Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-05 / 130. szám

Mit iszik, ha szomjas? A ü\ii ni öles le nem versenyezhet a Colákkal A Coca-Coláról legendák terjedtek el. Összetétele tit­kos. receptjét csak a cég há­rom vezetője ismeri, akik egyidejűleg sosem ülhetnek repülőgépre .. Arról nem vall a krónika, hogy a hazai üdítőitalokat hasonló titokzatosság lengene körül, de tény az, hogy a szeszmentes italok mezőnyét nálunk és még 140 országban a Coca-Cola vezeti. Ezt. a literenként 4—6 gramm szén­savat tartalmazó italt 1886- ban fedezte fel egy patikus, s eredetileg másnaposság el­leni orvosságnak szánta. Megkérdezték a fogyasztót Az üdítőital-fronton ná­lunk 1971-ben volt a robba­nás. Ugyanis ettől kezdve le­hetett folyamatosan, s csak­nem mindenütt hozzájutni a szénsavas, cola-típusú italok­hoz. A fogyasztás szinte egyik napról a másikra a sokszoro­sára nőtt. s napjainkban is tart a colák diadálútja. Ám — s legyen szabad hivatkozni az Alkoholizmus Elleni Or­szágos Bizottság nemrég vég­zett közvélemény-kutatására — száz szomjas magyar közül 35 a szeszes italt tartja a leg­jobb szomjoltónak, fele a szénsavas üdítőre szavaz, s csak nyolc százalék kéme gyümölcslevet, A szódavizet es az ásványvizet száz közül heten tartják a szomjúság elleni legjobb italnak. A kérdőíves felmérést meg­erősíti az a statisztika, mely szerint borra, sörre es pálin­kára körülbelül hússzor any- nyit költünk, mint alkohol- mentes italra. Igaz, ez utób­biak fogyasztása tíz év alatt megduplázódott, de ez még mindig nagyon kevés. Örül­nünk kell a külföldi recept alapján gyártott cola-félék sikerének, de bánkódhatunk is, hogy a gyümölcslevek nem versenyképesek a piacon. Nem is szólva azokról a szin­tetikus italokról, amelyeknek semmi közük sincs a gyü­mölcshöz, noha narancs- és A nyílt várospolitika /egyében: Láttatni eredményeinket és gondjaink forrását képpen csak a magyar' gyü- mölcslevekről kellene néhány kritikai szót ejteni ... Ám az állandóan növekvő kereslet­tel a kínálat nem tud min­dig lépést tartani. Hála a colák sokféleségének, vala­mit mindig kap a vendég, le­het, hogy Pepsát, lehet, hogy Traubisodát, bár. ebből most eléggé rendszertelen az ellá­tás. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ez év első öt hónap­jában egymillió palack co- lát adott el, azaz 2500 hekto­litert. Ugyanezen idő alatt hétezer hektoliter sör fogyott a vállalat éttermeiben és bü­féiben. Az arány nem rossz, s a józan meggondoláson úl az anyagi érdek is ösztönzi a vállalatot, mivel az üdítőital forgalmazása adómentes, míg a sör és a többi szeszes ital után öt százalék forgalmi adót kell fizetni. (Más kér­dés, hogy például egy konyak­ára üditőital felszolgálása mennyire költség- és munka- igényes 1) / Mi lesz veled, Oázis? fűznek a nemrég piacra ke­rült Oázishoz. Sajnos, a pro­filgazda gyakori változása miatt az ellátás nem folya­matos, és bizony baj van az árral is. Az almából készí­tett Oázis ugyanis 3.60 fo­rintba kerül, s ez bizony a minőséghez, s nem utolsó­sorban a colák háromforin­tos árához képest, sok. Nagy- kár. hogy nem lett „oázis” az Oázis, hiszen a szőlőlé­ből készített Traubisoda rá a példa, hogy tudunk mi gyümölcsből is jó italt csi­nálni. Jelenleg tehát az a hely­zet, hogy — legalábbis a vendéglátó vállalat adatai szerint — száz colaivóra jut egy gyümölcslé-fogyasztó. Ugyanis az egymillió palack cola mellett mindössze tíz­ezer üveg gyümölcslé fogyott a miskolci vendéglőkben. (brackó) A tömegközlekedés gondjai a város földrajzi fekvésével is összefüggésben állnak. Tény az is. hogy az anyagi eszközök szüle volta miatt csak hosszabb távon képzel­hető el a végleges megoldás. Valamelyest segít a gondun­kon az a mintegy 125 millió forint értékű beruházás, amelynek révén megépül az új közlekedési komplex te­lep. Ezáltal a villamos- és autóbusz-állományunk