Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-29 / 75. szám

* Az átadási ünnepség részvevői (Ágotha Tibor felvétele) Készülődés a felszabadulás ünnepére Telephelyei és szervizt avatott a VIMELIX Tegnap délelőtt a volt Fás- kertben avatták £el a VIME- LUX Miskolci Finommecha­nikai Javító Vállalat új köz­ponti telephelyének első lé­tesítményét. A megjelente­ket — köztük dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács el­nökét, Drótos Lászlót, a vá­rosi pártbizottság titkárát, Tóth Józsefet, az SZMT ve­zető titkárát, Rózsa Kál­mánt, a városi tanács elnök- helyettesét, Molnár Jánost, a HDVSZ megyei titkárát, a megyei és a városi tanács osztályvezetőit, a RAMO- VILL szövetkezet vezetőit — Hrabár Sándor igazgató kö­szöntötte. Elmondta, hogy a telep­hely első egysége a terve­zettnél körülbelül egymillió forinttal olcsóbban épült fel, s az építők alaposan lerövi­dítették a határidőt is. Az új műhelyek a felvonó-, az ipari hűtő-, s az elektroszer- viz mintegy 3000 dolgozójá­nak biztosítanak korszerű el­helyezést. Az emeleti részen 470 személyes öltöző-fürdő épült. Ezután az ünnepség részt­vevői megtekintették az új gyártelepet, majd a Széche­nyi utca 117. szám alatt meg­nyílt, s ugyancsak tegnap fel­avatott RAMOVILL—VIME- LUX öntevékeny szervizt keresték fel. A szerviz Pécs után a második ilyen jelle­gű létesítmény az országban. Szakemberek felügyelete mellett, a legkorszerűbb se­gédeszközök és műszerek igénybevételével saját maga javíthatja itt mindenki — minimális térítési díj ellené­ben — elektromos háztartási gépeit, berendezéseit. Az al­katrészek a szerviz mellett berendezett üzletben keres­kedelmi áron vásárolhatók meg. A fiatalok kedvéért rendezték be az öntevékeny szervizben a Philips stúdiót, ahol egy majdnem 25 000 fo­rint értékű Philips magnón bárki felvételeket készíthet, akár a magával hozott le­mezről is. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke joggal je­lenthette ki az avatáson: a VIMELUX jól gazdálkodik a vállalati s áz államtól köl­csön kapott pénzeszközökkel. NY. I. Ma Budapesten a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen leleplezték Szé­chenyi István szobrát, ^ Bé­késcsabán ülésezik az ország- gyűlés egészségügyi állandó bizottsága. Csávóig köz­ségben (Bács megye) hazai és külföldi mezőgazdasági gépeket mutatnak be a szak­Hagvományos ünnepélyes­séggel köszönti az ország az idén is felszabadulásunk év­fordulóját. Április 4-ére fellobogózzák a lakóépülete­ket, nemzetiszínű és vörös zászlókkal ékesítik a közpon­ti tereket, a felszabadulási évfordulót üdvözlő felira­tokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületek és a fontosabb állami intézmé­nyek homlokzatát. Budapesten a felszabadu­lási ünnep egyik látványos­sága lesz az esti díszkivilá­gítás: nagy fényerejű ref­lektorokkal világítják majd meg a főváros központi épü­leteit, műemlékeit, a Duna­Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága tájékoztatja a város lakosságát, hogy a választók módosított névjegyzékét a pótnévjegyzékkel együtt, 1973. március 31-től április 3-ig minden nap a hivatalos embereknek. ★ Győrött a bőrdíszműipari célokra alkal­mas műbőrök hazai gyártá­sáról tanácskoznak a szak­emberek. jjc Nyíregyházán aláírják az új szövetkezeti áruház határidő előtti felépí­tésére vonatkozó szocialista szerződést, ztf. Szentendrén vízügyi