Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-02 / 78. szám

Csak a második félidői OVIK—Tatabánya 2:0 (0:0) Volt valami közös a diósgyőri stadion tegnap délutáni két mérkőzésen. Mindkettő rosszul kezdődött, de jól végződött. A tartalékcsapat 0:1-ről fordította Görgei két góljával 2:l-es győzelemre az előmérközést, az első csapat pedig csak a második félidőben játszott úgy. hogy nyerni tudjon. A tar­talékok Offenthaller (Kiss) — Fehér (Borisz). Tamás. Szabó Z.. Mikovics (Nagy), Oláh, Köteles, Molnár. Koleszárik. Gör­gei. Fekete L. összeállításban szerepeltek, s ezzel megerősí­tették helyüket a tartalékbajnokság élmezőnyében. Április elseje volt, s utólag azt is mondhatnánk, hogy a DVTK alaposan megtréfálta szurkolóit. Kevesen gondol­ták. hogy az első félidei tata­bányai fölény után ilyen nagy változást tudnak pro­dukálni a második félidőre! Az első félidőben jórészt a vendégek birtokolták a lab­dát. s két alkalommal gólt is szerezhettek volna. A 34. percben Szabó rosszul futott ki, s a tatabányai névrokona be tudott adni, de szerencsé­re Takács a hozzápattanó labdával nem tudott mit kez­deni az üres kapu előtt. A másik alkalom a 39. percben adódott a tatabányaiak szá­mára, amikor Göröcs kitűnő átadásával Kőműves kiug­rott, de szerencsére az eléje futó Szabó megzavarta, s ígv a kapu mellé lőtt. Az első félidő végén csak Cserme- falvy játékvezető kapott tap­sot. aki végig jól irányította a találkozót. A teljesen más képet mu­tató második félidőről igen sokat lehetne írni, de terje­delmi okok miatt ezúttal csak a leglényegesebb esemé­nyek rögzítésére szorítkozunk. A 3. percben a jobb olda­lon elfutó Horváthot Takács a 16-ossal egymagasságban felvágta. A szabadrúgást Gál ívelte középre, s a jó ütem­ben felugró Horváth a jobb alsó sarokba csúsztatta a labdát. Csepecz dermedten nézte az Altafini-szerű fe­jest. A 7. percben Csepecz rövid kirúgását Horváth 20 méter­ről az üres kapu mellé fejel­te! Nem sokkal ezután a diós­győri középcsatár megsérült. Idegenben „könnyebb’ Pénzügyőr—MV SC (0:0) — Jósnak is beválna Tibor bácsi — céloztam a pénteki sajtótájékoztatón — „esküd­ni mernék a pontszerzésre’’ — elhangzott kijelentésére. — No, persze — kacsintott hamiskásan az edző — „köny- nyü” akkor jósolni, ha — idegenben játszunk. Olyan­kor nagyon „odafigyelünk” a védőmunkára, és elég gyak­ran jövünk úgy haza, hogy nem marad üresen a tarso­lyunk. S, hogy ez mennyire igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az eddig szerzett 19 pontból nyolcat idegenben „gyűjtögettek'’! A további beszélgetésből aztán az is kiderült, hogy nem csak a döntetlent érde­melték ki, hanem kis szeren­csével akár győzhettek is vol­na! Az igazán nagy gólhely­zetek aránya ugyanis 3:2 volt a miskolci fiúk javára; csak hát Lukács, Kása és Krisz­tián lába ezúttal „nem sült el” — meg Dómján, a fővá­rosi kapus is nagyszerűen vé­dett. — Az elején ugyan egy ki­csit megijedtünk — összegez­te a mester a tapasztaltakat —, mert Buczkó már a S. perc­ben combizom-húzódást szen­vedett, aztán Locker is meg­sérült, de Molnár Pistával, Kásával és Istvánnal az élen a többiek jól „hozták magu­kat”, s ez a pontszerzés most már — nagyon remélem — az önbizalmat is visszaadta. Hat-hat mérkőzésünk van még idehaza, illetve idegen­ben, s ezeken feltétlenül szerzünk annyi pontot, amennyi a biztos bentmara- dáshoz szükséges. S végül a pontszerző gár­da: Rapcsák — Molnár L., Kosa, Molnár I., István — Krompaszki, Locker — Bucz­kó (Kunfalvi), Szabó, Krisz­tián (Karcagi), Lukács. M. Gr. Végig így játszott, hiszen a cserére már nem volt lehető­ség, mert Kovácsot még az első félidőben húzódás miatt Hajdú váltotta fel. a szünet­ben pedig Tatár került Föl­dest helyére. A Tatabánya egyetlen hely­zete a 15. percben adódott, amikor Kőműves ugrott ki, de lövése a jól kifutó Szabó­ba akadt. És ezután követke­zett Tatár nagy pillanata, hi­szen megszerezhette élete első NR I-es sóliát. A 19. percben ugvanazon a helyen vágták fel Horváthot. mint az első erőin ál. A sza- badrúeásf ezúttal Udvarev lőt*e be. A tatabányai védők nem tudtak felszabadítani, Tatár a hozzápattanó labdát biztosan lőtte a hálóba. A hátralevő percekben még Ruttkay és Udvarev ragyogó szöktetésével Horváth került gólhelyzetbe, de Csepecz mindkétszer nagyot védett. Ugyanígy tette ártalmatlanná három perccel a befejezés előtt Kolláth, majd utána Horváth távoli lövését. A korábbi mérkőzésekre emlékeztető első félidő után a másodikban végig fölény­ben játszó Diósgyőr megér­demelten győzött. A 4000 néző előtt leiátszo-tt találko­zón a következők szerepel­tek: DVTK: Szabó — Kovács ÍHa'dú a 37. oercbenh Hajas, Kolláth — Gál. Váradi — Udvarev, Fnrtkai. Ilorválh, Földesi (Tatár), Vass. Tata­bánya: Csepecz — Horváth, Kovács, Kovácsheiryi — Dá- kai, Knanik — Szabó, Ta­kács (Radies, 6’. perc) Kő­műves, Göröcs. Nagy. HORVATH KALMAN Győzelemmel mutatkoztak be Vologda! Dinamó—MVSC 2:1 (2:1) — Siessen, mert rögtön kezdődik a mérkőzés — humori­zált kesernyésen a Kubik bejáratánál az egyik jegyszedő — csak előbb a játékosok „lekezelnek” a nézőkkel. S hogy mennyire igaza volt, magam is n^eglepödlem, hi­szen alig százan „szorongtak” a lelátókon, amikor Köves­falvi irányításával kifutott az üde gyepszőnyegre a Rakov — Szimjonov, Koznyecov, Ivanov, Szokovnyim. MMavkin, Bjelobrov (Gubarjev), J. Zsukov (Kazakov), Sz. Zsukov, Vsivcov, Szkobjolkin összeállításban felálló vologdai, s a Rapcsák (Serfőző) — Molnár L„ Kosa. Gergely, Istcán (Demkó), Krompaszki. Molnár I. (Sárközi), Kunfalvi. Szabó, Krisztián. Lukács (Karcagi) felállításban játszó miskolci csapat. Később ugyan megduplázódott az érdeklődők száma, de a vasutas szurkolótábor nem ennyi emberből áll! S nem. csak a találkozó nemzetközi jellege érdemelt volna nagyobb érdeklődést, hanem a miskolci fiúk előző napi szép fegy­verténye is több elismerésre számíthatott. AZ NB I. 20. FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI Rába ETO—Komló 2:1 (1:1), Bp. Vasas—Ferencváros 2:1 (1:0), VM Egyetértés—Szegedi EOL 2:0 (0:0), MTK—Csepel 2:2 (2:1), U. Dózsa —Bp. Honvéd 1:0 (0:0). Videoton —ZTE 1:0 (0:0), SBTC—Pécsi MSC 1:1 (1:0), DVTK—Tatabánya 2:0 (0:0). A bajnokság állása: 1. Ü. Dózsa 20 16 2. Vasas 20 12 3. Ferencváros 20 11 4. Bp. Honvéd 20 8 5. Rába ETO 20 11 1 3 55-12 33 4 4 36-21 28 5 4 42-25 27 7 5 40-24 23 1 8 34-25 23 6. VIDEOTON 20 10 3 7 28-23 23 7. Csepel 8. Z.-egerszeg 9. SZEOL 10. Salgótarján 11. Tatabánya 12. MTK 13. Egyetértés 14. Komló 15. Pécs 16. Diósgyőr 6 10 4 30-21 22 749 23-27 1$ 587 21-31 18 659 24-31 17 659 17-24 17 457 21-29 17 578 18-32 17 299 15-35 13 2 8 10 14-33 12 3 6 11 13-38 12 A mérkőzés úgy indult, ahogyan vártuk. A vologdai fiúk harcos, kemény, gyors játékkal kezdtek a szombati nagy küzdelemtől kissé fá­radt miskolci gárdával szem­ben, s rövid idő alatt kétgó­los előnyt szereztek. A 10. percben három hú­zásból álló, korszerű támadás végén a szélről behúzódott Szkobjolkin lőtt a hálóba, majd két perc múlva Jurij Zsukov két védőt és a kifutó Rapcsákot is kicselezve gu­rított a kapu közepébe, 2:0. Aztán fokozatosan kiegyen­lítődött a játék, s a hazaiak is egyre többet veszélyeztet­tek. Szabó nagy erejű bom­bája a felső kapufáról vágó­dott le a 22. percben, majd 10 perc múlva jött a szépí­tés. Gergely—Lukács—Krisztián volt a labda útja, s az utób­bi 15 m-ről óriási gólt lőtt a bal alsó sarokba, 2:1. A szünet előtt egy perccel Lukács lövése a bal felső jéc- ről pattant ki a mezőnybe. Fordulás után alaposan fel­frissítették a cserék a hazai csapatot. Állandóan támad­tak, jobban fogtak embert; ők irányították a játékot. Jó lövéseik is bőven adódtak, de Rakov kitűnő kapusnak, a sepregetövel megerősített hát­véd-négyes és három közép­pályás pedig „betonfalnak” bizonyult. A 65. percben Krompaszki 25 m-ről a bal felső kapufát találta el, a le­pattanó labdát pedig Szabó a kapu torkából föléemelte! A hátralevő 'időben „majd fel­billent a pálya”, de a szov­jet együttesnek sikerült tar­tania az eredményt. A Dinamó csapatában Sz. Zsukov, Kuznyecov, Ivanov és Szkobjolkin igazolta jó hí­rét, Rakov pedig a bravúrok sorozatát mutatta be. Az MVSC-ből Gergely, Krom­paszki és Krisztián tetszett. (monostori) >k A küzdőtér zsúfolt, a lelátók már kevésbé. Az országos vidéki asztalitenisz-bajnokságon két napon keresztül 10 asztalon folytak a küzdelmek, melyek végül is nagyszerű miskolci sikereket hoztak. (Szabó István felvétele) iSéay aranyérmet nyertek a MÉM TE asztaliteniszezői ötven egyesület közel 800 versenyzője állt rajthoz szombaton és vasárnap a városi sportcsarnokban meg­rendezett. országos vidéki if­júsági serdülő és újonc asz­talitenisz bainokságon. A hatalmas mezőny 11 verseny- számban küzdött a bajnoki címekért és az országos baj­nokságon történő részvételi jogáért. Az első nap utón nyolc versenyszám döntőjének rész­vevői váltak ismertté. A to­vábbi három szám selejtezőit a vasárnapi döntők előtt ját­szották el. A MÉMTE asz­taliteniszezői a várakozáson felül szerepreitek: 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet sze­reztek, az igen erős mezőny­ben. A legszebb siker Kris- ton nevéhez fűződik. Három bajnoki címet mondhat ma­gáénak a serdülő és újonc egyéniben és a serdülő fiú párosban, klubtársával, Vin- czével végzett az első helyen. A negyedik aranyérmet a Fejes—Brilla kettős szerezte az ifjúsági vegyespárosban, miután az elődöntőben a nagy esélyes V ajthó—Csík (Sz.-fehérvár. Szombathely) pár ellen sikerült győzniük. A három ezüstérem Répássi (újonc leány egyéni). Vincze (serdülő fiú egyéni) és Brilla (ifjúsági leány egvéni) nevé­hez fűződik. Bronzérmet nyert Gulyás (serdülő fiú egyéni). Losonczi—Ditrói (if­júsági vegyespáros). Fejes— Losonczi (ifjúsági fiúpáros) és Brilla—Ditrói 1. (ifjúsági leánypáros). Hatalmas meglepetés szü­letett a serdülő leány egyé­niben, ahol az ÓKSE ver­senyzője, Széles I. biztosan szerezte meg a bajnoki cí­met. Az újonc leány egyéni­ben Széles II. (ÓKSE) a har­madik helyen végzett. Az 1973. évi országos vidéki if­júsági, serdülő és újonc asztali­tenisz-bajnokság győztesei: Újonc fiú: Kriston (MÉMTE). Újonc le­ány: Bízó II. (Kecskemét). Ser­dülő fiú: Kriston (MÉMTE). Ser­dülő leány: Széles I. (ÓKSE). If­júsági vegyespáros: Fejes—Brilla (MEMTE). Serdülő fiú páros: Kriston—Vincze (MÉMTE). Ser­dülő leány páros: Becsei—Kovács (Vác), ifjúsági leány: Csík (Szom­bathely). ifjúsági fiú: Dráviczki (Hatvan). Ifjúsági fiú páros: Dráviczki—Kiss (Hatvan, Kecské­méi). ifjúsági leány páros: Csík —Nagyőszi (Szombathely, Bakony Vegyész). D Z. A dobások pontossága döntött TFSE—OVII 68:52 (29:25) A papírforma szerint a baj­nokság élcsoportjához tartozó TFSE vitathatatlanul esélye­se volt a Kilián Gimnázium­ban lejátszott NB I-es női kosárlabda-találkozónak. A főiskolások a mérkőzés ele­jén nyolcpontos előnyt sze­reztek, ám ez a félidő végére a jól küzdő diósgyőri lányok jóvoltából négyre csökkent. Már-már úgy tűnt, hogy a Diósgyőr megszerezheti a meglepetést, hiszen 38:,39-nél majdnem beérték az azt megelőzően már kilenc pont­tal is vezető főiskolásokat. Ekkor azonban a TF-esek percei következtek, akik so­rozatban 12 pontot szerezve, olyan előnyht>z jutottak, amit a hazaiak már nem tudtak behozni. A vesztés két lé­nyeges momentuma az volt. hogy egyrészt a magassági fölényben levő hazaiak csak ritkán tudták megszerezni a lepattanó labdákat, másrészt nem tudtak védekezni a pon­tos távoli dobások ellen. Megszámoltuk: a TFSE csak a második félidőben 18 pon­tot szerzett távoli dobásból! Ez elég is volt a 16 pontos győzelemhez. Kamarás István elsősorban Vízkeletiné, Lu­kács és Holyevácz játékával volt különösen elégedett. A diósgyőriek pontjait Vízkele­tiné (20), Áronné (10), Lu­kács (9), Nagy (7), Meggyesi (4) és Csathó szerezték. A juniorok mérkőzését a DVTK 53:33 arányban nyerte meg a TF lányai ellen. Légipárbaj . . Lukács és Rakov párharcát a szovjet „be­tonvédelem” másik két tagja, Szimjonov és Kuznyecov fi­gyeli beavatkozásra készen. (Szab# Uivan fülűéit,lej Rusznyák ötödik Lausanne-ban Európa leg­jobb szabadfogású birkózói adlak találkozót egymásnak, hogy eldöntsék: ki a legjobb közöttük 1973-ban? Nemzeti válogatottunkban a diósgyőri Rusznyák József is szőnyegre lépett a 74 kg- osak súlycsoportjában, s bár ezúttal érmet nem sikerült szereznie — 1970-ben „ezüs­tös” volt —, becsülettel helyt állt; az igen erős mezőnyben pontot szerzett. Sorsolása kedvezőnek lát­szott, s a rajt is sikerült. A svájci Spycher ellen alig fél perc alatt egy páros comb­kiemelés után „négyes” láb­kulccsal tusgyőzelmet aratott. Ezután erőnyerő volt. Az NDK-beli Birke ellen is jól kezdett, ám a harmadik perc végén egy gáncsos csípődo­bás után mégis kétvállra ke­rült. Ezután az Európa-baj- nok NSZK-beli Seger ellen lépett szőnyegre, akitől szin. lén vereséget szenvedett, s így végül is az ötödik helyet szerezte meg. Az EB-n a magyarok kő­éül Kiinga (57 kg) és Csatári (100 kg) ezüst-, Gál (52 kg) bronzérmet nyert. Magyar- ország a nemhivatalos pont­versenyben a Szovjetunió (49 p), Bulgária (35 p), Török­ország (21 p) és az NDK (19 p) mögött 18 ponttal az ötö­dik helyen végzett. Totóeredménvek 1. Bp. Honvéd—U. Dózsa 0:1 2 2. MTK—Csepel 2:2 x 3. Pécs—Salgótarján 1:1 x 4. Diósgyőr—Tatabánya 2:0 1 5. Egyetértés—Szeged 2:0 1 6. Dorog—Eger 2:1 1 7. Ganz-iVI.—Dunaújváros 0:0 x 8. Volán—Bp. Spartacus 3»:1 1 9. Szekszárd—Haladás 1:1 x 10. Oroszlány—SZMTE 1:0 1 11. Kecskemét—MÁV DAC 1:0 1 12. Békéscsaba—Várpalota 1:2 i 13. Z. Dózsa—Győri D'>zsa ','.T S PÓTMÉRKÖZÉSEG : 14. Kaposvári T.—Fűzfő 2:9 I 15. Bakony—Kaposvári R. 0:í st 16. Olajbányász—Szfv. MÁV 2:1 1

Next

/
Thumbnails
Contents