Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-20 / 143. szám
Jeoy helyeit öklöt mutatnak, II vonatok garázdái Húsvéti locsolkodás ürügyén alaposan felöntött a garatra két edelényi fiatalember: Molnár László es Bárány Péter. A közeli falvak lányos házait végiglátogatván, vonattal indultak hazafelé. Ám duhaj jókedvük a kocsiban értelmetlen dühöngésbe csapott át és négy ablakot is kivertek. Amikor a kalauz társával együtt a helyszínre érkezett, s igazoltatni akarta őket. a már álló vonat ablakán keresztül távoztak. „Tűnjön el, mert adok én magának...” — így fenyegette Buri Ferenc a kalauzt, amikor a Szerencs és Takta- szada közötti szakaszon közölte vele és népes társaságával. hogy az a jegy. amit itt felmutattak, ide nem érvényes. A három férfiból és egy nőből álló „bliccelő” társaság durván szidalmazta és ráncigálta a vasutast, s kis híján verekedéssé fajult az affér, amikor az utasok a jegyvizsgáló felszólítására meghúzták a vészieket. Kocsis András börtönbüntetéséből szabadulva ünnepel, te magát a Budapestről Miskolc felé haladó személyvonaton. Olyan részeg volt, hogy lefeküdt a peronon, mit sem törődve a többi utas felháborodásával. Sőt, amikor a szerelvény Nagyútra érkezett, minden különösebb ok nélkül meghúzta a vészféket. Amikor a jegyvizsgáló ezért felelősségre vonta, úgy megütötte ököllel, hogy a vasutas orrcsontja eltört. Füzesabonyban aztán a rendőrök előállították a garázdálkodó részeget, bár az előállítás nem egészen pontos kifejezés, hiszen többek segítségével kellett lecipelni a vonatról. A példákat még hosszan sorolhatnám, hiszen a MÁV miskolci Igazgatóságának tájékoztatása szerint tavaly 16 esetben, az idén eddig hét esetben tettek feljelentést a vonatokon garázdálkodó, a forgalmi dolgozókat szidalmazó, bántalmazó garázdák ellen. A legtipikusabb eset, hogy jegy nélkül próbál utazni valaki, s amikor felszólítják a viteldíj rendezésére, válaszul neki esik a kalauznak. Igen gyakori az is. hogy ünnepek után, vagy a hétvégi vonatokon a sárga agyagig, illetve a kocsi padlózatáig le- részegednek kisebb-nagyobb társaságok, s ha az utasok kérésére a kalauz rendreuta- sítja őket, szidalmakkal, ökölcsapásokkal válaszolnak. A bírósági eljárások során kiderül, hogy sokan nem tudják: a közforgalmi közlekedési vállalatok végrehajtó szolgálatát ellátó dolgozóit — a jegyvizsgálókat stb. — a törvény a hivatalos személyt megillető jogvédelemben részesíti. Bűntettnek számít és szigorú felelősségrevonást von maga után, ha szolgálátuk ellátásában bárici megakadályozza őket, s különösen ha Szabászverseny A nyár végén szabószver- senyeknek ad otthont Miskolc. Első alkalommal találkoznak majd itt az ország legjobb szabói, hogy modelljeiket bemutassák. A verseny színhelye a városi Sportcsarnok lesz — közölték a KISZÖV-nél. A többnapos vetélkedőt divatbemutató, frizuraverseny zarja. durvaságra, a hivatalos személy szidalmazására, bántalmazására vetemedik. Persze, a törvény nem tudása senkit sem mentesít a következmények alól. A bíróság előtt felel tettéért a fentebb említett esetek minden dicstelen szereplője is. A húsvéti mulatozás után garázdaságra vetemedett edelényi fiatalemberek viszonylag „olcsón” megúszták. Molnár Lászlót ezer forint pénz- büntetésre ítélték. Bárány Péter pedig bírói megrovást kapott, azon túl. hogy a MÁV-ot ért anyagi kárt meg kell téríteniük. A két Buri, Sándor és Ferenc hat, illetve három hónapi felfüggesztett szabadságvesztéssel fizetett garázdaságáért. A büntetett előéletű siroki Kocsis András nem sokáig örülhetett szabadságának, a kalauz bántalmazása után rövidesen ismét visszakerült a börtönbe. Nyolc hónapig gondolkozhat azon, hogy a vonaton sem lehet ököllel elintézni a vitás ügyet. És még valamit: a jegyvizsgálók között igen sok a nő, a családanya. Ök különösen sokszor szenvedő alanyai a magukról megfeledkezett véasok durvaságainak. És sajnos nem mindig kapnak segítséget a többi utastól. Pedig az intézkedések minden esetben az utazóközönség érdekét szolgálják — azon túl hogy védik a MÁV vagyonát —, hiszen a duhajkodó részegek, fenyegetőző garázdák szomszédságában kínos az útBEKES DEZSŐ Meddig (art a hideg nyár? A meteorológusok június 13-tól mindennap alacsony középhömérsékletet