Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-02 / 128. szám

- —SJg•>' X tg V\ |gHg£ggKj|ft|ä ' 'ti '**- >= > ABCDEFGHiíKLN . MOi’QRSTUVWX YZÁF.Ü íi beárt glmktaiüo'xjí ; sruv'wxyffiácö..:,*' >- -ri * Tegnap este a József Attila Klubkönyvtárban ünnepélyes keretek között megnyílt a könyv­művészek kiállítása. A 11 neves alkotó közül részt vett az ünnepségen Kass János grafikus- művész — a kiállítás rendezője —, valamint Erdélyi János és Lengyel Lajos könyvművé­szek. A kiállítást Tolnay Ferenc. Miskolc megyei város Tanácsának osztályvezetője nyi­totta meg. A katalógus Herzen mondataival köszönti a látogatót: „Az emberiség viharos életének hatalmas gyónása íródott meg a könyvekben: az a hatalmas önéletrajz, melyet tör­ténelemnek nevezünk. De a könyvben nemcsak a múlt van: olyan dokumentumokat tár elénk, melyek segítségével birtokba vehetjük mindazt az igazságot és erőt, melyet más­képp sokszor csak véres szenvedések árán találhatunk meg ..." A kiállítás, mely a magyar könyvnyomtatás 500. évfordulóját ünnepli, június 15-ig tekinthető meg. Uj város születik Tízezer igénylő lakásra vár Ha statisztikát készítenénk arról, hogy az utóbbi években miről irt leggyakrabban a sajtó, vagy ha megszavaztatnánk a város lakóit, hogy véleményük szerint mi foglalkoztatja leg­inkább a miskolciakat, akkor az első helyre minden bi­zonnyal a lakásépítés kerülne. Pedig Miskolcon ebben az ötéves tervben, várhatóan mintegy tízezer lakás készül el: a vidéki városok között a legtöbb. A nyílt várospolitika jegyében: Láttatni eredményeinket és gondjaink forrását A jogos igény fordítja az emberek figyelmét a gomba módra szaporodó új házak felé. Az utcai járókelő úgy van vele. hogy szinte szem­mel siettetné a panelt rakó darukat, se'gítené a szobafal nagyságú elemek szerelőit... S közben dúl a vita, hogy miért szépek, vagy miért nem szépek az új lakótele­pek, s miért nem fejlődik, az új otthonok számának növekedésével arányosan, a bérházi etika. hevesebb panel fogv A miskolci és természete­sen a borsodi lakásprogram alfája a házgyár. Nemrég készült el az az értékelés, amely a győrivel és a buda­pesti 3. számúval együtt a miskolci házgyárat is mér­legre tette. Bizonyára közér­deklődésre tart számot en­nek a bizonyítványnak né­hány passzusa, amelyről az építésügyi és városfejlesztési miniszter a Gazdasági Bi­zottságot is tájékoztatta. A Miskolci Házgyárat 1968. november 25-én, egy hónappal a tervezett határ­idő előtt helyezték üzembe. Evenként 4200 lakáshoz szükséges panelt lehet itt előállítani, ám a százszázalé­kos kapacitás-kihasználást mindeddig nem sikerült el­érni. A kihasználás 1971- ben 83.5 százalékos. 1972- ben 80 százalékos volt, s elő­zetes felmérések szerint a gyár egy-két éven belül még mindig» nem dolgozhat teljes gőzzel. Az ok részben a közműve­sített építési terület előké­szítésének elmaradása, rész­ben a szükséges pénzügyi fedezet hiánya. A számszerű elmaradás összefügg azzal is. hogy időközben 47.3 négyzet- méter átlagos alapterületről 51.7 négyzetméterre nőttegy- egy lakás. Ez utóbbinak azok örülnek, akik a közel­múltban kaptak lakást, s azok is. akiknél belátható időn belül kulcsátadás lesz Sok. többnyire jogos kriti­ka hangzott el különböző fó­Mint hírül adtuk, Tamá- sovits András, a neves ler- mészetfilm-operatőr a Ma­gyar Televízió megbízásából 30 perces színes természet­filmet forgat megyénkben. A film első részének felvé­telei (színhelye a DIGÉP rumokon a műszakilag át­adott. de beköltözésre még alkalmatlan épületek miatt. (Sokat tudnának erről me­sélni a diósgyőri új