Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-17 / 90. szám

Cselgáncs Dy olc országos bajnokunk van! Az országos vidékbajnok­ságon elért sikerek után bi­zakodva küldtük ifjú csel- gáncsozóinkat a fővárosban megrendezett magyar baj­nokságra, de még a sport­ág erőviszonyainak jó isme­rői sem reméltek olyan nagyszerű eredményeket az MVSC és AFIT versenyzői­től. mint amilyeneket pro­dukáltak. Nyolcán nyertek országos bajnokságot, öten álltak a dobogó második fo­kára, s tizenkét bronzérem­mel is gazdagodott a vitrin! + ..Ja], de hosszú az a 800 méter!”... Az arcok mindennél ékesebben beszélnek arról, hogy a megyei atlétikai bajnokságon a versenyzőknek nemcsak a távolsággal, hanem az időjárással is meg kellett küzdeniük. (Szabó István felv.) A sátor érezteti hatását Síét verseny tapasztalaiéi Bizonyos, hogy az atléták nem sok olyan versenyt kí­vánnak maguknak, mint amilyen a szombati. Diós­győrben megrendezett me­gyei pálya CSB volt. A két napja hulló eső alaposan feláztatta a pályát, ez ért­hetően nagymértékben befo­lyásolta az eredményeket, s ezért kiemelkedő teljesít­mény nem is kerülhetett a jegyzőkönyvekbe. Már csak azért sem, mert az is nagy eredmény volt, hogy ilyen viszonyok között egyáltalán versenyeztek! Az időjárás a verseny időbeosztásába is „bele­szólt”, s így csak késő este beszélgethettünk Ablonczy Bertalan szövetségi szakfel­ügyelővel. Kérésünkre nem­csak a verseny, hanem az eddig eltelt időszak esemé­nyeit is összefoglalta: — A megyék között ko­rábban rendezett Béke Ku­pa versenyek megszűntek, mert azokon eddig is jobbá­ra ifjúsági versenyzők sze­repeltek, s így célszerűbb az ő számukra csapatversenyt rendezni. Az utánpótlás ne­velését sokkal jobban szol­gálja majd a rövidesen kez­dődő ifjúsági — megyék kö­zötti — csapatbajnokság. En­nek a versenysorozatnak az első fordulójára április 28— 29-én kerül sor, s nekünk azért volt jó a szombati ver­seny, hogy lemérhessük: hol tartanak a megyei szakosz­tályok a felkészülésben, s a tapasztalatok alapján meg­szervezhessük a megye vá­logatottját. Két versenyünk volt eddig, s kitűnt, hogy az alapozás jól sikerült, minden szak­osztályban jó munkát vé­geztek. Különösen érezhető volt annak a hatása, hogy ezen a télen már végig hasz­nálható volt a DVTK sátor­csarnoka, ahol az atléták salakon készülhettek. Jelen­tős az előrelépés mind az ifi, mind pedig a serdülő korosztályban. Bár a legjob. bak a tavaszi szünetben kü­lönféle edzőtáborokban vol­tak, ugyanezt tapasztalhat­tuk a CSB-n részt veitek­nél is. A verseny a rossz idő el­lenére is sikeres volt. hiszen a négy miskolci szakosztály­hoz öt vidéki egyesület at­létái csatlakoztak. Kiemel­kedő eredmény természete­sen nem volt. A számok zö­mét a diósgyőriek nyerték, de a kalapácsvetés csapat­győzelme például az ózdiaké lett. Ez elsősorban felmérő ver­seny volt, s a célt még ilyen viszonyok közepette is jól szolgálta. Bizakodva nézhe­tünk tehát a könnyűnek egyébként nem ígérkező if­júsági csapatversenyek elé — fejezte be nyilatkozatát a megyei szövetség szakfel­ügyelője. H. K. A mezőny nemcsak nagy — 250-en indultak —, na- nem rendkívül erős is volt, hiszen az öt tatamira való­ban csak a legjobbak jutot­tak már el. Az összecsapá­sok hevessége, a sok ipponos győzelem a technikai kép­zettséget bizonyította. A vi­déki sikerekkel zárult ma­gyar bajnokságon elért mis­kolci eredmények viszont ar­ról tanúskodnak, hogy az utánpótlás nevelése jó úton halad városunkban. Az úttörő kategóriában országos bajnokságot nyer­tek: Fürjész István, Nagy László. Horváth Zsolt, Var­ga Sándor, Hoffmann Imre, Varga Dénes, Szombathy Zsigmond. Ezüstérmesek: Szombathy Imre, Balogh József. Harmadik helyezet­tek: Nagy János,' Csorba Zoltán, Cziegler János. Szmetana Tibor, Mihálykó Sándor, Szebeni Lehel. (Va­lamennyien az MVSC ver­senyzői.) A serdülők mezőnyében országos bajnokságot Juhász György (MVSC) nyer-t a 44 kg-osak mezőnyében. Ezüst­érmesek: Schulhoff Ernő, Fa- fula László, Szvoboda Ist­ván. Harmadik helyezettek: Hoffmann Géza, Flórusz Já­nos. Kalas Imre, Simánszky István és Fehér