Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-05 / 130. szám
Oxdi szaklap (Tudósítónktól.) A napokban kerül a nyomdába az Ózdi Kohászati Üzemek és a MTESZ ózdi intéző bizottsága által kiadott szakmai újság első száma. A kiadványt egyelőre félévenként jelentetik meg, 300—300 példányban. Az ózdi szakemberek a lap hasábjain ismertethetik kutatásaik eredményeit, szakmai vitákba bocsátkozhatnak. A lapot létreh'' érvek célja az. hogy „ndó publikálási lehetőséget biztosítsanak a MTESZ nagy létszámú ózdi csoportjainak. A kiadvány minden számában részletesen ismertetik, hogy a két megjelenés között eltelt fél esztendőben milyen műszaki, tudományos és technikai változások történtek Ózdon, s azokat az eredményeket is közlik, amelyeket nem ózdi szakemberek értek el a vas- és acélgyártás területén. A tervek szerint az új ózdi műszaki lap első száma júliusban kerül az olvasók kezébe. M. T. (Ágotha Tibor felvételei) 4 here» a fejlesztési lehetőség >jc Miskolc — Tiszai pályaudvar. Képeink vasárnap hajnalban, az első postavonat Miskolcra érkezésekor készültek. A vonat jelentősen meggyorsítja a postai küldemények továbbítását. Négy óra huszonöt perckor már Miskolcra érkeznek a reggeli lapok, két nap alatt Miskolcra ér a Dunántúlon feladott levél, másnap délelőtt már Pesten kézbesítik a Miskolcon, este feladott levelet. A postavonatot iinnepélye- sen fogadták, de stopperrel mérték a rakodási időt. Fehér István tíztagú szocialista brigádja a vonat hatperces késését hozta be. Csak „szállingózik” a szamóca Játszóteret a gyerekeknek! Egy igazán jól felszerelt, korszerű játszótér napjainkban 350—500 ezer forintba kerül, s a kisebbekhez is legalább 60—80 ezer forint fedezet szükséges. Ehhez járul még az évenkénti felújítás, a karbantartás, a játékok javítása, ami ugyancsak tetemes összeget igényel. Mégis vállalnunk kell az áldozatot: a városi és falusi gyermekeknek egyaránt szükségük van a játékra, a parkokra, a mini-sportpályákra, vagy az azokat helyettesítő grundo-kra. A természetes környezet világméretekben csökken, az udvarok és útrészek parkolóhelyekké válnak, egyre több területet építünk be, miközben gyermekeink beszorulnak a lakásba, jóformán a négy fai között, vagy éppen az aszfalton nőnek fel. A gyermek számára a játék összetett öröm: a társakkal való együttlét s a mozgás öröme. A gyermek játék közben viselkedési módokat tanul, szükségleteket bontakoztat ki és szabályoz, a maga módján valamit megvalósít és egyben levetkőz olyan tulajdonságokat, amelyek a négy fal között vagy a felnőtt társaságban óhatatlanul kialakulnak benne. A játszótereken minderre ideális lehetőség nyílik. Teremtsünk hat a szó szoros értelmében még több teret gyermekeinknek. A lakótelepek, az új városrészek, de még az új falusi utcasorok tervezésénél is az eddiginél sokkal inkább számolnunk kell a játszótérnek alkalmas terület kialakításával. Ha ez adott, következik a gond: ki építse meg és miből? Ha nincs mód állami támogatásra, maguk a szülők, a tanácstagok is sokat tehetnek. Nem beszélve arról, hogy gyermekeink, kicsik és nagyok egyaránt — milyen szívesen vállalkoznának az ilyenfajta társadalmi munkára. A gyermekek érdekében találékonyabbak lehetnénk. Miért ne lehetnének úttörőparkok egyes iskolák udvarán vagy az új lakótelepeken? Ne felejtsük: aki játszik, nem tör fel autót, nem csen az önkiszolgáló boltban, nem keres pótcselekvést, és főleg nem magányos, mert már gyermekkorában élvezi az emberi létezéshez oly fontos társas kapcsolatot. Az iskolai órák mozgáshiányát is pótolnunk kell. Gyermekeink egészsége érdekében is szükség van a játszóterekre, hisz a betegségekkel szemben is filenállóbb az a gyermek, aki természetesen s nem örökös korlátozások közepette éli gyermekéveit. Jobban használják ki a belső tartalékokat! Tanácsi vállalataink gazdálkodása KOCSIS ÉVA A városi tanács legutóbbi ülésen elfogadta Miskolc tanácsi vállalatainak elmúlt ev: gazdálkodásáról szóló beszámolót. E vállalatok össz- létszáma csaknem azonos a Diósgyőri Gépgyárával, az előállított termelési értékük pedig már túllépte aa -egy- milliárd forintot. Mivel azonban tanácsi vállalataink egy része szolgáltató tevékenységet is végez, fontos szerepük van a város életében. n termelékenység növelésével A 16 vállalat termelése az előző évhez képest ugyan nyolc százalékkal nőtt, ám a növekedés dinamikája csökkent. Ez utóbbi, s a termelés költségtényezőinek növekedése miatt, 7.4 százalékkal csökkent a vállalatok nyeresége. ami magával hozta az érdekeltségi alapok csökkenését is. Ami örvendetes ebben az összképben: ipari vállalataink a termelés 3.1 százalékos emelkedését teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. Vállalataink termelésiér- ték-változása csak a szállítási és a személyi-lakossági ágazatban haladta meg az országos átlagot, míg az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén lényegesen alatta maradt. Különösen szembetűnő a miskolci építőipari vállalatok mindössze 3.9 százalékos növekedési üteme az országos 11.1 százalékával szemben. Kedvezőtlen a helyzet a nettó árbevétel területén is. A személyi és lakásszolgáltatási ágazat kivételével, az országos átlag alatt vagyunk az áilé-dszköz-állomány növekedési ütemét tekintve is. Ezért hangsúlyozta a jelentés, hogy tanácsi vállalataink nagy része korszerűtlen, elavult gépparkkal rendelkezik, s mivel a nyereségből nem képesek jelentősebb fejlesztési alapot képezni, tanácsi támogatásra szorulnak. Csak az ipari ágazatban több a nyereség Valamivel kedvezőbb a helyzet a termelékenység növekedését illetően. Iparvállalataink közül a Miskolci Mü- anyagfeldolgozó Vállalat jeleskedett leginkább, ahol az előző évhez képest 29.8 százalékkal nőtt a termelékenység. Az összképet az Avas Bútorgyár és a Miskolci Sütőipari Vállalat rontotta. Kommunális szolgáltató vállalataink közül a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat és a Miskolci Közlekedési Vállalat növelte termelékenységét. Az országos átlaghoz képest csak az ipari ágazathoz tartozó tanácsi vállalataink növelték nyereségüket; a többi ágazatban számunkra ugyancsak kedvezőtlen a kép. Különösen szembetűnő a Miskolci Közlekedési Vállalat nyereségcsökkenése, amelynek oka a karbantartási és járműfelújítási munkák ugrásszerű költségnövekedése volt. A tanács végrehajtó bizottsága felhívta a figyelmet arra. hogy a vállalatok gazdálkodásának kritikus pontja a szűk fejlesztési lehetőség. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy vállalataink a termelés hatékonyságának fokozásához még rendelkeznek belső tartalékokkal. Ezek: a vállalatvezetés színvonalának emelése, a vállalati belső mechanizmus tökéletesítése, az üzem- és munkaszervezés javítása, a termelési struktúra megfelelő átalakítása. NY. I Tavasz a hűtőházban Míg a piacokon egyre bővül a választók a primőrárukból, a miskolci hűtőházban csak most kezdődik a szezon. Az első szállítmányok egresből érkeztek az elmúlt héten, s már a szamóca és a cseresznye is ..szállingózik”. A májusi hideg most érezteti hatását: a primőrökből sokkal kevesebb van, mint a korábbi években. S a minőség sem a legjobb. A hűtőház a gyümölcs nagyobb részét exportalja. E héten megkezdődik a zöidborsószezon. A zöldborsó, mintegy 70 százalékát ügyan-i csak exportálják. A magyar gyümölcs- és zöldségfélék legnagyobb vásárlói a svédek', nyugatnémetek, svájciak. Megkezdték a szombaton hajnalban kiégeti, Weidlich csemegebolt helyreállítását, A bekormosodott eladó- és raktártérben asztalosok, la- katostjjc, vil-lamyszerelök és A lengyel honvédelmi szövetség, a LÓK katowicei vajdasági szervezetének vezetősége s a Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei és miskolci vezetősége között festők dolgoznak. Ezzel párhuzamosan vizsgálja a tűz okát a szakemberekből álló bizottság, s hozzáláttak a kár összegét megállapító leltárhoz is. évekkel ezelőtt szoros kap- csolatv alakult ki. Ennek jegyében két éve szűkebb pátriánkból küldöttség kereste fel a vajdasági szervezetet, tavaly pedig onnan érkezett delegáció városunkba. A hagyományos kapcsolat ápolásának folytatásaképpen ma reggel 32 tagú MHSZ- küldöttség utazott Miskolcról Katowicébe. Lövészek, könnyűbúvárok és modellezők keltek útra, s megmérkőznek