regisztrálnak. Olykor csak hét órán át süt a nap, vagy annyit sem. Éjszakánként 10 fokra is lehűl a levegő és a nappali maximumok is húsz fok körül alakulnak. Ez a sokéves átlaghoz képest rendkívül alacsony. A hideg nyár egyik oka a meteorológusok szerint az a magasan elhelyezkedő ukrajnai ciklon, amelynek hatása jelenleg is tapasztalható. De nyugat felől már betörtek az enyhébb légtömegek. A két időjárási front találkozása a következő napokban várhatóan csapadékos időt hoz. sok felhőt, kevés napsütést. Zivatarokra számíthatunk, s élénkül a szél is. Az esős napok után feltehetően a nyugati melegfront lesz az uralkodó, de a környező országok időjárástérképei nem sok jóval kecsegtetnek. A kevés napsütés után ismét hűvösebb napok, esőzések várhatók. Ami pedig a távlatokat illeti; néhány napig még nem számíthatunk igazi, meleg nyári időjárásra, tartós napsütésre. (nogy) Kitüntetik a véradókat TS/lá délután fél háromkor a Diósgyőri Gépgyárban kitüntetik a legjobb véradókat. A gyár vöröskeresztes szervezetének rendezvényén ötvenegyen kapnak kitüntetést sokéves véradói tevékenységükért. Lesz elég hűtőszekrény A rádiót a vállalatok értékelték le (Folytatás az 1. oldalról) A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az olcsóbb árukból elegendő áll rendelkezésre, s ameny- nyiben az érintett cikkekből a vártnál nagyobb lesz a kereslet — bár erre pillanatnyilag még semmi sem mutat —, van mód a gyors utánpótlásra. A Borsod és Heves megyét ellátó FÉMVILL kereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályvezetője, Epres László elmondotta, hogy pillanatnyilag ugyan nincs a nagykereskedelemnél mindenfajta típus, az üzletekben azonban teljes a választék. Az exportot teljesen leállító hűtőgépgyár ebben a hónapban még 3300 Lehelt (köztük a legjobban keresett 150 literest) szállít a két megyébe. A napokban érkezett a raktárba 440 szovjet Szaratov, és 150 darab, a korábbinál 540 forinttal olcsóbb, csehszlovák Elektrosvit. A főosztályvezető szerint az éppen a vásárlási szezon elején csökkentett árú hűtőszekrényekből minden igényt ki tudnak elégíteni. Áll ez a megállapítás a június 1-től 10—20 százalékkal mérsékelt árú rádiókészülékekre is. azzal a megjegyzéssel, hogy itt az „olcsóbbodás” nem központi rendelkezésnek. hanem vállalati intézkedésnek tudható be. A vállalati kockázati alap terhére ugyanis néhány asztali készülék két-háromszáz, a zsebrádiók száz-kétszáz forinttal kerülnek kevesebbe. A fogyasztó többnyire nem látja az árváltoztatást' lehetővé tevő, vagy kikényszerítő okokat. Azon sincs mit csodálkozni, hogy az ember saját költségvetéséhez méri az árcédulák módosulását. Jelen esetben általános és helyeslő egyetértés kíséri a ármódosítást, s legjobban nyilván az örül, aki eddig halogatta a hűtógópvásárlást. B. !. Népesedési ankét A gyermeknevelés an yasi terhei Magyarországon a munkába lépő korosztály lélekszá- ma tavaly még 80 ezerrel meghaladta a nyugdíjba vonulók szamát. Énnek ellenére 30—40 szakmában máris égető a mukaerőhiány. Megközelítő pontossággal kiszámították. hogy a munkába lépő 18 évesek 4—5 év múlva már nem pótolják a nyugdíjasok kilépésével támadó űrt. s 1980 táján évente már több mint 40 ezer munkahely marad betöltetlenül. Gépekkel nem pótolható / Egyre kevesebben lesznek tehát, akik eltartják majd a nyugdíjasok szüntelenül növekvő táborát. Pedig egy társadalom gazdasági, politikai és szellemi szintjét csak akkor lehet fenntartani, illetve emelni, ha a népesség megfelelő számú, biológiailag teljes értékű utódok létrehozásával „újratermeli” önmagát. Téves hit az, hogy a hiányzó munkaképes embereket gépekkel is lehet helyettesíteni. Azokban az országokban, ahol népesebb a termelő korosztály — a technika és az automatika alkalmazásával — lényegesen magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani, mint ahol rossz a termelők és nem termelők aránya. AmÍ£ helyreáll az egyensúly Ha rövid időn belül sikerülne is elérnünk a népszaporulat ideális szintjét, — az eltartásra szoruló nyugdíjasok számának állandó növekedése mellett — hazánkban 18—20 évig a gyermekek eltartásával járó kiadások is állandóan növelik majd az államháztartás gondjait. Egyes közgazdász-szociológusok szerint, ha