Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-03 / 53. szám

■fr Tekercselik a búvárszivattyú}: egyi< legfontosabb alkatrészét a Diósgyőrt Gépgyár szivattyú gyáregységében (Ágotha Tibor felvétele) Szép ajándék nők napjára Gépgyári asszonyok a béremelésről Sebestyén Mihály köszöntése Bensőséges ünnepségen kö­szöntötték tegnap a Színház­művészeti Szövetségben 80. születésnapja alkalmából Se- bestény Mihályt. A neves színházi szakembernek, nyug­díjas színigazgatónak — aki annyi évig állt a miskolci színház élén — Rátonyi Ró­bert érdemes művész gra­tulált és átnyújtotta a szö­vetség ajándékát. Primőrök Békésbők Csongrádijai E hét végére is megérke­zett a korai primőrökből a már-már megszokottá váló szállítmány. Békésből és Csongrádból „lepik meg” va­rosunk lakóit szép-fejessalá­tával, uborkával. hegyes, erős zöldpaprikával, sóská­val és paradicsommal. 8000 fej salátát. 250 kilogramm uborkát, 3500 darab erőspap­rikát. 500 kilogramm paradi­csomot és 300 kilogramm sóskát kapott Miskolc az utóbbi napokban. Farsangol az Agrokonzum Egy csónakban ülünk Lassan túljutunk a hagyományos év eleji zárszámadáson, a vállalatoknál a felosztható nyereség szétporciózásan is. Ilyenkor mindenütt felismerhetik, mennyire „együtt sír-ne- ,vet” alapon dolgoznak a gazdálkodó egységek emberei be­osztásra. végzettségre való tekintet nélkül. Éppen ezért most a vállalatoknál — ezt a felismerést segítendő — jo lehne, ha a szokásos eredményismertetőkön nemcsak a nagy, globális adatokat hallanak a résztvevők, hanem — es ez csak egy kis többletszámítást igényel — azt is. hogy az egyes üzemek, brigádok egészen pontosan mennyivel is „sze­repeltek" azokban a nagy számokban. Vagy például: hogyan alakította a végeredményt a munkaerő-fluktuáció? Nem em­lítem ezt véletlenül, hiszen a munkából kiálló, távozó ember mindig alaposan megcsapolja a maradók pénztárcáját: mi­előtt elmegy, mar keveset ér a munkája, aki jön helyette, annak a tevékenysége pedig még sokáig nem lehet teljes értékű. Ezért iurcsállható. ha valahol közönyösek a ván­dorlással szemben: mintha valóban nem ismernék lel saját érdekeltségüket mások ilyen vagy amolyan viselkedéseben, munkatempójában. Nem kézenfekvő például, hogy a forgácsoló hibátlan önt­vényeket kapjon az öntőktől? Mégis: hányszor, megesik — tévesen értelmezett kollegialitásból —. hogy nem küldik vissza az öntödébe a nem százszázalékos öntvényt, hanem igyekszenek továbbcsúsztatni a készáruraktárig. Az öntőnek — mert nem vagyunk stréberek! — nem kell tehát kétszer dolgoznia. Ilyenkor viszont a vállalat távolabbi érdeke ko­moly csorbát szenvedhet: ez a szemlélet oda vezethet, hogy romlik a gyár termékének minősége, aztán romlik a híre, ebből rendeléshiány, amiből pedig csökkenő termelés követ­kezik és végül rosszabb vállalati eredmény. A példa szerinti forgácsoló és öntő tehát nem ismerte fel, hogy már a saját pillanatnyi érdeke is elválaszthatatlan a vállalat jövőbeni érdekétől. A főnök elől (a vállalat elől) bújtatott selejttel — önmagukat csapták be. A munkaadói, tulajdonosi énjüket és a munkavállalóit is, hiszen ha a 'Vállalat gazdálkodási eredménye romlik, akkor a saját egyéni jövedelem és a holnapi munka biztonsága kerülhet veszélybe. Ám máris jöhet a kétes értékű önvigasz: akkor majd másik gyárba megyek. De hiszen — az imént már említet­tük — aki vándorol, az megint csak holnapi lehetőségeit szegényük Mint állampolgár mindenképp, hisz mögötte ott marad a kiesés valahol, ami végül is népgazdasági szinten is kiesés. A vándorlás vagy a hanyagul végzett munka ezért kétszeresen érinti az embert: egyszer, mert csökken a vál­lalati jövedelem — s emiatt csökkenhet az egyéni is; aztan mert csökken a vállalati befizetés, csökkennek a költség- vetés jövedelmei is és végül egy sor tarsad..imi gondunk később oldódik meg. Egy csónakban ül itt mindenki: a munkás perspektívája elválaszthatatlan a vállalat perspektívájától. Ennek felisme­rése — felismertetése — lehet az egyik legjobb anyagi ösz­tönző a jobb munkára. Gerencsér Ferenc Kevesebb a közületi személygépkocsi Par héttel ezelőtt a Diós­győri Gépgyár szivattyú gyáregységében a központi bérfejlesztésről szólva az egyik asszony megjegyezte: — Kíváncsi vagyok, vajon most hogyan gondoskodnak rólunk? Igaz, az utóbbi há­rom évben javultak a bér­arányok a férfiakéhoz képest, de ezekkel az egyébként mar számottevő eredményekkel még nem lehetünk elégedet­tek. Egy másik asszony fo- gadkozott: bérmilyen nehez munkát kérhetnek tőle, ha két forinttal emelkedik az órabére. A bérfejlesztési összegek elosztásában részt vevő nő­felelősök, szakszervezeti ve­zetők és a gazdasági vezetők azóta már döntöttek. A mű­vezetők, brigádvezetők véle­ménye alapján állapították meg, ki milyen mértékű ora- berjavítá6t érdemel. Plusz két százalék Nemregiben a szivattyú gyáregység pártcsúcsvezető- ségének nőfelelőse, Lévai Fe- rencné elégedetten nyilatko­zott arról, hogy a náluk dol­gozó nők bére megközelíti a férfiak keresetét. Azóta mindössze két hét ttelt el. és bár a bérfejlesztés jegyzéket még nem függesztették ki, Perjési János gyáregységve­zetőtől arról értesültünk, hogy a kormány által bizto­sított központi keretből az átlag bérfejlesztésen felül még két százalékot kapnak a gyáregység nődolgozói. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ha­sonlóképpen gazdálkodtak a vállalati bérfejlesztési keret­tel is. akkor kiderül, hogy a szivattyú gyáregység 136 nődolgozója á vártnál jóval magasabb fizetésemelésben részesül. A fogadkozó asz- szony a tekercselőben rövi­A/. egy éve meghirdetett szarvasmarhaprogram hatá­sára megyénkben — csak­úgy. mint országszerte — növekedett az egyéni, illetve a szövetkezeti tulajdonban levő szarvasmarhák száma; javult a hús- és a tejellátás. A megyei tejipari vállalat­nál mintegy tíz százalékkal desen kézhez kapja a levelet, a meglepetéssel: nem két fo­rinttal. hanem két forint húsz fillérrel nőtt az órabére. — Milyen a hangulat az üzemben dolgozó lányok, asz- szonyok között? — kérdeztük Lévai Ferencnét. — Annyit már most el­mondhatok, hogy az elosztás aranyairól nyilvános vitáink is voltak, és amiben meg­egyeztünk, azt meg is tart­juk. Igazán mondhatom, senki sem elégedetlen. Szebb nőnapi ajándékot nem kap­hattunk volna, mint hogy egy-egy asszony a mi gyár­egységünkből március 1-től — az első fizetés március 12-én lesz — átlagosan 