e honvédelmi sportágak legjobb vajdasági versenyzőivel. Látogatásukat a testvérszervezet küldöttsége az ősszel viszonozza. Küldöttségünk vezetője, Bokor József alezredes, az MHSZ megyei titkára a LÓK katowicei vajdasági szervezetének a kongresszusán is részt vesz. Épül az új támfal Nyolc hét múlva — előreláthatólag július végén — nyitják meg ismét a Bükk egyik legszebb erdei útvonalát, a lillafüred—dédestapol- csányi utat. Május első napjaiban az Ömassa melletti támfal omlása miatt kellett elrendelni a forgalmi zárlatot, s azóta Miskolcról csak Kazincbarcikán és Vadnán át, jókora kerülővel lehetett eljutni Ta- polcsányra. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói most 30 méteres szakaszon építik át a megroggyant támfalat. Közben az útvonal lillafüredi szakaszán is több helyen sziklabontással szélesítik a veszélyes, keskeny kanyarokat. a Hámori-tó partján levő elöregedett vas- beonkorlátok helyére pedig — még ezen a nyáron — vadonatúj acél szalagkorlát kerül. Mit szól hozzá, hogy... ... vállalati érdekből is lopni kényszerülnek egyesek? — Vállalati érdekből?.Ne viccelődjön! — Ez nem vicc, az újságban olvastam. — Attól még lehetne, üe halljam, mit olvasott az újságban! — Az IBUSZ autóüzemének néhány gépkocsivezetője hosszú időn keresztül dézsmálta az IKARUS-gyár alkatrész- készletét. — Ez nem szenzáció. — Várja ki a végét. A gépkocsivezetők ugyanis kezdetben azért loptak, mert járművük alkatrészhiány miatt vesztegelt. — Tiszteletre méltó lelkesedés. I — Felesleges gúnyolódnia, nyilván a saját érdeküket nézték elsősorban, hiszen ha a gépkocsi áll, a sofőr sem keres jól. De ha szalad a busz, akkor mégiscsak jól jár a vállalat is. — Az egyik vállalat. Mert ugye az IKARUS szemszögéből nézve .. — Mindent összekever! Maradjunk egyelőre abban, hogy az IBUSZ autóbuszüzemének így vagy úgy, de használt a gépkocsivezetők „beszerzési akciója’’. — Szerintem erről egészen más lehet az ott dolgozó vezetők véleménye. — Nem mindegyiké. — Nem? — Nem bizony. És éppen ez ragadta meg a figyelmemet az újságcikkben. Amikor tudomást szereztek róla — mert az IKARUS jelezte —, hogy úgy járnak a raktárba a gépkocsivezetők, mint a jó boltba, csak persze elfelejtenek fizetni, felelősségre vonták őket. — Na, ugye. — Semmi ugye. Faramuci felelősségre vonás volt az. Ahelyett, hogy vizsgálatot indítottak volna, ezt ajánlották: „Legyen mindenki rugalmas, oldják meg problémájukat úgy, ahogy tudják.” Mármint az alkatrész-problémájukat. — De hiszen ezzel szentesítették a lopást! — Úgy, ahogy mondja. — A gépkocsivezetők persze éltek az alkalommal. Ahogy csak tudtak. Egy Császár Rudolf nevű illető több százezer forint értékű alkatrészt szállított haza a lakására. — A lopás császára! De azt hiszem, hogy a lakására szállított alkatrészeket már nem a vállalati gépkocsikba akarta beszerelni. — Valószínűleg erre a következtetésre jutott a rendőrség is, mert Császárt — több más társával együtt — felelősségre vonják. Tizenhatan ülnek majd a vádlottak padján. — S oda ülnek majd a „rugalmas megoldást” javasló vezetők is? — Erről nem szól a híradás. — Kétségkívül elgondolkoztató eset. De nehogy azt higgye ám. hogy egyedül áll. A vállalati érdekre hivatkozva sokan igyekeznek hasznot húzni — a saját zsebükre. Bár általában finomabb módszerekkel dolgoznak. — Tud valami konkrétumot? — Konkrétumot? Amennyire a sajtóhíradások konkrétak szoktak lenni egyes esetekben. Például olvas az ember ilyesmit, hogy: egyes vállalatok indokolatlanul hajtottak végre áremelést. — Az mégiscsak más. — Más? Finomabb, ügyesebb. De afelől biztos lehet, hogy ilyenkor tulajdonképpen lopást követtek el „egyes” vállalatok „egyes” vezetői. Kilopják a zsebünkből a forintokat, csak azért, hogy jobb gazdasági eredményt érjenek el. s több prémiumot kapjanak. — őket mégsem ültetik le. — Nem. S az IBUSZ gépkocsivezetőinek éppen ezért még az is terheli a számláját, hogy maradi gondolkodásúak. Avitt módszerekkel dolgoztak, nem tartottak lépést a divattal. KKES DEZSŐ —— ■■■ ' * --------MHSZ-küldöttség utazott Katowicébe * Megkezdték a Weidtich-bolt kelyreállítását