Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-25 / 96. szám

Több ember nincs Vándorolnak, de nem vándormadarak A DH városfejlesztési fóruma I Az épülő forgalmi telepről Miért „komplex"? Jobb munkakörülmények Több olvasónk kéri felvilágosítást a* elmúlt hetekben az MKV komplex telepének építkezéséről. Mai fórumunkban ennek a kívánságnak teszünk eleget. Évek óta nem hallani mast, mint a munkaerő-vándorlás Karhoztatását. A közvéleke­dés nem tesz különbséget a fölös és a szükséges, a társa­dalmilag előnyös, illetve hát­rányos munkaerő-forgalom között. Innét a félreértések. Hiba ugyanis egy kalap ala venni a bérnövekedést haj­szoló, semmiféle munkával ki nem békülő vándormada­rakat, s azokat, akik a társa­dalmi. gazdasági fejlődés kö­vetkeztében egyik ágazatból a másikba kerülnek át. Az ipar étvágya Hosszú időszak telt el úgy, hogy’ szinte minden munkára jelentkezőt az ipar fogadott be. A munkaerőétvágy most már mérséklődött, józan be­látásból meg kényszerűségből is. És törvényszerűen. A gaz­dasági fejlődés meghatározott szakaszában — nemzetközi tapasztalatok igazolják — le­lassul, majd megáll az ipari foglalkoztatottak számának növekedése. Más — például a szolgáltató — ágazatok ke­rülnek előtérbe. Hazánkban is erre tartunk. 1960 és 1971 között 26 százalékkal bővült az iparban kenyeret keresők tábora. Ugyanakkor e mutató az építőiparban 45. a keres­kedelemben 51 százalék volt. Átrapít térkép Természetesén az iparban dolgoznak a legtöbben. Ám míg ott — mint föntebb em­lítettük — csupán 5000 főt tesz ki az 196P—1972 közötti létszámemelkedés, az építő­iparban 80, a kereskedelem­ben 70, a szállításban-hírköz- lésben 42, az államigazgatás­ban, egészségügyi, kulturális es egyéb intézményeknél 40, az állami mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdákodásban 37 ezer fő. Ugyanezen idő alatt a termelőszövetkezetek­ben a tagok csoportja 93 ezerrel apadt, az alkalma­zottaké 20 ezerrel nőtt. Át­rajzolódik tehát a foglalkoz­tatási szerkezet térképe, per­sze, nem gyorsan, nem köny- nyen, de szükségszerűen. Napjainkban már csupán két forrásból táplálkozhat a munkaerő-utánpótlás: a pá­lyakezdő fiatalokból s a még háztartási feladatokat ellátó nőkből. A korábbi legfőbb munkaerő-forrásnak számitó mezőgazdaság ugyanis jelen­leg nem azért kényszerül szembenézni a létszámcsök­kenés problémaival, mert el­vándorolnak az emberek, ha­nem azért, mert a kiöregedő­ket csak részben pótolják az újak. E folyamat tartós, szá­mítások szerint 1980-raa me­zőgazdasági foglalkozásúak aránya a 20 százalékot sem fogja elérni. Azt, hogy a még szabad női munkaerő szerepe mekkora, néhány adat jól érzékelteti. 1960-ban az ipari dolgozók 35, 1971-ben már 44 százaléka volt nő, a kereskedelemben arányuk 50-ről 62 százalékra emelkedett. Ésszerű irány A népgazdasági munkaerő- források — demográfiai okok­ból — sem a közelebbi, sem a távolabbi jövőben nem bő­vülnek lényegesen. A már megkezdődött hasznos áram­lás biztosíthatja tehát az egyes igazatok társadalmilag indo­kolt munkaerő-szükségleté­nek fedezetét. Ennek vannak törvényszerű jellemzői, s per­sze, gondjai is. A társadalmilag hasznos foglalkoztatási