Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)
1973-04-29 / 100. szám
„Ölükben tartják az emberiséget ’ Mennyire becsüljük a nőket? Az OKÜ A „Szocialista munka vállalata1” lett Ósdi kohászok sikerei Az Ózdi Kohászati Üzemek Nem könnyű közhelyek nélkül írni arról a manapság méltán időszerű kérdésről, hogy mit tehetünk a dolgozó nők nagyobb megbecsüléséért. Nem könnyű, mert a gyakori hivatkozás frázissá szelídítheti a mégoly magvas mondanivalót is, ha csak mondjuk, ha csak beszélünk róla Minden gyakorló férj, apa tudja — még ha nem enged is a huszonegyből, s nagyapáin^ partriarchális szokásait igyekszik átmenteni, miközben az emancipációról szaval —, hogy nőpárti törvényeink szelleme az ételt ro- tyogtató konyhákban és a pelenkaszagú fürdőszobákban kel igazán birokra a régi felfogással. Kettős hivatás? Sokat beszélnek mostanában az asszonyok kettős hivatásáról. Arról tudniillik, hogy otthon és a munkahelyen is helyt kell állniuk. Ez az alapvetően jó szándékú állítás olyasmit is tartalmaz, ami erősítés helyett inkább gyengíti a nők alapvető hivatásának, nevezetesen az anyaságnak a fontosságát. Mintha a közfelfogás is így ítélne. A hivatalos megfogalmazás szerint „nem dolgozó” az az asszony, akinek nincs kenyérkereső foglalkozása, s „csak” a háztartást vezeti, ’,csak” a gyerekeket neveli. Továbbá: nagyobb anyagi és erkölcsi hátrány éri azt az asszonyt, aki ugyan példás családanya és feleség, de a hivatalban vagy az üzemben csak közepes munkaerő, mint azt, aki ilyen vagy olyan oknál fogva en- , nek éppen a fordítottja. INőpárti vagyok Egy igazgató mesélte, hogy üzemében, a kormányhatározatot megelőzve, bevezették a szabad szombatot. Egyik szombaton az egyik fele, másik szombaton a másik fele maradt otthon az asszonycsapatnak. Ment is ez egy darabig, a nők, s nyilván férjeik örömére. De mit gondolnak, hogy kik kezdték kimerültebben a hétfői műszakot? Bizony azok, akik az előző héten szabad szombatosok voltak. Hogy miért? Nem nehéz kitalálni. Hadd ajánljam az érdekeltek figyelmébe Déry Tibor | gondolatait. „... nőpárti va- 3 gyök, s a nőket minden rossz tulajdonságukkal egyetemben többre tartom a férfiaknál — magamat is beleértve —, minden kiváló tulajdonságukkal együtt. Remélve, hogy idővel, amikor a társadalmi egyenjogúságunk végképp megvalósul, s ennek tudata a vérükbe is átmegy, leszoknak elviselhetetlen bőbeszé- á "ségükről, amely megakadályozza, hogy mi férfiak r rugalmasan ábrándozhassunk róluk. Róluk, akik — meggyőződésem — a technikai civilizáció minden fejlődése mellett s ellenére, még mindig az ölükben tartják az emberiséget. S ott is kell tartaniuk, ha a gyeVirágzik az alma fa Hazánk legnagyobb téli- alma-termelő vidékén, Sza- bolcs-Szatmár megyében, megkezdődött az almafák virágzása. Két-három nap múlva teljes virágoompát ölt a megye 26 ezer hektárnyi almáskertje. rek: az emberiség egyáltalán fenn akar maradni.” Alacsonyabb képzettség A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Borsod megyei Bizottsága megvitatta a köz- igazgatásban dolgozó nők helyzetét. A téma vizsgálatát reprezentatív szociológiai felmérés etőzte meg. amelyből kiderült (iobban mondva tovább erősödött az a mér ismert tétel), hogv a nők általában alacsonyabb képzettségűek. a'ácsonvabb beosztást töltenek be. s következéskén. pen kevesebbet is keresnek, mint férfi kollegáik. Többet is betegeskednek. No természetesen nem ők, de ha beteg a gyerek, az asszony az, aki otthon marad. Száz megkérdezett közül nvolcvan teljesen. 18 részben elégedett a munkahelyével. Mindössze kettő elégedetlen, ám — és éonen ez kérdőte- lezi még az előbbi ámítás igazságát — száz közül tizen munkabelvet, harmincán pedig szakmát akarnak változtatni. A magasabb beosztásért? A több pénzért9 AMgha. Erre utak hogv a nők lényegesen al ácson vabb összeget jelöltek meg. mint a férfiak, amikor azt kérdezték tőlük, hogv mennyi fizetésemelést tartanának ionosnak. És nemcsak azért feleltek így, mert alaesonvahb beosztáshoz kisebb óhaj dukál, hanem azért, mert — minden látszat ellenére — a nők nemcsak a pénzt kérik számon. amikor megbecsülést kémek. BRACKÓ ISTVÁN 1972. évi eredményes munkája alapján elnyerte a ..Kiváló vállalat” kitüntetést, valamint „A szocialista munka vállalata” címet. A kettős kitüntetés alkalmából tegnan a Liszt Ferenc Művelődési Központban ünnepséget, rendeztek, amelyen részt vettek a politikai és társadalmi szervek vezefőí ír Csénányi Sándor, az ÓKÜ vezérieazgatóján=k ünneoi beszéde után ár. Horváth Jár o.s. a Magvar Vas- és Acélipari Fgvp'iiié« vezér]röe7ö-a <o_ tét eredményeikért az ózdi kohászoknak. Az ünnepségen került sor a gyárrészlegek, valamint a szocialista brigádok kitüntetéseinek átadására is. Élüzem lett a nagy- olvasztó. az acélmű, a durvahengermű, a közlekedési és a karbantartó gyárrészleg. Tíz brigád nyerte el „A vállalat kiváló brigádja” kitüntetést. A tavasz köszöntése A tavasz köszöntése címmel holnap délelőtt tíz órakor gyermekműsort adnak a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A bábjátékkal, vetélkedőkkel, filmvetítéssel tarkított gazdag programot eredetileg máius 1-re tervezték; az időpontot utólag módosították. + „A tavalyi színpad nagyobb volt, de ilyen formásat még sohasem építettünk..." Építették az ünnepet A belváros sem lehet forgalmasabb, mint „a Csanyik” volt szombaton. A Diósgyőri Gépgyár dekoratőrei a díszkapunál igazítottak el: menjünk és ahol embert látunk, ott biztosan „ünnepet építenek”. Nos, igen: kalapáccsal, fűrésszel. malteroskanállal, nem kevés izgalommal és sok vidámsággal készült a Csanyik. Készült, hogy olyan legyen, amilyennek elsején fogjuk látni. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat hat pavillont rendez be. Martinkó Gézát idézem: — Ügy szeretnénk, hogv kedden itt minden legyen, ami a városban kapható. Párkányi Ferenc a vendéglátó" pavilonjait ‘„kozmetikázza” : Második nemzeti park? Az észak-borsodi karszí Nemrégiben a TIT miskolci klubjában tartott előadást újdonsült nemzeti parkunk, a Hortobágy egyik természet- védelmi felügyelője. Viszonylag kevés eredményről, annál több gondról tudott számot adni, mégis irigykedve hallgattuk, mi borsodi lokál- patrióták, hiszen „ők már mégiscsak előbbre tartanak”. Az észak-borsodi karszt — ismertebb nevén Aggtelek és környéke — még vár arra, hogy az ország második nemzeti parkjává nyilváníttassák. A terv azonban szépen érlelődik, s előterjesztés formájában rövidesen az Észak-Magyarországi Intéző Bizottság elé kerül. Egységes láj Mi indokolja a vérmes reményeket? Az igaz, hogy egyelőre nincs pénzünk. — a nemzeti park létesítése nem kis anyagi áldozatot kíván —, de van egy páratlanul szép, egységes tájunk, mely Aggtelek révén máris ismert Európa-, sőt világszerte. Nem felesleges még egyszer hangsúlyozni a táj egységes voltát, hiszen a Hor- tobány nemzeti parkká nyilvánításakor is sok gondot okozott, hogy tulajdonképpen nem egy összefüggő nagy pusztáról van szó; mezőgazdasági nagyüzemeket, kultúrtermeteket kerülgetve lehetett csak megvonni a védendő terület határát. S ha vannak is hazánknak szép tájai bőséggel, olyan összefüggő nagy területet keveset találni ma már, melyen viszonylag romlatlanul megmaradtak az ősi geodéziai alakzatok, gazdag a növényzete és az állatvilága, továbbá fel tudja csillantani a néni éoítészet értékeit, s nem szűkölködik műemlékekben sem. Gazdag növény- és állatvilág Példák sokaságával lehetne bizonyítani az észak-borsodi karszt azon erényeit, melyek alapján kivívhatja a nemzeti park rangot. E rövid cikk keretében azonban csak néhányat említhetünk. A mészkősziklák, karsztmezők alatt óriási barlangrendszert vájt a víz. Az aggteleki cseppkőbarlang szépsége — túlzás nélkül mondhatjuk — Európában páratlan. S ott van közelében a jósvafői Béke-barlang, melynek asztmagyógyító klímájáról egyre többet cikkeznek külföldön is. A hegyoldalakat őshonos fenyő, (boróka-, lúc-, erdei- és feketefenyő) bükk-, gyertyán- és tölgyerdők fedik. Nem kevesebb, mint 32-féle halat dajkálnak a patakok, tavak, s e tájon a pisztráng sem túl ritka zsákmány. Sőt, akad itt olyan patakocska is, melyben rákok élnek. A nagyvadak közül őz, szarvas, vaddisznó tanyázik a karszt erdeiben, s ha szerencsés a vadász, még vadmacskát is elejthet. Ugyancsak gazdag a madárvilága is a tájnak, a barlangok mélyén pedig különleges élővilág alakult ki. Közép-európai lánc Különösen a Bódva-völgye őrzi a népi építészet sok emlékét. Itt találhatók a híres ormosfalú lakóházak. A statisztika szerint 14 országos, vagy európai jelentőségű műemlék, 36 műemlék jellegű és 12 faiuképi jelentőségű objektum található e tájon. Az aggteleki barlangnak és közvetlen környékének a fejlesztésére jelentős összegeket fordítanak a jelenlegi tervidőszakban is. Csónakázótavat, barlangvasutat építenek, s ezen a nyáron vendégeket fogadnak a Cseppkőszálló közelében levő kemping csinos, alpesi mintára épült faházikói. Ismét megnyílik a határátkelő, mely lehetővé teszi, hogy a természetbarát — akár Szlovákia, akár Magyar- ország felől érkezik — együtt láthassa az egész karsztvidék minden csodáját határon innen és túl. Határon innen és túl .. Ha a lengyel és a cseh Tátra, illetve a Szlovákiában levő karsztvidék után Aggtelek környéke is nemzeti parkká alakulna (később a Bükk-fennsík, illetve a Zemplén is). a Hortobággval együtt egv olyan nemzeti- park-öv alakulna ki Közép- Európában melyre büszkék lehetnének az itt élő néoek. Képzeljenek el egy turistautat végig a nemzeti parkokon! Ugye gyönyörű? És ez nem utópia! BÉKÉS DEZSŐ — Ha jól számolom, akkor most tizenhetedszer építek itt május elsejére. — Melyik volt a legszebb? — Mindig az utolsó a legkedvesebb. Igazán készen csak akkor látom majd, ha megtelik a völgy emberekkel, hiszen ahhoz készül a dekoráció. — Kijönnek elsején a családdal? — Szokás szerint. Már majdnem készen volt a színpad. A frissen fűrészelt fa kellemes illata lengte körül. Az építők a Diósgyőri Gépgyár csomagoló asztalosüzemének dolgozói. — írja csak meg. hogy a Pápai és a Kiss brigád épít. — Hányadszor? — Vagy tizedszer. Ez olyan munka, amiben nem lehet hiba. A tavalyi nagyobb volt, de ilyen szép, formás színpadot még sose csináltunk. — De éreztük is, hogy figyelnek ránk. Az üzemből gyakran jöttek ki szemrevételezni a • munkát. Jólesik ám. Tóth István mondja: — Igazából itt kint nehezebb a munkánk. Hajtunk, de olyan ez, mintha a jókedvnek építenénk házat. Tyukodi György Taktake- nézről jár be naponta: — Elsején azért bejövök. A gyerekekkel együtt. Értsék meg jobban ők is ezt az ünnepet. Lássák együtt a sok munkást.. . Visít a fűrész, a szeg engedelmesen siklik a fába. Kiss Imre sürgeti az embereket. Délre mindennek készen kell lenni. Ö Berzék- ről jön be kedden. Akkor már ünneplősen. A hatvanhétéves Szalai József nézi az építőket: — Valaha csak a tehenek legeltek itt. Most meg valóságos kicsi város lesz. — A ' hatvanhét év tengernyi emlék. Melyik május elseje volt a legszebb? T— Mind szép, de egyet szívesen mesélek. 1926-ban Csepelen voltam munkás. Lovas rendőrök szorítottak minket a Dunának a szabadkikötőnél. Akkor az is bűn volt, ha valaki csepeli. Most az a büszke, aki itt építhet. ügyes kis úthenger forgott, locsolóautók mosták az utakat, nyüzsgött a völgy Sok munkával készülődött az ünnep. Sok munkával és nagyon jókedvűen. B. G.-|c „Tizenheiedsze, dekorálok itt (Vadas Zsuzsa felvételei)
