Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-25 / 147. szám

sk Néhány ügyes mozdulat, s ez a panel is a helyére került. Amíg a daru visszafordul a másikért, az építők bemérik, „függőzik”, s jöhet a hegesztő. (Vadas Zsuzsa felv.) A daru gémje előrebillen. A drótkötél lazán, könnye­dén aláereszkedik. Fémes koppanások, zörgések. Aztán egy emberi hang: — Emelheted!... A drótkötél megfeszül: a tréler ismét könnyebb lesz egy panellel. Fenn már vár­ják; néhány ügyes mozdulat, s ez is a helyére kerül. Éjszaka is épül a ház, a lakótelep, a városrész. Kézfogásuk kérgesen ke­mény. Arcuk a higanygőz- lámpák fényében is látható­an cserzett. A szabad leve­gőn végzett munka edzette meg őket. Építőmunkásak. — Valamikor kőművesek voltunk, ma „csak” építők vagyunk. A mi szakmánk nem halhat ki, szükség van rá. viszont a jeligéből sokat veszített. A téglát a házgyári elemek váltották fel... Sem Ráckevi Sándor bri­gádvezető, sem a brigád tag­jai nem keseregnek a szak­ma változása miatt. Tudják! mindez szükségszerű fejlődés következménye. Igaz. kezdet­ben nehéz volt a fandlihoz, kőműveskanálhoz, simítóhoz szokott kéznek „átállni”, aki csak tehette, szabad idejében még forgatta a klasszikus szerszámokat. Az éjszaka az alvás, a pi­henés ideje. Aki éjjel dolgo­zik, hamarabb fárad. A vál­tóműszakosok egyik legna­gyobb ellensége: az álmos­ság. — Itt egész éjszaka egy­forma tempóban kell dolgoz­ni — magyarázza Varga Jó­zsef művezető. — A házgyár ontja a paneleket. Ők is. ml is teljesítménybérben dolgo­zunk. — És ha valaki elálmoso- dik? A hat ember egymásra néz: felnevetnek. — Olyankor viccelünk egy­mással — mondja a brigád­vezető. — A nevetés többet ér a legerősebb kávénál is... — Hogyan tréfálkoznak? — Csak szóban! Magasan dolgozunk, mindenki min­denkiért felelős. Most példá­ul, ha valamelyikünk „le­blokkol”. az a szólás iárja, hogy: „Mire vársz?. Magas labdára?. ..” ■ ■ A daru egyelőre alig ma­gasabb negyven méternél. Még egy szint, s „toldani” kell. Akkor ötven méter lesz. — Tériszony? — Nálunk nem lehet — mondja Budavári István da­rus. — Akinek van, nem is engedik fel a kabinba. — Mit látni onnan fentról? — Mindent: a várost, a for­galmat, az embereket... — Tán még haza is el­látsz? — veti közbe tréfásan Mestyán István. — Tiszta időben, igen. Fel- sőzsolcán lakom, a házat jól Lars Angstrom stockhol­mi lakos szerfölött elégedett a foglalkozásával. Szakmája ugyanis nem igényel különö­sebb képzettséget: az egyik nagy női ruhaszaküzlet ka­pujánál kell állnia, s amikor ott egv-egy kiöltözött nő ki­lép, csettintéssel, vagy elra­gadtatott felkiáltással kell kifejezést adnia lelkesedésé­ki lehet venni... Persze csak nappal. ■ ■ A brigád ötödik éve dolgo­zik házgyári elemekkel. Azóta havonként-kéthavon- ként „felhúznak” egy lakó­házat. Több ezer lakást épí­tettek a Győri kapuban, a diósgyőri városközpontban, az összekötő városrészben. Itt, az Avas-délen ismét nagy munkába kezdtek. — Lakik-e valaki a brigád tagjai közül a saját építésű házgyári lakásban? — Nem, van lakásunk. Csak ... — Csak? — Csak nekem nincs — mondja csendesen Szűcs Jó­zsef hegesztő. — Évek óta egy kátránytetős felvonulási épületben lakunk. A válla­lattól kaptuk; jobb, mint az albérlet volt. Most megígér­ték: lehet, hogy még az idén kapok új lakást. örül az ígéretnek. S sze­retne a brigád által épített házban lakni... Már benn járunk az éjsza­kában. Szemben, a Petne- házy utca bérházai egymás után csukják le szemeiket. Az épülő ház tövében Jurki- nya János darukötőzőnek bő­ven van munkája: az egyik trélerre fel, a másikról le. A főútról még visszanézek. Az emberek hangja a gépek zajával keveredik: építenek. A villanyhegesztő ívfénye bevigágítja a környéket, ahol nemsokára — a BÁÉV Rác- kevi-brigádjának keze nyo­mán — újabb lakóházak so­rakoznak majd. KEGLOVICH JANOS Mondja el virágnyelven! „Ne vezesse félre látszóla­gos tartózkodásom. Érzelme­im szilárdak.” — Aki ismeri a virágok nyelvét, tudhatja, hogy egy szál azalea ezt je­lenti. De lehet az azaleának más­fajta értelmet is tulajdoníta­ni, ezért ha netalán fekete tulipán volna a válasz, leg­ajánlatosabb