Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-03 / 79. szám

r Pezsdíti a város szellemi éleiét Szocialista szerződést kötött Miskolc tanácsa a Budapesti Műszaki Egyetemmel A napokban írták alá a Budapesti Műszaki Egyetem és a Miskolci városi Tanács szocialista együttműködési szerződését Az együttműkö­dés célját így határozza meg a szerződés: „A megállapo­dás 1973. január 1-től 1975. december 31-ig irányozza elő a szerződő felek együttműkö­dését és megállapodását az­zal a törekvéssel és szándék­kal, hogy az egyetem alkotó, tudományos-kutató és oktató lehetőségei és potenciálja, va­lamint Miskolc megyei város — mint az országnak, a la­kosság számát tekintve má­sodik legnagyobb városa — gyakorlati feladatainak meg­oldása. illetve azok közelítése 'dekében olyan kapcsolatba srüljenek, amely a szerző­dő felek számára kölcsönös előnyökkel jár,” Nyereség minden új gondolat Hogyan képzelik el az együttműködést, s melyek azok a konkrét feladatok, amelyeknek megoldását az egyetem segítheti? E kérdés­re kértünk választ if. Hor­váth Bélától, a városi tanács '5 ép ítészétől, ö kapta ugyan­is azt a feladatot, hogy az egyetem, illetve a tanács operatív bizottsága között ál­landó és intenzív kapcsola­tot teremtsen. Ifj. Horváth Béla hangsú­lyozta, hogy ilyen szerződést eddig csak a Fővárosi Ta­káccsal kötött a műszaki okyetem. A vidéki városok őzül tehát Miskolc élt első­ként ezzel a lehetőséggel. Városunk és az egyetem kap- osolatai. különösen azóta fúa- kulnak kedvezően, mióta a tavalyi lakásépítési kiállítás­ra meghívták a felsőoktatási 'ntézmény tanárait. A kiállí­tás megtekintése után város­nézésen vettek részt a fővá­rosi szakemberek, és érdekes vitában mondtak véleményt tapasztalataikról. Már akkor felvetődött, hogy jó lenne szorosabbra fűzni a barátság szálait. Mind a tanács, mind a városi pártbizottság élén­ken támogatta a kapcsolat felvételét, hiszen rohamlép­tekben fejlődő városunk szá­mára nyereség minden olyan gondolat, elképzelés, véle­mény, melyet a városépítés­ben hasznosítani lehet. Régi : gazság, hogy a külső szem­lélő olyasmit is észrevesz, amely az itt élők, a napi gondokkal birkózók figyel­mét elkerüli. Különösen igaz ez, ha a „külső szemlélő” a magyar építészet fellegvárából tekint Miskolcra és jól isme­ri nemcsak a hazai, hanem a külföldi városfejlesztés módszereit, eredményeit és hibáit is. Forgalmi csomópont, kéregvasút Az együttműködést így konkretizálja a szocialista szerződés: „A Budapesti Mű­szaki Egyetem évről évre Miskolc megyei város várha­tó építési feladatai, konkrét építési igényeire diplomater­veket, komplex tervezési fel­adatokat bocsát a hallgatók rendelkezésére azzal, hogy e tervek programja a feldolgo­zás tartalma szorosan Mis­kolc megyei város adottsá­gaihoz, igényeihez kötődjön. A feladatok előkészítéséhez Miskolc megfelelő előkészítő, tájékoztató munkát biztosít, s azokat az egyetem illetékes tanszékei, illetve a hallgatók rendelkezésére bocsátja.” Mint a főépítésztől meg­tudtuk, máris körülbelül fél- száz olyan konkrét fejleszté­si témát jelöltek meg. ame­lyet az egyetemi hallgatók diplomatervként kidolgoz­hatnak. Szerepel ezek között a belváros keleti részének forgalmi rendezése, különös tekintettel a Búza téri cso­mópontra és a majdani ké­regvasút állomásának kiala­kítására. Szerepel továbbá két olyan téma, amely az ötödik ötéves terv feladatai közé sorolható: a Tetemvár, illetve Bodótető beépítése. Igen érdekes feladat lesz to­vábbá az egyetemi hallgatók számára a szabadidő-közpon­tok kialakítása. valamint ama fogas kérdés megvála­szolása, hogy milyen épüle­tek (szerszámkamrák stb.) emelhetők a kiskertekben. Kiállítják, díjazzák a legjobbakat Könnyű belátni, mennyire hasznos lesz a városi tanács számára, ha a megvalósítás egy alternatívájának ismere­tében adhat majd megbízást valamelyik tervezővállalat­nak a feladatok kidolgozásá­ra. Mert a diplomaterveket főleg erre a célra használják majd. Az érem másik oldala: nyilván szívesebben, elmé­lyültebben végez olyan mun­kát a hallgató, amely meg­határozott városi