Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-27 / 73. szám
i akasztást gyűlések Vállozó táj, változó emberek A BÁÉV kultúrtermet zsúfolásig: megtöltötték a környékbeli vállalatok és intézmények dolgozói. Dr. Pusztai Béla. a megyei tanács elnökhelyettese volt a választási gyűlés előadója. Az elnökségben foglalt helyet Drótos László, a városi pártbizottság titkára. Hegyi Imre. a HNF megyei titkára, országgyűlési képviselő. Az előadó beszámolt mindazokról az eredményekről, amelyek joggal tehetik büszkévé a megye minden lakóját. Elmondotta, hogy Borsodban a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 50 milliárd forintos beruházás valósul meg összesen, s önmagában már ez is akkora változást eredményez, amely csupa nagybetűvel kerülhet be e táj képzeletbeli arany- könyvébe. Változik a táj, változnál«, az emberek. A most lezárult jelölő gyűléseken több mint ezer felszólaló mondotta el véleményét szőkébb hazánk eredményeiről és mindennapi gondjairól. Már az első választási gyűlésen megállapítható volt — hallgatva az előadót és meghallgatva a felszólalókat —. hogy a lakossági vélemények, állás- foglalások egyre inkább az általánosítás szintjére emelkednek, még inkább társadalmivá válnak. A választási gyűlésén már nem arról volt szó, hogy ebben vagy abban az utcában, vagy valamelyik bérházban nincs víz hanem arról, hogy mit tehetnek megyénk, városunk vezetői az egesz lakosság vízellátásának megoldásáért. A közérdeklődést fejezte ki egyik hozzászóló, amikor arra kért feleletet, hogy mikor népesül már be — először epítőmunkásokkal. aztán pompásnak Ígérkező épületekkel — a hónapok óta üresen álló székelykerti telek. A tegnapi választási gyűlés résztvevői kimerítő elemzését kapták a negyedik ötéves tervben szereplő lakásépítési programnak is. különös tekintettel arra. hogy Miskolcon hány család költözhel új otthonba 1975-ig. Nem követelmény. még csak nem is előírás, de a történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy dr. Pusztai Béla csaknem egyórás előadását ..tejből'’ mondta el, s csak akkor pillantott jegyzeteibe, amikor már az ilyenkor szokásos „kérdezz— felelek '-re került sor. Ez a nem túlságosan gyakori előadói módszer, eredményezte azt, hogy a gyűlés a kora esti Miskolci örömök és gondok Akár jelképnek is érezhettük: az ÉSZAKTERV székhazának előcsarnokában nagyméretű maketten a holnapi Miskolcot láttuk. Később a választási gyűlés hangulata idézte a város holnapját. Több százan voltak a teremben, amikor négy órakor az elnökség elfoglalta helyét. Megjelent a választási gyűlés elnökségében Gácsi Miklós, a városi part-vb tagja, országgyűlési képviselő, a DIGÉP vezérigazgatója, Szu- chy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, s Kerepesi Ferenc, az ÉSZAKTERV igazgatója, aki házigazdaként a gyűlés elnöke volt. A rövid köszöntő után Rózsa Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Bevezetőjében a választások rangjáról, a helyi és az országos politika összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy gondjainkat csak akkor érthetjük, ha ismerjük eredményeinket is. Előadásában Rózsa Kálmán a gyorsan fejlődő Miskolc négy súlyos gondjáról szólt részletesebben. A lakáshelyzetről. a közlekedésről, a vízellátásról és arról, hogy zsúfoltak a gyermekintézmények. — Köztudomású — mondotta —. hogy sok lakást építünk. Sokat, de még mindig nem eleget. A város évről évre nő, s lakásépítési programunknak számolni kell azokkal a dolgozókkal, akik több mint egy évtizede bejáró munkások és Miskolcra költöznének. Számolnunk kell továbbá a fiatalokkal és a változó igényekkel is. A közlekedésről szólván, megállapította: elavult és lassú. Az országos mutatószámokhoz képest elmaradtunk a gyermekintézmények fejlesztésével is. Nyilvánvaló, hogy ez részben a város gyors növekedéséből adódott. Az utóbbi két évben valamelyest előrébb léptünk, de megoldást csak a tanács és a város lakosságának, a város üzemeinek, vállalatainak ósz- szefogása hozhat. A súlyos vízellátási gondokról szólván, ismertette a Hernád menti vízmű építésének tervét. A vízmű első lépcsője 1975-bén már vizet ad. és a legsúlyosabb gondjaink ezzel — egy időre — megoldódnak. Az előadást követő vitában sokan szóltak. Kértek, javasoltak és még a vita közben választ is kaptak javaslataikra. Több mint egyórás beszélgetéssé szélesedett a választási gyűlés B. G. Kibővített ülést tartott a kPlVSZ menyei bizottsága Az SZMT székházaban ma délelőtt megkezdődött a KPVDSZ megyei bizottságának kibővített ülése, amelyen Gelb Miklós titkár értékelte a bizottság gazdasági munkát segítő elmúlt évi tevékenységét. a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására irányuló erőfeszítéseit, az agitációs, a propaganda- és sportmunkában elért eredményeket, majd beszámolt a szakszervezeti pénzgazdálkodásról. Ezt követően az idei feladatokat ismertette. Lapzártakor megkezdődött a vita. majd a legjobb munkát végző szakszervezeti tisztségviselők, aktivisták kitüntetésére kerül sor. órákba nyúlt, hiszen az előadó és a hallgatóság között kézzelfoghatóan közvetlen volt a kontaktus. Jó érzéssel írjuk le. hogy minden szónoki fogástól mentes, protokoll nélküli választógyűlést tartottak a BÁÉV kultúrtermében. s ebben a köz dolgai iránt érdeklődő hallgatóságnak csakúgy része volt. mint a hallgatóság érdeklődését érzékenyen figyelemmel kísérő előadónak. Nem csoda hát, na a svű- les nagy tapssal és Kölcsönös jókívánságokkal fejeződött be. B. I. Zeneesztéták nemzetközi szemináriuma Hét európai szocialista ország zeneesztétikájának ki. emelkedő képviselői részvételével kezdődött meg tegnap a Magyar Tudományos Akadémián az V. Nemzetközi Marxista Zeneesztétikai Szeminárium. A négynapos tanácskozást dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A konferencia első napján A. Sz. Szohor szovjet zenetudós „Zene és közönség a szocialista társadalomban’’ címmel ismertette a tanácskozás egyik főreferátumát. Kőbányászok (Agotha Tibor felvétele) REFLEKTOR Ma Budapesten az. UVA- TERV-nél ismertetik a Szentes—Csongrád közötti közúti Tisza-híd építésére meghirdetett tervpálvázat eredményét. * Baján a halászai i tsz tagjai megkezdik a süllőfészkek kihelyezését a dunai holtágakba. * Balassagyarmaton felavatják a Budapesti Finomkötöttárugyár új üzemét. ★ Pécsett ankétot tartanak a gyümölcsszörpök gyártásáról. + Szegeden katolikus és protestáns lelkészek tanácskoznak. Veszprémben Kodálv-emlékünnep- séget rendeznek. lehet-e kulturáltan élni vidéken? Gondolatok eijv rádiós vitáról Vita rólunk? Vita általunk, hiszen magunk voltunk a vitatkozók a rádió tegnap sugárzott vitaműsorában. A beszélgetés hangfelvétele a miskolci Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban készült. „Lehet-e kulturáltan élni vidéken?” Ez /volt a műsor címe. Talán nem a legszerencsésebb. Egy tizmilliós nagyságrendű városhoz mérten a kétmilliós Budapest is „vidék”. A hang- felvételről írott tudósításunkban annak idején megírtuk: kíváncsian várjuk, hogyan sikerül majd a csaknem háromórás vita lényegét néhány tizpercbe sűríteni A vállalkozás mindenképpen izgalmas. A vita meghívott vendége volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Varga Gábor né, a megyei tanács elnökhelyettese, az ország- gyűlés alelnöke. dr. Pintér József kandidátus, a Megyei Vezető Kórház főorvosa. Ráki Ferenc agrármérnök, a borsod- sziráki termelőszövetkezet elnöke, dr. Susánszky János, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető docense. A vita első hozzászólója dr. Bodnár Ferenc volt. Arról beszélt, hogy téves szemlélet az, amely szerint a kulturált élet feltételei csak Budapesten vannak meg. hiszen a szocializmus építése során ezek a feltételek mindenütt megteremthetők, és meg is teremtődnek. A rádióműsorból a valós vitára nehéz volt ráismernünk. Tény. hogy dr. Eke Károly, a Rádió munkatársa a felvétel során nem volt mindig ura a vitának, amely sajnos fontos kérdéseket nem érintett, s lényegtelen dolgokat emelt ki. Hiányérzetünk maradt a rádió adása után, de ugyanilyen hiányérzetünk volt már a felvétel közben is. Számos hozzászóló nem kapott szót. A közönség soraiból is hiányoltuk például a Miskolcon megjelenő Napjaink munkatársait, szerkesztőit. Hiányoltuk a vitavezető ismeretanyagából a megye és a város eredményeinek, alapvető gondjainak ismeretét. Dr. Bodnár Ferenc, majd Varga Gáborné felszólalása ugyan pótolta ezt. de ennek jelentős része már hiányzott a műsorból. pedig ha mi életérzést akarunk megfogalmazni, akkor alapvető feladat körvonalazni azt, ahogyan élünk. Lehet-e kulturáltan élni vidéken? Nem pontos a cím Ha akarunk — szubjektív összetevői vannak ennek —. ma bárhol kulturáltan élhetünk és élünk is. Vitatkozni arról lehet, hogy miért nehezebb vidéken kulturáltan élni. hogy miért és mennyiben káros az a szemlélet, amely a kulturált elet lehetőségét Budapesthez köti. Rossz vita lett volna? Nem, csak nem elégített ki. Hasznos vállalkozás volt: ha másutt nem. magunk között folytatni is erdemes lenne. Folytatni kellene, mert ebből az egy műsorból keveset ért meg az. aki a vitán nem volt jelen (Bartha) Sajtótájékoztató a gyermekvédelemről A legfontosabb: a megelőzés Az iskolákban .jelenleg 36 ezer, a gyámhatóságoknál pedig mintegy 48 ezer veszélyeztetett gyermeket tartanak számon. A 74 000 gyermek sorsát közvetlenül érintő iskolai gyermekvédelmi munkáról, a nevelési tanácsadóról szóló irányelvekről és az üzemi patronálásról tájékoztatta tegnap a Művelődésügyi Minisztériumban a sajtó képviselőit László József, a Kiosztották a díjakat ti LKM legjobb brigádjai, újílói A Lenin Kohászati Müvek 1100 szocialista brigádjának legjobbjait, s a vállalat legjobb újítóit köszöntötték tegnap a Hámor étteremben. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Énekes Sándor vezérigazgató. Koszti Lajos, a párt-, Gácsi Ferenc, a szakszervezet és Mándity József, a KISZ-szervezet titkára. A brigádok és újítók elmúlt évi munkáját Gácsi Ferenc értékelte, majd dr. Énekes Sándor adta át nekik megérdemelt jutalmaikat. A vállalat kiváló brigádja" címet hét szocialista brijfád nj’erte cl: a hengermű I. gyáregység Tyereskováról elnevezett női brigádja; a nagyolvasztó gyárrészleg Beljajev; a csavargyár Lenin nevét viselő ifjúsági brigádja; a nagykovácsműhely- ben