Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-28 / 74. szám

Iskolába megy a gyerek. Az újságok többször is közük a vonatkozó rendelkezéseket — a szülök többször elolvas­sák. Az óvoda búcsúzásra készíti a nagy csoportot: valami „iszonyatosan'’ komoly dolog kezdődik. Természetesen igyek­szünk ezt a gyerekekkel megértetni: „most, már nem úgy lesz, mint eddig; tanulni kell! S aki nem tanul, vagy egy­szer is elmulasztja a házi feladatát..." A gyereket szent borzongás fogja el. (Szeptemberben aztán csodálkoznak, hogy: „az iskolában is csak úgy van, mint az oviban...") A szülő büszke iskolás gyermekére; dicsekszik piros pont­jaival. s elhallgatja, ha valami nem megy, vagy nehezeb­ben megy. Márpedig ez is előfordul. A pedagógusok, pszi­chológusok, orvosok kategorikusan fogalmaznak: még nem iskolaérett a gyerek. Sokszor mondják? A tapasztalat azt mutatja, hogy többször kellene mondaniuk. (Csak akkor mondhatnák, ha nem volnának formálisak az iskolaérettségi vizsgálatok.) Mert most is minden leendő elsőst lát orvos, mielőtt a gyereket beíratnák az iskolába — de mennyi idő jut egy ilyen kis nebulóra? Nem beszélve arról, hogy a kí­vánatos komplex vizsgálatra nincsenek — nem is lehetnek — felkészülve rendelőink. Intézeti kivizsgálásra pedig csak a súlyosabban retardáltakat küldik. Az iskolakötelesek számához viszonyítva kevesen vannak ezek a gyerekek. (Ma már korrekciós osztályok, kisegítő iskolák biztosítják szamukra is a szellemi fejlődést.) A szülő — ha netán az óvónő vagy a tanító néni megpendíti, hogy várni kell még az iskolaérettségre — mindjárt kétségbeesik, mert a gyógypedagógiai intézetekre gondol... Pedig a leg­több esetben szó sincs erről. Csupán várni kellene meg né­hány hónapot, mert a kis gyerek még kisgyerek. Magyarán: nőnie, etősödnie. okosodnia kell: játszadozzon, tanulgasson még az óvodában egy évet,.. Első pillanatra úgy tűnik, nagyon könnyű ezt megérteni. Pedig nem így van. Az esetek többségében a szülő kétségbeesetten ragaszkodik hozzá, hogy a hatéves gyerek megkezdje tanulmányait. (Miért is ne kez­dené, mikor számtalan példa bizonyítja, hogy milyen okos, s megy Sanyika is a szomszédból, aki egy cseppet sem ...) A gyerek tényleg okos, fogékony, csak mondjuk: dekoncent- ralt. még nem tud hosszabb ideig összpontosítani, esetleg fizikailag gyenge, vagy beszédhibás és sorolhatnánk tovább. A szülő olykor enged ezeknek az érveknek, s így válaszol: ha nem megy az iskola, legfeljebb megismétli az első osz­tályt. Arra nem gondol, hogy mennyi kudarc, süiertelenség jut osztályrészéül a gyerekének — aki még nem iskolaérett. Az óvodában viszont — ahol most mái- egyike lesz a leg­ügyesebbeknek — bátorságra kap: kinyílik... A következő szeptemberben ezek a kis „túlkoros" gyerekek (ezt számos gvakorló pedagógus bizonyíthatja) többségükben könnyedén veszik az iskolai akadályokat. Persze a zsúfolt óvodák és az említett formális orvosi vizsgalatok mellett nemigen kell senkivel vitatkozniuk a szülőknek: akadálytalanul beírathatják a gyerekeket első osztályba. A káros következményekre ilyenkor még kevesen gondolnak. Éppen ezért említettük ezt a gondot, melyen csak úgy enyhíthetünk, ha az iskolák és óvodák még szorosabbra fűzik kapcsolataikat. (Van erre már példa Miskolcon!) így sze­mély szerint beszámolhat az óvónő az első osztály majdani tanítójának a gyerekek fogékonyságáról, alkati adottságai­ról. Közösen megbeszélhetik az iskolaérettség problémáját is. Jó lenne, ha a szülő is társulna a pedagógusokhoz; ki­egészítené a gyermeke személyiségével kapcsolatos vélemé­nyeket, megfogadná a pedagógusok, esetleg az orvos vagy a pszichológus tanácsait melyek nemcsak szakszerű, hanem humanus — mindig a gyermek érdekében adott! — taná­csok. (gyarmati) I W Enekverseny A Kodály Zoltán emléké­nek szentelt idei év miskol­ci zenei eseményeinek sorá­ba illeszkedik a 18. számú diósgyőr-vasgyári általános iskola mai rendezvénye. A délután 3-kor kezdődő ének­versenyen a miskolci