Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-13 / 137. szám
Kuka helyett bevált a műanyagzsák Többször megírtuk, hogy a Miskolci Köztisztasági Vállalat — kísérleti jelleggel — a Hoffmann Ottó utcai bérházakban kipróbálta a műanyagzsákos szemétgyűjtést. A kísérlet bevált. A műanyag szenrveteszsákok alkalmazását mégsem sikerült bevezetni, pedig ahol a lakások fűtése nem a hagyományos módon történ ik, ez a módszer kétségtelenül praktikusabb is és higiéni- kusabb is a kukás szemét- gyűjtésnél. A Miskolci Tervező Vállalat mérnökei most „hadat üzentek” a hagyományos szemétgyűjtésnek: az avasi lakótelep panelházait már eleve úgy tervezik meg hogy a szemét ledobóval ellátott új épületekben csak müanvagzsákokat lehet majd hasznaim a szemétgvűjtésre. f «• Szezonmunkások helyett korszerű gépek Miskolc zöldségellátása Jk Árnyas fák alatt. (Agotha Ti1'or felvétele) Fogynak a társbérletek Hosszú az Út a kulcsátadásig Napjainkban aligha van nagyobb közérdeklődésre számot tartó olvasmány, mint a lakáskiutalási névjegyzék. A városi tanács I. kerületi hivatalában kifüggesztett névsor az év minden szakaszában sok látogatót vonz, s bizony. alig van olyan tanácskozás vagy megbeszélés, amelyről hiányozna az építéssel, otthonteremtéssel foglalkozó téma. Hányán laknak egy lakásban? Az igénylőt természetesen az érdekli elsősorban, hogy mikor kapja meg a kulcsot. Ám a kulcsátadásig hosszú az út, és sok szakember ösz- szehangolt munkájára van ahhoz szükség hogy az új épületre felkerüljön a má- jusía. Az elmúlt évben Borsod megyében 6000 lakás épült, csaknem 600-zal több, mint egy évvel korábban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt vizsgálta, hogy a növekvő számokkal lépést tart-e a joggyakorlat, s milyen tapasztalatokat adott az új lakásrendeletek végrehajtása. A borsodi lakáshelyzettel kapcsolatban abból kell kiindulni — s ezt tették a vb elé vitt jelentés készítői is —, hogy a megyei ellátottsági mutató valamivel rosz- szabb az országos átlagnál. Itt a legmagasabb a laksűrűség. azaz például Miskolcon 354. Kazincbarcikán 413 ember lakik száz lakásban. A fél nem egész! Köztudott az is, hogy az új lakásoknak csak mintegy kétharmada gyarapítja a lakásállományt, mert egyhar- madrész a városrendezési terveknek „áldozatul eső”, lebontott épületek lakóinak jut. Ezek a körülmények fokozottan hívják fel a figyelmet a vonatkozó jogszabályok betartására, az igazságos elosztás társadalmi követelményére. Aligha van jogszabály, amelyet annyira ismerne az átlagember, mint a lakásügyi rendelkezések kódexét, ám — és ez az eddigi tapasztalatok birtokában elmondható — mégis elenyésző a lakásügyi határozatokat megvétózó fellebbezők száma. Ezer határozatra mindösz- sze 17 fellebbezés jut. Ez a szám kicsi, de nem elhanyagolható. Leninvárosban és Kazincbarcikán például — a jogszabály téves értelmezése miatt — helytelenül állapították meg a lakás-használatbavételi díjat, illetve a lakásépítési hozzájárulást (a fél szoba után is használatbavételi díjat kértek). A hibát az eljáró szervek korrigálták. s a túlfizető lakók visszakapták a pénzüket. A két városban ez összesen mintegy félmillió forintot tett ki. Hit kérhet az albérlő? Az új lakásügyi jogszabályok leszűkítették a sok vitára. súrlódásra okot adó társbérletek újratermelődését, és hozzájárultak a még meglevők fokozatos felszámolásához. Bár az elmúit másfél év alatt Miskolcon csak 22 társbérlet szűnt meg, ez azonban mindenképpen eredmény, mert újabbak nem keletkeztek. (A társbérletek újratermelődésének oka ma már kizárólag a felbontott házasságok után létrejövő, olyan közös lakáshasználat, amikor a bíróság egyik személyt sem kötelezi a közös lakás elhagyására.) A lakásjog gyakorlóinak gyakran adnak tennivalót az albérlők is. Bar a rendelkezések világosan rögzítik, hogy az albérlőről a bérlő, s nem pedig a tanács köteles gondoskodni, megesik, hogy az albérlő is hasonló jogokat követel magának, mint például egy szanált ház főbérlője. Ha ennek a követelésnek a hatóságok helyt adnának. akkor a „lakásszerzésnek” olyan módja nyílna meg, amely nemcsak a jogszabályokat sértené, hanem a kiutalásra váró, jogos igénylők érdekeit is. (brockó) Az első táborozok /inkán A Zánka és Akaii között levő balatoni úttörővárosba tegnap megérkeztek az első táborozok. Az ország különböző vidékéről 750 úttörő vette birtokába a tábort, azok, akik részt vettek az Éneklő Ifjúság pályázaton és legjobban szerepeltek az Ifjú Egészségőr vetélkedőn. A balatoni úttörővárosban közben tovább folyik a nyári szállások, a főépület, a könyvtár, a múzeum, a gyermekalkotások galériája és a tábori kórház építése. Kis VII Ezen a héten kis VTT-et rfendeznek Szombathelyen, Szekszárdon és Pakson. Ezeknek a hazai találkozóknak a programja megfelel a berlini VIT programjának, s hogy a kis VIT valósághű legyen, meghívót kaptak a találkozóra a hazánkban tanuló külföldi diákok is. (Folytatás az 1. oldalról) A zöldségtermelés — jelenleg még — szezonmunka. Ennek megfelelően szezon- munkásokat kellene alkalmazni a földeken, valahogy úgy, ahogy a konzervgyárak teszik. Ám ami nehéz a konzervgyáraknak, az szinte lehetetlen a tsz-eknek’. Ki megy el ma néhány hónapra kapálni? A megoldás ismét kézenfekvőnek látszik: gépesíteni kell. Annál is inkább egyszerűnek tűnik ez a megoldás, mert köztudott, hogy a kormány dotálja, s kedvezményes hitelekkel is támogatja a zöldségtermelés gépesítését. Számos termelőszövetkezet mégsem vett« igénybe eddig a központi támogatást. Fél a kamattól. Akkor is. ha viszonylag alacsony. Elgondolkoztató ama megállapítás is — az egyik tsz vezetőjétől hallottuk —, hogy bár gép van számos növényfajta betakarításához, ámde igen kevés az olyan — erre a óéira nemesített — zöldségfajta. mely tökéletesen megfelel a gépesített műveléshez és betakarításhoz. Iresen ásít az üvegház Fólia, melegágy. — halljuk gyakran, amikor a zöldség- termesztés fellendítéséről esik szó. és mindjárt utána az öntözést is emlegetni szokták. Nos, a vizsgálat szerint, a melegházak nincsenek jól kihasználva a termelőszövetkezetekben. A palántát itt nevelik ugyan, de aztán üresen ásítoznak az üvegablakok. Pedig lehetne például virágot termelni a felszabadult úvegházakban. A fólia is túl drága —mondják —. s egy-egy nagy vihar- jelentős kárt tehet a műanyagburkokban. Nem olcsó „mulatság” az öntözés sem. Tény, hogy a zöldséget termesztő gazdaságok egyiÁllati ti termékek behozatali és kiviteli tilalma Ar, állatjárványok behurcolásá- nak megelőzésére a Magyar Nép- köztársaság illetékes szervei elhatározták, hogy az utasforgalomban kézipoggyászként mindenféle állati terméket, húst, húskészítményt, tejet és tejtermékei a 7. ország területére behozni tilos. A tilalom megsértőitől a vámhatóságok az ilyen termékeket anyagi térítés nélkül elkobozzák és? megsemm.si- tik. A korlátozás alól kizárólag a konzcivek képeznek Kivételt. Tekintettel arra. hogy több ország — Csehszlovákia és Románia — azonos korlátozásokat és rendszabályokat léptetett életbe és ezek további kiterjesiztése várható, az illetékes szervek felhívják a hazánkból külföldre kiutazok figyelmét, hogy állati eredetű terméket ne vigyenek ki és küllőidről se hozzanak magukkal* Nincs megoldás? Lépcsőházban tanyázók Mi a véleményük a kapuk alatt, lépcsőházbam tanyázó fiatalokról ? Mit kellene tenni, mit lehetne javasolni, hogy a házmester álma is nyugodt legyen? Első, második és harmadik válasz: — Az egy szörnyűség. A múltkor is betörték az ablakot. Csikkel van teli a lépcső. Félni kell tőlük. Ez rendőri ügy lenne már, uram ... Mit kellene tenni? Negyedik és ötödik válasz: — Ha én lennék az apjuk... Rájuk szólni is félek, de közöttük van az enyém is. — Mi a véleménye a kapualjakban tanyázó fiatalokról? Negyvenen felül: — Illetlen, felháborító, elszomorító, tűrhetetlen. Harminc és negyven között: — Valahova menni kell nekik, de én azért ezt megtiltanám ... Húszán a közvélemény ellen Húsz és harminc között: — Ez van. Ez van, mit csináljunk? Én szétütnék közöttük, de ők a császárok, kérem. Aiz a baj, hogy éppen ők a császárok. — Nagyon rosszakat mondanak magukról! — És? Sírjuk el magunkat? — Apám mesélte, hogy ők egy üres telekre jártak. Az jobb? — Hova bújjunk? És jobb az, ha elbújunk? — A felnőttek között is van. aki lop. Köztünk is akadhat olyan, akit okkal szidnak, de ... — Az ablak? Mit sírnak? Azért van a biztosító. Nem? — Magának sírnak, hogy félnek eljönni mellettünk, de az a kis hegyes úgy néz vissza a lépcsőről, hogy sírva fakadna, ha az ember nem szólna utána. Az első reflex az elutasítás. A második? — Na jó, egy lépcsőház- ban lakunk heten. Négy fiú, két lány meg egy krapek, de az már idősebb. Értse meg. ha valaki nem járna le, azt néznénk ki magunk közül. — Verának van Igaza. Vannak társadalmi követelmények és az ember nem függetlenítheti magát ezektől.. . — Miért én legyek más? Ha valakit éppen érdekel, akkor tnegsúgom, hogy 'eddig egyetlen ablakot se törtem be. Azért beszélnek rólunk, hogy témájuk legyen. — Ott és azzal állok, akivel éppen akarok. És ott is csókolózom. Volt már olyan srác, aki azért mart el, mert éppen jöttek és én szégyelltem tiltakozni... Másodszor immár Immár másodszor írok a bérházak kapuiban klubéletet élő fiatalokról. Első alkalommal is címzettje volt az írásnak a KISZ és címzettje volt a felnőtt társadalom. Nagyon sok pinceklubot szeretnék, szerényeket és egyszerűeket, de olyanokat. amelyek egy huzatos lépcsőház csarnokánál alkalmasabb fórumok ahhoz, hogy a tizenévesek önmaguk műhelyében készülődjenek ahhoz a világhoz, amely az övék lesz. Első ízben senki sem válaszolt. Most viszont nyár van. A kapualjak egvre népesebbek. Hiszem, hogy csak fantázia és szándék dolga, hogy miképpen gazdálkodunk e meglevő, és — ha értéssel közelítünk — nagyon hasznos fórumokkal. B. G. ke-másika 16—17 ezer forint deficitet is ..termelt” egy-egy hektáron. Megnehezíti a járás közös gazdaságainak a dolgát az is. hogy vidékünkön körülbelül két héttel később érik be a primőr, mint például a melegebb éghajlatú. napsütötte Bács megyében. Így elesnek az itteni közös gazdaságok annak a haszonnak a jó részétől is, melyet a viszonylag magas primőrárak jelentenek. Végül, de nem utolsósorban: a nagykereskedelem túl nagy haszonra törekszik. Egy tsz-elnök mondta el, hogy azt a paradicsomot, amit tőlük • valamivel több mint egy forintért vásároltak meg, a piacon négy forintér*, vagy még drágábban árusították. Ezért próbálkozik egyre több gazdaság, hogy saját árusítóhelyen, vagy — a nagykereskedelem kiiktatásával — közvetlenül a kiskereskedelem boltjaiban hozza forgalomba áruját. Az „importra” szükség van E nehanv tény ismertetésével azt .próbáltuk bizonyítani, hogy a kormányhatározat nem oldott meg minden problémát egy csapásra. Sok éves folyamat lesz a zöldségtermesztés fellendítése. E folyamatot azonban meggyorsíthatja ha — mint a NEB javasolta — az arra alkalmas, gazdaságilag is erős tsz-ek társulnak, s közös erővel próbálnak például gépesíteni. A közös gazdaságok indokaival (munkaigényes, gazdaságtalan) nehéz vitatkozni, ám az is biztos, hogy a termelés azért is drága, mert nem élnek minden kínálkozó lehetőséggel. Naiv ábrád azt remélni, hogy Miskolcot rövid idő múltán el fogják látni zöldséggel az itt működő gazdaságok. Más megyék segítségére továbbra is szükség lesz, hiszen — még a szállítási költséget figyelembe véve is — olcsóbb lehet az .„import”, mint a rossz adottságú tsz- ekben való temelés. De ha ezt nem is kívánjuk, annyit elvárhatunk a járás gazdaságaitól, hogy tegyenek többet a városi lakosság ellátásáért, mint eddig. BÉKÉS DEZSŐ REFLEKTOR Ma Budapesten a Műszaki Egyetemen országos rektori értekezletet tartanak. Fel- sőtarkányban országos találkozón vesznek részt a hulladékgyűjtésben élenjáró úttörök. % Mosonmagyaróváron kétnapos szarvasmarhatenyésztési ülésszak kezdődik a szakemberek részvételével. + Tatabányán a Komárom megyei katolikus és protestáns papok részvételével bé- kegyúlést rendeznek, j+c Zalaegerszegen megnyitják az MSZMP „Mi hoztuk az időt” című vándorkiállítását