László, az MVSC oselgáncsozói, és Tóth Mihály, az AFIT verseny­zője. A Meteornál helyrebillent a mérleg Holnap MM-mcrkőzcs Egy félidőt bírt az MVSC A kézilabda Magyar Nép­köztársasági Kupában Hol­nap újabb fordulót bonyolí­tanak le a csapatok, s a leg­jobb 32 közé jutásért játsz- szák a mérkőzéseket. A Ku- bikban az Ózdi Kohász NB I-es együttesét látja vendé­gül az MVSC női gárdája. A vasutas lányok a KVSE és az MTK legyőzése után — jelenlegi játékosállomá­nyukat tekintve — nem sok reménnyel veszik fel a har­cot az élvonalban küzdő A Testvériség tornacsarno­kában rendezték meg az év első jelentős hazai súly­emelő versenyét, amelyen az egész magyar élgárda részt vett — a Duna Kupán sze­replő válogatottakon kívül. A viadal légsúlyú mező­nyében ismét találkozott egymással a két nagy ellen­fél, Szűcs Lajos és Holczrei- ter Sándor, s kettőjük vetél­kedéséből, akárcsak a ko­rábbi versenyeken, most is a diósgyőri ezüstérmes olim- piás került ki győztesen. Szűcs a két fogásnemben másik borsodi csapattal, de akik kilátogatnak délután 4 órakor a Csokonai: utcai pá­lyára, mégis jó mérkőzésnek lehetnek majd tanúi. Az MVSC ugyanis szívvel, aka­rással igyekszik ellensú­lyozni a vendégek nagyobb tudását. Az eredménytől függetlenül még annyit: a „családban marad” a tovább­jutás joga. hiszen mindkét együttes Borsodot képviseli az MNK-ban. 217,5 kg-ot (90, 127,5) emelt, s ötkilogrammos előnnyel nyert Holczreiterrel szem­ben. Ez az eredmény tiszte­letre méltó ugyan, de jelen­leg igen kevés még, ha a nemzetközi élvonalat néz­zük. Összehasonlításul álljon itt a Duna Kupa légsúlyú versenyén az első három he­lyen végzettek teljesítménye: 1. Kirov (bolgár) 252,5 kg, 2. Medved (csehszlovák) 222,5 kg, 3. Kristóf László (ma­gyar) 222,5 kg. Egyszóval: van még mit emelnie Szűcs Lajosnak. „Hol tudnak ezek nyerni — mondta egyik-másik el­keseredett Meteor-szurkoló a TF elleni vereség után —,'ha itthon sem? ... Nos, a „csil­lagos” fiúk megmutatták, hogy idegenben is lehet győzni, ha a játékosok szíve a helyén van! Kétségtelen, hogy Zalaival és Benyátssal megerősített. NB I-es múlttal rendelkező TF ellen bizakodtak a sike­res rajtban a meteorosok, Budakalászon pedig nem szá­mítottak pontszerzésre. De hát a sportban gyakran érik meglepetések az embert, mint ahogyan az a férfi NB I. B első, majd most, a második fordulójában is történt. Per­sze, örülni csak az ilyan vá­ratlan „mérleg-kiegyenlítés­nek” tudunk, mint a buda­kalászi volt. A mérkőzés pedig nem úgy indult, hogy annak végén a miskolciak örvendeznek majd. A hazaiak hűek ma­radtak régi „hagyományaik­hoz”, s igen „szigorú” játék­kal már a találkozó elején' igyekeztek megfélemlíteni a Meteor legénységét. Később a keménység durvaságba csa­pott át, aminek látható nyo­mait Pál és Csík ma is vi­seli. A Meteor nem vette át ellenfele kíméletlen harcmo­dorát, s inkább a labda gyors járatásával igyekeztek kike­rülni az ütközéseket, meg­bontani a hazaiak védőfalát, majd a réseken eredménye­sen befejezni az akciókat. Ez a taktika a kitűnően játszó Molnár és Tőzsér, valamint az igen eredményesnek bi­zonyult Pál (hat gólt dobott) révén sikert is hozott. A fé­lelmetes oroszlánbarlangból négygólos győzelemmel tért haza a miskolci gárda, s ez­zel „kiegyenlítette” a siker­telen rajt okozta mérleget. Miskolci Vörös Meteor— Budakalász 18:14 (7:8). ★ A második vonalban ugyan­csak újoncként szereplő vas­utas lányok fővárosi szerep­lését már korántsem mondhat­juk ilyen eredményesnek. Igaz, a sikertelen rajt után, s a baj­nokság titkos esélyesének tar­tott TF ellen nem is várt tő­lök senki győzelmet. Azok pe­dig, akik tudták, hogy sérülé­sek, betegségek és egyéb okok következtében tartalékosán és egy (!) cserejátékossal utaztak el az MVSC lányai; még na­gyobb vereségre számítottak. Az első félidőben — különö­sen 4:4-ig nagyszerűen tartotta magát a miskolci csapat, s a kitűnő fővárosi gárda csupán kétgólos (6:4) előnnyel fordult. Szünet után Viszont „bejött” a TF új taktikája — az MVSC irányítójának követő emberfo­gással történő kikapcsolása — s ez végül is nyolcgólos