cikk elején feltett kérdésre — megbecsülik-e a nodolgozó- kat a MÁV-igazgatóságon ? — igenlő választ adhatunk. 3EKES DEZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents