Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-30 / 177. szám

Hiúsági i'Ultárparh az Avason Ötleteket, javaslatokat Syű jt Nem első ízben írunk arról a nagyszerű vállalkozásról, mely a Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért mozga­lom keretében indult. Az Avast kultúr- és sportcent­rummá akarják fejleszteni a fiatalok, a KISZ városi bi­zottságának és a városi ta­nácsnak a támogatásával. Több évi programról van szó, hiszen az Avason — az el­képzelések szerint — szabad­téri színpadot, kulturális ren­dezvények céljára alkalmas épületet, erdei tornapályát, játszótereket, mini-labdarú­gópályákat kívánnak létre­hozni — többek között. Az induló töke — forintban — mindössze fél millió. De már eddig körülbelül hatvanezer óra társadalmi munkát aján­lottak fel a KlSZ-szerveze- tek. Munkabizottság alakult, mely szervezi, irányítja a nagyszabású terv valóra vál­tását. Most tulajdonképpen e munkabizottság nevében szó­lunk. Ügy is mondhatjuk, hogy a munkabizottság felhí­vását közöljük. Azzal a kéréssel fordulunk a város fiatalságához és mindazokhoz, akik — koruk­tól függetlenül — fiatalnak érzik magukat, szeretik váro­sukat és tevékenyen részt kí­vánnak venni az avasi kul- túrpark kialakításában, hogy ötletekkel, javaslatokkal se­gítsék a munkabizottságot. Küldjék be a Déli Hírlap szerkesztőségébe írásban megfogalmazott elképzelései­ket. Hogyan képzelik el ők a szabadtéri színházat, milyen sportpályákat javasolnak stb. Az öltleteket közöljük és összegyűjtve átadjuk a tanul­mányterv elkészítésével meg­bízott mérnöknek. A haszno­sítható javaslatok természe­tesen szerepelnek majd a végleges tervben is. A Déli Hírlap szerkesztő­sége címére küldött levelek borítékjára írják rá: „AVASI KULTURPARK”. Címünk: Déli Hírlap szerkesztősége, 3501 Miskolc, pf.: 39. Piacon (Farkas Ida felvétele) ü vásárlók ériekébe! A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet márciusban ideiglenesen megtiltotta a jugoszláv Dragana kárpito­zott bútorgarnitúra és a Szombathelyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságban ké­szült gyermekágyak árusítá­sát. A szükséges minőség- vizsgálatok. illetve a hibák kijavítása után a KERMI most bizonyos megkötések­kel engedélyezte árusításu­kat. A Dragana garnitúrát a heverő konstrukciós hibája miatt csak ülőbútorként, a minőséghiba megjelölésével és ennek megfelelően ala­csonyabb áron lehet forga­lomba hozni. A gyermek- ágyakat csak védőhálóval és annak felszereléséhez az szükséges útmutatóval, a ré­gi áron szabad árusítani. Ezer wattos égők fényében öt évvel ezelőtt kezdték meg a díszkivilágítást szol­gáló reflektorok felszerelését Miskolcon. Az első világító- testeket az avasi kápolna fa­lánál helyezték el. Ezt köve­tően emlékművek, szobrok szép középületek kaptak fényruhát. A legdíszesebbek- a diósgyőri vár, a lillafüredi vízesés, a Palotaszálló és az avasi tévétorony ünnepi fé­nyei. Ezek a reflektorok többnyire ezer watt fogyasz­tású égőkkel világítanak. Eg} család — öt iskolás Találkoztam egy ismerős, sei. Panaszkodott: iskolába megy az egyetlen gyereke, rengeteg a kiadásuk. Aztán egy másik ismerőssel talál­koztam, s ő is panaszkodott: két óvodás korú gyermeke mellett szeptemberben egy­szerre öt megy iskolába. Az utóbbi Funák András, aki a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalatnál re­vizorként dolgozik. A felesé­ge házmester a Vörösmarty utcai szalagházban. A család jövedelme: az apa 2500 forint fizetése, a 2100 forintos gyer­meksegély, s az. anya ház­mesteri fizetése. Ebből élnek kilencen. A házmesterségből származó előny: lakbért nem kell fizetniök. A villany,- a gáz, a melegvíz azonban már nekik is kiadás. Funákék, bevallásuk sze­rint, nagyon tartanak az idei ősztől. Alulról számítva a harmadik gyerek most kezdi az általános iskola első osz­tályát. A legnagyobb máso­dikos középiskolás. Számolgatták már: mennyi pénz kellene füzetekre, köny­vekre, Írószerekre, iskolakö­penyekre, táskákra. Amikor abbahagyták a számvetést, majdnem sírva fakadtak. Mert még új cipő, nadrág, szoknya, kabát, sapkák, sá­lak, kesztyűk