hazai győzelmet eredményezett. TFSE—MVSC 14:6 (6:4). ★ NB Il-es csapataink hazai be­mutatkozása teljes sikerrel járt. Igaz, a DVTK-s fiúknak ugyan­csak meg kellett izzadniuk a győzelemért, de végül itthon maradt a két bajnoki pont. A perecesi gárdának is csak egy félidőn át volt méltó ellenfele a tarjám csapat, aztán „henge­reltek” a bányászok. DVTK—Gyöngyösi Vasas Izzó 12:10 (8:8), Miskolci Bányász— Salgótarjáni Építők 18:10 (7:7), SÜMSE—D. Kinizsi 10:8 (6:6). Szűcs győzött de... Mindenféle Rekord-napfogyatkozás Június 30-án hét perc 4 másodpercre sötétül el a Nap. 1433 éve nem volt ilyen hosz- szán tartó napfogyatkozás. Legközelebb 2150. június 24- én tart a napfogyatkozás en­nél hosszabb ideig. A bécsi egyetem csillag­vizsgáló kutatócsoportja fel­keresi a Szaharában azt a pontot, ahonnan majdnem teljes egészében végigkísér­hető a napfogyatkozás és itt különböző műszereket állít fel A mérési munkákat egyébként egy sor tényező nehezíti: például a csillag­vizsgáló hagyományos mű­szereit speciális fóliákkal kell védeni a szokatlanul erős hőhatástól. Természete­sen öiztosítani kell a rend­kívül kényes műszerek ho­mok ellem védelmét is. „Abroncslakás’ a langusztáknak A kubai partok mentén el­használt autóabroncsok ez­reit rakják le a languszták számára — „fészeknek” a tojásrakás idejére. (Ekkor ti­los a languszták halászata.) Az értékes rákféle szaporo­dása érdekében eddig is ké­Mostanában sok a vita a fia­talok öltözködéséről, magatartá­sáról. — Nem volt ez másképp apáink, nagyapáink és még tá­volabbi eleink idején sem. A XVII—XVIII. században például az egyetemeken valláserkölcsi nevelés folyt. A fegyelem meg­szilárdítására 1792-ben bevezet­ték a magaviseleti osztályzatot. Az oktatók minden félévben kü­lön kari ülésen tárgyalták meg a hallgatók magaviseleli érdem­jegyeit. A rossz magaviseleti je­gyek oka rendszerint az isten­tiszteletek elhanyagolása, a taní­tás zavarása — lábdobogással, fecsegéssel — kocsmázás, éjsza­kai kóborlás, színház és tánc­mulatságok látogatása voltak. A helytartótanács 1794-ben a rö­szített az ember tojasrako helyeket1 pálmából, mangro­véból. bambuszból, de ez kö­rülményes volt, s időről idő­re „utaztam” kellett. Most az abroncsokba három-négy „ajtót” vágnak — s kész a „masszív” lakás. vid haj viselését el nem fogad­ható újításnak tekintette. A leggyakrabban előforduló panaszok azonban a színházak, a nyilvános táncmulatságok lá­togatása és ezzel kapcsolatos kihágások miatt adódtak. Az orvoskar 1802-ben kérelmezte, hogy tanulóinak a színház és a táncmulatságok látogatása enge­délyeztessék, hiszen azok már ,,érettebb korúak”, részben nő­sek, részben „oly tartományból valók, hol az még van engedve”, — ám a kérelem erelménytelen- nek bizonyult. Még 1826-ban is figyelmeztette az egyetemi ta­nács a karokat, hogy annak a hallgatónak, akit színházlátoga­táson kapnák, magaviseletí je­gyét kettesre szállítsák le. Az oroszlán programja Az amerikai George B. Schaller, aki több mint két évet töltött a tanzániai Se­rengeti Nemzeti Parkban, ahol az oroszlánok szokásait tanulmányozta, beszámolójá­ban kifejtette: az állatok ki­rálya naponta körülbelül 3,5 órán át civakodik és fél órát fordít táplálkozásra. Ideje többi részét alvással tölti. Kirakatban (Kerényi László felv.) Sirálytelep a jégkorszakból A kazahsztáni Alakol-tó szige­tein új állami vadvédelmi re­zervátum létesüli. A közelmúlt­ban itt még a jégkorszak óta fennmaradt, a világon egyedül­álló sirálytelepet fedeztek fel. Rezervátumot szerveznek az Usztyurt fennsíkon is, ahol nap­jaink birkájának őse: a vad juh. az ázsiai muflon \él. Még további három rezervátumot alakítanak ki az argali juhok és a mara­tok — belső-ázsiai szarvasok —■ védelmére a Taldi-Kurgani te­rületen. Jelenleg Kazahsztánban már több mint 5íl rezervátumot tartanak számon. Ezek területén már hosszú évek óta teljesen, vagy részlegesen tiltott a vadá­szat. A tilalomnak máris meg­mutatkozott az eredménye: az igen ritka állatfajok gyorsan sza­pnrnrinalr, 200 éves diák-regulák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents