Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-09 / 134. szám
25 éve államosították az iskolákat Jubileumi ünnepség Miskolcon Biztos a kezük Éleslövészet Görömbölyön „A jelen törvény hatályba lépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük ösz- szefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását — kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus. stb.) kivételével az állam veszi át.” lg}' szól az 1948. évi XXXIII. törvénycikk első paragrafusának első bekezdése. E dokumentum történelmi fordulót jelent a fiatal Magyar Nép- köztársaság életében: a szocialista közoktatás kezdetét jelzi. Azóta negyedszázad telt el. A 25. évfordulóról ma délelőtt 10 órakor emlékeztek meg a Rónai Sándor Művelődési Központban Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke. a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Rákos Sándor költővel találkoztak tegnap este olvasói a Szentpéteri kapui József Attila Klubkönyvtárban. Nem a hagyományos író— olvasó találkozó tanúi lehettünk, ahol az olvasó kérdez, az író válaszol... Kristó Az Egressy Béni Zeneiskola elmúlt évi finnországi hangverseny-kőrútjának viszonzásaként, holnap városunkba érkezik a tamperei Pirkanpojat fiúkórus. Mindössze néhány napot töltenek Miskolcon, de igen gazdag lesz a programjuk. Hétfőn az avasi templomban adnak hangversenyt, barokk művekből, kedden délelőtt 10 órakor az aggteleki cseppkőbarlangban énekelnek. Miskolci tartózkodásuk utolsó napján, 13-án, szerdán este a Bartók-teremben csendülnek fel a finn népdalok és a klasszikus zene reprezentatív alkotásai. A 60 tagú, 10—16 év közötti fiúkból álló együttes vezetője. Jarmo Kokkonen maga is fiatal karnagy, édesapja, Joonas Kokkonen, a finnek híres zeneszerzője. — Hogy azok a büdös tyúkok honnan tudják, mekkqra tojás passzol a tartóba?! (Az Eulenspiegel karikatúrája) Az évfordulóra emlékplakettet bocsátottak ki azoknak a pedagógusoknak, akik aktívan közreműködtek az iskolák államosításában. Az emlékplakettet 97 miskolci és borsodi pedagógusnak adták át az ünnepségen; hét tanár pedig Az oktatásügy' Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta meg. A jubileumi, ünnepség előtt, ugyancsak a Rónai Sándor Művelődési Központban nyitották meg azt a kiállítást, amely bemutatja a közoktatás 25 évét. Dokumentumokkal. fényképekkel, rajzokkal elevenítik fel a múltat, a kezdetet... De a jövő felé is tekintenek, a tágas, világos, otthonos tanszerekkel. szemléltetőeszközökkel felszerelt, korszerű iskolák felé... A kiállítás egy hétig tekinthető meg. Nagy István irodalomtörténész interjút készített Rákos Sándorral s ebből az izgalmas párbeszédből ismerhettük m’eg még jobban élő irodalmunk jelentős alakját. A költő verseiből Szentpál Mónika adott elő. A hetvenhat tagú küldöttség meglátogatja Miskolc nevezetességeit; a megyei könyvtárat, a sportcsarnokot, az avasi kilátót, a diósgyőri várat, kirándulnak Tapolcára, Lillafüredre, s találkoznak a város vezetőivel is. Magyarországi útjuk budapesti városnézéssel és a csütörtök esti zeneakadémiai hangversennyel zárul. Szinte állandó „nézőközönsége” van a Weidlich-pa- lotában levő élelmiszerüzlet helyreállítási munkálatainak. Mint arról a lapok tudósítottak, a belvárosi nagy fűszer- csemegebolt az egyik hűtőpult zárlata miatt ma egy hete kiégett. A helyreállítási munkálatokhoz a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói szinte azonnal hozzáfogtak, s ennek köszönhető, hogy előreláthatóan — június 15-én — a jövő hét végén — ismét megnyitják a közkedvelt üzletet. A helyreállítási munka körülbelül 300 ezer forintba kerül. A bolt berendezését is korszerűsítik ez alkalommal, többek között négy új hűtőgépet kapott az újjáépült üzlet. (Ágotha felv.) REFLEKTOR Ma Budapesten megtartották a szilikátipari konferencia ünnepélyes záróülését az Építők