kiállítás nyílik. hidakat, valamint a gellért­hegyi felszabadulási emlék­művet és a felvonulási téri Lenin-szobrot. Hagyomány már az ünnepélyes zászló- felvonás is: április 3-án ün­nepi külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással vonják fel az' állami zászlót az Or­szágház előtti Kossuth Lajos téren, a Gellérthegyen pedig a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját. Április 4-én délben az Országház előtt az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. idő alatt közszemlére teszik: az I. kerületi I^ivatal titkár­ságán (Vörösmarty u. 16., II. em„ 25. sz. szobában); a II. kerületi Hivatal tit­kárságán (Csabavezér u. 53., fszt. 1. sz. szobában); a III. kerületi Hivatal tit­kárságán (Marx K. u. 96., II. em„ 3. sz. szobában). * Az a választó, aki a név­jegyzék összeállítását köve­tően állandó lakóhelyét meg­változtatta, az új lakóhelye szerint illetékes kerületi hi­vatal titkárságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét. A kérelemhez csa­tolni kell a korábbi lakó­hely szerint iletékes tanácsi szerv, kerületi hivatal tit­kársága által kiállított igazo­lást. REFLEKTOR Választási közlemény Variációk kékre, fehérre, rózsaszínre Délután a parkban Napfény, enyhe szél, amely csak verejtékcseppet száríta­ni fúj. Mindez márciusban. A hőmérő higanyszála húsz fokot mutat. No, de mit 'tesz a városi ember a tavasszal? Aki kertes házban lakik, fát ültet, kerti magokért szalad, felfrissíti a szerszámkészle­tét. És a többiek? Népkert. Pad. Két fősze­replő és néhány kíváncsi. Ősz hajú, kialudt pipát szo­pogató bácsi. Dúdol: — Pam-pam, parampapám. Ugrik a ló, most ugrik a ló. Keskeny arcú diák az el­lenfél. Ö szaval: — De itt a futó, itt a fu­tó „. Egy néző úgy véli, hogy a gyalogot kellett volna meg­tolni. Harminckét kicsi bábu és egy sakktábla. Legalább tíz ember szórakozik. — Gyakran játszanak? — Addig megy az ember, amíg talál játékosokat. Ön nem játszik? A kísértés nagy, de me­gyek tovább. Alig három paddal arrább ultipartil Zsebből, tízfilléres alapon. A sakkozók csak haragszanak a hangos kibicre, a kártyá­sok meg is vernék. A kártya komoly szellemi munka — no persze munka utáni pi­henésként. Avasi teraszok, Népkert, Tapolca. Kilenc sakkparti, ti­zennégy kártyázó társaság. Filmesként persze könnyebb lenne a dolgom. Arcokat mu­tatnék a képen, gondot, meg­lepetést, örömet, diadalt és 7iaragot. öreg és fiatal ar­cokat, hiszen a parkok tár­sadalma tökéletesen demok­ratikus. Törzstag a nyugdí­jas. de teljes jogú az arra tévedő fiatal idegen is. — Uram, játszik egy par­tit? A kísértés nagy, de me­gyek tovább. • • Nem egy parkkal, néhány évtizeddel — visszafelé az időben. Tömve gyerekkel minden tenyérnyi hely. Kü­lönös? Sajnos, még nem az. A játékosok között egyetlen asszonyt vagy lányt se ta­láltam. A gyereket viszont mamák és nagymamák kísé­rik. No persze a játszótéren színes filmet kellene készí­teni. Variációk kékre, fehér­re, rózsaszínre. Nikkel-csoda gyerekkocsik. Divatbemutató? Az is. de a homokozóban teljes az egyenjogúság. Ebből sírás is lesz, de ezt nem tiltják a játékszabályok. Idős nénike. A pádon ül és amíg az -unokára figyel, szaporán horgol. Aztán egy­szer megáll a keze. A szeme is lecsukódik. Arcát úgy tartja a fénynek, mint vala­ha lánykorában. • • Parkok, emberek. Szere­lem három változatban. Ran­devú? Ó, már régen nem