Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-06 / 55. szám

Mérnöki gondolkodás, közéleti igény Az egyetem politikai vezetőit kérdeztük ..A Nehézipari Műszaki Egyetem párt- és állami vezetése az itjüsági törvény végrehajtását — annak megszületésével szinte egyidejűleg — az egyelem ifjúságpolitikai programja és a párt- bizottság ifjúságpolitikai állásfoglalása alapján kezdte meg. Az állásfoglalás kijelölte az oktatási, politikai és a hivatástudatra való nevelést, általános műveltséget, személyiség-formálást szol­gáló feladatokat . . (Részlet az egyetem pártbizottságának jelentéséből.) Ezekben a hetekben vala­melyest csökkent a munka intenzitása az egyetemen. A hallgatókat többször látni a városban; fellélegezhetnek a nehéz félév után. (Köztu­domású, hogy rendkívül nagy a követelmény — a ta­nulmányi átlag 3,1-nél, 3.2-“ né) nemigen emelkedik ma­gasabbra.) A szakma szorí­tását oktatók s hallgatók egyaránt érzik. De hát a népgazdaság nem csupán diplomásokat, hanem telje- siíőképes, szellemi tőkéjüket minél gyorsabban kamatoz­tató szakembereket igényel. Dr. Romvári Pál, az egye­temi pártbizottság titkára és dr. Nagy Aladár, a KISZ- bizottság titkára mintegy be­vezetőül mondják ezt el, s igv meg is határozzák to­vábbi beszélgetésünk mene­tét. — Az előbbiekből következik: már a felvételi bizottságok­nak sokoldalú felmérést kell végezniük; hogy a tanulmá- nyi évek folyamán lehetőleg a minimumra kell csökkente­ni a hallgatók tudásszintje közötti különbséget, hogy a legfőbb cél, a „mérnöki gon­dolkodás” képességének meg­szerzése. — így van, azonban fi­gyelembe kell venni, hogy egyetemünkön — az ország többi egyeteméhez viszonyít­va — alacsony a túljelent- kezési arány, s ez korlátoz­za az egyetem lehetőségeit a politikailag, szakmailag legmegfelelőbb jelöltek kivá­lasztásában. Természetesen több lehetőséget is megra­gadunk, hogy népszerűsít­sük a? egyetemet (újságunk külön számot, ad ki. több — az egyetemet bemutató — dokumentációt is készítünk, eljöhetnek hozzánk tapaszta­latot szerezni a középisko­lák végzős növendékei, évek óta megszervezzük az egye­temi előkészítőket), mégis számos középiskolája van megyének, ahonnan az utób­bi években alig jelentkez­tek hozzánk. Általános ta­pasztalat, hogy a szülők — különösen a fizikai dolgozók — inkább a műszaki főisko­lákra küldik gyermekeiket, mint az egyetem re. Ami a mérnöki gondolko­dást illeti, a korszerű szak­mai képzés biztosítása az 1 %'2-es reform kezdete óta folyamatos feladat. 1970- ben újabb tantervek készül­tek. a KB oktatáspolitikai határozata pedig — sok más mellett — tőlünk is azt kívánja hogy a felesle­ges lexikális terhelés he- . lyett az alkotó jellegű, ön­álló gondolkodást igénylő feladatokat helyezzük előtér­— Mindezt nagyon fontos po­litikai feladatnak tekintik az egyetemen; az ifjúsági tör­vény végrehajtásának tapasz­talatait taglaló jelentés is részletesen foglalkozik ezek­kel a problémákkal. Mim ahogy a hallgatók megoszlá­sa, társadalmi, politikai tevé­kenysége, sót, a végzettek munkába állítása is lényeges momentumként szerepel az említett jelentésben. — A Nehézipari Műszaki Egyetemen 2200 fiatal értel­miségit nevelünk, oktatunk. Csaknem 50 százalékuk fi­zikai dolgozók gyermeke. (Az országos átilag mindösz- sze 35 százalék.) Az egye­temi pártbizottság ifjúság- politikai állásfoglalásának elfogadása óta az egyetemi élet középpontjába került a hallgatók szakmai, világné­zeti, politikai és kulturális nevelésének kérdése. De az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy hallgató­ink döntő többsége szoci­alista szakemberré válik az egyetemi évek folyamán. — Kz annál is inkább fon­tos, mert az üzemeknek nem­csak mérnökökre van szük­ségük, hanem tisztán látó. eszmeileg szilárd, a termelési és a társadalmi gondokat sa­játjuknak érző közéleti em­berekre is. — Nem minden dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy hallgatóink tíz százaléka párttag. Négyszáz mérnök je­lölt már itt az egyetemen aktív politikai munkás. (Ez persze nem jelenti azt. hogy a többiek kevésbé cselekvő- képesek: ám nem lehet min­denki választott vezető.) A minősítésünk rendkívül ala­pos és körültekintő. Számos üzem — köztük a Borsodi Szénbányák, az LKM, a DIGÉP és a Jászberényi Hűtőgépgyár (ezeken a he­lyeken már több nálunk végzett mérnök dolgozik) mint politikai, társadalmi munkásokra is számít a fia­tal diplomásokra. — Mintha túlságosan is op- limista hangulatba ringattuk volna magunkat a beszélge­tés végére . . . — Az újságban egészen részletes információra nem jut hely; sok jó és örvende­tes dolgot, hasznos kezdemé­nyezést és természetesen több gondot sem említhet­tünk. Szívesen beszélnénk például az egyetemi demok­ratizmusról vagy az ösztön- díjrendszerről. De azt sem hallgatnánk el, hogy a fel­vett hallgató^ öt-hét száza­lékát el kell bocsátanunk. Vagy azért, mert nem képe­sek megfelelni az itteni kö­vetelményeknek, vagy azért, mert nem elég szorgalmasak, hogy megfeleljenek. Ami az oktatás tartalmi és szerkeze­ti változtatásait illeti, ez akár több tanulmányt is megérdemelne. A magunk számára — mint törvényt — ezt részletesen megfogalmaz­tuk. s nem hiányzik a szá­monkérés sem — Eddig keveset írtunk (ír­hattunk) az egyetemről . . . — Azt szeretnénk, ha eb­ben a nagyvárosban minél jobban ismernék eredménye­inket, erőfeszítéseinket, hi­szen — az ezzel kapcsolatos viták ellenére is — együtt élünk a miskolciakkal, s úgy hisszük, kicsit értük is. (gyarmati) A képek nem üzemben, hivatalban, de m. : : 17c nem is iskolában készültek. A Pályaválasztási Tana. ja Jó Intézet munkájának három mozzanatát örökítettük meg Bár egész évben működik az intézet, mégis azt mondhatjuk, hogy most zárult le a főszezon; most kellett írásban is megjelölniük- a választott pályát az általános és középiskolák végzős diák­jainak. Pályaválasztás segédlettel Az intézetben folyó mun­káról Őri Istvánná vezető pszichológus tájékoztatott bennünket. — A körülményeink olya­nok, hogy havonta kürülbe- lül negyven diákot tudunk megvizsgálni. Hogy miért csupán ennyit, az nyilván­valóvá válik, ha elmondom, hogy a 70 különböző vizsgá­lati mód közül 35—40-et al­kalmazunk egy-egy gyerek­nél. Ez mintegy tíz órát vesz igénybe; ezért több al­kalommal is el kell jönniük hozzánk. Vannak elméleti tesztek éR ügyességi gyakor­latok. (Ez utóbbiakból lát­hatunk hármat a képeken.) Megvizsgáljuk a figyelmét, koncentrálóképességét, emlé­kezetét. számolási készségét, térelképzelését, műszaki ér­zékét, szemmértékét stb. Kell rajzolni, fogalmazást írni; mindezeket attól füg­gően. hogy ki milyen pályát szeretne választani. A vizs­gálatok után felelősséggel nyilatkozhatunk a tanuló képességeiről. Természetesen ' egyénileg is elbeszélgetünk mindenkivel. Talán egy tu­lajdonságot nem tudunk ki­mutatni : hogy szorgalmas-e a diák vagy sem. Vannak, akik megfogadják tanácsain­kat, vannak, akik nem. hi­szen nem kötelező az álta­lunk javasolt pályát válasz­tani. Még talán annyit, hogy a komplex vizsgálatokon kívül a fogadónapokon mindenki kérhet intézetünktől pálya- választási tanácsot. (Kerényi László felvételei) Koaerníkusz emlékkiállítás A nagy lengyei csillagász, Kopernikusz életművét mu­tatja be a Vasas Bartók Bé­la Művelődési Központ elő­csarnokában rendezett kiállí­tás. Megnyitója ma este 6 órakor lesz. Felvétel gazdaság mérnöki szakokra A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételt hirdet a bányaipari, ko- hóipari és gépipari gazdasági mérnökképzés 1973. szeptemberé­ben induló következő, u.j évfolya­mára. A szakokra a képzés szak­irányának megfelelő mérnöki ok­levéllel rendelkezők jelentkezhet­nek. « A/ oktatás levelező formában mindhárom szak számára az egyetem székhelyén folyik, négy