város- központ lakói!) Nem titok, hogy az 1972. évi lakáski­utalási névjegyzéken szerep­lő igénylők egy része még most is vár. A tavalyi, taná­csi értékesítésű lakáskeret­ből részesülő igénylők min­degyike beköltözött, a bérla­kások gazdái még nem. Mindenesetre, a lakásügyi társadalmi bizottság tegnapi ülésén már az 1974. évi el­osztási tervet vitatták meg, s összeállították az előérte- sítésre kerülő igénylők névjegyzékét. A bizottság javaslatára több mint ötszáz név került erre a listára. Ennek alapján ősszel készí­tik el az ideiglenes névjegy­zéket. amelyet az év végén tesznek közszemlére. Hogy várhatóan, kik kap­nak lakás 1974-ben, arról az előértesítést június második hetében postázzák. Ezzel egyidőben küldik ki — meri hiszen a kettő összefügg — az 1973. évi ideiglenes lakás­elosztási névsort megkritizá­ló igénylőknek a választ, hogy észrevételeik, indokaik jogosak voltak-e, s remél­hető-e helycsere. Segítség a munkásoknak Ha a bevezetőben idézett kérdést szűkítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a lakás­építésen belül manapsag legtöbb szó a munkások la­kásépítéséről. az otthonte­remtés segítéséről esik. Is­meretes. hogy a Központi Bizottság határozata nyomán hozott kormányrendelet a korábbinál lényegesen na­gyobb lehetőséget biztosít a lakást építeni, vagy vásárol­ni szándékozó munkásnak. A jelenleg nyilvántartott majd tízezer lakásigénylő kétharmada munkás. Az el­múlt három évben fizikai dolgozó kapta a tanácsi bér­lakások 71, a tanácsi értéke­és Miskolc volt) befejeződ­tek. Ma és holnap a Zemp- lén-hegységben kerül sor a természetfelvételekre. Ma reggel elutaztak a helyszín­re a film főszereplői is: a DIGÉP 58 dolgozója. sítésű lakások 67 százalékát. A korábbinál kedvezőbb pénzügyi feltételek lehetőre teszik, hogy a munkások, az üzemek támogatásánaK jó­voltából viszonylag olcsón (a tanácsi értékesítésű la­kásnak megfelelő összegért) jussanak hozzá az OTP be­ruházásában épülő társas la­kásokhoz. Az igények telje­sebb kielégítését segíti, hogy a Minisztertanács a követ­kező két év lakásépítési ke­retét 1400 lakással meg­emelte, s így valószínűnek látszik, hogy a negyedik öt­éves tervben mintegy tízezer új otthon épül Miskolcon. A béke és barátság hó­nap keretében, tegnap dél­előtt az európai béke és biz­tonság kérdéseiről szerve­zett kerekasztal beszélgetést a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A vitaindító előadást dr. Urai Miklós, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Bizottsága oktatási igazgatóságának tanszékve­zető tanára tartotta. Mis­kolcról és a megye te­rületéről mintegy hetven meghívott ülte körül a kép­zeletbeli kerekasztalt. Részt vett a beszélgetésen Harmati Sándor, a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alel- nöke is. Csütörtökön a késő esti órákban is foglalt volt a Kilián-déli 34. számú Általá­nos Iskola tornaterme. De gondolom, így lehetett ez még másik négy iskolában is. A kiliánosok mindeneset­re szorgalmasan készültek az egyre közkedveltebbé váló út­törő vetélkedősorozat döntő­jére. És nemcsak a gyerekek, hanem az ifjúsági vezetők is. hiszen a most másodízben megrendezésre kerülő ver­senysorozaton az iskolák csa­patai nemcsak az öt felső osztály egy-egy fiú- és le­ánytanulójából, hanem két ifivezetőből és két szülőből állnak. Az elődöntők, s a holnap a sportcsarnokban sorra ke­rülő döntő érdekes és izgal­mas játékait ennek megfele­lően úgy állították össze, e A tanácsi gazdálkodás és költségvetés két nagv terü­letet ölel fel. Az egyik: a tanácsi intézmények és lé­tesítmények fenntartási és működési költsége: a másik: a tanácsi fejlesztés. A mű­ködési költség jelentős rész­ben az országos nomen­klatúrákra épülve tervező- dött és évről évre bizonyos fejlesztéseket határoz meg. E tekintetben évek óta ki­egyensúlyozott, a tanácsi gazdálkodás: gondos, fegyel­mezett, szakértelemmel el­látott. A fejlesztést illetően már lényegesen több gond hárul a városi tanácsira. A gondok és problémáik for­rása a negyedik ötéves terv é'őHc^szítésének hiányossá­gaira, az azóta eltelt több mint két és fél esztendőben bekövetkezett, a korábban számításba nem vehetett változásokra vezethető visz- sza. Mi Miskolcon nagyon bátor célokat tűztünk ma­gunk elé a negyedik ötéves terv időszakára. Szemben a harmadak ötéves terv 9 2 milliárd forintjával. több mint 5 milliárd forint tény­leges feilesztési költséggel számoltunk. Ennek jó 80 srfjplékát lakásépítésre aifirtnk fordítani, am elvből számításunk szerint 11 °00 lakás éniált volna meg. Va­jon reális volt-e a terv9 Abban az időben reálisnak látszott. A célt allékor egy­részt mindenképpen alátá­masztották az ieénvék. más­részt a központi szervek egyetértésével. illetve ké­Dr. Urai Miklós vitaindí­tó előadása után válaszait a felszólalók kérdéseire. -Ez­után Harmati Sándor tar­tott rövid elődást. Ismertet­te a közelgő béke-világlta- iálkozóra való készülődé­sünket. majd részletesen szólt azokról az okokról, amelyek a Moszkváiban ren­dezendő találkozót, — párt­állástól fügetlenül —. vala­mennyi bókét kívánó em­ber, párt. embercsoport és szervezet világméretű ese­ményévé teszik. Borsodi tartózkodása ide­jén Harmati Sándor csü­törtökön Sátoráljaújhelyen, pénteken délután Borsodná- dasdon tartott előadást. hogy azokban az idősebb kor­osztályok képviselői is pon­tokat szerezhessenek iskolá­juknak. Az említett általános iskolában látottak is azt bi­zonyítják. hogy valóban min­den korosztály (vagy inkább súlycsoport?) képviselteti ma­gát, hiszen ott a pöttömnyi negyedikes lányka éppúgy tagja volt a labdaadogató csapatnak, mint a 110 kilós apuka. Szó ami szó, izgalmas és érdekes versengésre van re­mény a holnap fél 9-kor kezdődő döntőben. Ide a kö­vetkező sorszámú általános iskolák kerültek Miskolcról (zárójelben az elődöntőben szerzett pontok száma): 14. sz. iskola (144), 34. sz. isko­la (170). 37. sz. iskola (151), 6. sz. iskola (143), és a 10. sz. iskola (159). sőbbi jóváhagyásával tűztük magunk elé. Az előkészítés hiányosságai A negyedik ötéves terv városfejlesztési lehetőségei azóta bizonyos mértékben módosultak. Időközben fel­ismertük, hogy a lakásépí­tés nagyarányú felfuttatása műszakilag nem volt kellően megalapozott a harmadik ötéves tervidőszak végén. Nem lehetett, mert nem volt miből megalapozni. A ne­gyedik ötéves tervet űgv kezdtük el, hogy alig volt előkészített építési terüle­tünk és megfelelően előké­szített közműbázisunk. Az előkészítés problémáit mu­tatja. hogv ,nem készült el időben, sőt több vonatko­zásban még ma sincs meg a város áltattános rendezési tervének szükséges korrek­ciója. nincsenek meg a részletes rendezési tervek, á beépítési tervek. amelyek pedig a városépítés fontos alapdokumentumai. Mind­ehhez még hozzájárul az ál­talánosan ismert országos beruházási feszültség, a kü­lönböző pénzügyi megszorí­tások. a megnövekedett épí­tési költségek. Ezek a gondok — s velük még néhány más — együtte­sen eredményezték, hogv 1972-ben át kellett értékel­ni fejlesztési tervünket. A város szempontjából nagyon lénveges fejlesztési célokat későbbre halasztottuk. to­vábbá a 11 900 állami erő­ből építendő lakás sem