Szakszervezetének székházában, ifc Deteken a Szabadság Tsz-ben sörpalackozó üzemet adtak át rendeltetésének. jfc Győrött sok száz fiatal vett részt a Széchenyi téren közös ballagáson. iff Oroszlányban békegyűlést tartottak a városi tanácson a szocialista brigádok, ifc Salgótarjánban a kohászati üzem fiataljai kommunista szombatot tartanak és munkabérüket a VIT-alapra ajánlják fel. iff Szekszárdon megkezdődött a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Természetbarát Szövetség társadalmi erdei szolgálatának kétnapos országos vándorgyűlése. A munkásőröket szállító teherautók még a lőtér előtt megálltak. Az eső, ami any- nyira kellett, teherautóknak járhatatlanná tette az utat. Csak a terepjárók és-a DI- GÉP mentőszolgálatának négykerékmeghajtású kocsija birkózik meg a sárral és a síkossággal. Az éves kiképzési tervnek megfelelően hétfőtől minden nap benépesül ezen a héten, a görömbölyi lőtér. Gyakorlat. Mrva József, az Oprendek Sándor munkásőr-zászlóalj parancsnoka fogadja a jelentést. A jelentés olyan, mint bárhol. Aki katona volt, tudja. Az újságíró a képváltozásra figyel. Nyolcvan-száz jókedvű férfi ült percekkel korábban a füvön. Tűz is égett. Sült szalonna-illata volt a levegőnek. Olyan volt minden, mint egy kiránduláson. A vezényszó után változott a kép. Egyenes sorok, mozdu- lástalan „vigyázz” és figyelem. A fegyver kötelez — A fegyelmet mindig megköveteljük. Ez természetes. Éieslövészet-gyakorlato- kon viszont nem kell követelni. A kezünkben levő fegyver kötelez. Mindazt, amit itt gyakorlunk, odabent a foglalkozásokon megtanultuk. Az elvtársak azzal a fegyverrel ismerkednek, amit rendszeresen használni fognak. Itt, az elméleti felkészítés után a gyakorlatban is átvesszük még egyszer az anyagot. Minden mozzanatát a később végrehajtandó éleslövészetnek és éleskézigrá- nát-dobásnak. Tíz óra tájban aztán elhallgatnak a madarak. Robban az első kézigránát, megszólal az első géppisztoly. A hegyek ide-oda dobálják a hangot. Az utakon, a környező magaslatokon őrök. A ve- zényszók most élesebbek, ka- tonásabbak. Jó negyedóra után aztán megszólal újra egy kotnyeles rigó, és akkortól hiába robban a gránát, csattan a lövés, újra kezdődik az erdei hangverseny. Az ember tanul, hogy megvédje magának a csendet. A rekord: 39 kör Milyen a gyakorlat? A parancsnok véleménye szerint a kiképzési tervnek mindenben megfelelt. Fegyelmezett volt és a lőtéri eredmények is jók. i Az ötvenhárom éves Póz- ner István négy lövésből hetvenöt méterről 33 kört lőtt. 1962 óta munkásőr. A Diósgyőri Gépgyárban dolgozik Csoportvezető. Alapszervezeti párttitkár. Horváth József esztergályos a DIGÉP-ben; 39 körös eredménye rekord. Alapszervezeti párttitkár, a megyei párt- bizottság tagja. Negyvennyolc éves. Tavalyelőtt érettségizett. A 39 körnek úgy örül, hogy talán az érettséginek se jobban. Az első tíz emberből négyen lőnek kiváló eredményt. Az első tíz között lőnek a rajparancsnokok. Aztán haA Diósgyőri Gépgyár dolgozói közül minden tizedik aktív újító, feltaláló. Tevékenységük az elrpúlt évtizedben több mint 200 millió forint utókalkulált megtakarítást eredményezett a gyárnak. A vállalat által kifizetett újítási díj meghaladta a 14,7 millió forintot. Tíz év alatt 13-an nyerték el a „Kiváló feltaláló” címet, 47-en a „Kiváló újító cím arany, 79- en a kitüntetés ezüst, míg 151-en a bronz fokozatát. A mar -kiderül, hogy a többiek eredménye se rosszabb. És a jó eredményekből születik a tréfa. Juhász András meó- főosztályvezetőt ugratják: — Na most majd téged meóznak, mérnök! Lehet, a biztatás is segít, mert 33 kört lő. A parancsnoka meséli róla: — Régen ismerem. Lakatos volt, elvégezte az egyetemet, aztán a marxista egyetemet is. Az egyik legfegyel- mezettebb ember a rajban. „Ha hívjuk őket, I önnek../' Hogy mennyit ér ez a „leg”, azt később értem