mobilizáció, ahogyan az ágazatok közötti és azokon belüli munkaerő- mozgást szakszerűen jelölik, magaba sűríti a kívánatos mozgásirányokat, a minőségi összetétel változását éppúgy, mint a gondok fokozatos fel­számolását. Több más mellett az ún. gazdasági térszerkezet javítását — a munkaerőfor­rások gyakran nem ott van­nak. ahol a foglalkoztatási le­hetőségek —, annak a feszült­ségnek az enyhítését, hogy hiány van férfi-, s fölösleg női munkaerőkben. Ide sorol­hatjuk a munkaerő-vándorlás egészségtelen, társadalmilag indokolatlan részének mér­séklését, azaz annak elérését, hogy a mozgás ne csak mun­kahelycserét, hanem átren­deződést is eredményezzen. Miért fontosak e tények, teendők? Ahogy utaltunk már rá: a népgazdasági munka- erőforrások lényeges bővíté­sére sincs már ma és a jövő­ben sem lesz lehetőség. Tehát a gazdasági növekedés — s benne elsősorban az életszín­vonal emelésének — zavar­talansága csakis akkor érhető el. ha a sok helyen fellelhető túlfoglalkoztatottság megszű­nik. az élőmunkával takaré­kosan gazdálkodnak vala­mennyi területen, az egészsé­ges átáramlás eredményeként mindenütt növekszik a mun­kaerő foglalkoztatottságának hatékonysága. MÉSZÁROS OTTÓ jk Cseppkő-csodáló (Kerényi felv.) Készül a toronysiló Jó ütemben halad a Hejő- csabai Cement- és Mészmű rekonstrukciója. A TMK- műhelyt már átadták a régi gyár karbantartóinak. Befe­jezéshez közeledik a két, 86 méter magas kőporsiló csú­szózsaluzása is. Naponta egy métert haladnak felfelé az építők, és jelenleg 74 méter magasban dolgoznak. A Pamutfonó és a Szondi utca közötti területen 1970 elején megkezdett építkezés nemcsak azért figyelemre méltó, mert a közlekedési vállalat eddigi legnagyobb beruházása. A létesítmény az ország első olyan városi közlekedési telephelye lesz. amely a különböző tömeg- közlekedési eszközök — vil­lamosok és autóbuszok — tá­rolásához és karbantartásá­hoz egy közös telepen belül nyújt lehetőséget. Innen származik a telep „komplex” elnevezése is. A több mint 120 millió forint költséggel épülő léte­sítmény 24 ezer négyzetméter nagyságú betonozott par­kolóját már az idén januártól hasz­nálják az MKV autóbuszai­nak éjszakai tárolására. Korábban — mint ismeretes — a vállalat autóbuszai a városban szétszórtan elhe­lyezkedő végállomásokon és a garázs környéki mellékut­cákban parkíroztak éjszaka. Ezt a vagyonvédelmi szem­pontból tarthatatlan állapo­tot a betonozott parkolók üzembe helyezésével végleg felszámolták. A telephely Pamutfonó fe­löli oldalán rövidesen befeje­zéshez közeledik a több mint 12 csuklós kocsit befogadó autóbuszjavító műhely épí­tése. A műhelycsarnok köz­vetlen szomszédságában egy kétkutas házi üzemanyag- töltő állomás is épül. A buszjavító műhellyel párhu­zamos új villamosjavító csar­nokban egyszerre több csuklós vil­lamos szerelésére és javí­tására nyílik lehetőség, mint a vállalat elavult, de még működő Marx téri és Baross utcai remízeiben. Az új villamos-javitóműhely- hez a telepen belül csaknem 2 km-nyi tároló vágányhá­lózatot építenek. A telep üzembe helyezése után a régi műhelyeket felszámolják. A komplex telep átadása után minden bizonnyal meg­szűnnek az MKV autóbuszai­nak és villamosainak tiszta­ságát gyakran — joggal — kifogásoló panaszok is: a két műhelycsarnok közötti mosó és fényező épületben egy csehszlovák gyártmá­nyú modern, forgókefés be­rendezést is felszerelnek. A mosószerkezet a villamo­sok és autóbuszok tisztítá­sára egyaránt alkalmas lesz. Üzembe helyezése városgaz­dálkodási érdekeket is szol­gál: ivóvíz helyett ugyanis a telephely saját kútjából nyert ipari vízzel működik a mosó. A három, egymással pár­huzamos csarnokból lépcső­kön lehet feljutni a műhe­lyeket összekötő emeleti szo­ciális létesítménybe, ahol a korszerűen felszerelt mosdók és fekete-fehér öltözők egy­szerre 350 dolgozó számára biztosítanak tisztálkodási le­hetőséget. Az űj telep a vállalat je­lenlegi járműparkjánál negy­vennel több villamos és har­minccal több autóbusz befo­gadását és rendszeres kar- bantartasát biztosítja majd. Főbejárata az Üteg és a Szondi utca sarkán lesz. Ettől északra, a József Attila utca felöli oldalon épül fel az MKV négyemeletes központi iro­daháza. Ebben az épületben kap ott­hont a vállalat jelenleg négy külön telephelyen dolgozó irányító apparátusa. Az iro­daházhoz egy nagy méretű — vállalati rendezvények lebo­nyolítására is alkalmas — üzemi étterem csatlakozik. A főbejárat másik, déli ol­dalán levő épületszámyban kapnak helyet a forgalomirá­nyítók, s itt rendezik be a vállalat vendégszobáit is. Az említett létesítményeken kí­vül a telepen egy 120 méter hosszú központi raktár is épül, amelyben tanmhűhelyt is berendeznek. A telepre — a korábbi ter­vektől eltérően — a Baross— Bajcsy-Zsilinszky utcai for­galmi csomóponttól délre, a volt Szondi laktanya Tiszai pu.-hoz közelebb eső kapuján fordulnak be a villamosok és a „laktanyán” keresztül jutnak el az Üteg utcai fő­bejárathoz. Ugyanitt helye­zik el a villamosok kijáró vágányát is. A komplex tele­pet előreláthatólag ez év de­cemberében adják át rendel­tetésének. L. P. Lenqye! műszaki nap A MTESZ Borsod megyei Szervezete és az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület oorsodi cso­portja holnap a MTESZ mis­kolci, Szemere u. 4. szám alatti székházában lengyel műszaki napot rendez. Dél­előtt fél tízkor Stoll Lóránt, a Borsodi Szénbányák Válla­lat műszaki igazgatóhelyet­tese nyitja meg a rendez­vényt. Több neves lengyel szak­ember érkezik Miskolcra, akik ismertetik hazájuk tu­dományos és technikai ered­ményeit. A megnyitót követő első előadást dr. Jasicki, a krakkói Bányászati és Kohá­szati Főiskola professzora tartja „A tudomány és a tech­nika kapcsolata, fejlődésének távlatai a Lengyel Népköz- társaságban” címmel. Ugyan­csak a délelőtt folyamán tart előadást A. Janion oki. mér­nök, a Szénbányászati Gépek és Berendezések Gyárának főmérnöke, a ferde és mere­dek dőlésű hidraulikus biz­tosításról. Délután St. Bialik oki. mérnök, a SzGBGy automa­tika gyáregységvezetője a bányászati szállítás és töltő­állomások automatizálásáról, majd St. Bijak oki. mérnök, a fentebbi gyárvezető konst­ruktőre a nagy teljesítményű jövesztö- és rakodógépekfél számol b*. Tavaszi ajánlat! rp m női kabátok Kleooáíra szövetből 1020—1050 Ft Friqia szövetből 980 Ft Kapható a ruházati szaküzletekben!

Next

/
Thumbnails
Contents