Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-27 / 73. szám

Borsodot képviselik Végérvényesen és visszavonhatatlanul itt a tavasz. Szé­pülnek a parkok, a földeken megkezdődött a munka, a ker­tekben égő gaz füstje száll a magasba. Tavaszi ünnepeink egy része is mögöttünk már, most április 4-re. május 1-re készülünk. Az ünnepi hangulat, az ünnepi készülődés vállalataink egv részénél évek óta feszült várakozással jár együtt. A ki­tüntetésre felterjesztett vállalatokba gondolunk. Több mint félszáz borsodi vállalat dolgozott úgy 1972-ben, hogy ered­ményei alapján felveheti a versenyt az ország más vállalatai­val, a leg jobbakkal. Ök izgalommal, mi értük drukkolva, kíváncsian várjuk az ünnepélyes eredményhirdetést. Olyan ez, mint egy országos bajnokság döntője, ahol egy sor ver­senyző Borsod színeiben lép pályára. Az előző évi ..bajnokságról'’ megyénk vállalatai négy MT— SZOT Vörös Vándorzászló kitüntetést, tizenegy „Kiváló vál­lalat’, egy „A szocialista munka vállalata ’, öt „Élüzem” cí­met, négy „Elismerő oklevelet1’ hoztak el A 25 díj meg­szerzését egy évvel ezelőtt osztatlan örömmel fogadtuk, jogos büszkeséggel dicsekszünk velük most is. Nem tudjuk, hogyan dolgoztak tavaly a többiek, a fővá­ros s más megyék vállalatai. De hat minisztérium legjobbjai között ott van 57 borsodi, kitüntetésre felterjesztett vállalat is S ez már önmagában eredmény. Lehet, hogy a „babér- koszorú” más városokba, megyékbe kerül, de ha csak annyi kitüntetést nyerünk is el, mint egy éve. már elégedettek le­hetünk. Néhány hét múlva számos borsodi, miskolci vállalat sok ezernyi dolgozójának tavaszt váró kedve a jó munkavégzés örömével is párosul majd. Drukkoljunk, hogy az öröm mi­nél több vállalatunkhoz kopogtasson be az elmúlt évi mun­ka országos értékelése után. Tavaszi nagytakarítás A Miskolci Köztisztasági Vállalat megkezdi a város tavaszi nagytakarítását. Eh hez a munkához több. mint száz alkalmi munkást is fel­vesznek. Egyúttal értesítették a miskolci vállalatokat, hogy a szemetelők ellen szabály­sértési eljárást kezdeményez­nek az illetékes hatóságok­nál. Ugyanis — különösen az építkezések környékén — sok a hanyagul tárolt, az utcákat, tereket piszkító hulladék. „Apukám sem mossa" NY. I. Ez a nap is jól kezdődik... Reggeli bosszúságok — Bosszankodott, már ma reggel ön? A több nem után kíváncsi­vá tesz az első igen. Tapolcai Béla műszaki ellenőr Mező­kövesdről jár be. Vonattal. — Bosszankodtam. Nem először és nem utoljára. Dü­hített már a hideg vonat, a piszkos vonat, a tömött vo­nat. Most olyan modern ko­csiban jöttem, amit alulról fűtenek. Ki akartuk kapcsol­ni a fűtést, mert nem lehet ülni az ülésen, olyan meleg. A jegyvizsgálc nem engedte. Azt mondta, nem szabályos. Hát érti ezt? — Asszonyom, bosszanko­dott már ma reggel? — Igen. _ 9 — Itt a piacon. Hétre já­rok dolgozni. Hajnalban kell jönnöm. Munka előtt még szeretnék bevásárolni. De kora reggel még alig-alig van itt valaki. Mindent drágáb­ban veszek, mint ahogyan ki­lenckor megvehetném. Hát ne legyen mérges az ember? N. Endréné siet. Negyed hét van. Hétre Diósgyőrbe kell érnie. — Még nem. de fogok. — Min? — Munka. Festő vagvok. a TÖVÁL-nál dolgozom. Ma megyünk új munkahelyre. — Hossz? — Nem, de tudja, nem biz­tos. hogy ma már dolgozha­tunk és ha nem, akkor A villamoskocsinak két vé­ge van. Egyik peronján az utast kérdeztem: — Éppen most voltam dü­hös. Az ég se tudja, hogy a sok zsebemből melyikbe tet­tem a bérletet. Az ellenőr olyan hangon beszélt velem, hogy . .. Szabó Andor diák legyint. A kocsi másik végén az ellenőr Nem beszélek vele, csak látom. Dühös. Egy utas gombolkozik. keresgél kutat. — Siessen, kérem! Nos. az összes udvariatlan­ság ennyi, de amikor az el­lenőr leszáll, hallom: — Disznóság! Csúcsforga­lomban minek ellenőr? Legalább két percig állt mellette az a munkáját vég­ző másik. — Délben kérdezd majd. Addigra összegyűlik a bosz- szankodás — ajánlotta egy kollégám. Igaza van? Nem tudom. Kora délután majd megkér­dezzük a gyárkapukban: Bosszankodott-e ma ön? És a válaszokat holnap írjuk meg, riportnak az elkerül- hetőről. BARTHA GABOR A Fáklya új száma A Fáklya április 1-én meg­jelenő 7. száma köszönti a felszabadulás 28. évforduló­ját. Z. Zabelkin, a Szovjet­unió Hőse azokra a katonák­ra emlékezik írásában, akik részt vettek Magyarország felszabadításában. Jelentős teret szentel a lap a szovjet űrhajózás távlatai­nak, az űrkutatás problémái­nak. Ezzel kapcsolatosan két teljes színes oldalon mutat­ja be Leonov szovjet űrhajós és Szokolov festőművész al­kotásait, amelyeket az űrkor­szak ihletett. Vas megye és a Mari ASZSZK testvéri kapcsola­tairól, gyümölcsöző együtt­működéséről számol be több színes írás. Részletes bepil­lantást kap az olvasó a mari nép mindennapi életébe, mű­vészetébe. Bemutatja a lap Pjotr Drozdovot. a több mint ezer­éves magyar—orosz kapcso­latok kiváló szakértőjét. A Lilija Aljosináról szóló cikk­ben pedig a magyar képző­művészet szovjet népszerűsí­tőjével ismerkedhetnek meg az olvasók. A sportkedvelők a szovjet női torna üdvöskéjéről, Olga Korbutról olvashatnak képes beszámolót. Gyermek a fogorvosi székben ★ Gyermekfogászati szombat a Csabai kapui rendelőintézet­ben. Képünkön dr. Czecze Ágnes és kis páciense. (Kerényi László felvétele) A folyosón pici gyerekek zsinatolnak. Beszélgetnek, futkároznak. Olyan a kép, mintha az iskolában egy óra­közi szünetben lennénk. Pe­dig a Csabai kapui rendelőin­tézetben vagyunk, a felnőtt fogászati kezelők folyosóján. Időnként kinyílik valamelyik ajtó és egy-egy fehérköpe­nyes néni behív néhány ap­róságot. Méa „liftezni is lehet Szombatonként ugyanis ez a rendelő átalakul iskolafo- / gászattá. Bent a kezelőben már megszeppenve várakoz­nak a kis páciensek. Ijedten bámulnak társukra, aki előt­tük beült a székbe. Görcsö­sen markolják az ellenőrző könyvüket. Pedig a doktor nénik és a doktor bácsik na­gyon barátságosak. Elbeszél­getnek velük, megmutatják a műszereket, és van aki még „liftezhet” is az ijesztő fog­orvosi székkel. Ha pedig a gyerekeknek megered a nyel­vük akkor sok titkot árulnak el. Az egyik például „bizal­masan” elmondta, hogy azért nem mos fogat, mert nincs fogkeféje. És hogy miért nincs, azt kérdés nélkül is mondja: Apukám sem szo­kott fogat mosni, mert neki már csak két foga van, s azt nem érdemes. Ilyenkor az orvosnak kell megmagyaráz­nia azt, ami a szülők felada­ta lenne. Korunkban az emberiség egészségi állapota javul, fo­gaink viszont egyre romla­nak. A fogszuvasodás civili zációs betegség. Ma még a fogpótlás a medicina, a meg­előzés, a gyermekkori rend­szeres fogászati ellenőrzés helyett. Ezért vezették be két évvel ezelőtt az úgyneve- I Mit szól hozzá, hogy... ... milyen csodálatos idő van? Fürdő­ruhában lehetne napozni. — Fürdőruhában vagy anélkül. — Hogyhogy anélkül? — Előbb-utóbb nálunk is divatba jön a nudizmus. — És ezt éppen maga propagálja, vén csont? — Dehogy propagálom! A mi ko­runkban mar jobb, ha alaposan felöltö­zik az ember... De olvastam kedvenc hetilapomban két olyan — olvasók ál­tal írt — levelet, melyekben hiányol­ták a nudista strandokat. — Ugyan kik írhatták azokat a leve­leket? — Közelebbi információval nem szol­gálhatok a személyüket illetően, de az tény, hogy mindkettő nő volt. — Nem szégyenlősek, annyi bizonyos De áz sem volt szégyenlős, aki azt a házat — nézze csak, ide látszik a hom­lokzata! — kitataroztatta — Mi szégyellni való van azon. ha valaki rendben tartja a portáját? Tiszta udvar, rendes ház — és rendes lakó — Rendes ám, ha a saját pénzén ta­taroztat. Csakhogy ezt a villát közpén­zen suvickoltatta ki. — Nem értem, miért kötözködik. Sok köztulajdonban levő ház van. és ezeket időről időre közpénzen kijavítják. — No igen. De van egy kis bökkenő: a szóban forgó házat kijelölték eladásra. Ilyenkor a benne lakóknak elővételi joguk van, és mint köztudott, meglehe­tősen kedvezményes áron juthatnak a: eddig csak bérelt otthonhoz. — Aha! Szóval az történt, hogy .. . — Igen. az történt, hogy az „okos” kó közpénzen kitataroztatta az épüle­tet és nemcsak