Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-24 / 71. szám

„Egy hétre pakol az ember” Péntek, munkásvonat Tízmillió közgazdász A miniszterelnöknek az országgyűlésen derültséget keltő mondatát idézzük: „Örömünkre szolgál, hogy az itt fel­szólalt képviselő elvtársak elismeréssel beszéltek a vezetés erőfeszítéseiről. Nem mondhatom, hogy örülünk annak, hogy sok kritikát kaptunk, de amikor az első »keserűségen'- túl vagyunk, rájövünk, hogy valamennyi kritikai észrevétel hasznos volt. s ha van is benne hibaszázalék, az nem több, mint amennyi a kormány munkájában." Fock Jenő szavai a kormánybeszámoló feletti vita összegezéseként hangzottak el. Aki figyelemmel kisérte az országgyűlés tavaszi ülésszakát, és meghallgatta a felszólalásokat, sejtheti, hogy az elismerés részben a bérek növekedéséért és az életszínvonal emelke­déséért „járt”, a kritikát viszont az árak miatt kapta a kormány. A két dolog természetesen összefügg egymással, s nem véletlenül utalt arra a Minisztertanács elnöke parlamenti beszámolójában, hogy az utóbbi időben egyre inkább előtér­be. pontosabban a viták kereszttüzébe kerültek az árakkal és bérekkel összefüggő kérdések. Sokakban furcsa ellen­érzést váltott ki. hogy az idei árszínvonal-növekedés minden valószínűség szerint meghaladja majd a korábbi évekét. So­kan megfeledkeznek arról, hogy ez a,z emelkedés tervszerű, tehát előre ismert és bejelentett gazdaságpolitikai intézke­dések hatására alakul ki, másrészt pedig a párthatározat a garancia arra, hogy a dolgozók életszínvonala is a terve­zettnek megfelelően alakul. Az idei 3.6 százalékos árszínvonal-növekedés úgy alakul ki, hogy a központilag elhatározott és végrehajtott áremelés a tavalyihoz képest 1.9—2 százalékkal növeli az árszínvonalat, s várható, hogy a szabad árak — különféle okok következté­ben — 1,6—1,7 százalékkal növelhetik azt. Köztudott, hogy áraink nem értékarányosak, azaz egyszerűen fogalmazva: a ruházati termékek többe, míg az élelmiszeripari cikkek kevesebbe kerülnek a fogyasztónak, mint amennyi a tény­leges ráfordítás. (A költségvetésből évente 20 milliard fo­rintot fordítanak ártámogatásra.) Az értékarányos árak ki­alakítása nemcsak azt jelenti, hogy — a világpiaci keres­leti-kínálati viszonyokat figyelembe véve — „nemzetközivé tesszük árainkat, hanem azt is, hogy megkönnvítjük a szám­bavételt, azaz kiküszöböljük az ártámogatások bonyolult rendszere miatt áttekinthetetlen, s a takarékosságra nem nagyon ösztönző vállalatgazdálkodást. A konjukturalis ár­mozgások következtében nálunk ma még jó néhány iparág súlyos milliókat, milliárdokat kap a kormánytól. Csak egyet­len példát mondunk. A nyers bőr világpiacf"aranak növeke­dése miatt a tartalékalapból 150 millió forintot kellett folyó­sítani a belföldi árszínt védelmére. A fogyasztó természetesen saját pénztárcáján keresztül méri a kormány bér- és árpolitikáját. Ilyen meggondolás alapján tízmillió közgazdász számol, oszt és szoroz ebben az országban. A kormány elnöke utalt rá, hogy minden jo­gos igényt és kérést nemhogy ebben az évben, de még ebben az ötéves tervben sem lehet kielégíteni, az azonban bizo­nyos, hogy — és ezt bizonyította az országgyűlés tegnap be­zárult tavaszi ülésszaka — jó