igényekhez kapcsolódik. Az egyetemi hallgatók leg­jobb terveiből időről időre kiállítást rendez a városi ta­nács, s díjazza is az alkotá­sokat. Igen hasznosnak ígérkezik a szerződés azért is, mert újabb pezsgést hoz Miskolc szellemi életébe, kapcsolatot jelent a fővárossal, s végül, de nem utolsósorban: meg­könnyíti az építővállalatok, tervezőintézetek számára a szakmai utánpótlás nevelését. BÉKÉS D£ZSÖ Kitüntetések és kiállítás az MHSZ-székházban A Magyar Honvédelmi Szövetség székházában ma délelőtt 10 órai kezdettel, ha. zánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából ün­nepséget rendeztek, s Bokor József alezredes, az MHSZ megyei vezetőségének titkára a szövetség több mint fél­száz kiváló aktivistájának különböző — a honvédelmi miniszter, az MHSZ-főtitkár, az MTS és a művelődésügyi miniszter által adományo­zott — kitüntetéseket adott át. Az ünnepségen került meg­nyitásra a székház nagyter­mében a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő szövetség jubileumi kiállítá­sa, amelyen korabeli doku­mentumok és a klubok által jelenleg használt eszközök — fegyverek, modellek, bú­várfelszerelések stb. — be­mutatása révén a látogatók megismerhetik az MHSZ fej­lődését, s betekintést nyer­hetnek mostani tevékenysé­gébe. A szombaton este zá­ruló kiállítás — csütörtök kivételével — naponta 10 órától 17 óráig tekinthető meg. r*> tw SZÉPÜLŐ MISKOLC A régi felvétel alapján bizonyára kevesen ismer­nek rá városunknak erre a részére, amelyben négy évvel ezelőtt még düledező földszintes házak sora­koztak. Helyükön — a Hoffmann Ottó utcán — azóta több mint kétszáz modern házgyári lakás ablakai néznek farkasszemet a szemközti tér tet­szetős szökőkútjával. Ezek voltak a város első ga- rázsos panelházai is, s mellettük már csaknem két éve működik a Miskolci Afész beruházásában épült szövetkezeti élelmiszeráruház. A Hoffmann Ottó utcai bérházak környéke nemsokára új üzlet­sorral gazdagodik, melynek építését előreláthatólag már ebben az évben megkezdi a BAÉV. Hejöcsaba központjában alig két éve adták át rendeltetésének a város egyik legkorszerűbb élel­miszeráruházát, a tanács II. kerületi hivatalának épületével szemben felépült Csaba ABC-t. A város más részeiből is szívesen járnak ide vásárolni, éppen úgy, mint az azóta felépült Győri kapui Csemege ABC-be. Népszerűsége nem véletlen: bő­séges áruválasztéka mellett a szakma korszerűsí­tésében is úttörő szerepet vállalt a csaknem tíz­millió forintos költséggel épült létesítmény kol­lektívája: Miskolcon ugyanis itt vezettek be elő­ször a konténeres áruszállítást. A diósgyőri Ságvári mozi már a múlté, mint ahogy sorra eltűntek a parányi mozi és a Táncsics tér közötti városrész apró, ódon házikói is. A diós­győri városközpont házrengetege között járva ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy 1970 nyarán, amikor megkezdték az első panelház ala­pozását, még csak letarolt pusztaság és félig le­bontott, égnek meredő házfalak jelegek az új vá­rosrész születését. Azóta negyven tízemeletes pa­nelház épült Diósgyőrben, s az új lakásokban több mint kilencezer ember talált új otthonra. 2500 új lakás 190 régi helyett — alig három év alatt! A lakótelep építése még be sem fejeződött: a már benépesült 40 lakóházat nemsokára kilenc újabb követi. ittípmvp 9 *i;r*»sisr Amikor ezek az épületek még álltak a Felszaba­dítók útján, a Népkert környékén megforduló mis­kolciak még csak sejtették az ország legszebb és legkorszerűbb sportcsarnokának körvonalait. A megnyitást követő napokban — 1970 november ele­jén — megrendezett ökölvívó ifjúsági Európa-baj- nokság résztvevőitől azonban már jóleső érzéssel hallgattuk a dicsérő szavakat. Azóta számos ran­gos hazai és nemzetközi sportrendezvénynek adott helyet városunk büszkesége, ez a csaknem 70 millió forint költséggel épült létesítmény. Amióta pedig szomszédságában a megyei könyvtár impo­záns épülete is áll, még nagyobb büszkeséggel mu­togatjuk vendégeinknek ezt a két igazán korszerű, Miskolc és a megye jelentőségéhez méltó létesít­ményt.

Next

/
Thumbnails
Contents