volt biztosítható a negyedik öt­éves tervben rendelkezé­sünkre álló anyagi eszkö­zökből. Tízezer lakás A gondok súlyát a város vezetése még időben felis­merte, s 1971. tavaszán az országgyűlésnek is tudomá­sára hozta. Ezt követően in­dult el az az országos vizs­gálat. amelynek eredménye — több állomáson keresztül — a múlt év novemberi központi bizottsági határo­zatban fogalmazódott meg. A Központi Bizottság a fő­város és az öt kiemelt vá­ros lakásépítési elmaradá­sának arányosabbá tételére hívta fel a kormány figyel­mét. Az elmúlt hónapokban a Politikai Bizottság, majd a kormány döntött a no­vemberi határozat alapján. A döntés lényege ismert: Budapest és az öt kiemelt , város állami lakásépítésé­nek arányosítása céljából a következő két esztendőben 3000 töbletlakás megépíté­sére 1 milliárd 400 millió forintot biztosítanak — köz­ponti alapból. A 3000 lakás­ból a fővárosban 1000. Mis­kolcon 1400 épül fél. A fej­lesztésre 620 millió forint többletfedezetet kaptunk. Mindez együtt azt jelenti, hogy a negyedik ötéves terv során Miskolcon körül­belül 10 ezer lakást épí­tünk. Ennyire van anyagi fedezetünk. A 10 ezerből az elmúlt két évben már megépítettünk 3352-t, erre az évre 1763 lakás megépí­tését terveztük, és a terv- ciklustoan hátra levő két esztendő idején mintegy 4800 lakást építünk meg úgy, hogy ezen felül 2500 lakás építésének megfelelő átmenetét biztosítsuk az ötö­dik ötéves tervbe. Ez a teendő igényli most az egész tanácsi apparátus és tanácsi vezetés megkülön- böztett figyelmét; igényli a lényegesen összehangoltabb, színvonalasabb, az ügyet jobban szolgáló együttmű­ködést az építők, a terve­zők, a beruházók minden eddiginél célratörőbb, fe­gyelmezettebb munkáját. (Folytatjuk) Egy osztályt 16 hét alatt A Diósgyőri Gépgyárban 629 olyan 45 éven aluli dol­gozót tartanak nyilván, aki­nek nincs meg az általános iskolai végzettsége. A vál­lalat az idén is jelentős erő­feszítéseket tett a helyzet javításáért. A most befeje­ződő tanévben 95 gépgyári dolgozó végzi az általános iskola valamelyik osztályát. Az idén a DIGÉP a gyá­ron belül külön tanfolya­mot is szervezett, amelyre 33-án jelentkeztek. Közülük 27-en tegnap délután tettek vizsgát Tizenkilencen az ál­talános iskola I—VI. osztá­lyát végezték, s így jövőre már a VII.-*-VIII. osztály­REFLEKTOR Ma Budapesten az Erkel Színházban a pedagógusnap alkalmából díszelőadást ren­deznek. ^ Dunaújvárosban megkezdődik a balettiskolák fesztiválja. ^ Kecskeméten az óvónőképző intézet épüle­tének falán leleplezik Ma­gyar Ilona tanárnő, Bács me­gye első Kossuth-díjasának emléktábláját. k Siófokon kétnapos országos autós ta­• ba léphetnek. Nyolcán most szerezték meg az általános iskolai végzettséget. A gyáron belüli általános iskolai oktatás résztvevői je­lentős kedvezményekben ré­szesültek. Többek között három nap tanulmányi sza­badságot kaptak, s az ok­tatás eg}’ része munkaidő­ben folyt le. A DIGÉP-nél jövőre át­térnek az új rendszerű ál­talános iskolai oktatásra. Ennek résztvevői nemcsak a jelenlegi kedvezmények­ben részesülnek, hanem egy osztályt 16 hét (!>-/ alatt vé­gezhetnek el. lálkozó kezdődik. k Sopron­ban sajtótájékoztatót tart a soproni ünnepi hetek intéző bizottsága. k Szombathelyen befejeződik az országos köz­gazdász vándorgyűlés, k Ti­hanyban folytatódik a bio­fizikusok országos vándor- gyűlése. k Veszprémbe in­diai parlamenti delegáció látogat. Zemplénben folytatódik a filmforgatás B. I. A téma: Európa Kerekaszlal-beszélgetés a Hazafias Népfront megyei bizottságán Sportolj velünk, pajtás!

Next

/
Thumbnails
Contents