300 —400 forinttal többet vihet haza. Reklamált a férj Pofa Józsefné szakszerve­zeti nőfelelős elmondta, hogy az elmúlt évek során nagyon sokat tettek a fizikai mun­kát végző nők munkakörül­ményeinek javításáért is. A hatalmas üzemcsarnokokban több a fény. és a nők mun­kahelyét sokfelé díszíti vi­rág. amit ők ültettek, gon­doznak. A tekercselőben az esztergagépeken dolgozó asz- szonyok a megfelelő szakmai tapasztalatok birtokában leg­többször a férfiakkal azonos teljesítményeket érnek el, s egyáltalán nincs szégyenkez­nivalójuk a minőség miatt sem. Akinek a családi kö­rülményei megengedik, szí­vesen vállal túlórát is, ha az üzem érdeke úgy kíván­ja. Igv aztán előfordulhat olyan eset is, mint amilyen­ről Szternák László üzemve­zető beszélt, hogy egy náluk húsz éve kitűnően dolgozó esztergályos nő férje — aki a szomszéd üzemrészben tar­goncás —, panasszal élt: a mostani bérfejlesztéssel már több tejet dolgoznak fel, mint az előző év azonos idő­szakában. A megye lakossá­gának tej- és tejtermék- szükségletét a vállalat az év első két hónapjában — s a továbbiakban is— a helyi begyújtésű liejból tudja biz­tosítani. az asszony visz haza több pénzt a házhoz. Akik a be­szélgetést hallották, arra biztatták a targoncánál ra­gadt férfit, tanuljon, képezze magát. Néhanyan a szivattyú gyár­egység asszonyai közül szót emeltek amiatt, hogy indo­kolatlannak tartják az anya­gi különbségtételt akkor, ha két no egyformán megbízha­tóan dolgozik és a fizetési mérleg mégis azok javára billen, akiknek szakmájuk van. A gazdasági és társa­dalmi vezetők érthetően az­zal indokolták döntésüket, hogy akik a szakmát magas fokon ismerik, nemcsak egy­fajta munkafolyamat ellátá­sára képesek, amolyan uni­verzális szakembernek szá­mítanak. s még inkább meg­érdemlik az elismerést. Oly­annyira törődtek a DIGÉP szivattyú gyáregységében a nők fizetésének rendezésével, hogy még a kezdő, egy-két éve szakmunkás lányok is tízforintos órabért kapnak, esetenként tíz-húsz fillérrel többet, mint a velük egyidős, de kisebb szorgalmú fiatal­emberek. NAGY jSZSEF E hél szerdáján jelent meg a napilapokban a hivatalos közlemény: március elsejé­től — forgalmi adókulcs­csökkenés miatt —■* véglege­sen leszállítják a pamutáruk. valamint a függönyök keres­kedelmi árát. Az előbbieké 18.1, az utóbbiaké 17,5 szá­zalékkal csökken. Az intézkedés — amely a lakosságnak csaknem évi 200 ezer forint megtakarítást je­lent — megyénkben az Észak-magyarországi Textil­es Felsőruházati Nagykeres­kedelmi Vállalatot, illetve an­nak bolthálózatát érinti. Sashalmi János, a vállalat áruforgalmi főosztályának ve­zetője elmondta: az elmúlt hónap vegén mi megy 200 Megyeszerte elküldték a meghívót az Agrokonzum központjából: ma estére far­sangi mulatságra invitálják dolgozóikat. Az esztendőről esztendőre megrendezett far­sangi bált az idén az építők selyemréti munkásszállójá­nak éttermében tartják, ahol vacsoráról is gondoskodnak. A rendezögarda ket-harom- száz vendégre számít a vir­radatig tartó összejövetelen. REFLEKTOR Ma Budapesten a főváros illetékeiéi vegei bői kiállítás nyílik a MABÉOSZ-ban. ik Győrött három megye ama­tőrfilmesei mutatják be al­kotásaikat. 3k Mohácson Far­sangi maszkok címmel ren­deznek kiállítást. >k Szege­den Gárdonyi Géza Ida re­génye című színmüvét mu­tatja be a Szegedi Nemzeti Színház. ★ Tatabányán Soóa László és Kemény Éva poli­tikai plakátjait láthatják az érdeklődők. ezer folyóméter pamutáru volt a készletük. Ehhez — a központi intézkedés végre­hajtására készülve — soron kívül beszereztek még egy­szer ennyit, így — a függö­nyökkel együtt — mintegy 15 millió forint értékű áru­val rendelkeztek március el­sején. Az árleszállítás óta szinte megduplázódott a szakboltok forgalma; naponta mintegy 300—350 ezer forint értékű árut vásárol a lakosság. Nemcsak a függönyök lettek kelendők, hanem az intézke­dés alá eső egy eb méteráru­kat is többen vásárolják, mint korábban. (A mjskolci, Széchenyi utcai 87-es számú lakástextil-szaküzlet forgal­A közülctek a kormány- rendelet előírásainak megfe­lelően felülvizsgálták és 27 771-röl mintegy 22100-ra csökkentették a közületi sze­mélygépkocsik számát. Az intézkedés eredményeként az állami szerveknél a gépko­csik magánhasználata évente mintegy 182 000 kilométerrel csökkent. A lakás és munkahely kö­zötti utazásokra csaknem 1400-zal kevesebb kocsit használnak, mint korábban. A rendelet lehetőséget nyúj­tott arra, hogy azok, akik személygépkocsi magáncélú igénybevételére jogosultak, kedvezményükről kilométe­mának mintegy negyven szá­zalékát-az árleszállítás óta a függöny teszi ki. A napi be­vétel elsején és másodikén meghaladta a 40—40 ezer fo­rintot.) Az ÉTEX vezetői gondos­kodtak az üzletek folyamatos áruellátásáról. A borsodi vál­lalat állandó vásárlója — többek között — a Pamut- nyomóipari Vállalatnak, a győri Gardéniának, valamint á Paszománygyárnak. E há­rom helyről pamutárukat, s — kisebb mennyiségben — függönyöket vásárolnak. A függönyök egy részét első­sorban a szintetikus alap­anyagból készülteket — az NDK-ból szerzik be. K. J. renként 2 forintos terítés el­lenében lemondjanak Ezzel a lehetőséggel több mint hatszázan éltek. A számuk­ra kifizetett térítés mintegy fele a gépkocsik üzemelteté­si költségének. Azok közül, akik valamilyen oknál fogva e kedvezményben részesül- pék, 1570-en kaptak soron kívüli gépkocsikiutalást, s a vásárláshoz több mint 1100- an OTP-kölcsönt. A leállított személygépko­csikból a múlt év végéig 4640-et adtak át értékesítés­re. illetve selejtezésre a kö- zületek. A rendezés eredmé­nyeként javult a közületi ál­lomány műszaki állapota, a gépkocsik csaknem 80 szá­zaléka négyévesnél fiatalabb. A szolgáltatási célokat szol­gáló gépkocsiállomány azon­ban túlméretezett: a szolgál­tató személygépkocsik nagy részét a rendezés előtti funk­ciók ellátására használják. Az ezzel kapcsolatos ellen­őrzések során azt tapasztal­ták, hogy 2700 személygép­kocsi közül több mint ezret szabálytalanul használtak; a gépkocsit nem az indokolt területen üzemeltették. s gyakori volt a magáncélú igénybevétel is. Hidak a Ronyván Az. idén három új hidat építenek Sátoraljaújhelyen a Ronyva patakon. Az első két híd cölöpözési. alapozási munkáit már megkezdte a Közúti Építő Vállalat. Tejből önellátók vagyunk Megfelelő a készlet a boltokban Pamutáruk, függönyök - olcsóbban

Next

/
Thumbnails
Contents