kívül ám. így aztán igazán jó üzlet a vásárlás. — Hogy mennyi esze van egyesek­nek! De valamit azért nem értek. A huncut lakónak érdekében áll a machi­náció, a tatarozást végző vállalatnak-azonban semmi haszna nincs belőle. Sőt. Közismert tény, hogy szűk az épí­tőipari kapacitás, s még a legális fel­újítások is hosszú ideig elhúzódnak. — Azt mondja, nem érti, és mérge­lődik. Mások sem értették, de nem elé­gedtek meg a mérgelödéssel. A furcsa tatarozást jelentették a népi ellenőr­zésnek. — És mi történt? Mert az új vako­latot. -úgy látom, nem kaparták le, s feltételezem, hogy nem szedték vissza az új csempét a falról, sőt maradt az új. parketta is. — Ha értesüléseim pontosak, akkor kiosztottak néhány fegyelmit, figyel­meztetést és ami a legfontosabb, a költ­ségeket áthárítják a kitűnő üzleti ér­zékkel megáldott tulajdonosra. — Akkor meg nincs probléma. — Dehogy nincs! Gondolja csak el, mi történik, ha a bejelentő — mint most maga —- megelégszik a dörmögés- sel, s csupán szűk baráti körben han­goztatja fenntartásait. — Akkor tényleg nem történt volna semmi. Már úgy értem, a tatarozáson kívül. — Meg azon kívül, hogy néhány tiz- ezef forintot legomboltak volna a nép­gazdaságról. — Más szóval: vetkőztetiék volna a népgazdaságot. — így is lehet mondani. — No, lám, megint itt tartunk. Éppen ezért azt ajánlom, hogy beszéljünk in­kább a nudizmusról. Ha már válasz­tani lehet, szívesebben veszem, ha ki-ki maga gombolja le, s kizárólag azt, ami a sajátja. — Ez tehát a meztelen igazság. — És ami a fő: ezt nem kell szé­gyellniük az olyan kissé pocakos, éltes uraknak sem. amilyenek mi vagyunk. BÉKÉS DEZSŐ zett gyermekfogászati szom­batokat, kibővítve ezzel az iskolafogászati rendeléseket. ilol kell érni magunkat* Hogy mi volt a cél, és mi­lyenek az eddigi eredmények, arról a rendelőintézet fogá­szatának főorvosát, Fedor Jó­zsefet kérdeztük. — A jelenlegi orvoslétszá­munk a gyermekfogászato­kon évente 20 ezer fogkeze­lésre elégendő. Ha ezt sike­rülne felemelni 30 ezerre, akkor ez az 50 százalékos emelkedés azt eredményezné, hogy hat év múlva nem len­ne szuvas fog. Természetesen ezek után is kellene számol­ni évente gyermekenként egy caries-szel. De ez már min­den nehézség nélkül ellátha­tó. A főcél tehát: utolérni magunkat. A pálya egyre in­kább elnőiesedik. Most is há­rom orvosnő van szülési sza­badságon, őket nem tudjuk pótolni. Ráadásul még az üzemorvosi hálózatunk is bő­vül. A lakásproblémák meg­oldatlansága miatt a fiatal orvosok nem pályáznak Mis­kolcra; fizetésük felét nem akarják albérletre költeni. Pedig nagy szükség lenne rá­juk. Korszerű gépi felszere­lésre is szükség lenne mun­kánkhoz. A magas fordulatú fúrógépekkel nemcsak a fáj­dalom mérséklődhet, hanem a kezelés is gyorsabb lenne. Csupán belső átcsoportosítás­sal és orvosaink lelkiismere­tes munkájával tudjuk bizto­sítani, hogy az egyre növek­vő követelményeknek eleget tudjunk tenni. KERENYI LÁSZLÓ Bedolgozók lehetnek Üj foglalkozási lehetőséget kínál a miskolci lányok, asszonyok számára a Fővárosi Kézműipari Vállalat. Azok­nak. akik a Kossuth Gimná­ziumban tanulták meg a szőnyegszövést, máris bizto­sítanak munkát. A fővárosi vállalat kiterjedt bedolgozó­hálózatra számít Miskolcon. A jelentkezők a városi tanács munkaügyi osztályán kapnak bővebb tájékoztatást. A özegészségügyi szolgálat A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Szolgálat a Bajcsy- Zsilinszky utcából a Lévay utcába költözött, A kerületi tanácsi hivataloknál ezzel egyidejűleg megszűntek a járványügyi csoportok, és feladatukat is a Lévay utcai szolgálat vette át. Nemzetközi írásmód Dr. Alimamed Kurdisztá- ni. azerbajdzsáni tudós, har­minc év munkájával nem­zetközi írásmódot dolgozott ki. Könnyen elsajátítható, egyszerű írás, amely a kü­lönböző nyelvek kiejtését hí­ven közvetíti. Alkalmazása megkönnyítené a nyelvtanu­lást, a szótárak, térképek és lexikonok használatát. Az ENSZ szakemberei nyolc pá­lyamű közül a szovjet tudó­sét találták a legjobbnak. %

Next

/
Thumbnails
Contents