a születések száma növekszik is, az országnak legalább 30—40 évre lesz szüksége ahhoz, hogy a termelők és eltartottak gazdaságilag kedvező egyensúlya helyreálljon. A kritikus helyzetért a legtöbben a gyermekneveléssel járó anyagi terheket okolják. Masok a közszemléletben uralkodó anyagiasságra hivatkoznak. Tény. hogy a fiatal házasok körében a gyermekneveléssel járó anyagi terhek a lakáshelyzetnél At Anya gyermekével is fontosabb szerepet játszanak. Hivatalos adatok szerint az azonos keresetű családok életszínvonalában két- háromszoros különbségek adódnak aszerint, hogy a család vállalkozik-e gyermeknevelésre. Intézkedést sörgefnek Ennél is elgondolkoztatóbb azoknak a fiataloknak az álláspontja, akik — szüleik jóvoltából — rendezett anyagi körülmények között lépnek házasságra, a gyermek helyett mégis inkább az abortusszal járó veszélyeket vállalják. Az elmúlt 15 év alatt hazánkban 3 millió terhességmegszakítás történt, nem számítva a 600—800 ezerre tehető illegális abortuszokat. Megdöbbentő, hogy a legmagasabb szintű szexuális felvilágosítással és megfelelő szakismerettel felvértezett egészségügyi dolgozók körében, a fiatalok nyolc százaléka vállalja a művi vetélés (Ágotha Tibor felvétele) veszélyeit, míg országos viszonylatban az abortuszok aránya csak egyszázalékos. A kórházi körülmények között végzett művi vetélések miatt évente 5—6 ezer magyar nő válik meddővé s a koraszülöttek közül — az abortusz okozta egészségkárosodások miatt — szinte minden harmadik gyermek élete végéig képtelen gondoskodni önmagáról. A Hazafias Népfront megyei Nőbizottságának népesedési ankétjén hangsúlyozták: gyors intézkedésre van szükség. Olyan intézkedésre, amely könnyít a családok gyermekneveléssel járó anyagi terhein, elősegíti a szülő nők fokozottabb védelmét és társadalmi megbecsülését. S még így is számolnunk kell azzal, hogy az elmúlt 15 év kedvezőtlen nép- szaporulata az elkövetkező több mint fél évszázadon át érezteti majd hatását. (lahucsky) Ma indul a századik ércvonat Az ÖKÜ és az LKM hét kohójának alapanvagellátá- sára épült meg a Borsodi Ércelőkészítőmű. Harmadik Szakértő kell a gombához A gyilkosgalóca évente több halálos áldozatot is szed a saját ismereteikben túlságosan bízó emberek köréből. Június közepén ismét megjelent az erdőkben a veszedelmes gombafaj. Bebizonyosodott, hogy az úgynevezett házi próbák, ezüstkanál stb. nem jelentenek biztonságot senki számára sem. Egyetlen módja van annak, hogy az erdőn szedett gombát nyugodtan elkészíthessük. ha előzőleg bemutatjuk a gombavizsgálonaik. Az Egészségügyi Minisztérium támogatásával létrehozták az országos szaktanácsadó hálózatot, amelynek élére megyénként felsőfokú megyei szakértőt neveztek ki. Borsodban ezt a feladatot dr. Daris Dezső igazgató-főorvos látja el. A városi gombaszakértő dr. Árokszállásy Zoltán tanár lett. szalagjának beindításával azonban már kapacitás felesleg is jelentkezett. Ugyanakkor Dunaújvárosban egy hasonló tömörítő, ércelőkészítőmű építését tervezték, ezt azonban a minisztérium nem engedélyezte. Végül úgy határoztak, hogy a Dunai Vasműnek is a BEM- től keli beszerezni az alapanyagot. Az első rakományokat januárban indították útnak Borsodból. Akkor még úgy tervezték, hogy három naponként indítanak egy speciális kocsikból álló ércvonatot Dunaújvárosba. Azóta naponta indul el egy szerelvény ma éppen, a századik. A zsugorítványt 120 fokos melegben rakják be a duplafalú vagonokba és a kocsik 26—28 óra alatt teszik meg az utat a 270 kilométerre levő Dunaújvárosba és vissza. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos konferencia kezdődik a magyar—velencei kapcsolatok történetéről. At Balatonlellén kutya-ügyességi versenyt rendeznek. At Győrött ankéton vitatják meg a helybeli házgyár termékeiből épített lakásokban végzett szociológiai vizsgálatok eredményét. Aft Hatvanban felavatják a Duna Cipőgyár üzemét. At Pécsett tanárok, írók, kritikusok tanácskoznak az irodalomtanítás korszerű módszereiről. At Salgótarjánban a Salgó- vár tövében levő turista- szállónál Petófi-emléktáblát avatnak az országjáró diákok találkozójának résztvevői. At Szilsárkányból (Győr megye) a kovácsműhely felszereléseit elszállítják a szentendrei skanzenbe.