kezekben vannak a népünk által előteremtett, s a dolgozók jobb életére szánt milliárdok B. I. Zenekultúra nélkül nincs kultúra Péntek. Delben megélén­külnek a fővárosi utcák, tö­meg sodor a pályaudvaro­kon. Nyüzsög a holnapi sza­bad szombat. A Keleti pályaudvar resti­jében „mini-botrány”: népes csoport szeretne bent^bb ke­rülni, de a portánál elakad­nak. Ittas is van közöttük. — Olyan a mi pénzünk is, mint akárkié! — ötszázfo­rintos lila hasa villan, de hajthatatlan a portás. — Csak péntek ne lenne soha — mondja később a ru­határos. Peron: délután két és há­rom óra között három sze­mélyvonat is indul Miskolc felé. Három, emberekkel, éle­tekkel, sorsokkal tömött vo­nat. • • Hely nincs. Állni is nehéz. Három perc sincs az indulá- Néhányan borosüvegek­el szaladnak. Aztán indu- .unk. A vonat közönsége, kis eltérésekkel, hétről hétre ugyanaz. Párbeszéd: — A negyvenegyesnél vagy még? — Az egész brigáddal együtt átmentem a kerámiához. Te? — Most keresek majd va­lamit. Milyen? — Jó. A beszélgetők tiszaörsiek. A beszélgetésben különben semmi különös nincs. A munkahely és a munkahely­változtatás állandó téma itt. Kis öregember ül egy fa­táskán. Andirkó Béla. Mező­kövesdig utazik. Segédmun­kás az építőknél. — Hány éve jár? — Ötvenhét óta. Minden két hétben, néha hetenként. — Miskolc közelebb. Miért nem megy oda? Hely van. — Dobjam el a tizenöt évemet? Kettő van még nyugdíjig. Azért mar nem érdemes. Csakhát ez az uta­zás ... r • • Az utazás kinek törődés, kinek kaland. A vonaton, ahol állni is nehéz, állandó­an közlekednek. Csapatokba verődött fiúk. Ismerőst ke­resnek. négvszer-ötször is át­mennek ugyanazon a kocsin, kicsit szemtelenkednek a lá­nyokkal, akik nagyon szo­morúak lennének, ha nem ■= .emtelenkedne velük senki. Fzeknek a vonatoknak külön illemkódexük van. Munkásvonat? Az utazó Budapesten az ország hat élelmiszer-kereskedelmi ága­zatához tartozó száztíz leg­jobb kereskedelmi tanuló versenyzett A szakma kiváló életformák vonata. Beszél­tem miskolci és Miskolc kör­nyéki fiatalemberekkel: aki­ket csak a nagyobb szabad­ság (szívesen írnám szaba­dosságnak!) vonz Pestre. Idő­sekkel. akiket a hosszú szol­galat köt helyhez. Középko- rűakkal. akikben véglegesed- ni látszik ez az utazó élet­forma. • • — A szállón főzünk ma­gunknak. Egy hétre pakol az ember. Az ki is tart. Annyi pénz fogv. amennvi sörre kell. — Mennyi az? — Három-négv üveg na­ponta. Van másféle számadás is. A nyírteleki K. Ferenc bácsi havi 600 forintot költ Pesten. A többi? Üj háza épült Nyír­teleken. Kérdezem tőle Mis­kolcot. Mondom, hogy ez kö­zelebb. a pénz se lenne rosz- szabb . .. — Amikor a téesz lett. el­futottam. Én többet nem me­gyek. kérem. Haza is hívtak már. de megszoktam itt. A Ganz-MÁVAG-ban dol­gozik. • • Végigjárom a vonatot. A folyosók tömöttek, de jó né- hánv fülke alfaját bezárták belülről. A függönyt is le­húzzák. A jegyvizsgáló ma­gyarázza meg: — Nagyban megy odabent á kártya. Persze tilos, de mire kinyitom az ajtót, eltű­nik a pénz. Most a nyereség- reszesedés is velünk utazik... Tizenhét forint néhánv fil­lér egy üveg sör. A büféko­csi sarkában egy szál hegedű sír. Sír? Nyikorog inkább, de az „Akácos útért” egy ötve­nest csúsztatnak a ravasz arcú emberke zsebébe. Ö ál­landó utas. Ütés is csattan, de béke lesz belőle, mielőtt „hivata­los ember" kerülne oda. Az ütés oka? Valaki valakivel nem akart inni. Tanúja va­gyok egy fogadásnak. — Na. egy százas! Kihara­pom a poharat... Elharapja. A csorba pohár kirepül az ablakon. Közele­dünk Miskolchoz. Ürül a vo­nat. Olyan, mint egy csata­tér. Szívesen leírnám: kultu­ráltabb utazást kellene . . . Be se fejezem a mondatot. A lá­dán ülő bácsi helyet érde­melne. másoknak hiába len­ne helye, más hiába utazna luxusvagonban. tanulója cím elnyeréséért, a borsodi fiatalok is részt vet­tek a kétnapos versenyen. Az eredményhirdetésre ma kerül sor. „Ajjaj fekete vonat." Már hegedű se kell. Péntek van. A napsütött délutánban egy­mást követően három fekete csík. Három vonat. Három vonatban a jó, a szükséges, a felesleges és a rossz. Em­berek. akik minden pénte­ken utaznak. BARTHA GABOR A közúti igazgatóság egyik ütőre nemrég Nyékládháza határában tetten ért egy mo­torost, aki az üt menti szé- lességjelző oszlopok egyiké­ről egy csavarhúzóval pró­bálta lekaparni a fényvissza­verő fóliacsíkot. A férfi az­zal védekezett, hogy gyakran horgászik éjszakánként, és — mint mondta — arra gondolt, milyen .jó lenne, ha pecafel- szerelésének úszójára ilyen fóliát ragaszthatna: csak egy pillanatra kell rávilágítni az elemlámpával, s máris tudja, van-e kapás. A szenvedélyes horgásznak bizonyára örökre elment a kedve a „fóliás pecázástól”: a szabálysértési hatóság 800 forint pénzbírságra büntet­te egyetlen. 12x4 centiméte­res fóliacsík megrongálá­sáért. Csavarhúzóval, késsel Két éve, amióta a közúti igazgatóságok a főútvonalak mentén bevezették a fény­visszaverő fóliás szélesség­jelző oszlopok használatát. 6zinte mindennaposak az eh­hez hasonló rongálások. Egyesek csavarhúzóval, má­sok késsel, bicskával, kulcs­REFLEKTOR Ma Budapesten a Közleke­dési Múzeumban megnyitják a „Nemzetközi vízi útunk a Duna" című kiállítást. * Ka­posvárott a Pázmány úti is­kolában társadalmi munká­val kialakított színpadot avatnak. ^ Pécsett a Pollack Mihály-napok keretében fo­tókiállítás nyílik, ik Székes­fehérvárott folytatódnak a Fejér megyei diáknapok ese­ményei. =k Szolnokon folyta­tódik a „Munkásarcok" cím­mel megrendezett országos amatőr filmfesztivál. csal próbálják lekaparni, megszerezni az apró fóliada­rabkákat. Nem tudják, hogy ez még senkinek sem sike­rült: a fólicsikokat olyan kü­lönleges anyaggal rögzítik az oszlopokra, amely tökélete­sen ragaszt és a kapirgálás- sal legfeljebb azt érik el. hogy a fólia üveggyöngy- szerkezete megsérül, elveszti fényvisszaverő tulajdonságát. S bizonyára azt sem tudják, hogy a jelentéktelennek tű­nő rongálással milyen tekin­télyes károkat okoznak. Drá»a import A különleges fóliát Svéd­országból vásárolják. Egy- egy arasznyi fóliacsík dara­bonként tíz forintba kerül, s s egyetlen kilométeres útsza­kaszhoz 160 ilyen fóliada­rabkára van szükség, mert ezer méteren negyven-negy­ven szélességjelző oszlop áll, amelyeknek mind a két ol­dalát ellátják ilyen fény­visszaverő fóliákkal. Nem nehéz kiszámolni: megyénk 2500 kilométeres főútvonal-hálózatán csak a szélességielző oszlopok tönk­retett fóliáinak pótlék — az egyre gyakoribb rongálások (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, a szakiskolák és a tanárképző főiskolák könyv­táraiban szintén hasonló problémákkal találkozha­tunk. Különös ellentmondás: miatt — évente súlyos tízez­rekbe kerül a közúti igazga­tóságnak. S rendszerint nem is a gyermekek próbálkoznak a fóliacsíkok eltávolísátával. Nappal ugyanis a közutakon elég gyakori az ellenőrzés. A legtöbb esetben éjszakánként — a településektől távolabb eső, kihalt útszakaszokon — autósok, motorosok okozzák a kárt. Felnőtt emberek, akik vezetnek és saját tapaszta­latból tudják, hogy ködös időben vagy éjszakai uta­kon milyen segítséget nyúj­tanak a biztonságos közleke­déshez a „világító” oszlopok. * A fényvisszaverő fóliák hasznossága a minap a Tele­vízió egyik, közlekedési mű­sorában is szóba került. Az adás riportere a kerékpárok kivilágításával kapcsolatban jó ötletként említette, hogy az utóbbi időben a gyerme­kek előszeretettel ragaszta­nak kerékpárjuk hátsó sárvé­dőjére fényvisszaverő fóliá­kat. Ehhez kapcsolódna egy javaslatunk: ha már ilyen közkedvelt lett a különleges üveggyöngy-fólia, árusítását érdemes lenne bevezetni az ezermester boltokban. (lahucsky) Kodály zenepedagógiai el­veinek nyomdokain jaró ze­neoktatásunk — közismert tény — világhírű. És zeneok- tatáji intézményeink szak- könyvtári, hangtári ellátott­sága korántsem kielégitó. Változtatni még nem késő, de a változtatás társadalmi összefogást követel. így kí­vánja ezt zenekultúránk, sőt. egész nemzeti kultúránk fej­lődése, léte. (Zenekultúra nélkül — nincs kultúi’a.) A hozzászólók kiegészitei- ték. továbbfejlesztették a re­ferátumban felvetett idősze­rű gondolatot: hogyan is „mozdíthatnánk előre” mi­nél hatásosabban a könyvtá­rak már működő vagy ala­kulófélben levő zeneszobái­nak, zenei részlegének, zene­műtárainak ügyét? Az előadás, a vita után megválasztották az MKE ze­nei szekciójának vezetőségi tagjait, akik a hanglemez­gyártó vállalat, a Gorkij Könyvtár, a Budapesti Ta­nárképző Főiskola, a szegedi Somogyi Könyvtár, a Szé­chenyi Könyvtár képviselői. A vezetőségi tagok sorába került Benkő Csabáné, a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár zenei részlegének vezetője is. ♦ A vándorgyűlés ma dél­előtti ülésen dr. Skaliczki Józsefné A zenei részlegek és fonotékák szerepe és gyűj­tőköre a közművelődési könyvtárakban címmel tar­tott előadást. A tanácskozást délután két órakor folytat­ják. A program szerint ek­kor dr. Szép Zoltán a létesí­tendő új Magyar Nemzeti Hangtár feladatát és tevé­kenységét ismerteti. 5. J. Női, leánykanadrág, szoknya, férfi-, fiúnadrágok DIVATOS ANYAGBÓL, MODERN FAZONOK, TÖBBFÉLE SZÍN, NINDEN MERET megtalálható Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky utca 2 —4. sí. alatt levő NADRAG- ES SZOKNYASZAKBOLTOKBAN! BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT A szakma kiváló tanulója ♦ Itt könnyű a halászais. Grasalkovich Tibor, a lillafüredi pisztrángtelep vezetője minden merítéssel több kiló pisztrán­got emel ki a halaktól nyüzsgő medencéből. Már növeked­nek az idei ivadékok, s a tenyészállományt vissza lehet eresz­teni a nyári medencékbe. (Ágotha Tibor felvétele) Világító fólia — pecabotra Az országutak tolvajai

Next

/
Thumbnails
Contents