meg­felelőbb műszaki színvona­lon. tisztábban biztosíthatja a kulturáltabb közlekedést. Sajnos, nem számolhatunk a tömegközlekedési eszközök számának jelentősebb sza­porodásával. S a közeljövő­ben Miskolcon nem épülnek a tömegközlekedés céljára alkalmasabb utak sem. A gond megoldásával jelenleg még csak a különböző ter­vezőintézetek foglalkoznak, de tudnunk kell. hogv bár­milyen szerény megoldás is százmilliókat. sőt inkább mi'liárdokat igényelne Mis­kolcon ... Egyelőre e vonat- kozásbar, is azt mondhatjuk: gazdálkodjunk még okosab­ban a meglevő eszközökkel, szervezzük még ésszerűbben a forealmat. legyünk rugal­masabbak akár egv forgal­mi dugó akár egv-egv mű­szaki hiba esetében. Bár eme lehetőségeket az utóbbi idő­ben sokkal jobban kihasz­náljuk. mint korábban, még mindig van mód enyhíteni az adott helyzeten. Az északi és déli tehermentesítő út A negyedik ötéves tervben szerepeltettük az úgyneve­zett északi tehermentesítő út egy szakaszának megépitését. Ez az út a Petőfi-szobor előtt, a Jókai utcán át, a LÁÉV és a lillafüredi kis­vasút nyomvonalában ha­ladna végig, párhuzamosan a város fő tengelyével. Anyagi eszközök hiányában, ebben az ötéves tervidőszak­ban nem építhetjük meg az utat. Viszont feltétlenül szük­séges, hogy a következő tervciklusban megkezdődjék a munka, s lehetőleg minél nagyobb része meg is épül­jön. Gyakori a panasz Miskolc útjainak állapota miatt. A pénzszűke csak a legszüksé­gesebb feladatok elvégzésére ad lehetőséget. Nemrégiben fejeződött be a Szinva-parti út kiszélesítése és felújítása. A vége felé jár a déli teher­mentesítő út korszerűsítése és nagyon jó volna már az ősszel megkezdeni a Győri kapui út teljes felújítását. A szűkös pénzügyi eszközök mellett is, vagy éppen ami­att ; a tanácsi szervek gon­doskodjanak az utak folya­matos karbantartásáról. A kisebb hibákat gyorsabban javítassák ki. mielőtt még nagyobb kár keletkezne be­lőlük. S e témával függ ösz- sze az az igény is, hogy le­gyen Miskolcon szabályozot­tabb a forgalom, igazodjék jobban a körülményekhez; ez nem jogtalan kívánság, hiszen viszonvlag csekélv anyagi ráfordítást igényel. Együtt gondolkodva A felsorolt gondok, bajok mind olyanok — hangsúlyoz­ta dr. Havasi Béla. a városi pártbizottság első titkára — amelyeket a város közvéle­ménye joggal szeretne a je­lenleginél tisztábban, világo­sabban látni. Éppen ezért nagyon fontos — s nemcsak az említett kérdéseket illető­en —, hogy valamennyi vá­rosfejlesztési témában nyílt legyen a várospolitika. Kizá­rólag ezzel a gyakorlattal érhetjük el, hogy egy-egy fontosabb döntést a magáé­nak érezzen a város lakossá­ga. Ha á döntésekről nem-, csak utólag szerez tudomást, hanem maga is részese an­nak, akkor nem fogadja el­lenszenvvel; támogatja és részt vállal a végrehajtásából. Csak az együtt-gondolkodás, az együtt-töprengés hozhat együttműködést. Ellenkező esetben nincs közös egyetér­tés. íme egy példa: ha az érintett lakosság időben érte­sül a Gyula utcai villamos­megálló áttelepitésések oká­ról. bizonyára elkerülhettük volna a sok bosszankodó megjegyzést. Hasznot hozó lesz és mindenképpen meg­térül a fáradság, ha váro­sunk tanácsának tagjai nyílt várospolitikát folytatnak, s közös ügyeinket időben és kellő módon megbeszélik a város lakóival. kiegyensúlyozott fejlődés Miskolc város pártvezetése úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a város kiegyensúlyo­zottan. nagy ütemben, bár valamivel szerényebben fej­lődik. mint ahogy a negye­dik ötéves tervidőszak elején elgondoltuk. Miskolc helyze­tében, életében is fellelhetők azok az eredmények, és azok a nemkívánatos jelenségek, amelyeket a párt novemberi határozatában — a X. kong­resszus programjának végre­hajtás-elemzése során — or­szágos érvénnyel megállapí­tott. A novemberi határozat óta nálunk is. miként az or­szágban, sok minden történt