az. Az újságot olvasó öregúr va­lósággal felugrik, amikor a tapolcai sétányon feltűnik az idős hölgy egy gombolyagnyi pulikutyával. Pár szót válta­nak. A kutya menni akar. Az öregúr csatlakozik. Tartá­sáról, mozdulatairól látszik: gálánsán udvarol. Együtt tűnnek el az útkanyarban. Táskarádió a pad mellett. Kétszáz méterre elhallik, ügy üvölt, de ők ketten nem hall­ják. Park, nem park, reggel vagy kora délután? A pádon a fiú mellett papírhalom. Szinte hallom, hogy verset szaval. És igen, a pad háta mögött ott az aktatáska is... Este. Ugyanott. Néhány későig maradt gyerek kíván, csian figyel két emberre. Táskarádió a földön. Üvölt. Ez másik rádió, és a két ember sem ugyanaz. Ahogy öregszik az este, egyre ne­hezebb megkülönböztetni, hogy valóban két ember ül-e a pádon. Park ez most is: tizennégy éven felülieknek. BARTHA GÁBOR Huszonöt év a szocialista haza szolgálatában Negyedszázada. 1948. február 29-én a Magyar Partizánok Szövetsége és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesí­tésével új szervezet született a népi demokratikus forra­dalom kohójában: a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Az ország az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc századik évfordulóját ünnepelte, s népünk, a magyar prole­tariátus forradalmának győzelméért számos területen folyt akkor küzdelem. A szabadságharcosok szövetsége egyik szer­vezett ereje lett a forradalmi harcnak. . Miskolcon az MSZHSZ létrehozása végett 1948. március 29-én szervező bizottság alakult, a tényleges zászlóbontásra azonban június 20-án került sor, amikor Nógrádi Sándor, az észak-magyarországi partizánharcok legendás hírű veze­tője nagygyűlésen ismertette a szövetség célkitűzéseit. Városunkban elsőnek a volt 19-es vöröskatonák, a MÓKÁN tagjai, nagyüzemi munkások, kohászok, bányászok jelent­keztek a szabadságharcosok soraiba. Az évfordulón tiszte­lettel hajtjuk meg előttük az emlékezés zászlaját. Emléke­zünk azokra is, akik már nem lehetnek közöttünk. Köszönt­jük azokat, akik erőiket nem kímélve a leendő munkás- paraszt hatalom védelmére való felkészítés nemes, egész embert igénylő munkáját megindították. A szabadságharcos szövetség fejlődése, szervezeti életének és munkájának folyamatos változása mindig hűen tükrözte társadalmunk mozgásának irányát, fejlődésének útját a népi demokratikus forradalomtól a szocialista forradalomig, a pro­letárdiktatúra győzelméig. A szövetség az évek folyamán változott a nevében, szervezeti felépítésében, de alapvető célja és feladata mindmáig változatlan maradt. Magyar Honvédelmi Szövetség néven 1967 júniusában alakult át. A változás magán hordja az egész társadalomban végbement változásokat és azt a tényt, hogy pártunk a békés építő munka megszervezése mellett a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a hadsereg állandó és kor­szerű védelmi képességének fejlesztésén túl gondot fordít arra, hogy az állami és társadalmi szervek összehangolt tevékenységgel végezzék a lakosság, de különösen az ifjú­ság hazafias, honvédelmi nevelését és felkészítését szeretett szocialista hazánk védelmére. A szövetség oly társadalmi alapokon álló szervezet, amely­ben érvényre jutnak az egyszemélyi vezetés és felelősség mellett a demokratikus elemek. A klubok rendszerének széles hálózata alakult ki, amely tulajdonképpen a szövet­ség alapját, társadalmi bázisát képezi. Az elődök büszkék lehetnek a jogutódra, termékeny talaj­ba hullott a mag. Az alap. amelyet negyedszázada leraktak, erősnek bizonyult és az évek során mind jobban kiszéle­sedett, megerősödött, megszilárdult. Városunkban is sok ez­ren tevékenykednek a jóval több mint száz különböző klub­ban. A szövetség repülői, ejtőernyősei, könnyűbúvárai, tar­talékos klubjainak versenyzői nagy örömünkre több hazai és nemzetközi versenyről tértek már haza győzelemmel. Ki ne ismerné a szövetség gépjárművezetői képzésének tevé­kenységét, hiszen mindennapos látvány a tanulójelzéssel és a szövetség emblémájával ellátott gépkocsik sora. Sok ezer miskolci fiatal részesül itt folyamatos szakmai képzésben. Az MHSZ jelentős segítséget nyújt az iskolák honvédelmi oktatásához, a KISZ és az úttörők honvédelmi programjá­nak megvalósításához. Az általa megrendezett úttörő hon­védelmi versenyeken az elmúlt évben például Miskolcon 17 ezer, az úttörő-olimpiai versenyen pedig 12 ezer fiatal vett részt. Az összetett honvédelmi verseny ifjú résztvevői­nek száma 1972-ben elérte a 26 ezret. A kép korántsem tel­jes, csak felvillant néhány eredményt, de a tényekből is jól érződik a szövetség sokrétű tevékenysége, felelősségteljes munkája. A szövetség helyi szervei gyümölcsöző kapcsolatokat tar­tanak fenn a baráti országok — például a szlovákiai s a lengyelországi — testvérszervezetekkel, és érdekeltek a kü­lönböző nemzetközi sportszervezetekben is. A mostani jubileumi évben a szövetség — miként ország­szerte, városunkban is — az eddigieknél színesebb, gazda­gabb programot valósít meg. Az egész évi rendezvénysoro­zatok is azt az alapvető célkitűzést szolgálják, hogy a tár­sadalom minden rétegében, és természetesen elsősorban az ifjúságban tovább fokozódjék a hazaszeretet, a szocialista haza védelme iránti felelősségérzet, s egyre szélesebb körben váljék ismertté az MHSZ tevékenysége. A hazafias, honvédelmi nevelés nem egyetlen szerv ügye, hanem az egész társadalomé. A szövetség a reá háruló fel­adatok végrehajtásában eddig is jelentős támogatást kapott a társadalomtól. Most, a jubileum évében joggal számít arra, hogy tovább mélyül és erősödik az együttműködés mindazokkal a szervekkel, amelyek érdekeltek a honvédel­mi munkában. A soros feladatok az eddiginél is magasabb szintű végrehajtást követelnek. A fiatalok sorköteles katonai szolgálatra történő felkészítése, s a hadseregtől leszerelt tar­talékosok utóképzésének komoly feladatai megnövelik a Magyar Honvédelmi Szövetség vezetőinek és városunk sok ezer társadalmi aktivistájának felelősségét. Soha ne feled­jék, a legnemesebb ügyet szolgálják: szocialista vívmányaink védelmét, a szocialista haza ügyét. Ez a feladat egybeesik pártunk Központi Bizottságának az 1972. november 14—15-i ülésén született állásfoglalásával, a X. kongresszus hatá­rozatainak még eredményesebb végrehajtásával. A küzdelmes esztendők sikerei, az eredmények avatják ün­neppé a szövetség megalakulásának 25. évfordulóját. Az ün­nep csak egyetlen módon lehet méltó a múlt örökségéhez: ha — bár korunk fejlődési követelményeinek megfelelően ma­gasabb szinten, nagyobb hatékonysággal — napjainkban is olyan lelkesedéssel, töretlen hittel és lelkiismeretesen vé­gezzük feladatainkat, ahogy azt a történelmi elődök tették. MOLDOVAN GYULA az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents