Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-22 / 69. szám

A félhold országúban „TöröSonéz helyett gólt kaptam” ★ ★ ★ A „magyar betegség” egyéb­kent — úgy tűnik — Cseh­szlovákiában sem ismeretlen, hiszen a Spartak Trnava is azért esett ki a legjobb nyolc között, mert nem tudott lé­pést tartani a korszerűbb já- , tékot bemutató angol baj­nokkal: a Derby County 2:0- ra győzve jutott tovább. Teg­nap az is kiderült, hogy az Ajax sem verhetetlen, de a müncheniek 2:l-es győzelme kevés volt a korábbi előny kiegyenlítéséhez, és ahhoz hogy az Európa-bajnok or­szág klubcsapata is ott le­gyen a legjobbak döntőjé­ben. — Raocsák megjött Török­országból? — kérdeztem az öltözőajtóban. mert edzés után nem láttam bent a fiút. — Meg — tájékoztatott Szabó. — Fürdik még, de rögtön szólik neki. S néhány perc múlva a magyar ifjúsági válogatott „portása” vadonatúj török ..szerelésben’’ máris ott állt előttem. „Rázós ’ út Ázsiái« — Törökmézet is hozott? — kérdeztem tőle mintegy „ráhangolva” az UEFA-mér- kőzésre. — Azt nem. Csak egy gólt, meg ezt a ruhát, ami rajtam van. — Olyan sok török fontjuk volt? — Dehogy, dehogy — sza­badkozott. — Csak ott a textília és a bőráru nagyon olcsó, meg alkudni is lehet. És már meselte .is élmé­nyeit. Bukarestig simán repül­tek. de onnét majdnem visz- szajöttek — vonattal. A ro­Mytatják a kicsik focitornáját A labdarúgó szövetség ser­dülő bizottsága a labdarúgás helyzetének javítása érdeké­ben a viták helyett az után­pótlás felkutatására áldozza szabad idejét, s mivel „nem lehet elég korán kezdeni”, a 10—11 éves általános iskolás tanulók számára, rendez le- hetségkutató teremfoci-baj­nokságot. Két héttel ezelőtt a ..pre­mier” nagyszerűen sikerült A sportcsarnok küzdőterén az altalános iskola csapatai­nak részvételével lebonyolí­tott „bajnokság” során nem­csak a résztvevőknek bizto­sítottak sikerélményben gaz­dag, izgalmakban bővelkedő játéklehetőséget, hanem jó néhány kis labdarúgó*-jelöl- tet is „kiemeltek” a tömeg­ből, s vezető egyesületeink futball-szakosztályaiba irá­nyították őket. Most folytatják a tehetség- kutató tornát és a második „harmadot” bonyolítják le. Szombaton újabb iskolák csapatai veszik birtokukba a sportcsarnokot. A résztvevő általános iskolák sorszám szerint a következők: 1, 5, 6, 7, 9. 10. 11, 12, 13, 14, 22. A találkozókat a legjobb há­rom csapatig kieséses rend­szerben rendezik, majd a dobogós helyezéseket kör- mérkőzéses formában döntik el kétszer tíz-, illetve kétszer Építőtábor Bánkúton? ötpercés játékidőkkel. Dön­tetlen esetén büntetőrúgá­sokkal jutnak tovább a leg­biztosabban „célzó” csapatok. A tornasorozat befejező „harmadára” március 31-én kerül sor, amikor az eddig „szabadnapos” iskolák csa­patai lépnek küzdőtérre. A három csoport első három helyezett csapata aztán áp­rilisban — de már szabad­téri pályán! — újra találko­zik egymással a végső sor­rend kialakítása céljából. A serdülő bizottság azonban ezzel nem fejezi be munká­ját: tovább kutat a tehetsé­gek után, de már vidéken, Sajószentpéteren, Özdon és Edelényben Is sor kerül ha­sonló rendszerű szabadtéri úttörőbajnokságokra, még­pedig körzeti csoportosítás­ban. M. Gy. mán fővárosban eltöltött éj­szakán ugyanis olvan hó esett, hogy megbénult a köz­lekedés! Egynapi kemény munka árán vált használha­tóvá a repülőtér kifutóia. Isztambulban viszont újra kezdődtek az izgalmak. A 60 km hosszú, dimbes-dom- bos városnak a Váci utcához hasonló üzlet- és bazársorok­kal zsúfolt főutca ián őrült iramban — a közlekedés szabályainak állandóan fity- tyet hányva — száguldozott a sok ezer személyautó, s köztük bárkaként imbolygott a magyar ifiket szállító au­tóbusz. Aztán a Boszporusz komphajója „rázta” meg őket alaposan. Csoda-e, hogy a kapust az életében először látott tenger varázsa sem nyűgözte le? így értek az ázsiai parton fekvő Kiita- hvas-ba, a mérkőzés színhe­lyére. Foci és üzlet — Milyen a török labda­rúgás? — Ha az utánpótlásnak számító ifiket nézzük, akkor nem rossz. Gyorsak, erősza­kosak. technikásak, de erő­vel nem nagyon bírják. A felnőtteknél profizmus van, de — ahogy hallottuk — jó labdarúgót csak a vezető nagv klubok, a Fenerbahcse, a Galata Serav, a Besiktas futballistái játszanak. Ezek­nél külföldi edzők dolgoznak — a Fenernél például a bra­zil Didi —. remek létesítmé­nyekkel rendelkez.nek és igen nagy a szurkolótáboruk. A többi viszont... — és legyint egy nagyot. — Nyerhettünk volna a török ifik ellen? — Reális körülmények kö­zött igen. Orkánszerű szélben játszottunk azonban, s az el­ső félidőben majd „meghal­tunk” a reánk nehezedő nyo­mástól, a másodikban meg akár a kapuba sem kellett volna beállnom. De majd itt­hon elkapjuk őket! Most újabb izgalmak, más élmények várják a fiatalem­bert, mivel vasárnap a grúz Goriban is ő lesz ifiváloga­tottunk „portása”... Remél­hetőleg ugyanolyan sikerrel, mint Kutahvas-ban volt' MONOSTORI GYULA A KISZ városi végrehajtó bizottsága a hónap elején tárgyalta meg a VTS és a KISZ Miskolc városi Bizott­sága ez évre szóló együttmű­ködési tervét. Ennek során Kecskeméti István, az MTS Miskolc városi Tanácsának elnöke — munkatervén kí­vül — felvetette annak lehe­tőségét, hogy a bánkúti sí- paradicsom megteremtését a fiatalok is támogathatnák. A vb-ülésen megalkotott vélemény alapján a KISZ vb-nek, s a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatalnak levelet küldtek, amelyben a VTS hivatalosan is kérte a KISZ támogatását Bánkút továbbfejlesztéséhez. Építő­tábor létrehozását javasol­ják. Véleményük szerint mintegy 200 fiatal egyhónapi munkájával olyan „síköz­pontot” lehetne itt kiépíteni, amely még az úttörő-olim­piák döntőinek a megrende­zéséhez is méltó keretet biz­tosítana, nem beszélve a lé­tesítmények sport- és szóra­kozást is nyújtó jelentőségé­ről. Most várják a választ: hogyan döntenek a fiatalok, vállalják-e a miskolci téli sportközpont megépítését, il­letve a munka jelentős ré­szét? Az első európai sportkonferencia Május 12—17 között az osztrák főváros látja vendé­gül az első ízben megrende­zésre kerülő európai sport- I konferenciát. Az összejöve­tel legfőbb napirendi pont­jául a „sport szerepe a né­pek életében” című témát tűzték ki, de még számos kérdést kívánnak megvitatni. Eddig 30 ország mintegy száz képviselője jelezte rész­vételét. A konferencián ott lesznek a NOB és az UNES­CO felelős vezetői is. Orszá­gonként — a magyar sport­élet is képviselteti magát — négyen vehetnek részt a ta­lálkozón. A konferencia előtt prog­ramegyeztető bizottság ala­kult nyugatnémet, osztrák, magyar, francia, svéd és szovjet sportvezetőkből. A testület már március utolsó hetében tanácskozik. Az ideális méretek Néhány frankfurti szak­ember a női csukló méretére alapozva fekteti le az ideális méretek új alapszabályát. Ezek szerint a lábikra mé­rete a csuklóénak a kétsze­rese, a comb a háromszoro­A Várna környéki ásatások során a bolgár régészek igen értékes leletre bukkantak: az okkervörös földből tekintélyes súlyú, kilónyi arany- és réz- tárgy-halom került elő, amely­nek tudományos jelentőségét még nem sikerült pontosan föl­mérni. Az aranytárgyak közül első­sorban két súlyos karperec hív­ja fel magára a figyelmet. A karcsatok megmunkálása elbű­völő; domború lemezekből illesz­tette őket össze az egykori kéz­műves. Egy másik karkötőt tö­mör aranyrúdból „fontak’*. Ap­ró aranyholdak, gombszerű fél­gömbök, trapézlapocskák — a rajtuk levő nyílásokból ítélve — ruhadíszül szolgáltak. Két hen­ger alakú töredék alighanem egy-egy jogar díszes feje lehe­tett. Mintegy nyolcszáz, minden­féle színben játszó 1—3 mm át­mérőjű gyöngyszem is hevert a lelőhelyen. A régészek egyszerű­en nem tudják elképzelni, hogy került oda az a körülbelül ezer sa, a mellbőség és a csípő- bőség a hatszorosa. A nyti- gatnémet újságok a legne­vesebb fotomodellek segítsé­gével reklámozzák az új mé­reteket. darab kagyló, amely soha a fe­kete-tengeri vizekben nem élt. Ilyen puhatestűek csak az óceá­nokban és a Földközi-tengerben élnek. Egy sor réztárgy is napvilág­ra került; többek között két kis szekerce, vésők, és árak. A tár­gyak alapjai) a régészek ponto­san megállapíthatták, hogy az egész értékes lelet a rézkorból származik. Különös kultikus je­lentősége lehetett egy ugyanitt kiásott 44 cm hosszú kovakő­késnek, valamint egy apró, kb. 15 cm hosszú csontfaragványxtak is, mely valamiféle bálványt ábrázol. Az eddig] ásatások alapján a régészek úgy vélik, hogy a le­lőhely egy Várna környéki törzs magas rangú vezetőjének vagy főpapjának a temetkezési helye lehetett. Az archeológusok szá­mára rendkívül jelentős ez a ritka lelet, mert lehetővé teszi, hogy nyomon kövessék bizonyos törzsek sajátos társadalmi-gaz­dasági jellegzetességeit. Csak elefántból hatféle volt A Szovjetunió délkeleti köztársasága, a Kazah SZSZK most felszántott ár­valanyha jas. füves pusztáin hajdan elefántok és amerikai bölények legeltek. Az állatok csontjait az Irtis. Isim és To­bol folyók közötti kiterjedt területen találták meg. A leletek vizsgálata során az ősállattan kutatói arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy hatféle elefántcsorda élt itt. Megállapítottak néhány ha­sonlóságot az ősbölények és a mai európai bölények kö- zött. A „kazah-bölények” sú­lya legfeljebb egy tonna volt. Kétszarvú orrszarvúk is ta­nyáztak ezen a vidéken. A régi állatvilág legkülönösebb képviselője a púpos homlokú orrszarvú volt. „Otthon ülő” vadak Az özek. nvulak, fácánok sajátos tu­lajdonsága, hogy ra­gaszkodnak környe­zetükhöz. A helyhez kötöttség, illetve szokottság jól meg­figyelhető a hálóval történő befogások­nál. A hajtők ilyen­kor nagy lármát csapva terelik a ki­feszített hálólabirin­tus felé a vadakat, amelyek riadtan menekülnek, de egy bizonyos idő után futás közben vissza­fordulnak, s néme­lyik ki is tud törni a hajtők gyűrűjéből. A nyulak általában három-négy kilomé­teres. a fácánok öt­hat kilométeres kör­zetben mozognak, de az őzeket is szin­te azonos területen lehet látni. A vad­őrök jól ismerik az egyes jellegzetes tró- feájú őzbakoknak úgyszólván menet- rendszerű járását. A vadásztársaságok tisztában vannak a vadak környezethű­ségével, s ez az egyik ösztönzője a terv­szerű gazdálkodás­nak, az állomány mesterséges gyarapí­tásának. Csongrád megyében például évente legalább 40 ezer fácáncsibét kel­tetnek és engednek szabadon. Tudják ugyanis, hogy a vadszárnyasok felnö­vekedve sem vándo­rolnak el más vidék­re. a saját nevelé­sű fácánokat min­dig az illetékes va­dásztársaság puskás emberei lövik ki. Egyedül azon a tá­jon nem maradnak meg a vadak, aho­vá nagy ipari léte­sítményeket telepí­tettek. Ilyen az al­győi szénhidrogén­medence. Az olaj­gyűjtő állomások, a zajos fúrótornyok körzetében rendkívül megritkult a vadál­lomány, s csak el­vétve lehet ennek a tájnak a lucernásai­ban, kukoricásaiban nyulat vagy fácánt látni. Egy New York-i börtön­be az egyik rab címére fur­csa cipő érkezett. A rendőr­ségnek feltűnt a sajátos fa­zon és közelebbről megvizs­gálta a küldeményt. Csak-* hamar feltárták a cipő tit­kát: két fűrészt rejtett a láb­beli. A feladókat — a rab feleségét és lányát — szökés elősegítésében való részvé­tel miatt őrizetbe .vették. Szovjet divat + Két modell arról a moszkvai bemutatóról, amelyen A tavaszi szovjet divatot ismertették. t Kiújult a „magya bat&gség” A hét elején a MÁV Miskolci Járműjavító Vállalat klub­jában a labdarúgásról beszélgettünk. Áz elemzés során a klub egyik tagja nem értett egyet azzal, hogy ha a magyar labdarúgás helyzetét vizsgáljuk, akkor elsősorban nem a profizmusra, illetve a dotációs rendszerre, hanem a szakmai munka szinvonalára kell figyelni. Alátámasztotta állítását azzal, hogy szerte a világon működnek magyar edzők, s az irántuk mutatott érdeklődés manapság sem csökkent, (Arra azonban már nem tudott példát mondani, hogy valamelyi­kük is világra szóló eredményt ért volna el.) Ez a beszél­getés jutott eszembe tegnap este, amikor az Újpesti Dózsa— Juvéníus BEK-mérkőzés befejeződött. Összevetettem ezt a beszélgetést azzal, amit Szepesi György egyre sűrűbben em­legetett. A rádió népszerű riportere a ,.magyar betegség” kiújulásának tulajdonította a Dózsa kudarcát. Kétségtelen, ez a mérkőzés kísértetiesen hasonlított a legutóbb Bécsben lejátszott VB-selejtező válogatott mérkőzésünkre, s más olyan találkozókra, ahol a magyar csapatnak csak fél órája volt. Ha az a tény, hogy a magyar labdarúgás legjobbjai csak 30—40 percig képesek nemzetközi színvonalon játsza­ni, akkor azt is meg kell vizsgálni, hogy ennek a beteg­ségnek mi a kórokozója. És itt kanyarodnék vissza a jármű­javító klubjában folytatott beszélgetéshez, hiszen lehet-e másutt keresni a jelenség okát, mint a szakmai munka szín­vonalában. Az erőnlétre ugyanis nemigen lehet hivatkozni, hiszen éz a találkozó sem bizonyította azt, hogy játékosaink — jelen esetben az újpestiek — ne bírnák végig a 90 per­cet. Inkább taktikai fogyatékosságokra lehet gyanakodni, hiszen nem elsősorban az erő hiánya eredményezte azt. hogy a 25 percig briliáns támadójátékot produkáló csapat deí't'en- zív játékmódra váltott át. Persze mindegy, hogy az erőnlét vagy a taktika játszott-e szerepet az eredmény alakulásá­ban. hiszen mindkettő színvonala a szakmai munka minő­ségétől függ. Szepesi György, a magyar labdarúgás optimista szerel­mese 25 perc után feltámadásról beszélt, de a végén kény­telen volt belátni, hogy ezúttal kissé elkiabálta a dolgot. A Dózsa nem tudta megtartani kétgólos vezetését. Ez még­sem bizonyíték arra, hogy nálunk a profizmus valamiféle megoldást jelentene. Gondolok itt a népszerű riporter azon megjegyzésére, amikor megállapította, hogy a Juventus, azaz egv proficsapat sohasem engedne ki a kezéből kétgólos ve­zetést. A Dózsa kiengedte, s ez újabb adalék az ezt meg­előző sok mellé ahhoz, hogy végre alaposabban felülvizs­gálják a magyar labdarúgás élvonalát (de utánpótlását is!), nevelő szakemberek felkészültségét, illetve továbbképzését. HORVÁTH KÁLMÁN-L- -L. -i­Fűrész a cipőben A várnai aranykincs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents