Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-05 / 104. szám

Ha az angyalokat kiűznék az égből... Lillatíiredí barlangok Nem tudom, sérti-e a bar­langaszok önérzetét, de tény, hogy a lillafüredi István íor- rás-cseppköbarlangot egy ku­tya fedezte fel. A derék négylábú — úgy a szazad- fordulo táján — az országút fölé magasodó, István-lápa nevű hegyoldalon futkaro- zott. amikor egyszerre csak eltűnt, beesett egy üregbe. Az eb. a nagy felfedezőkhöz méltatlan módon, vonítani kezdett, s a panaszos hang odacsalta az embereket. A kutya további sorsáról nem vall a krónika, az azon­ban bizonyos, hogy a Kadic Ottokar nevehez fűződő bar­langfeltárás eseményszámba ment. A mai bejárat 55 me­teres mesterséges táróját a Palotaszálló építésével egy- időben alakították ki. s 1931- ben nyitottak meg a nagy- közönség előtt. Az István-barlang ritka, érdekes cseppkőképzödme- nveket rejt üregeiben. Az emberi fantázia természete­sen valamennyit elkeresztel­te. attól függően, hogy mire hasonlítanak. Van itt Mam- mut-fogsor. Orgona, Mese­ország, s itt látható az Óriás vízesés, amely — a Miskolci Idegenforgalmi Hivatal H. Szabó Béla áltál szekesztett prospektusa szerint — még az aggteleki Baradla-bar- langnak is díszére válna. Az aggteleki és a lillafü­redi cseppköbarlang összeha­sonlítása ne tévesszen meg senkit. Sokáig ugyanis — helytelenül — azt hitték, hogy az István-barlang is a cseppköves barlangok ..ha­gyományos-’ módja szerint, fentről lefelé tartó vízáram­lásból kelétkezett. Az újabb kutatások szerint azonban itt egy alulról felfelé törő víz- mozgás alakította ki a bar­langrendszert. Hasonló tévhitet kell el­oszlatni a világon egyedülálló mésztufabarlang keletkezé­sével kapcsolatban is. (Az 1939-ben kiadott megyei mo­nográfia még mint cseppkő- barlangot említi!) Pávai Váj­ná Ferenc, aki elévülhetet­len érdemeket szerzett a lil- lai barlangok eredetének ku­tatásában, azt írta az 1920­* A mésztufabarlang alap- rajza. A mindössze kétszáz méter hosszú „látogatósza­kasz” paratlan szépségű lát­ványosságaiért érdemes a helyszínre menni. as évek táján, hogy a Föl­dön páratlan tufaképződmé­nyekhez semmi köze sincs a Szinvát is tápláló, mai, hi­deg karsztvizeknek. A ha­talmas tufatömböket lerakó, építgető víz ásványi anya­gokban és nemesgázokban gazdag meleg víz volt. Kevés város dicsekedhet olyan pazar környezettéi, mint Miskolc, s aligha van olyan, amelynek központjá­ból alig fél óra alatt elérhető két páratlan szépségű bar­lang. Becsüljük-e, s egyálta­lán ismerjük-e eléggé azt a föld alatti természeti kin­cset. mely méltó párja a fel­színinek; a Bükk varazsos látványának? Petőfi mondta, Lillafüreden járván: „Fölsé- ges! Ha az angyalokat ki­űznék az égből, ide jönné­nek lakni.. A költőt elbűvölte a táj, s a látvány szépségét dicsér­ve ezzel zárja az Üti leve­lekben megjelentetett beszá­molóját: „S hogy semmi se hiányozzék, a természet bar­langot is helyezett a völgy­be ...” Barlangot? Kincset! Arany­nál értékesebbet. B. I. Tegnap délután Kazarecz- ky Kálmán, a mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter helyettese adta át Tarcalon a Kiváló Vállalat oklevelet Kapás Pálnak, a Tokaj-Hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát vezérigazgatójának. Az ünnepségen kitüntették a legszorgalmasabb brigádokat és megjutalmazták a gazda­ság legjobb szakembereit. Tavaly ritka aszűkinccsel ajándékozta meg a termé­szet megyénk történelmi bor­vidékét. A tavalyi borokat még érlelik, kezelik a pin­cészetekben. de a szőlőter­mesztő szakembereknek már sok dolguk akad a határban is. A mádi kerületben meg­kezdték a vesszők iskolázá­sát, a 37-es út mentén levő táblákon. A kétágú kapákkal mélyen megbontják a talajt a régebbi szőlőtőkék körül. A „sorkétágűzás-’ százaknak ad munkát. Most permetez­nek orbánc. peronoszpóra és lisztharm^t ellen is a 4-es számú kerületben. A vi­rágzás csak a hónap máso­dik feleben várható. A faka- dás időszakában úgy nyilat­koznak a szakemberek, hogy a tavalyihoz hasonló dűsfür- tű virágokat csalhat elő a tartós napsütés. Most pótol­jak a hiányzó tárnokát, karó­kat. rendezik a magasmüve- lésü szőlő dróthuzaljait. Az enyhe tél és a kisebb talajmenti fagy nem tett kárt a hegyaljai szőlőkben. A gazdaság szilvasában be­fejeztek a sziromhullás utá­ni permetezést, az almásker­tekben pedig éppen most, a virágzás idején permeteznek. Ebben a munkában még nem segíthetnek a helikopterek, de a le- és felszálló állomás­helyek már elkészültek és nemsokára a tarcali körzet­ben is munkába állítják a legmodernebb növényvédő gépeket. (noflr) 4 környékről is ide járnak Kitüntették az ózdi Centrumot (Tudósítónk jelenti.) Az ózdiak egyik büszkesé­ge a Centrum Áruház. Az épület — mely hasonlít az elmúlt években épült mis­kolci, mezőkövesdi, kazinc­barcikai áruházhoz — a bő­vítés alatt álló szolgáltató­házzal és a közelmúltban megnyílt szupermarkettel együtt a kohászváros köz­pontjában kapott, helyet. E három létesítmény szolgálja a most mintegy kétezer, egy évtized múlva pedig már több mint ötezer ember el­látását. A kereskedelemben végzett magas színvonalú munkájáért a napokban Ki­váló áruház címmel tüntet­ték ki a Centrumot. Az elismerés mögött igen látványos fejlődés van: 1966- ban összesen 74 millió, hat évvel később, 1972-ben oedig már több mint 123 millió fo­rint értékű árut forgalma­zott. — Az ózdi járás jelentős vásárlóerőt képvisel — mondta Duklesz Gábor, az áruház igazgatója. — A ko­hászatban jól keresnek a dol­gozók. Ezenkívül a járás községeiben a kohászat dol­gozó: amolyan házi farmot létesítettek, állatokat, tarta­nak. földet művelnek. Az életszínvonal a kettős jöve­delmi forrás révén maga­sabb. mint más vidékeken. Ez megnyilvánul a mi nö­vekvő forgalmunkban is. Az idén. a tervek szerint. 130 millió 400 ezer forint értékű árut forgalmazunk. Az ózdi Centrum Áruház­nak 115 dologzója van. Hét osztályon kínálják gazdag választékukat a járás 90 000 lakójának. A járáson túli vidékekről havonta mintegy 10 000 vásárló keresi fel az áruházat. Nagy vonzása el­sősorban rugalmas üzletpoli- tikáianak köszönhető. Hó­napról hónapra rendeznek kedvezményes vásárokat, reklámtevékenységük során pedig felhasználják a legkor­szerűbb módszereket, a név­re szóló levelektől a fiatal házasoknak nyújtandó aján­dékokig. Legutóbb például, a nyereségrészesedés kifizeté­sének idején — a vásárlók kérésére — meghosszabbítot­ták a kedvezményes áruvá­sárt, ami által az ózdi ko­hászat 14 000 dolgozója jutott hozzá átlagosan 30 százalék­kal olcsóbban az árukészlet nagy részéhez. A mostani év első négy hónapjában az áruforgalom a tevhez viszonyítva elérte a 110 százalékot. MAGYAR TIBOR Az áruház modern épülete jól illeszkedik Ózd centrumának új városképébe. (Strohmayer László felvétele) És szabad szombaton? Az ügyfélfogadás rendje Számos olvasónk tette szóvá — többek között a DIGÉP dolgozói —, hogy tanácsi ügyeik intézését nehezíti az I. kerületi hivatalban működő tájékoztató iroda jelenlegi ügy- félfogadási rendje. Sokan ugyanis csak a szabad szombat­jukon tudnának időt szakítani ügyeik intézésére, c napokon azonban — mint panaszolják — a tájékoztató iroda zárva van. Miért nem lehet az infor­mációs szolgálatot ügy meg­szervezni, hogy az egesz hé­ten dolgozók is kapjanak fel­világosítást, vagy érdemben intézkedjenek ügyes-bajos dolgaikban? — kérdeztük a városi tanács I. kerületi hi­vatalának vezetőjétől. Az osztályok lohadnak Megtudtuk: szó sincs arról, hogy a szombati napokon — beleértve a szabad szomba­tokat is — szünetelne az ügyfélfogadás. Igaz ugyan, hogy a tájékoztató iroda a hét utolsó napján zárva van, az épület különböző osztá­lyain azonban — a lakásosz­tályt és a gyámhatóságot ki­véve — reggel 8 órától déli 12 óráig hivatalos félfogadást tartanak. (Ugyanez vonatko­zik a Petőfi utcai anyaköny­vi hivatalra is. ahol a halál­esetek bejelentésére szomba­tonként soron kívül is lehe­tőség van.) A városi tanács 1971 janu­árjában hozott határozata szerdára, péntekre és szom­batra írta elő a hivatalos fél­fogadást. A tájékoztató iro­da létrehozásának célja te­hát az volt. hogy a hivatal kellően felkészült szakelőadói e napokon kívül is tájékoz­tatni tudják a hozzájuk for­dulókat. Nem éltek a lehetőséggel Co Az iroda — legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint — beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az egész taná­csi rendszerben meggyorsult az ügyintézés, a tájékoztató iroda létrehozása óta még a bonyolultabb ügyek elinté­zésének ideje is lerövidült. A tanács I. k. hivatalának veze­tői a kezdeti időszakban kí­sérleteztek azzal is, hogy mi­után a lakásosztályon — ál­talában itt van a iegnagyobb forgalom — szombatonként szünetel a félfogadás, egy előadó az információs irodá­ban várta az érdeklődőket. Csakhogy — mert a többi osztályon az ügyfélfogadás rendszere változatlan volt—, bár a tanácsi hivatal főbe- párati ajtaját nyitva hagy­ták, nem akadt senki, aki a tájékoztató szolgálatot igény­be vette volna. Még azok sem, akiknek az érdekében a szombatonkénti szolgálatot létrehoztak! Sürgős ügyekben Az iníormáicós irodának a hét utolsó napján való mű­ködtetése tehát — az eddigi tapasztalatok szerint — szük­ségtelenné vált, sürgős ügyekben azonban az I. ke­rületi hivatal titkárságán szombati napokon is adnak felvilágosítást. A hivatal vezetői elmond­ták azt is, hogy június else­jétől náluk is bevezetik a szabad szombatot. Egy-egy alkalommal azonban a tiszt­viselőknek csak a fele ma­rad othon, így — s ez az in­tézkedés végrehajtásának egyik alapvető feltétele — a lakosság ügyeinek intézési rendje a továbbiakban is vál­tozatlan marad. (keglovich) Műkonty