meg. Póz- ner István a kiváló lövés után még gyakorol a kézigránáttal, aztán jelentkezik. — Éjszaka kaptam a táviratot a fiamtól, hogy menjek rögtön Dunaújvárosba. Valami baj lehet. Szólni már nem tudtam senkinek, így hát kijöttem, de ha elérném a déli vonatot... A parancsnok az órájára néz, aztán intézkedik, hogy. a terepjáró levígye István bácsit a buszig. — Ilyen emberek valamennyien — mondja Mrva József. — Szinte mindenkinek két-három társadalmi megbízatása is van. És ha mi hívjuk őket, akkor jön nek. Persze, hogy leküldöm a gépkocsit. A korátlagot nem tudom, de láttam azokat, akik ötvenévesen birkóztak az emelkedővel, a tereppel. A második kör legjobb lövője, Szigeti József lakatos mondta: — Kopik a gép, de a kezünk biztos. Nem a fegyelem köt össze minket — a szándék tesz fegyelmezetté. B. G. kitüntetett újítók tevékenysége 129 millió forint hasznot eredményezett, ugyanakkor az újítási díjakból 8 milliót ők vittek haza. A kitüntetett újítók között állami díjasok is akadnak már: Bozsik Kálmán proto- üzemi lakatos, aranyjelvényes újító, s a Zofcsák-bri- gád. amelynek tagjai tavaly 47 újítással segítették a vállalat eredményesebb gazdálkodását. Megint otthon felejtettem az órámat. Bosszúsan tárcsázom a 08-at, s a roppant szolgálatkész magnóhang hivatalos komolysággal közli, hogy 11 óra hat perc, harminc másodperc. Majd kérés nélkül még egyszer megismétli, sípolás hallatszik, s aztán süket lesz a vonal. Tizenegy óra hat perc, harminc másodperc. Most mar talán negyven. Bár nincs nálam óra, mégis szinte látom a percmutatót araszolni a számlapon. Múlik az idő. Egyre gyorsabban. Becsülete van a másodperceknek is, mert az idő az egyik legfontosabb mértékegységgé vált. Régen azt mondták, hogy egynapi járóföld, s éz húszharminc kilométert jelentett. Ma pedig? Mialatt a Skylab két asztronautája négy órát lebegett az űrben, háromszor kerülték meg bolygónkat. A középkor embere egy életen át nem tett meg ekkora távolságot. Lassan dél lesz. Fel kellene ismét hívni a szolgálatkész, ám roppant hivatalos hölgyet, hogy megmondja a pontos időt. Egy emberöltővel ezelőtt még elég volt a napszakot tudni. Most már a perc is fontos. Életünk hosszabbodik, s mégis időhiányra panaszkodunk. Tudományos módszerekkel szervezzük a termelést, tudós férfiak adnak tanácsot a szabad idő hasznos eltöltésére. Az embernek mégis az az érzése, hogy egyre több dologról marad le, egyre kevesebbet szakíthat ki magának a világból. Az íróasztalon szaporodnak az olvasatlan könyvek, felnyitatlan újságok, az előjegyzési naptárban gyarapodnak az elintézetlen ügyek. A konzervek és a koncentrátumok, a regénykivonatok és a tallózó (digest) folyóiratok korszakát éljük. S szinte reménytelen a vállalkozás, hogy csökkentsük a távolságot az emberi megismerés korlátlan lehetésége és a nagyon is korlátozott emberi befogadó- képesség között. Linné Károly még virágórával bíbelődött. A növényvilág első nagy rendszerezője nyugodtan igazíthatta napi tennivalóit a szirombontáshoz. Ha a mezei tikszem vagy az őszi oroszlánfog kinyílott, tudta, hogy nyolc és kilenc óra között van idő. Ha viszont becsukta szirmát az ernyős olocsán vagy a katángkóró, nyugodtan asztalhoz ülhetett, mert dél volt. A délutáni tea idejét a csoda- tölcsér, a vacsoráét a habszegfű jelezte. Amikor pedig a mécsvirág nyílott, ágyba bújhatott, hiszen tíz óra is elmúlt. A virágvekker „alkatrészeit” a mai ember hírből sem ismeri. Pedig a növényhatározó is ott lapul valahol az olvasatlan könyvek halmazában, s az erdei, mezei virágok egyikét-másikát ismeretlenül is hazaviszi a kiránduló. Talán csokorba szedve, de valószínűbb. hogy a természetjárás idejét kurtító aép’iocsi gumiabroncsán. BRACKO ISTVÁN Találkozás Rákos Sándorral Vendégeink Tamperéből: 4 Pirkanpojat íiú kórus Feltalálók, újítók V Mit mutat a virág-vekker?