ének­zene tagozatú általános isko­lák növendékei azokat a Ko­dály-műveket mutatják be, amelyeket a zeneszerző ép­pen ennek a nemzedéknek, az ő tanításuk, tanulásuk ér­dekében írt. ^ A Béke mozi holnaptól vetíti A munkásosztály a paradi­csomba megy című filmet. Emlékezünk meg Elio Petri Vizs­gálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című ki­tűnő filmjére és világsikere után nagy érdeklődéssel várjuk újabb alkotását; az 1972. évi cannes-i fesztivál nagydijas filmjét. A rendező írja: „A munkásosztály a paradicsomba megy egy átlagmunkásról szól; elsősorban politikai film. Másodsorban a munkáséletnek nem naturalista, de a reali­tást szem elöl nem tévesztő bemutatásaA színes olasz film él a szatíra eszközeivel, mely Olaszországban különösen népszerű fegyver. Politikuma a rendező elkötelezettségének legfőbb szószólója. A főszerepet Gtan Maria Volonte játssza. Ma leplezik le Milánéban Petőfi szobrát Megemlékezések Olaszországban Olaszországban is küszö­bön állnak a löü éves Petöfi- évfordulóval kapcsolatos megemlékezések. Az MTI tudósítója nyilatkozatot kért Ranuccio Bianchi Bandinel- li professzortól, az olasz Pe- töfi-emlékbizottság elnökétől arról, hogyan emlékeznek meg Itáliában a nagy magyar for­radalmár költő alakjáról. — Az emlékbizottság az elmúlt , napokban alakult meg — mondotta a proíesz- szor — tagjai akadémikusok, egyetemi tanárok. költők. Valamennyien történelem­mel vagy irodalomtudomány­nyal foglalkoznak, a XIX. század korának legjobb olasz szakértői, akik valamennyi­en ismerik, nagyra értékelik Petőfi Sándor munkásságát. Tavasz köszöntése A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtá­rának Selmeci-termében Ta­vasz köszöntése címmel hangversenyt rendeznek. A március 29-én, csütörtök es­te 7 órakor kezdődő koncer­ten közreműködik az egye­tem irodalmi színpada és kamarakórusa, és fellépnek a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola miskolci tagoza­tának tanárai és növendékei is. A legidősebb magyar színházigazgató Nemrég köszöntötték 80. születésnapján a magyar szín­házművészet képviselői Sebestyén Mihályt, a legidősebb ma­gyar színházigazgatót. 1918 májusában Temesváron mint bonviván kezdte pályafutását és nem kisebb írónagyság mél­tatta indulásakor, mint Móricz Zsigmond. Ezután 18 éren át igazgatta a miskolci színházat. Rendezett klasszikus és ma­gyar vígjátékokat, operákat, operetteket. Színházrajongására jellemző, hogy mikor szorult helyzetében egyszer lakását is áruba bocsátotta, az egyik népszerű színész megkérdezte tőle: — És mi lesz az otthonoddal? Sebestyén Mihály csak ennyit válaszolt: — Nekem a színház az otthonom. Amellett, hogy a miskolci színház életében döntő perió­dus fűződik Sebestyén Mihály nevéhez, ö volt az első állandó marosvásárhelyi színház művészeti igazgatója is. Olyan nagy­szerű színészek nőttek ki keze alól, mint Mezei Mária. Ne- ményi Lili, Rajz János. Bilicsi Tivadar, Sulyok Mária és má­sok. Sebestyén Mihály, aki ma is frissen, ifjúi érdeklődéssel figyeli színházaink életét, magas életkoráról szólva Molnár Ferencet idézte: „Az Űr magához szólított, de én nem men­tem utána”. Meséli, hogy születésnapján fölhívta az ugyancsak közel­múltban ünnepelt örökifjú primadonna, Honth'y Hanna és gratulált. Azután megkérdezte, hogy tulajdonképpen hány éves is? Mire Sebestyén Mihály bevallotta, hogy éppen 80. Honthy Hanna meglepődve kérdezte: hogyan Miska,’maga már ilyen öreg? Olaszországban minden művelt ember ismeri a köl­tő nevét, de kevesen olvas­ták verseit. Már előkészület­ben van egy, minden eddigi­nél bővebb, az egész életmű­vet bemutató új Petőfi-ki- adás. Március 28-án, szerdán le­leplezzük Milánóban az Ambrosiana képiár és könyv­tár udvarán a költő szobrát (Ferenczy Béni alkotása). — Ünnepi akadémiai ülést ren­dezünk később Rómában, az Accademia dei Linceiben is „Petőfi és a világirodalom” címmel. A professzor külön felhív­ta a figyelmet az iskolai meg­emlékezésekre. ..Biztos va­gyok benne — mondta Bán­dinéin professzor —. hogy a fiatalság, amely manapság főként a politizálást keresi a költészetben is. megszereti a forradalmár költőt, mert ta­lál benne anyagot mai ér­deklődéséhez ..." Szovjet filmdelfoáció érkezett hazánkba ,A Magyar Film- és Televí­zióművészek Szövetsége meg­hívására — Grigorij Csuhraj világhírű szovjet filmrende­ző vezetésével — tegnap szovjet filmdelegáció érke­zett ‘Budapestre. A küldött­ség tagjai között vannak Ba- tirov, Baranov, Hrabrovickij és Szeleznyeva filmrendezők, Vagyim Juszov, az ..Andrej Rubljov" című. nálunk is mű­soron levő, világsikert ara­tott film operatőre és Hanju- tyin kritikus. A delegáció tagjai hét szovjet filmet hoz­tak magukkal, köztük And­rej Tarkovszkijnak, az „And­rej Rubljov” rendezőjének „Solaris" című új alkotását, amelyet — a többi filmmel együtt — különvetítésen mu­tatnak be magyar kollégáik­nak. A szovjet vendégek ez­zel egy időben a legújabb magyar játékfilmekkel i$ megismerkednek. Ügy érzem, a színház az elmúlt időkben mélyreható fejlődési folyamaton ment át. Ennek köszönhető, hogy ma különleges erővel törekszik teljességre és igazmondásra. Ismét megértek tehát a fel­tételek arra. hogy olyan ér^ tékes tanúvallomást adjon a jelenről, mint azt eddigi leg­nagyobb korszakaiban tette. Gondoljuk csak végig az egyetemes színháztörténet XX. századi fejleményeit. Túl minden elme'-. . ooétikán. technikai változáson, lénye­gében a következők történ­tek: a kezdet kezdetén úgy tetszett, a tömegkommuniká­ciós eszközök összevont tá­madása elől a színház visz- szavonul. má'r-már eltűnik. Aztán, alaposan megvizsgálva valósagat es igazát, végül mégis magára talált. Mi több: a hanyatlás után úgy kapott erőre, hogy sikerült vissza-1 hódítania alapvető jellemvo­nását: ismét emberi értékek és kapcsolatok szembesítésé­nek fóruma lett. A színház ugyanis az em­beri élet, a mindennapi em­beri magatartás változásait, ideiglenességét rögzíti és fe­jezi ki — ugyanakkor , fel­kelti az emberben a vágyat, hogy túllépjen önmagán. Egy­részt feltárja életünk legmé­lyebb, legveszedelmesebb és legtitokzatosabb rétegeit; másrészt mindebben a lénye­get ragadva meg, a nézők közreműködésével az ember mítoszából és legendájából olyan előadást kínál, amely megújuló erőfeszítést tesz az emberi lét értelmének meg­ragadására. Az egzotikus, csodaszerü vagy szociológiai témák fel­fedezésé és leírása immár át­került más művészetek és technikai eljárások feladat­körébe. A színház dolga mára tisztázódott. Fel kel! tárnia, mit jelent napjainkban az emberi együttélés. A színház­ban közösen készülhetünk fel valamilyen lényeges ese­ményre, együtt várunk re­ménységet, gyógyulás!. Valaki azt mondotta: a szín­ház mára katakomba lett. Ebben van is igazság. A szín­házban az ember alászáll a mélybe: önmagának és saját sorsának legmélyére. Próbá­ra teszi érzelmeit, hitét, meg­győződését a játékban, amely­nek kettős az ereje, mert va­lóság is, képzelet is. És így a színház, amely már-már szinte az élet pere­mére szorult, ismét a kollek­tív élményvilág középpontjá­ba került. Ezért a színházba járás napjainkban „elhatározó" cselekvés, amely választást fejez ki, azt jelenti, hogy tu­datosan készülünk a világos­ságra és teljességre, és alá­zattal, szeretettel eltelve té­rünk viásza a színházba, az érzelmek és az igazságok kö­zös forrásához. I.'iUW-U SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — i2.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Vita a kor­szerű mezőgazdaságról. — 13.40: Színes népi muzsika. — 14.19: Válaszolunk hallgatóinknak! — 13.34: Kóruspódium. — 14.41: Századunk zenéjéből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürt­szó! — 15.45: Wagner: Parsiia.- előjáték. — 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 16.00: Adam Jenő népdalfeldolgozásaiból. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket. — 17.35: Munkás-stúdió. — 17.50: Schu­mann-zongoramüvek. — 18.13: Gondolat. A Rádió irodalmi Lap­ja. —• 18.58: Hallgatóink figyel­mébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Hilde Güden énekel. — 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közben 20.15— 20.35: A szépítő öregség. Magyar költők versei. — Kb. 21.30: Nó­ták. — £2.00: Hírek. 22.15: Sport­hírek. — 22.20 Dzsesszklub. — 23.20: Barokk operákból. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Musicalek­ből. Petőfi rádió: 12.00: Csárdások. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Chopin­dalok és zongoramüvek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.). — 18.20: Muzsika itt — muzsika ott... — 19.54: .io estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Üj könyvek. — 20.33: Solti Károly nótákat énekel. — 20.50: Láto­gatóban a Kossuth Könyvkiadó­nál. — 21.10: A hanglemezbolt új­donságai. — 21.30: Nőkről nők­nek. (Ism.). — 22.00: Esti hang­verseny Schubert müveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánczene éjfélig. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Tükör. — Hírek, tudósítások a megye­bői. — Egy különleges kiállí­tásról. Hangszerszólók. — Pá­lyaválasztási tanácsok. — A könyv megszerettetése. — Sport. — Előadó: a szerző! Televízió. 17.18: Hírek. —17.25: Pillantás a sportvilágba. Film­összeállítás. — 17.50: Az emberek a tévét nézik. — 18.20: Aranyeső. Randevú a Hanglemezklubban. — 18.50: Játék a betűkkel. — 19.15: Esti mese — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Mesteriskola. Kadosa Pál tanít. — 20.35: Ausztria— Hollandia válogatott labdarúgó- mérkőzés felvételről. — 22.10: Tv-híradó. 2. kiadás. Bratislava! televízió: 14.25: C sehszlovákia—A usztria 1 a bdarú- gó-mérkőzés. — 16.55: Hírek. — 17.00: Középiskolásoknak. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.15: Zenes műsor. — 19.00: Híradó. — 19.30: Jegyzet. 19.40: Autósok, motorosok, figyelem! — 20.00: Smetana: A csók. Kozv. a Prá­gái Nemzeti Színházból. — 22.05: Híradó. — 22.25: Aktuális mozi­műsor. Filmszínházak: Béke (14. hnk. 8 ó.): Tecumseh (magyarul be­szélő színes NDK). — Kossuth (f3 ó.): Lányarcok tükörben (színes magyar). — (f5. f7 ó.): A tüzes íjász (színes olasz—fran­cia). — Filmklub (f5. f7 ó.): Plusz, mínusz egy nap (színes magyar, 16 éven felülieknek!). — Ságvári (Ady Müv. Hazban) (7 ó.): Halálos tévedés (magya­rul beszélő színes NDK). Miskolci Nemzeti Színház (7): Cseresznyés kert (Lehar és Egye­temi bérlet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Állandó ki­állítás. — Libresszó (13—20 óra között): Szabó Piroska grafikái. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 8.55: Életünk minősége. IV. rész. (Ism.). — 9.30: Miskolci Csóka Béla néni zenekara játszik. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.20: Bruno Walter vezényel. — 11.29: Mindenki könyvtára. Illés Béla: A vígszínházi csata. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.0.3: A bajadér. Rész­letek Kálmán Imre—Kulinyi Ernő operettjéből. — 9.30: Gaz- tíaság-'ói — j-' 'T- >. *— 10.00• A zene hullámhosszán. — 11.50: Tudni is kell jól sze­retni . . . Jegyzet. Televízió: 9.00—12.20: Iskola­tévé. — 9.C0—9.20: Környezetis­meret (ált. isk. 1—2. oszt.) — 11.55—12.20: Filmesztétika (közéo- isk. II. oszt.). Világos barna színű, mintás Romhányi cserépkályha-csempe eladó. Cím: ifj. Tóth Mihályné. Szikszó, Kassai u. 6. I Iskolába megy a gyerek Színházi világnap I isconíi üzenete Tegnap világszerte — így hazánkban is — megünnepelték a 12. színházi világnapot. 19(i2 óta — a Párizsban működő nemzetek színházának 1957. március 21-i évadnyitójára emlékezve — az egész világon megemlékeznek a színházról, mint az emberek közötti kapcsolat, a béke, a kölcsönös megértés, az egyetemes humanitás kifejező eszközéről. A Miskolci Nemzeti Színházban ma este a Cseresznyéskert bemutatója előtt olvassa tel Dariday Róbert színművész Luchino Visconti írásos üzenetét. A világhírű rendező levelét az alábbiakban közöljük:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents