Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-26 / 72. szám

Magyar

Nemzeti

Hangtár

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete zenei szekciójának első miskolci vándorgyűlése tegnap befejeződött, a szakmai eszmecserét a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban bonyolították le. A létesítendő új Magyar Nemzeti Hangtár feladatát és tevékenységét a szombat délutáni tanácskozásán ismertette dr. Szép Zoltán tudományos kutató.

A Magyar Nemzeti Hangtár gondolata nem új, de magva eddig nem hullott termékeny földbe... S ezzel vétettünk a nemzeti kultúra ellen! A hangtár nemcsak a zenei szekció ügye. Nem elég, ha megvalósítására csupán a könyvtárak törekednek...

Mindenki gyermek marad, aki nem ismeri a születése előtti dolgokat... — tartja a régi bölcsesség. A születésünk előtti dolog pedig — történelem. A történelem hitele — a megmaradt dokumentumok bizonyító ereje. Hírt adó tanúk a múzeumok, a levéltárak, a könyvtárak... — emlékezetünk. A hangtár se nem múzeum, se nem levéltár, se nem könyvtár. Egyik sem és mégis, mindegyik. Sajátos értékmegőrző. Technikai vívmányok terméke, a történelemtudomány segédeszköze. Olvasni lehet belőle, mint a könyvből. Tanulmányozni lehet, mint egy évszázados, fakó oklevelet. Szemléletes, mint egy XVI. századbeli, drágakövekkel ékesített török szablya. És ennél még sokkal több! Mert mindezt a konzervált, újra és újra felidézhető emberi hang tudatja velünk!

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár Béla fonográfja ma megható ereklye... A viaszba vésett népdalokból a világhíressé nőtt kodályi zenepedagógia táplálkozik. Ettől válik nemzeti kultúránk is teljesebbé. Felejthetetlen hangversenyélmények ... Sorsfordulók ... Háborúk ... Forradalmak ... Változások ... Pillanatok ... Esküvők, keresztelők vagy névadó ünnepségek, temetések... Életek, életünk, életformák villanásai... — Amit még a „kurblis”, mechanikusan működő gramafonhoz készített „normál”-lemezek történelemként őriznek. Lemezjátszók, magnetofonok a rögzített legfrissebb eseményeket adhatják bármikor vissza. S persze a hangosfilmek, amelyeken a hang, s nem a kép a fontos, az érdekes...

Padlások, elfelejtett sarkok vasalt ládái, poros fonott kosarak hány meg hány lemezt őriznek még?

A szomszédos Ausztriában a jövő esztendőben lesz háromnegyed százados a nemzeti hangtár. Nálunk megalakulóban a létesítendő Magyar Nemzeti Hangtár operatív bizottsága. Tagjai nagy munkát vállaltak magukra: összegyűjtik a kallódó zenei és prózai hanganyagot, megszervezik az intézetet, gondoskodnak fejlesztéséről, a tárolásról, az átjátszásról, a feldolgozásról, a konzerválásról... Kicsit megkésve — de talán nem elkésve — megkezdtük egyik nemzeti értékünk — hangjaink — leltározását.

SIMÁNYI JÓZSEF

Petőfit szavalt öreg és fiatal

A Petpfi-jubileum alkalmából a költő verséinek előadására korhatár nélküli országos szavalóversenyt hirdetett a Nyíregyházi Megyei Művelődési Központ. A szavalóverseny döntőjét tegnap rendezték meg Nyíregyházán. Az öttagú zsűri elnöke Keres Emil Kossuth-díjas színművész, a Thália Színház igazgatója volt. A legfiatalabb szavaló egy 9 éves kislány, a legidősebb pedig egy 69 éves férfi volt. Versenyen kívül fellépett a műsorban idős Tisza Ferenc, az 56 éves tunyogmatolcsi amatőr költő is, aki saját versét adta elő.

Emlékmenet a Mártírok dombjához

A Bács-Kiskun megyei és a Kecskeméti járási KISZ- bi'zottság tegnap rendezte meg a vidék ifjúságának hagyományos tanácsköztársasági emlékmenetét az 1919-es orgoványi mártírok emlékművéhez. Orgovánv főteréről a fiatalok százai forradalmi

dalokat énekelve, zászlókkal, virágokkal meneteltek a község határába, a „Mártírok dombjához”. Az ifjúkommunisták megkoszorúzták a Tanácsköztársaság utáni fehérterrorista vérengzések áldozatainak emlékművét.

Munkásportrék

A szolnoki Vörös Csillag filmszínházban tegnap kiosztották a Munkásportrék című országos amatőrfilmfesztivál díjait. Több mint ötven alkotás érkezett az első ilyen jellegű hazai versenyre,' s ezek közül az előzsüri harmincat bocsátott versenyre, A zsűri a KISZ KB és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa nagydíját Cse- nar Imre győri amatőrfilmesnek ítélte oda Feszültség című alkotásáért. Első díjat nyert Haffner Szabolcs ugyancsak győri versenyző Kútásó című filmjével. Három második dijat osztottak ki, ezeket Tényi István Klub, Polya Pál Egy a sok közül, Kiss Ferenc Egy brigád, három lavór című alkotásai nyerték. Harmadik díjjal jutalmazták Móczár Ferenc: Én Mága József és Brunczel Tibor Gép és ember című filmjeit.

A hivatalos zsűri mellett egy Szolnok megyei munkásokból összeállított munkás- zsűri is bírálta a filmeket. A Rólunk szól elnevezésű kü- löndíjat Ronvai Balázs Hat nap műszak és Haffner Szabolcs Vaspálya című alkotásának ítélték oda.

3+c Egy a tízezerből. Csipkés női szoknyák, snájdig egyenruhák, a romantikus, klasszikus, rokokó, és ki tudná felsorolni, hogy hányféle kor kosztümjei között a francia katonafrakk is újból „jelenésre” vár. (Kerényi László felv.)

Levetett szerepek

Tízezer jelmez

Nagyon szépek a ruhák. Korhűek, ízlésesek, kifejezőek, dekoratívek a jelmezek — olvashatjuk a kritikákban. Kosztümös, történelmi vagy modern darabnak tapsol a közönség és nemigen gondolkodik rajta, hogy honnan vannak, hová kerülnek a jelmezek. Hogy a színházhoz, a színészhez menynyire hozzátartozik a kosztüm, arra már valamennyien rájöttünk, amikor utcán, üzletben rácsodálkoztunk egy színészre. Szinte nem természetes, hogy olyan, mint minden ember. Levetette a ruhát, a szerepet.

A levetett kosztümök után a Miskolci Nemzeti Színházban az ötödik emeletre kell felmászni. Lelakatolt, tűzbiztos ajtók" mögé, és lehetőleg (pontosabban kizárólag) Feövenyessy Kornélnak, a jelmeztár vezetőjének, őrének irányításával. Egyébként- el sem tudna igazodni az ember.

Ez sem

hétköznapi munka

Először most, farsangkor jártam a jelmeztárban. Azóta is megfordultam itt, és gyerekekkel találkoztam.

— Az iskoláknak szívesen segítünk, ha kosztünös előadást rendeznek, és nem tudják elkészíteni a ruhákat. Bár a múltkor ugyancsak bajban voltam. Kicsi lányoknak tanítottak be egy táncot, ahhoz kértek ruhát. Hol van nekünk ilyen apró termetű táncosnőnk?

Hát igen. A színház a felnőttek világa, munkahelye. A magasrendű munkáért, s ami ennél is több, a művészetért nagyon sokan végeznek egészen hétköznapi munkát. Bár... Ide tennék egy kérdőjelet. A színházban talán nincs is hétköznap, nincs hétköznapi munka. A zsúfolt jelmeztári fogasok között is ott bújkál Thália. Ha kicsit porosán, fakón is. Arra való a rivaldafény, hogy újra és újra elfoglalja előkelő helyét a múzsák sorában. Hogy ez sok műhelymunkát kíván ? Ezt minden szolgája és szolgálólánya természetesnek veszi.

Hosszú polcon katalógusdobozok sorakoznak. Minden ruhának kartonja van. Ezt kell tudni először annak, aki otthonos akar lenni a jelmeztárban.

— Ha szükségünk van valamire. kikeressük a kartonSárospalaki öregdiákok találkoznak

bi klubestjét. Az összejövetelen Bige József népművész magyar népi hangszereket mutat be. Közreműködik Gulyás László zeneszerző is.

ját, és ha tudjuk a ruha számát, oda nyúlunk, ahová kell. A jelmezeket, korszakonként tároljuk; külön a modern, külön a reneszánsz, a biedermeier, a rokokó, a klasszikus korok ruháit.

4 ruhák is próbálnak

Más segítsége is van Feövenyessy Kornélnak, az emlékezetet feljegyzések is segítik.

— A színháznál 1951 óta dolgozom, 1960-tól vagyok a jelmeztárban. Belejön az ember. De az egyes előadásokról könyvet vezetünk.

— Hogyan?

— A ruha életét végig kell kísérni a megszületésétől, a szabóműhelytől a haláláig, a kiselejtezésig. Nyolc öltözte. tő a munkatársam. Felírjuk, hogy az egyes szereplők az illető darabban milyen holmikat viselnek; mi van a színészen. Amíg megy az előadás, az öltöztető dolga számon tartani. A lefutott darabok jelmezei ide kerülnek. Sok évvel ezelőtt játszott előadások ruhajegyzékét Dil- lanatok alatt vissza tudjuk keresni. Nézze csak: a Furfangos özvegyben Komáromy Éva 35-féle ruhadarabot viselt.

Igen. A cipőtől a nyakfodorig, a kalapig, fejdíszig (a parókákat a fodrászműhely őrzi), ha kosztümös darabról van szó, mindent számon tartanak. De óriási felelősség egy modern darab is. Ügy mondják, hogy vannak zűrös és könnyű előadások. Attól függ, hányszor és mibe kell a színészt fel- és átöltöztetni.

— Sokszor éjjel is eszembe jut, hogy megvan-e. helyén van-e minden az előadáshoz? Különösen kedves „ruháim” nincsenek. Ruhák vannak, ameljreknek időre a színészen kell lenniük. Madzsettagom- bok és kalapok vannak, csipkés alsószoknyák, uszályos díszruhák. Együtt próbálunk a színészekkel: iól működnek-e a gombok, patentok, zippek.

Négymilliós érték, körülbelül tízezer jelmez a tűzbiztos vasajtók mögött. Üj dicsőségre várva őrzik a régi sikerek emlékét.

(makai)

rT D

r V ^

Nem akarnak tanítani

Egy okos dokumentumfil- met kellene most elemezni, s azt hiszem, dicsérni. Moró- cza Olgi üzenetére sokan figyeltünk; sokan értettük... Akkor sugározták (a legjobbkor), amikor annyi gyerek és felnőtt személyes gondja a pályaválasztás. Mikor annyian gondolkoznak — kényszerülnek gondolkozni — a „hátrányos helyzetiről.

Banovich Tamás filmjéből én csak egyetlen do’ogra szeretnék koncentrálni. Tálért ez izgat és ez keserít el legjobban. A bölcsészkar hallgatói — akik hátrányos helyzetből indulva, vagy kivételes előnyökkel állva a starthoz, éveken át tanulnak: nem akarnak tanítani. A jelenség elsősorban azért furcsa, mert a tudományegyetemeknek ez a kara (célzott is rá a riporter) elsősorban tanárokat képez. Diplomával a kezükben lehetnek ugyan tolmácsok, fordítók, újságírók, kutatók — és még sorolhatnám tovább — az itt végzettek, de oktatási kormányzatunk elsősorban új tanárokra számít, amikor a felvételi keretszámokat meghatározza.

Nem akarom szimplifikál- ni a dolgokat, de mit szólnánk hozzá, ha a mérnökjelöltek, az orvostanhallgatók, a művészeti főiskolák növendékei, mind-mind (a bölcsészekhez hasonló tömegben 11 bejelentenék, hogy nemigen űzik maid választott foglalkozásukat tanulmányaik befejezése után.

Választott foglalkozás, hivatás. Hogy ez a két dolog mennyire van szinkronban, érdemes lenne megvizsgálni.

Ami a választást illeti, a praktikus dolgok (fizetés, egzisztencia, a helyben levő felsőoktatási intézmény, esetleg családi kapcsolatok stb.) valószínűleg igen nagy szerepet játszanak.

A hivatás? Nos. manapság (és ez késztet most elsősorban írásra!) keveset beszélünk a hivatásról. Túl racionálisak vagy túl szemérmesek, netán túl cinikusak vagyunk? Nem tudom .. Egy biztos: korán kényszerülnek fiataljaink pályát választani. (A most látott dokumentum- film azt látszik bizonyítani, hogy még egyetemistáink sem pályaérettek.) De nem hiszek az „elhivatott” gyerekekben sem. Egy-sgy pályát bizonyára csak hosszabb időn át, fokról fokra lehet igazán megközelíteni, megismerni. (Közben persze magunkat is egyre jobban felfedezzük.) Hogy az út, mely elvezet a hivatáshoz, nem mindig egyenes. az is nyilvánvaló.

Vitatkozni csak azon lehet és kell, hogy felsőoktatási intézményeinkben mennyire tudatosítják a hallgatókban a hivatás szeretetét. A vizsgáztató többnyire csak a leckét kérdezi. A tanítási gyakorlat minimális. Nem túlzás, hogy a fiatal tanár csak a-diploma után kezd igazán ismerkedni hivatásával. Pedig bombasztikus nagy szavak nélkül is lehetne talán beszélgetni arról, hogy miért is tanulunk — kinek, kiknek, kikért? Megkockáztatom: a leckével együtt a hivatástudatot is számon kell kérni. Bízhatunk-e valamit is se hideg, se meleg emberekre?

(gyarmati)

ImIiH-IJ

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.05: Édes anyanyelvűnk. (Ism.)

— 14.10: Debussy: Három noktürn. — 14.32: Horváth Jenő— Rossa Ernő: Te drága, szép Budapest. — 14.38: A császár. Elbeszélés. (Ism.) — 15.00: Hírek.

— 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Két

operettdal. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 18.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Tanulni — felnőtt fejjel. — 16.25: Staub: Tarka balett-jelenet. — 16.34:

Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. XXIV. rész. — 17.00: • Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Huszonöt év után a Vasas Székházban. — 18.00:

Verbunkos muzsika. — 18.15: Világhírű előadóművészek Beetho- ven-felvételeiből. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe. — 19.00: Esti Krónika. — 10.30: Sporthíradó.

— 19.40: Don Juan kővendége. Rádiójáték. — 20.17: Mikrolánc.

— 20.47: Hírek. — 20.50: Országos Kodály műveltségi verseny. — 22.00: Hírek. — 22.20: Népdalok.

— 22.30: A XX. században éltem.

— 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. 0.10—0.25: Filmzene.

Petőfi rádió: 12.00: Kamarazene magyar előadókkal. — 13.00: Hírek. — 13.03: A család helyett.

— 13.20: Hermann Jadlowker énekel. — 13.45: időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig .. . A Rádió kívánságműsora.

— 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Életünk minősége. ív. rész: Lehet-e kulturáltan élni vidéken? — 18.55: Közkívánatra! — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Uj könyvek. — 20.28: Két szív háromnegyed ütemben. — 21.04: Üj szovjet lemezekből. — 21.26: Két bizonyítvány. (Ism.) — 21.41:

Prágai slágerkoktél. — 22.20:

Klasszikus kórusmuzsika. — 22.30: A hét zenemüve. (Ism.)

— 23.00: Hírek — 23.13: Könnyűzene Bágya András szerzeményeiből. — 24.00—0.10: Hírek.

Miskolci rádió: Napi krónika.

— Sporthírek és eredmények, —

A Petőfi rádió műsorát közvetítjük: Életünk minősége — dr. Eke Károly beszélget megyénk vezetőivel. — Reklámműsor.

Bratislavai televízió: 14.15:

Pártoktatás. — 14.55: Egy igaz ember. — 15.15: Hírek. — 15.20: Kórusműsor. — 15.30: Pedagógusoknak. — 16.00: Orosz nyelvlecke. — 16.30: A tudomány és technika magazinja. — 17.00:

Pártoktatás. —* 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Hangverseny. — 19.00: Híradó. — 19.30: Riport a kerámiaiparról. — 20.00:

rtfci .cwrroi io.r; V/ú

Kolduskalandok. Tévéjáték. — 21.40: Híradó. — 22.00 i Musica viva.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8 ó.): Tecumseh (magyarul beszélő színes NDK). — Kossuth (13 ó.): Lányarcok tükörben,

(magyar). (f5, f7 ó): A tüzes

íjász (színes olasz—farneia). Filmklub (í’5, f7 ó.): Plusz, mínusz egy nap (színes magyar, 16 éven felülieknek!) — Fáklya (f5, f7 ó.): A hét mesterlövész (színes amerikai, felemelt helyárral !) — Petőfi (f5, f7 ó.): Melody (magyarul beszélő színes angol). — Szikra (5, 7 ó.): Emberrablás magyar módra (színes magyar). — Táncsics (5, 7 ó): Farkasvér (szovjet).

Kiállítás: Libresszó (13—20 óra között): Szabó Piroska grafikái.

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Budapest és a \ vidék kulturális programjából. — 8.20: Kozák

Gábor József népi zenekara játszik. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Bach: h-moll szvit. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: A Rádió operaszínpada. Puccini: A köpeny. Egy- felvonásos opera. — 11.31: örökség. — 11.52: Gulyás László:

Völgyeégi muzsika.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: A kóruspódium mesterei. — Poulenc: Stabat Mater. 9.34: Népdalok. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek ... — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: A kriobiológia sikerei.

illést kínál

Tervezési jogosultsággal rendelkező építész, gépész, általános és villamosmérnököt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: MEZÖBER B.-A.-Z. megyei kirendeltsége, Miskolc* Szemere utca 15. sz. alatt.

A Sárospataki Öregdiákok Baráti Köre március 30-án. pénteken este 7 órakor Bu- , dapesten, a Bem rakpart 6 I szám alatt tartja legközeleb-