avégböl, hogy eredménye­sebben hajtsuk végre a kongresszus határozatait. Az a célunk, hogy eredménye­inket növeljük, gondjainkat csökkentsük. Ez nagyrészt a városi tanács tagjaitól, s mindenekelőtt kommunista tanácstagjainktól függ. Ök legyenek a legmeggvőződése- sebb agitátorai a várospoli­tikának. Láttassák lakóival a varos tényleges eredmé­nyeit. gondjainak forrását és mindazokat a célokat, amelyeket Miskolc felvirá­goztatásáért, e nagy mun- -kasíelepülés dolgozóinak boldogabb. tartalmasabb életéért kitűztünk, s ame­lyekért készek vagyunk fá­radságot nem kímélve dol­gozni. (VÉGE) Az ünnepi könyvhét borsodi- megnyitója eitrom-„ízűnek” mondják. Az üdítő adómentes A miskolci vásárló szeren­csésnek mondhatja magát, hiszen a városban minden hazánkban gyártott üdítőitalt megkaphat. Ha az ellátás fo­lyamatosabb lenne, s a ked­ves vendég vagy a bolti vá­sárló mindig éppen kedvenc italát ihatna, akkor tulajdon­A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat — igaz. Pepsit egyelőre nem árul — szintén cola-párti. de a helyi üdítőital-töltő üzem termékeinek egyik legna­gyobb értékesítője is. A ma- g.\*r gyümölcs híréhez mél­tatlan gyümölcslevekből az üzletekben is kevesebb fogy, bár a kiskereskedelmi válla­lat vezetői — a vendéglátó­sokkal ellentétben — még mindig nagy reményeket Költözik a kisvasút végállomása Az összekötő városrész Győri kapui szakaszán már a lakásépítkezést akadályoz­za a lillafüredi erdei vasút jelenléte. A pálya közelsége miatt a Fáskert és a Patyo­lat között az építők nemso­kára csak akkor folytathat­ják a munkát, ha a kisvasút Eszperantó téri végállomá­sát végleg felszámolják. A végállomás áthelyezésére azonban egyelőre csak elkép­végig a LÁEV városi szaka­szát, s véleményük szerint az új végállomás kialakítá­sára a belvároshoz legköze­lebb csak a Kilián-lakótelep északi peremén, a ládi ipar­vágány elágazásánál találha­tó alkalmas terület. A dön­tés még időbe telik, de az erdei vasút jelenlegi, Eszpe­rantó téri végállomásának megszüntetését már elkerül­(Folytatás az 1. oldalról) Az est második, érdemi ré­szében az íróvendégek: Ber­tha Bulcsú. Gulyás Mihály, Papp Lajos műveiből kap­tunk ízelítőt. Bertha Bulcsú novellája, A citerás a munkásszolidari­tás szép néldáját mutatta be. Gulyás Mihály lírai hangvé­telű írása, Az öreg ház, szü­lőföldjére. a Cserehátra ka­lauzolja az olvasót. Papp Lajos verse — Kró­nika a 325. napon — érdekes montázs. A század eleji szi- multanista regényekre emlé­keztet. Dos Passos Manhat­tanjára. Színház című ver­sében Upor Péterre emléke­zik. A verseket, novellákat Zoltán Sára és Kulcsár Imre mondta el kulturáltan. Valamit a közönségről is? Ott voltak a város könyvtá­rosai és a könyvesboltok dol­gozol. REFLEKTOR Ma Budapesten a Duna In­tercontinental Szállóban meg­kezdődik a 20. textilipar: műszaki konferencia. — Ba­lassagyarmaton az ünnepi könyvhét keretében szlovák irodalomtörténész tart elő­adást. Békéscsabán meg­nyitják az ifjúsági parkot, Debrecenben gyermekkönyv­tárat adnak át rendeltetésé­nek. yc Pécsett megnyitják a „Budapest száz éve” kiállí­tást. Siófokon nemzetközi Rekord a BEM-ben A zsugoritvany iránti igé­nyek növekedésével, a Du­naújvárosba történő szállí­tásokkal a Borsodi Ércelő- keszitőmű egyre jobb terme­lési eredményeket ér el. Az utolsó három hónap terme­lési átlaga az évi 3 millió tonna feletti szintnek felel meg. Tegnap ismét rekord­termelést értek el: 24 óra zelések vannak. A szakem­berek a napokban járták hetetlenül sürgeti a város terjeszkedése. + A Május 1. Ruhagyár kész- magyar fiatalok formaruháit. a berlini VIT-en részt vevő (Benkö Imre felvétele) szénhidrogén tanácskozás kezdődik. alatt 10 219 tonna zsugorít- ványt állitottak elő. % Száz cola-ivóra egy gyümölcslé-fogyasztó jut. Ez az aróni jól érzékelteti a két ital közti különbséget.

Next

/
Thumbnails
Contents