a divat Parókakészítők a műhelytitkokról Bronzosan csillogó, hosz- szü hajfonat tekeredik körbe a mérlegen. — Tíz deka — jegyzi meg Papp Jenő. és a hajkoszorút a szőke, barna, fekete tincsek tömegéhez rak­ja. A hosszú haj viselője frizurát változtatott. Nap­pal rövid, este pedig hajfo­natából divatos kontyot tuz majd. A következő ügyfel sötét - szőke haifonatot bontogat. A Budapesti Állami Fodrászát Parókaüzemének vezetője ezt is megvizsgálta. — Saj­nos, használhatatlan — hangzik a válasz. — Több, mint a fele összekeveredett, nem tudjuk szálanként ösz- szeszedni. Lehetelen meg­állapítani. melyik a hajtő felőli vege, enélkül pedig nem tudunk parókát készí­teni. Hogy miért? A tupí- rozott haj vége széfáll. Ha ennél a végénél kötnénk be a szálakat, a túlsó végük összeugrana. — Mennyi hajra van szükség eg)’ parókiához? — Körülbelül harminc de­kára, Ebbő1 hosszú művele­tek után tíz deka ..selejt- ként” marad vissza. Sajnos egyre kevesebb az eladó, és több a vevő. Pedig a szép hajnak ,ió ára van: tíz deka 30—150 Ft-ba kerül. A paró- kakészíteshez legalább 15 cm hosszú tincsekre van szük­ség. s minél hosszabb a haj, annál „értékesebb”. A parókaüzemben bo­szorkányos ügyességgel fű­zik es hurkolják a szálakat. Az első asztalon 54-es 55­ös. 56-os és 57-es méretű ..mintafejek-' sorakoznak: ezeken készül a háló. A szá­lakat egyenként csomózzák bele. horgolótűvel: egyetlen parókába 140 000—150 000 szá­lat. Csaknem 50 000-rel töb­bet, mint amennyi átlagosan egy ember fején ..elfér”. Ez a záloga annak, hogy a mes­terséges hajkoronákat tetszés szerint valódi frizurává for­málhassák. Az anyákat köszöntik Több száz édesanyát kö­szöntének hétfőn délután a DIGÉP kultúrtermében a vállalat vezetői. Az ünnepi beszed után műsor követke­zik, majd a vállalat összesen 12 000 Ft jutalomban részesíti a többgyermekes, illetve a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyákat. Kiváló vállalat lett a szeszipar Az elmúlt évi termelési eredmények alapján Kiváló Vállalat lett a Kisvárdai Szeszipari Vállalat és mis­kolci gyára, a Partizán utcai likőrgyár. Tavaly 23 és fél millió forint értékű szesz­ipari terméket készítettek, illetve adtak el. A tegnap esti ünnepségen Benke Lajos igazgató ismertette a gyár termelési eredményeit, majd kitüntették a legjobb brigá­dokat. Dr. Kádár Lászlóné Az élelmiszeripar kivaló dol­gozója címet kapta. Másnak is melege tan Felszökött a hőmérő higanyszála, s felszökött bennünk az indulat. Bár még csak 29 fokot mérünk, hamisítatlan káni­kulai ingerlékenységet tapasztalni mindenütt a városban. Alig tudjuk elviselni a kalauzt, az önkiszolgáló boltok pénz­tárainál a sorban előttünk állókat, az ügyfeleket. Akit teg­nap még előreengedtünk, amikor leszállni készültünk az autóbuszról, ma félrelökjük, mintha halálos ellenségünk volna. Azt kérem Önöktől, kedves városlakó társak: mielőtt szít. kozódni kezdenének, egyperces késedelmek vagy kényelmet­lenségek miatt, előbb gondoljanak arra. hogy másnak is me­lege van. Még van időnk, hiszen hosszú, forró nyárnak né­zünk elébe: tanuljunk meg kánikulául. Próbáljuk meg elvi­selni a meleget — és egymást, B. J. Aszús év után Biztató tavasz a Hegyalján

Next

/
Thumbnails
Contents