is kellenének. S hol van még az élelem? Hétköznap két-három, hét végén négy-öt kilogramm ke­nyeret visznek haza. Egy ki­ló kenyeret, két liter tejet egyszerre elfogyasztanak. Gyümölcs? Amikor már ol­csó, jut valamicske. Addig: legfeljebb egy-egy szem mu­tatóba mindenkinek. . Az apa tavaly 1 munkahe­lyén 400 forint segélyt ka­pott. Egy-egy családtagra 44 forint jutott belőle. Ennél sokkal nagyobb segítséget je­lentett számukra a tanács I. kerületi hivataláé: két Funák gyerek ingyen étkezhetett az iskolai menzán. Most még nem tudják, kapnak-e az idén is segítsé­get. Jó lenne, nagyon kellene, jobban, mint tavaly. Azt sem tudják, a két legkiseb­biket felveszik-e az óvodába, ígéretet már tavaly is kap­tak. Igaz, az anya, mint ház­mester, otthon tartózkodik. De két kilencemeletes lépcső, házat kell rendben tartania, kilenc családtagra kell mos­nia, vasalnia, főznie. S ha mégbetegszik valaki ? Bizony, jól jönne, ha óvodába jár­hatna két gyermeke. Találkoztam két ismerőssel. Az egy-gyerekes nem szűnt meg panaszkodni a kiadásaik miatt. Funák András is pa­naszkodott. De hozzátette: ha belehal is, felneveli a hét gyermekét, enni ad nekik, igyekszik rendesen öltöztetni valamennyit. S nem kis büszkeséggel mondta: az elmúlt tanévben egyiknek az átlaga sem volt rosszabb 3,5-nél. (nyikes) Válasz cikkünkre Miért nincs Sana? A Deli Hírlap július 23-i számában a „Szerkesszen ve­lünk” rovatban a Sana deso- dor hiányával foglalkozó cik­kükkel kapcsolatosan — szí­ves tájékoztatásul — az aláb­biakat közöljük: Az aerosolos Sana desodo- rokat a Szegedi Universal Vegyi Ktsz gyártja. A 28 fo. rintos fogyasztói egységáron forgalomba kerülő, 150 gr. töltősúlyú aerosolos Sana de- sodorra az előző negyedévek­ben és a harmadik negyed- • éyre is szerződésben vállalt szállítási kötelezettséget a ktsz. A második negyedévben e cikk szerződési teljesítésé­vel a ktsz húsz százalékkal lemaradt és eddig még a harmadik negyedévi szerző­désre sem szállított. A 75 grammos töltősúlyú aerosolos Sana desodor gyár­tását a ktsz ez év második negyedévével kezdte meg: nlvan í oánt/olr fi tfVűlAmKövó_ telével, hogy az üzletekben keresik azokat a kisebb mé­retű aerosolos desodorokat. melyek a női kézitáskában elhelyezhetők. Az új 75 gram­mos termék forgalomba ho­zatalával a ktsz nem szün­tette be a 150 grammos töl­tősúlyú áru gyártását. Az Universal és Vegyi Ktsz-től a második negyed­évi szerződési elmaradások teljesítését, valamint a hat- madik negyedévre szerződött mennyiség szállításának meg. kezdését többször sürgettük. Olyan információt kaptunk azonban, hogy az áru terme­lését," a szállítások mégkez,-' dését akadályozza a fémpa­lackok hiánya. Fekete László, a ktsz el­nöke legutóbbi sürgetésünk­kor az alábbi információt adta: Az aerosolos, 150 gram­mos Sana desodor fémpa­lackjait a ktsz-nek a Mátra- vidéki Fémművek készítik. Annak negyedévenkénti szál­lítására a ktsz-szel szerződést kötött. A Mátravidéki Fém­művek nem tudta teljesíteni a negyedévi szerződését sem. és még időpontot sem tud közölni a ktsz-szel, hogy a palackok szállítását mikor kezdi még. A ktsz elnökének közlése szerint ez a helyzet a har­madik negyedévben már a 75 grammos áru palackjainál is fennáll. Szó sincs tehát a tér­Az oklevél A Szegedre induló gyors egyik fülkéjében négyéves szőkeség ücsörög. Látszik a gyé­mántszemén, nem röppent még el belőle az álom. Hiába, korán van, néhány perccel múlt reggel hat óra, s más napokon ilyen­kor — hüvelykujját a szájába. dugva — ő még a tündérek kompániájában játszadozik. Szótlan, s kérdéseivel a miskolci nagy­mama sem zaklatja, aki egyébként a szó­tanában csak így szerepel: „a miskóci”, mi­vel értelme nem fogja még fel, hogy a sze­gedi mellett lehet egy másik nagymaihája is. Úgyszintén a városunkban lakó nagypapa is csak „Jóska”, ahogy a szegedi nagyszülők egymás közti beszélgetései során hallani szokta. Ül csendben, ám ahogy a szomszédos sín­párokon elindulnak-megérkeznek a vonatok, percről percre megélénkül ö is. Az indulásig van még negyedóra, s a há­zaspár, a két nagyszülő a folyosóról figyeli a két hétig náluk nyaralt Ágikát, akit az­előtt megelőzött a kisöccse, a két és fél éves Pétiké. A kislányt most a nagymama viszi vissza, s a nagypapa — a „Jóska” — ki­kísérte őket az állomásra. Miközben szemük a kincsükön, halkan beszélgetnek. Az asz- szony ellátja a házimunkákra vonatkozó ta­nácsaival a férjét, elismételi — mert nyilván többször is elmondta már —, hogy teát, cuk­rot, tiszta zoknit, inget hol talál meg, ügyel­jen a gázcsapra, ésígytovább, már ahogy ne­künk, ügyefogyott férfiaknak mindezt be­lénk kell sulykolni. Egyszercsak a fülkéből kiszól Ágika: — Jóska! Elhoztad az oklevelet? Dermedt csend. — Megígérted, hogy adsz oklevelet. Azért, mert jó kislány voltam. — Persze, persze — hebeg-habog a nagy­papa. — Kapsz oklevelet, hogyne. De lám, a nagy sietésben otthon felejtettük. Látszik a férfin, füllent az aranyoskának, mert ha beváltaná, hogy a napokkal előbb egy gyenge pillanatában önként felajánlott oklevélről ő biz’ nem gondoskodott, még el­törne a kislány mécsese. — Utánad küldöm, Ágikám. — De el ne felejtsd!... Ugye, alá is írod? Majd felakasztom a falra, az ágyikóm fölé. — Aláírom, természetesen, s örül majd anyukád, meg apukád. ^— De Petinek nem küldesz, ugye? Mert ő rossz fiú. Mindig szétdobálja a babáimat — és rágalmazza a kisöccsét, aki, mivel a leg­kisebb, nyilván kitúrta őt a családi „cukros­kosárból”. Megszólal az indulásra figyelmeztető hang­szóró, szapora puszilkodás, majd az egyre jobban rákapcsoló vonat ablakából integetés a nagypapának. Ő pedig, szegény, az oklevélszerzés gond­jának súlyától szinte tönkre van silányítva. Aztán, miközben hazafelé veszi útját, egyre vidámabbá válik. Eszébe jut, hogy a papír­boltban lehet vásárolni üres, ki nem töltött oklevelet. És amire egyszer megrovólag gon­dolt, most az ellenkező érzéseket táplálja iránta. Még a tavasszal jegyezte meg a barát­jának, hogy az oklevél-űrlapokat nem meg­rendelésre, egyéni vagy munkahelyi ízlésnek megfelelően nyomtatják, hanem csak úgy, „angro”, nagyban, szinte futószalagon. S mi­lyen jó, hogy így csinálják. Most nem tudná, hogyan elégítse ki Ágika kívánságát. Vesz is neki a legdrágábbikból egy olyan gyönyö­rűt, hogy ha kitöltve postán elküldi, topor- zékolhat az az imádott, rosszcsont Pétiké. (tarján) arról, hogy a ktsz-t anyagi érdekeltség vezetné a drá­gább, 75 grammos termék ki­zárólagos gyártására. Az üzem jelenleg áll, és ki­használatlan a napi húszezer darabos kapacitást biztosító — külföldről drága pénzen beszerzett — berendezésük. Korábban olyan ígéretet kap­tak a Mátravidéki Fémmű­vektől, hogy július 16-ával meg fogják kezdeni a palac­kok szállítását. Ezt az ígére­tet azonban a Mátravidéki Fémművek nem váltotta va­lóra és újabb terminust sem • tudott közölni a szállítások beindulására. A ktsz elnöke közölte, hogy az országos hi­ány megszüntetésére Hollan­diából hoznak be palackot, és ahogy az első szállitmány megérkezik, azonnal megkez­dik az áru termelését. Az im. portszállítmányok megérke­zésére vonatkozóan azonban a ktsz elnöke információt most még nem tudott adni. ígéretet tett, hogy mindent elkövet a termelés minél rö- videbb időn belüli megkez­dése érdekében. Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat vegyiáru osztály Szabó József igazgató Bartkó Endre osztályvezető Építőipari vállalatok, kislakásépítők, hétvégiház-építők figyelmébe! A modern építkezés korszerű eleme a tetszetős, gyorsan beépíthető „IT-PROFILUVEG! Belső térelválasztónak, függőfolyosónak, térplasztikának jól alkalmazható. Já fényáteresztő, de nem átlátszó, duplán beépítve hő- és hangszigetelő. Fehér színben, sima és huzalszálas kivitelben készül. Sárga és zöld színben egyelőre csak sima, drótbetét nélküli minőségben. A korszerű építkezésnél nélkülözhetetlen a sárga és zöld színű, huzalhálós és mintás síküveg is! Erkély-mellvédekbe, lépcsőkorlátokba, üvegtetőkbe, válasz­falakba beépítve tetszetős és tartós. Gyártja: . ÜVEGIPARI MÜVEK MISKOLCI ÜVEGGYÁRA 3501 Miskolc, Tatár u. 28. Felvilágosítást ad a gyár kereskedelmi csoportja. Telefon: 15-734.

Next

/
Thumbnails
Contents