óriási csokor piros pipaccsal kedvesked­nünk, aminek jelentése: „Fe­lejtsük el félreértésünket és kezdjünk mindent élőiről” — vagy esetleg egy békéltető hatású ciklámennel kérjünk bocsánatot gyarlóságunkért. A londoni Interflora cég tájékoztató könyvecskét adott ki „a virágok nyelvéről” (Language of Flowers), seb­ben figyelmezteti az érdeklő­dőket, hogy ezt a nyelvet csak kellő meggondolás után használják. A figyelmeztetés ellenére Nagy-Britanniában igen népszerű a virágok nyel­ve; erről tanúskodik az a 21 millió megrendelés, amelyet az Interflora tavaly csupán Angliából kapott. A „virágtávirat” (Floral Telegraph) intézményét 1923- ban vezették be az Egyesült Államokban, s a chelsea-i virágkiállítás után, 1923. má­jus 30-án Angliában is beve­zették a „virágtáviratokat”. Eredetileg 20 virágszállító cég fogott össze az Interflora keretei között, s tagjainak száma azóta több mint 2300- ra növekedett. Az „Interna­tional Interflora”-nak pedig több mint 40 ezer tagja van, s hálózata kiterjed 130 or­szágra, köztük Ugandára is. Újjászületik az LM Döntő szakaszban a 2,6 milliárdos beruházás Lassan elkészül a nagy mű, az LKM több mint 200 éves történetének legjelentő­sebb beruházása, az új ne- mesacél-finomhengermű. A vállalat pártbizottságának a napokban megtartott ülésén — mint arról hírt is adtunk — Zambó Pál vezérigazgató­helyettes adott átfogó képet a beruházás helyzetéről, az üzembe helyezés előkészüle­teiről. Határidős ütemterv Az egyik leglényegesebb momentum, hogy a közel­múltban elkészült a részle­tes, határidőkhöz kötött ütem­terv, amelyet a kivitelezők mindegyike elfogadott, alá­írt. A terv napra rögzíti a középsori rész szerelését, üzembe helyezését. Csütörtö­kön befejeződött a hengersor villamos szerelése, s a kelet­német szakemberek megkezd­hetik az úgynevezett funk­ció-, más néven hidegpróbá­kat. Ezek előreláthatólag 2 hónapig tartanak. Időközben megtörténik a villamosautomatikai berende­zések összehangolása, a kiké­szítőrész próbája, elkészül­nek a szociális létesítmények, befejeződik a villamosener­gia betáplálás sokféle mun­kája. Ha minden az elkép­zelések szerint történik, az egész üzemrész szeptember második felére kész, s októ­ber 1-én megkezdődhet az egyműszakos próbaüzem. 1974: 150 ezer Ionná Az új nemesacél-hengermű középsori részének felfutás utáni kapacitása évi 220 ezer tonna, míg a finomsori részé évi 180 ezer tonna hengerelt áru lesz. A felfutás első évé­ben — azaz 1974-ben — a középsoron 150 ezer tonna anyag hengerlését tervezik. Ez rendkívül nagy feladat, ám szükséges, mert az üzem­be helyezés 300—350 millió forintos terhet ró a vállalat­ra. Ezt § kiadást csak a 150 ezer tonnás termeléssel lehet ellensúlyozni. Az új üzem termékei iránt külföldön is érdeklődnek. Az információk szerint jelentős szocialista és tőkés export is valószínűnek látszik. Ez ten­né lehetővé, hogy a 2,6 mil­liárdos beruházás mihama­rabb megtérüljön. A számí­tások szerint a legjobb eset­ben 10, rosszabb esetben 18— 20 év alatt térül vissza a be­fektetett pénz. Ide tartozik, hogy az új nemesacél-hen­germű a teljes felfutás, vagy­is a 400 ezer tonna kapacitás elérése után évente 200—250 millió forint nyereségtöbble­tet biztosít a vállalatnak. NYfKES IMRE nek. A gyakorlott csacsenoló most már kellő művészettel alkalmazza a bámulat ki­fejezésének skáláját. Áz áru­ház igazgatósága nagyra be­csüli tehetséges munkatársa közreműködését, mert ami­óta Angstrom megkezdte lelkesedését a kapu előtt, a vállalat bevétele 35 százalék­kal emelkedett. Kellemes r ■ nyári viselet KIRÁNDULÁSHOZ, NYARALÁSHOZ VÁSÁROLJON SORTOT! Bébi svájci ballonsort 1—5 méretekben: 38—45.—Ft Lányka svájci ballonsort 6—12 méretekben: 62—68.—Ft Kiskamasz svájci bailonsort 6—12 méretekben: 62—68.—Ft Férfi albán importsort különböző méretállásokban, normálméretekben: 155—177.—Ft extra méret: 180—194.—Ft KAPHATÓ A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ÉS AZ ÁFÉSZ SZAKÜZLETEIBEN VALAMINT A CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN! Munkások — reflektorfényben Éjszaka is épül a város Szakmája: csacsenoló

Next

/
Thumbnails
Contents