félév után a hallgatók diploma­tervet készítenek, a diplomaterv megvédése után gazdasági mér­nöki oklevelet nyernek. A sza­kon szerzett oklevél csak a fel­vétel feltételeként előirt végzett­ség birtokában ad önálló képe­sítést. A hallgatókra a levelező hallgatókra vonatkozó rendelke­zések (tanulmányi szabadság stb.) érvényesek. A képzés alapvető célja, hogy vezetési, termelésszervezési és műszaki fejlesztési tevékenysé­gek ellátásához, gazdasági meg­ítéléséhez. műszaki és gazdasági tényezők kölcsönhatásának elem­zéséhez nyújtson a gyakorlatban dolgozó mérnökök számára el­méletileg megalapozott és meg­felelő rendszerbe foglalt ismere­teket. A jelentkezés módja: A felvételt a T. ü. 821. sz. űr­lap kitöltésével kell kérni (kap­ható a nyomtatványboltokban), az űrlapon feltüntetett javasla­tokkal ellátva. Mellékelni kelL önéletrajzot, oklevelet, vagy an­nak hiteles másolatát és orvosi igazolást arról, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányok folytatá­sára egészségileg alkalmas. A felvételi kérelmet a mellékletek­kel együtt az irányító hatóság (minisztérium, tanács stb.) sze­mélyzeti osztályára kell benyúj­tani, az egyetemre május 15-ig való továbbítás végett. Felvételi vizsga nincs. A felvételről július folyamán az egyetem a jelent­kezőkét értesíti. Kórusban könnyebb szót érteni... A Miskolci Általános Munkásdalárda az 1926-os dalos­ünnepen „túlságosan lelkesen énekelt . ..” Ezért a kórust fel­oszlatták. Néhány nappal később gyászkeretes plakát hir­dette a házak falán: megszüntették a munkásdalárdát... Az esetet a napokban mesélte el Maroti Gyula, a KOTA főtit­kára. amikor Miskolcon járt. s megtartotta a munkas-kórus- mozgalom hagyományairól szoló sorozatának első előadását a Bartók Béla Művelődési Központban. Ű valóban illetékes: a magyar kóruskultúra történetet több mint másfél évtizede kutatja. (S 1929-ben már az Újpesti Munkásotthon ének­karának tagja volt.) Munkájának, összegzése nemsokárc könyvalakban is napvilágot lát.. Szenvedéllyel beszél kuta­tásairól : — Dalárok. azaz kórusok, már 1744-ben is voltak ná­lunk. Az 1867-es kiegyezés után pedig kibontakozik a magyar kórusmozgalom; or­szágos méretűvé válik. Az 1880-as években megalakul­nak az első munkáskórusok. De a későbbi évtizedekben a kórusmozgalom a magyar zenekultúra perifériájára szorult. Nem véletlen, hogy Kodály Zoltán a kóruskul­túra színvonalával mérte a magyar zenekultúra fejlődé­sét. A nagy zenepedagógus nyomán hatalmas lépést tet­tünk. A továbbfejlődéshez nyújt segítséget a KÓTA. Áz 1970-ben létrehozott szer­vezet a különböző intézmé­nyek felügyelete alatt műkö­dő kórusok szakmai irányí­tója. Törődik a százezer ma­gyar kórustaggal; támogat­ja, serkenti az együtteseket. (A szervezet megyei köz- ■ pontjai sajnos még nerp él­nek a funkciójuk adta lehe­tőségekkel.) — Ma a magyar kórus­kultúra. tehát a magyar ze­nekultúra világszínvonalon áll. Kórusmű vein két a ma­gyar előadási stílus szerint —• a világ' minden táján éneklik. Ezért fordulhatott elő, hogy nemrég az arezzoi kórusfesztiválon egy francia énekkar magyar művekkel nyert díjat — egy magyar kórus előtt..; * , A közös éneklés öröméből csirázik a közösségi érzés. Ebben rejlik a Röpülj páva­körök ereje is. Az egyik hajdúsági Páva-kör vezetője: járási tanácselnök. Mint mondja, nagyon örül. hogy a kórus vezetője lehet. így könnyebben tud szót érteni az emberekkel,.. (simányi) GIEEB3 KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 13.44; Hazai tükör. Rádiójáték. II. rész. — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Rádióiskola. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Petőíi- kalendárium. — 16.11: Két or­szággyűlés között. — 16.31: Ta- niássy Zdenko dalaiból. — 16.42: Misha Elman hegedül. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdió­ja. — 17.33: A Camerata Hun- garcia együttes játszik. — 17.45: Hol járt, mit csinált? — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A i:/.abó család. — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.25: Enrico Caruso felvételeiből.. — 19.50: „Példabe­széd". — 20 03: Nótaeel. — 21.00: Hírek. — 21.03: Műsoron kívül — sportmagazin... — 21.33: La­lo: Spanyol szimfónia. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Balás Eszter. Poór Péter es a California Brass műsorá­ból. — 22.50: Mielőtt a keresetet a mérlegre tesszük ... — 23.10: A XX. század zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Nóták. Petőfi rádió: 12.00: Beszélges­sünk zenéről! (Isin.) — 12.20: Ka­marazene. — 13.00: Hírek. — 13.03: Megbízatásuk lejárt ... — 13.20: Car es ács. Részletek Lort- zing operájából. — 13.45: Idő­járás- ■in vízállásjelentés. —14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi radio zenés délutánja. — 18.00: Hírek. — 18.10: Emlékezzünk régiekről. — 18.35: Prokofjev: Hamupipő­ke — balettszvit. — 19.23: Gaál Gabriella és Csapó Károly nép­dalokat énekel. Keszthelyi Pál furulyázik. — 19.54: Jo estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Húsz perc sanzon. — 20.43: Gon­dolatok filmekről. — 21.03: Pilá­tus. Rádiójáték. — 22.04: Schu- bertiáda. — 23.00: Hírek. — 23.15: Zenés játékokból. -- 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Tudósítások Borsodból. — Bemutatjuk munka közben. — A munkavédelem eredményei. — Miskolci zene­művész a stúdióban. — Az igaz­ságügy fóruma. — Az oktatási intézmények kapcsolatai. — Ope­rarészletek. Televízió: A7.13; Műsoris me ru­les. — 17.15: Hírek. — 17.20: Ele­tet az éveknek . . . Nyugdíjasok műsora. — 17.50: Sakk-matt. — 18.05: ..Utat vágva a rengetegbe" Dokumentum film Gárdos Ma­riskáról. — 18.50: Játék a belük­kel. — 19.10: Reklámmusor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: A lámpás. Téve- film Gáronyi Géza regényéből. — 21.35: Sanzonról sanzonra. — 21.55: Tv-hiradó — 2. kiadas. — 22.05: Mi újság az iskolában? Bratislavai televízió: 16.15: öve­ges professzor kísérletei. — 16,30: Hírek. — 16.35; Sporthírek. — 17.05: Gondolatok Bachról. — 18.15: Családi posta. — 19.00: Tv- híradó. — 19.30: A csehszlovák egységek harcairól. — 20.00: NDK- fiLmvígjáték. — 21.30: Híradó. — 21.50: Napjaink szemével. Filmszínházak: Béke (f4 ó.): Föltámadott a tenger (színes ma­gyar) — (hn6 o.): Gázadás a Bountyn I—11. (színes amerikai, dupla helyárral!) — Kossuth (f3, f5. f7 ó.): A törvénysértő seriff (színes amerikai, 16 éven felüli­eknek!) — Filmklub (f5, Í7 o.): Idő a magánéletre (színes fran­cia). — Fáklya (fő. f7 ó.): A jövő emlékei (színes NSZK) — Petőfi (í’7 ó.): Hókirálynő (színes szov­jet) — Szikra (5 és 7 ó.): Ml, elveszett lányok (magyarul be­szélő csehszlovák) — Táncsics (5, 7 ó.): Viszontlátásra a pokol­ban (szines amerikai) — Sagvári (Ady Műv. Házban. 5 és 7 ó.): A katona visszatért a frontról (magyarul beszélő szovjet). Miskolci Nemzeti Színház: (7) Sybill (Csortos bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (U—19 óra között): Amos Imre es Anna Margit festőművészek kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18 óra között): Állandó ki­állítás. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.14: Bu­dapest és a vidék kulturális programjából. — 8.13: A Radio dalszínháza. — 10.Ou: Hírek. — 10.05: ..Nyitnikek". — 10.40: A windsori víg nők. Részletek Ni- colai operájából. — 11.20: Gyárat, erdőt, vagy lakótelepet? — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.00: Hűek. 8.05: Világhírű karmesterek vezé­nyelnek. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.55: Néhány perc * udománv televízió: 8.05—9.35: Iskulatevé. 9.35: Műsorismertetés. — 9.36: Hetet az éveknek. Nyugdíjasok műsora (Ism.) — 10.05: Tete­variete. A Csehszlovák Televízió műsorából. — 11.10—11.40: zsák. (Ism.)

Next

/
Thumbnails
Contents