dolgozó Kása István brigádja; a közlekedési gyárrészleg Farkas István vezette lakatos brigádja; a karbantartó gyár- részlegben dolgozó Éles Tibor brigádja, s végül — immár másodszor — a gazdasági igazgatóságon dolgozó Boros Árpád műszaki brigádja. Az újítók különösen az 1972. év utolsó negyedében dolgoztak jól. Az előző évhez képest 19 millió forinttal növelték az újításból származó megtakarítás összegét. A gyárrészlegek újítási versenyében az elsó helyet az acélmű, a másodikat a nagyolvasztó, a harmadikat a gépkarbantartó részleg nyerte el. A szocialista brigádok újítási versenyét az acélműnél dolgozó Horváth János brigádja nyerte. Második Juhász János acélműi lakatos és Éles Tibor gépkarbantartó brigádja lett. A fizikai állományban levők között a legjobb egyéni újító a nagyolvasztónál dolgozó Nagy Sándor, a műszaki állományúak között Hegymegi Géza, az acélmű dolgozója lett. A kitüntetések, jutalmak átadását követően dr. Énekes Sándor vezérigazgató a következőket nyilatkozta: — Az elmúlt esztendő rendkívül nehéz volt vállalatunk számára, s mégis 15 százalékkal nőtt a nyereségünk. A szocialista brigádok ismét bebizonyították, hogy mindenkor lehet rájuk számítani, a mozgalomban rejlő hatalmas erőre. A 19 millió forintos többletmegtakarítás önmagáért beszél. Különösen szép eredmények születtek az SZMT-vel egyetértésben meghirdetett év végi újítási negyedévben. Ekkor gyárrészlegeink, az ezernyi szocialista brigád tagjai mindent megtettek azért, hogy jó és hasznosítható újítási javaslatok benyújtásával segítsék az újítéki negyedév sikerét. Meggyőződésem, hogy — noha a célkitűzéseinkben foglalt feladatok növekedtek — gyárunk dolgozói az idén is megállják helyüket, sikerrel birkózunk majd meg a várható nehézségekkel. Minden eddiginél jobban számítunk az 1100, köztük a „Vállalat kiváló brigádja” címet elnyert szocialista közösségek helytállására. S ugyanígy bízunk kitűnő újítóinkban is. NY. I. minisztérium gyermekvédelmi osztályának vezetője. A gyermek- es ifjúságvédelmi munka egyik legfontosabb láncszeme változatlanul a megelőzés. A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési tényezők összehangolása. A veszélyeztetet iseg megelőzése egyszersmind a gyermek, a család és a társadalom védelmét is jelenti. A megelőző gyermekvédelmi munka dokumentuma az az ajánlás is, amelyet az országos gyermekvédelmi munkabizottság fogalmazott meg a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő vállalati és szövetkezeti patronálási mozgalom továbbfejlesztésére. Az ajánlás közvetlenül fordul az üzemek dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz: vállalják minél többen a veszélyeztetett sorsú gyermekek patro- nálá6át. Fontos, hogy a munkahelyek adjanak lehetőséget a nevelőotthonok szamára sokoldalú, kölcsönös társadalmi kapcsolat kialakításához, az állami gondozott gyermekeknek az életre való felkészítéséhez. Jelenleg mint 36' 000 állami gondozott van az országban, közülük tízezren nevelőszülőknél élnek. Patronálásra tehát bőséges az alkalom. Az ajánlás részletezi az üzemi patronáló« javasolt formáit is. Hathatós segítséget nyújthatnak a dolgozók, ha egyénileg, családjukkal is kapcsolatot teremtenek egy-egy állami gondozott fiatallal. Több állami gondozottnak ugyanis nincsenek szülei, hozzátartozóik sem látogatják őket. Ezek a fiatalok a tartós, személyes kapcsolat révén megismerhetik a harmonikus családi életet.
