Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)
1973-04-24 / 95. szám
I \ ándorzászlót kap a fodrász klsz Tavaly a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját kapta meg a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet. Elmúlt évi munkájuk elismeréseképpen most az OKISZ elnökségének vándorzászlaját nyerték el. Az átadási ünnepség szerda délután lesz a Katowice-ét teremben. Olajfinomító üzem Leninvárosban az olefinprogram keretében új üzem építését kezdte meg a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat. A létesítményen az idén a tervek szerint 78 millió forint értékű munkát végeznek. Ez az üzem lesz az olefinmű egyik legfontosabb része: az olajfinomító egység. + A nyéki öreg tó tavaszra mindig megfiatalodik. Üj házak nőnek a parton, új ruhába öltöznek a fák. Csak a víz szerelmesei, a horgászok hódolnak a régi lelkesedéssel szenvedélyüknek. Guberálók Szorgalmas olvasója vagyok a Deli Hírlap levelezési rovatának. Ha máshonnan nem, innen megtudhatom, mi az, ami a Győri kapui lakótelepen élők körében visszatetszést szül. Például a guberálók. Bőven van alkalmam rá. hogy megfigyeljem a szemétben turkálókat, mivel magam is c lakótelepen élek. Akad közöttük elvadult csavargó, részeges vénasszony, „üzletember’*, aki a mosléknak való hulladékot szedi össze és adja tovább italra költhető pénz reményében, s ami a legszomorúbb: sok a gyermek a kukákat vámoló társaságban. Lesütik a szemüket és odébbállnak, lia valaki kérdőre vonja őket. Szégyellik ezt a mesterséget, hiszen látniuk kell, hogy a telepen élő hasonló korú társaik jól öltözöttek, egészségesek, életvidámak. Együtt játszanak velük, mégis mintha egészen más világba tévedlek volna. Pedig ezek a gyerekek alig száz méterrel arrébb, a Szinva túlsó oldalán laknak, azokban a városrészekben, melyeket a hivatalos szóhasználat „elavult” negyednek vagy slumnak nevez. E negyedekben az alkoholizmus, a munkakerülés több emberre jellemző, mint mondjuk a belvárosban vagy az új lakótelepeken. A társadalmi környezet problémája, annak tanulmányozása, hogy ©gy egy új lakótelep a város övezeti rendszerében milyen helyre kerül, s hogy ennek milyen károsj következményei lehetnek, elkerüli a várostervezők figyelmét. A Győri kapui új házak lakóinak élet- színvonala lényegesen magasabb az átlagosnál, következésképpen a turkálóknak bőséges választékot kínálnak a kukák. A kidobott kenyérdarabkákkal és más hulladékkal el lehetne látni egy nagyüzemi sertéstenyészetet is. S ahhoz, hogy „terített asztalra” leljenek a guberálók, mindössze néhány száz métert kell megtenniük lakásuktól a Győri kapui épületekig. A guberálás nemcsak felháborodást kelt; súlyosan érinti a várost fenntartó szervek költségvetését is. Senkinek sem kell külön magyarázni, hogy a köztisztasági vállalat munkája addig nem hozhat tökéletes eredményt, amíg a guberálók nap mint nap fenekestül felforgatják több száz kuka tartalmát. - — A guberálást rendelet tiltja. Ideje érvényt szerezni ennek a rendeletnek! Am a szemétben turkálók sokasodása egyben intő példa lehet á várostervezőknek is: a lakótelepet nemcsak az ott élők, hanem a szomszédos negyedek lakói is formálják. Csinosítják, óvják, vagy éppenséggel rombolják, csúfítják. TÓTH PÁL Élüzem a Közúti Építő Vállalat Korábban három alkalom» mai nyerté el a Kiváló Vállalat címet a miskolci Közúti Építő Vállalat. Tavalyi munkájuk eredményeképpen ismét elérték’az élüzem szintet. s kiérdemelték a közlekedés és postaügyi miniszter, valamint ’az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének elismerő oklevelét. Az él- üzemavató ünnepséget április 25-én délután tartják. Vállalati támogatással Az LKM 52 dolgozója kap új otthont Alig három hónapja hozott határozatot a Minisztertanács a fizikai dolgozók lakásépítésének támogatásáról. A Lenin Kohászati Művekben máris hozzáláttak a határozat végrehajtásához: az év közepéig a gyár 52 dolgozóját juttatja — vállalati anyagi támogatással — új otthonhoz. Az albérletben lakó, illetve a nagy- családos dolgozóknak a munkahely kamatmentes kölcsöni biztosít a lakás használatbavételi díjának kifizetéséhez. Az LKM e célra az idén 2,7 millió forintot fordít. Szakszervezeti hatáskör Az ünnepek edötti hét végén ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A tanácskozáson a szakszervezeti tisztségviselők munkáját értékelték, többek között azt is, hogyan élnek a bizottságok alapszervezetek a számukra biztosított jogi hatáskörrel Megállapították, hogy az utóbbi időben javult ezeknek a szervezeteknek az aktivitása. A szilvalekvár karrierje A jó ötlet aranyat ér. Itt nem valamiféle Edison-, Kempe- len Farkas- vagy Einstein-féle, világmegváltó ötletessegre gondolunk, hanem ennél kisebb jelentőségű. ..háztáji'’ találmányokra. Ha valaki valamilyen állásra pályázik, meg kell felelnie a kiirás feltételeinek: iskolai végzettség, szakmai gyakorlat stb. A feltételek között azonban nem szerepel, hogy a jelölt szellemdús is legyen, azaz fantáziája terjedjen túl a fizetési szalaggal körülhatárolt területen. Az újítókat, feltalálókat hol jobban, hol kevésbé becsülik, de személyüket mindig babonás tisztelet övezi. Nemcsak azért, mert a kalaphordáson túl gondolkozásra is használják a fejüket, hanem azért.‘mert a kudarc és a nevetségesség kockázatát is vállalva, valami „mást"’ akarnak. Jobbat, szebbet, korszerűbbet. Szabadjon az elmélet illékony szerkezetét néhány kézzel fogható példával megszilárdítani. Itt van mindjárt a Centrum-hétfő. Nem tudom kinek vagy kiknek a fejéből pattant ki a szikra. Kis ötlet, nagy siker. Páratlan karriert futott be a kereskedelernben, akárcsak a szilvalekvár. A miskolci kereskedők szorgalmazására a kecskeméti konzervgyár ugyanis lekvárt főzött a csak pálinkaként tisztelt gyümölcsből. A nem éppen olcsó, hajdan „a szegények eledelének” tartott csemegét úgy vitték, mint a cukrot, bár a sikerben része lehetett a tetszetős eserépcsupomak is. ötletes és vállalkozó szellemű emberekben az iparban sincs hiány. Néhány borsodi sütőüzem például a közkedvelt „Ropi” gyártásával kísérletezik. Máshol — pár hónappal a pesti premier után — négy napig friss fóliás kenyérrel lepték meg a minden új dolog iránt fogékony vásárlókat. Persze, az ..újat” meg kell fizetni, s egy-egy ötlet haszna csak később érik be. (Gyakran éppen ez szegi kedvét az úttörőknek.) Köztudott például, hogy pillanatnyilag a zsugorfóliás csomagolási mód minden hagyományos eljárásnál drágább. Az élelmiszer nagykereskedelmi vállalatnál azonban már egy, a fóliát az árura égető kemence szerkesztésén törik a fejüket azok. akik inkább vállalják a bizonytalanabb előrelépést a biztos helyben- járásnál. Sokan vannak, akik gyakran még a „Lépés! Indulj!” vezényszó előtt mozdulnak. Igaz, hogy így kilógnak a sorból. A helyben járók sorából! Van aki — a konzervatív harmóniára hivatkozva — szól is ezért. Szól, érvei, parancsol; nem tudva azt. hogy az ötletes emberek milyen köny- nven válhatnak „nehéz" emberré. B. I. Munka a miskolci földeken Jókor jött az eső A városi tanács mezőgazdasági osztályának növény- védelmi főfelügyelője, Gyur- kó Péter szerint a lehető legjobbkor érkezett aiz esős idő. A korábbi csapadékta- lan hetekben ugyanis bőven volt idő a tavaszi munkák elvégzésére. No persze, ez nem 1 jelenti azt, hogy mindenhol és mindent elvégeztek ... 1 és lél mii forintlal többet keresnek A központi és a vállalati bérfejlesztési keretek felosztása után lényegesen javult az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat fizikai dolgozóinak jövedelme. Az idén a két bérfejlesztési lehetőség eredményeként hét és fél millió forinttal keresnek többet, mint az elmúlt esztendőben. Lengyel műszaki nap Lengyel műszaki napot rendeznek április 26-án délelőtt fél tíztől a MTESZ-ben. Stoll Lórántnak, a Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének megnyitója utón neves lengyel mérnökök tartanak előadásokat a szénbányászat tudományos, technikai ismereteinek iémakörébő' Mit szól hozzá, hogy... ... mióla felemelték az árát, csaknem 18 százalékkal csökkent a dohányáruk forgalma. — Annyi baj legyen, kevesebb forintot füstölünk el, több jut másra. — Egyesek szerint helyes lenne, ha megoldanák a boltokban a cigaretta darabonkénti árusítását, vagy legalább kisebb csomagokat is készítenének. — Mi az akadálya? — Sok akadálya van, de most csak egyet: filléreket kellene fizetnünk a darabonként vásárolt szivarkáért, tiz fillérnél kisebb pénzegységet viszont nem is használunk már. Nincs értéke. — A tíz-húsz filléresnek talán van? — Ne viccelődjön, ez komoly dolog. — Na jó. beszéljünk komolyan. Szerintem mégiscsak érdemes lenne azzal a gondolattal foglalkozni, hogy kisebb csomagok is készüljenek. El tudom képzelni, hogy p>éldául az automatákban is legyenek öt-tíz darabos csomagok. — Az automatákat ne is emlegesse! Ügy fél ezektől a gépektől a kereskedelem, mint ördög a tömjénfüsttől. — Fél? Érdekes, mert én azt olvastam nemrégiben valahol, hogy a jövő útja a „gépi kereskedelem”. — Aki ezt hirdette, nem számolt a magyar ember találékonyságával. Az új automaták felszerelése után egy héttel már üzemben esztergályozott hamis pénzeket találtak bennük. — Pedig nem is lehet egyszerű dolog egy kétforintost előállítani mutyiban Még el sem mélyülhetett tökéletesen a „szakember” a hamispténz-gyártásban. hiszen a művezetők aligha veszik jó néven, ha fusizik a dolgozó. — Igaza van, és mégis ... — Nem is gazdaságos az ilyen pénzhamisítás. Azzal a fáradsággal, amivei elő lehet állítani egy súlyra, formára tökéletesen megfelelő kétforintost, játszva el lehet végezni ugyanilyen értékű munkát. — No igen. De valahogy más az íze a hamisan szerzett forintoknak. Erre kell következtetnem, hiszen nem kevesen kockáztatják becsületüket, egzisztenciájukat manapság a jogtalan mellékesért — De általában nem néhány forintért — Akárhogy is van, tény, hogy az automaták üzemeltetése a csalók miatt sem gazdaságos. — Nehogy azt higgye, hogy csak a gépeket lehet lóvá tenni. Ismerek egy hölgyet, aki több mint két évvel ezelőtt vásárolt egy pár cipőt, s azóta folyton ebben jár. — No, ez az, amit nem tudok elhinni. Különösen, ha magyar gyártmányú volt az a cipő. — Várja ki a végét! A hölgy két évvel ezelőtt vásárolt egy pár nyári szandált. őszre jócskán elhasználta, de akkor bement egy cipőboltba és minőségi kifogást támasztott. Kicserélték neki újra, őszi jeliegűre. Két hónap múlva ezt kicserélte csizmára, tavasszal pedig ismét szandált kap>ott a csizmáért. És így tovább ... — Most sajnálnom kell a kereskedelmet, illetve a cipőipart? — Miért ne? Ha egyszer lóvá tették? — Csupa könny a szobám ... Mindössze az vigasztal nagy-nagy együttérzésemben, szomorúságomban, hogy tálcán kínálták a lehetőséget a huncut menyecskének. — Kínálták? — Bizony kínálták! Mert aligha lehet rendben minden azoknak a cégeknek a portáján, amelyek ilyen könnyen hajlanak a csereberére. Ha továbbra is így alakul a minőség, nem is győzik emberi erővel a cseréket, s akkor mégis kénytelenek lesznek automatákat alkalmazni. Fönt bedobja az ember a levált talpú cipőjét, s alul kiesik az új, amit ismét be lehet majd dobni. BÉKÉS DEZSŐ A Miskolc környéki termelőszövetkezetekben mintegy 50, a Nagy-miskolci Állami Gazdaságban p>edig körülbelül 300 hektárnyi területen végezték el a gyomirtást a kukorica-, illetve a burgonyatáblákon. A kalászosok — elsősorban a tavaszi vetésűek — gyomirtására már csak az idő rövidsége miatt sem volt lehetőség. Az őszi búza és más őszi vetésű kalászosok gyomtalanítását nagyobbrészt ugyancsak elvégezték. — Nehezíti a további munkákat az. hogy az esőtől átázott, fellazult talajra gépekkel nem lehet rámenni — folytatja a növényvédelmi főfelügyelő. — Azokon a táblákon tehát, amelyeken eddig még nem gyomtalanítottak, csak a terméshozam kockáztatásával folytathatják a munkát; a gépek ugyanis a fiatal hajtásokat letapossák, s egy bizonyos idő után ezek már képtelenek újból „talpra állni”. Évenként visszatérő teendő ilyenkor a gyümölcsfák védelme is. Az idén a legnagyobb gondot az úgynevezett aranyfarú lepke hernyójának kártevése okozza. E veszedelmes kártevő a p»arkterülete- ken és a házikertekben terjedt el inkább; azokon a helyeken, ahol nem védekeznek ellene szervezetten. A növényvédelmi szakemberek kérik a lakosságot, hogy aki kertjében vagy környezetében felfedezi ezt a fehér színű hálóba begubózotl kárte vöt, vágja le a fertőzött ágat és égesse el. Később ugyanis már nehezebb lesz a védekezés. A kalászosoknál — de elsősorban a szirmai termelő- szövetkezet tábláin — meglehetősen elszaporodtak a drótférgek, a pattanóbogár lárvái. Ezek az ugyancsak veszedelmes rovarok a termésnek mintegy negyedrészét már tönkretették. Ellenük is — csakúgy, mint a szintén elszaporodott hörcsögök ellen — szervezetten kell védekezni. (keglovich)
