Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-17 / 41. szám

„MIT MONDANA URAM JÓZSEF?!” • Játszószobák a bérházakban • Harmadik műszak nélkül Borsodiak az MISO'l ülésen A Magyar Nők Országos Tanacsa csütörtökön a Parla­ment Vadásztermében ülést tartott, amelyen mintegy szá­zan vettek részt. Borsod me­gyét és Miskolcot öten kép­viselték, köztük dr. Farkas •lózsefné, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem adjunktusa. Kérésünkre elmondotta, hogy az ülésén megvitatták: a különböző munkahelyeken hogyan hajtották végre a X. pártkongresszus nőkre vonat­kozó határozatát? Mennyiben változtak meg a nők munka- es életkörülményei? Miként szüntetik meg a bérarányta- lansagokat? Gondoskodnak-e arról, hogy a különböző tár­sadalmi és tömegszervezetek munkájában a nők megfelelő arányban vegyenek részt? E kérdésekre válaszolt re­ferátumában Erdei Lászióné, az MNOT elnöke, s ezekkel a problémákkal foglalkoztak a hozzászólók is. Dr. Farkas Józsefné azo­kat a felszólalókat idézte, akik hasznos javaslatokkal és jó példák ismertetésével já­rultak hozzá a tanácskozás eredményességéhez. A Kőbá­nyai Gyógyszergyárban pél­dául a nők érdekében meg­szüntetik a harmadik műsza­kot. Voltak, akik az üzletek nyitva tartási idejének meg­változtatását javasolták, hogy könnyítsenek a bevásárló há­ziasszonyokon. Az egyik bu­dapesti felszólaló — építész­mérnöknő — javasolta: a la­REFLEKTOR Ma Budapesten a soroksári Vörös Csillag Tsz-ben zár­számadó közgyűlést tartanak, amelyen részt vesz dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. ik Egerben megnyílik Kerti Károly Munkácsv-díjas gra­fikusművész kiállítása. ác Győrött a Technika Házában megkezdődött a húsipari vál­lalatoknál dolgozó szocialista brigádvezetők vetélkedőjének középdöntője. * Nyíregyhá­zán sajtótájékoztatót tartót-, tak a tavaszi Nyíregyházi Művészeti Hetek program­járól. Pécsett a Nádor­szállóban megrendezik a gazdászok farsangi bálját, 4c Szolnokon megkezdődik az országjáró amatőrfilmesek bemutatója. kónegyedekben. a bérhazak­ban létesítsenek játszószobát. Azaz jelöljenek ki egy helyi­séget. ahol a gyerekekre óvó­nő vigyáz, amíg a szülők tá- voi vannak az otthontól. Az óvodákkal és a bölcsődékkel kapcsolatban elhangzott, hogy sokat szanálni keli, az újakat pedig lehetőleg egymás mel­lé kell építeni. Hogyan előzhetnénk meg az elhamarkodott házasságo­kat. s miként oldhatnánk meg azt a problémát, hogy az anyák minden hátrányos kö­vetkezmény nélkül otthon maradhassanak beteg gyer­mekük mellett? — erről is szó esett a tanácskozáson. S persze nem hallgatták el azoknak a vezetőknek a rossz példáját sem, akik a nővé­delmet Km fontos politikai feladatnak, hanem inkább kényszernek érzik. Az ülésen — idő híján — nem minden hozzászólásra jelentkezőt hallgathattak meg. Az utóbbiak azonban írásban eljuttatják javaslataikat a MNOT-hoz. Hogy legköze­lebb mindenki még a fórum előtt felkészülhessen, a refe­rátumot előzőleg írásban el­küldik az érdekelteknek, s a vita idejét is hosszabbra szabják. ★ Tegnap Miskolcon, az MHSZ székházában tartotta küldöttértekezletét a Magyar Vöröskereszt megyei szerve- zete, a Vöröskereszt IV. kongresszusára való készülő­dés jegyeben. Az ülésen részt vett dr. Lévay Karoly, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkár­helyettese. A szervezet el­múlt négy évi munkáját dr. Pintér László, a Vöröske­reszt megyei elnöke értékel­te. Végül újabb négy évre megválasztották a megyei vezetőség tagjait, továbbá az országos kongresszusra dele­gált küldötteket. (Kováts Tibor felvétele) Main takarékosok Bármelyik borsodi járásbí­róság hirdetőtábláján olvas­gatjuk a hivatalos közlemé­nyeket. szembetűnő, milyen sok bejelentés történik mos- lanában a takarékbetétköny­vek elvesztése vagy eltűnése miatt. Ügy látszik, egyesek számára nehezebb vigyázni a betétkönyvre, mint megke­resni a ..belevaló” összeget. A két zempléni járásbíró­ság hirdetményeit ..tanulmá­nyozva”, Sátoraljaújhelyen és Szerencsen igen jelentős ta­karékbetétek tulajdonosai ke­resik betétkönyvüket. Egy Alsóbereckiben kiállított be­tétkönyvben például 22 ezer 123 forint, egy sátoraljaúj­helyiben 20 ezer 601 forint volt bejegyezve. A kis hegy­közi Nyíriben állították ki azt az „ismeretlen helyen levő” betétkönyvet, amely­nek a tulajdonosa 17 ezer 710 forintot takarított meg. Egy abaújszántói lakos 13 ezer 500 forintot tartalmazó betétkönyvét keresi. Ezeken kívül Sárospatakról. Rácséról és más zempléni községekből is érkeztek bejelentések a sá­toraljaújhelyi és a szerencsi közjegyzőhöz a betétkönyvek elvesztése vagy „eltűnése” miatt. Gyorsan változó korban élünk, es ebben a gyorsan változó korban mi emberek vagyunk a leggyorsabban változók. — Hej. ha latna, mit mon­dana Uram Jóska... A mondat ritmusa szép, az emlékezés nem szomorúsá­got, csak hiányt idéz. Szíve­sen írtam volna sóvár hi­ányt, hiszen aki beszél, idős épitőmunkás. Hajdani föld­művelő. majd kubikos. Szak­mát. szakmákat már azóta tanult. — Uram Józsefnek is volt köze hozzá. Nem tudom, hogy ismeri-e az ipart. Any- nyi kapkodás volt itt valaha régen, hogy elmondani is sok — mondja Kiss Béla. és az emlékezéstől átmelegszik a hangja. — Hanem Uram Józsefnél nem volt soha gond. Ott nem hiányzott az anyag, nem vártak egymásra a szakmák, volt nyereség, akkor is. ha másutt ráfizet­tek . .. Farkas János, az építők kultúrotthonanak igazgatója is hallgatta a beszélgetést: — Uram Józsi? Pallérból lett építésvezető.. — Biztos azért akarta, hogy más is tanuljon . .. — Hajnalban, amikor a többi munkás még aludt, ő már végigjárta az építkezést. És minden brigádhoz volt szava. Egyszer sikerült csak fogadásból megelőznöm. Igaz, vidéken dolgoztak akkor, ne­kem sötét hajnalon érkezett a buszom. Hanem mire én körüljártam az építkezést, már jött szembe velem . . — Ű.i munkások ha jöttek, sorba állította őket. Minddel beszélgetett. És volt akit el­fogadott, volt akit elküldött az első napon. — A szerszámot kivette a kezünkből, hogy mutassa ... Két hete sincs, hogy felír­tam mindazt, amit Uram Jó­zsef építésvezetőről hallot­tam. Jártam a Kiliánban, ahol ő épített, ahol hangta­lan dicsérik a házak. A mondat, építők mesél­ték, sokszor elhangzik: ..Hej- mit mondana erre Uram Jó­zsef?” Kutatni kezdtem egy élet után, találkoztam egy mun­kással, aki Uram József épít­kezésén volt tanuló. Felnőtt ember beszélt kisfiús rajon­gással: — Egyszer leestem a tető­ről. Szaladtak az öreghez. Futott az is. Szerencsém volt. Egy hókupacba estem, mire odaértek, én már úgy elsze- leltem onnan, hogy nyomom se volt. Persze szégyelltem, ugyanis nem kötöttem meg magam. Másnap már dolgoz­tam. Eltelt egy hét. kettő. Azt hittem, mindenki elfe­lejtette már, egyszer aztán mellém állt az öreg: — Fáj még a feneked? — Már nem, Józsi bácsi. Két napig fájt. — Tovább kellett volna — mondta fejcsóválva, és egy fél órán át szidott. Hogy a többiek jutalmát vettem vol­na el. hogy ... Azóta se dol­gozom biztosítás nélkül... Szakembert kérdeztem. — Józsi bácsi? Az egyik legjobb építésvezetőnk volt. Csodálatosan szerették az emberek, pedig féltek is tő­le. Volt kollegát kérdeztem. — Miért van az, hogy Uram Józsi bácsi emléke ilyen elevenül maradt az em­berekben, hogy most már az Az ózdi Liszt Ferenc Mű­velődési Központban működő központi könyvtár ez évtől mozgalmat indít Az olvasó városért címmel. Múlt évi adataik szerint a hozzájuk tartozó 20 könyvtár 8572 beiratkozott olvasója 106 444 alkalommal 313 433 kötetet kölcsönzött. Figye­lemre méltó a forgalom gyors növekedése is az ózdi köny­vesboltban. 1971-ben három­millió, 1972-ben már 3 millió 300 ezer forintot fordítottak könyvek vásárlásara. Ez — könyvenként 50 forintot szá­molva — azt jelenti, hogy az elmúlt évben 67 000 új kö­tettel gazdagodtak az ózdiak. Ugye érzik maguk is, hogy valami van ? A levegőben van. A csendes esőben, a plusz kilenc fokban és abban, hogy csak tegnapig szidtuk a havat sem hozó megkéső te­let. Mostantól akkor szid­nánk, ha mégis jönne. Hogy honnan tudom mind­ezt ? Egy hó virágcsokor tói, amelyet négy kemény forin­tért vettem a feleségemnek. Négyért, bár délután már há­romért. este kettőért is vehet­tem volna, de féltem hogy valaki megelőz. Megelőz, hiszen valami van a leve­gőben . .. Álltam az árus mellett, zse­bemben a virággal. És hall­gattam a párbeszédeket. 1 Fiúk: — Mennyi? — Négy forint csak. — Valódi? — Magam szedtem. — N^e hidd el. Hó se volt. Ez csak olyan műhóvirág ... Lányok: — Ili pukkadni fog! — Adj még egy forintot. Bedumáljuk neki, hogy te is kaptál. Érted? — És akkor azt hiszi ... 3 Esik, nem esik. ők sétál­nak. A bácsi valósággal ko­is beszél róla. aki nem i6 is­merte? — Ember volt. Mindig em­ber. Gyakran mondogatta: úgy kell építeni, hogy el ne felejtsék a kőművest, aki rakta a téglát. * Láttam megsapadó arco­kat. amikor Farkas Janos el­mondta, hogy Uram József már nem él. Túlélték a há­zak és az emlék. Az emlék, ami eleven erővel hat ma is, hiszen az emberek egymástól kérdezik: „Mit mondana most Uram József?” Egy­másnak bizonygatják, hogy a házgyári építkezéseken se lehetne párját találni. Ér­tékmérő ma is. hogy mit mondana a most dolgozók­nak. — Legalább brigád őriz­hetné a nevét — mondtuk a csendes beszélgetés után. Igen. legalább egy brigád őrizgethetné, hogy mit mon­dana Uram József, akihez még ma is annyian mérik a mesterséget. BARTHA GABOR Az olvasó városért nv»- galommal el akarják értő. hogy az üzemi könyvtárak olvasottsága mintegy 30 szá­zalékkal növekedjen, városi szinten pedig legalább egy százalékkal. A januári adatok a kezde­ményezés sikerét bizonyítják: 8855 könyvtári látogató kö­zül 400 ez evben iratko­zott be. A központi könyvtár a Kell a jó könyv pályázaton el­nyerte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei szer­vezetének aranykoszorüs dí­ját — ennek a szép sikernek a folytatása a városi olvasó­mozgalom. M. T. rüludvarolja hölgyét. Segít neki lelépni a járdaszigetről, közben botjával mutogatja a hazakat és mesél: — Itt, ahol a háztartási van, abban az udvarban la­kott egy kislány ... — Ernő kérem! — sértő­dik a néni és már-mar rom­lana a séta. — Hóvirágot tessék! A bácsi nem is kérdezi, hogy mennyibe kerül a virág, öt forintot fizet hát. És mennek tovább, nyoma sincs köztük az iménti haragnak, bár biztos, ami biztos, a bá­csi egy fiúról mesél tovább. A A ferf: ujjával mutatja, hogy két csokrot kér. A lány a kirakat előtt áll. Szó se hallik Az árus elteszi a tí­zest, érti a titkot. A két cso­kor a lány (vagy asszonyka) nyitott szatyrába hull. A tör­ténet vége? Azt már a virág tudja csak. (Ugye érzik, hogy valami van a levegőben? Hó se volt és van hóvirág. Az első cso­korral én sem késtem el. pedig — no lám. milyenek vagyunk mi emberek —, ahol a felesegem dolgozik, egy kedves vendégtől min­den eladó csokrot kapott. A másodikat, hiszen az elsőt már reggel megvettük — ma. gunknak.) B.G. Mi Minden jót, Flóríka” VIDÁM FARSANGI EST 1973. FEBRUÁR 23-AN, (PÉNTEKEN) 21 ÓRÁTÓL Katowice étteremben Albert Flórián Német Vivien A műsorban fellépnek: Harmat Andrea Havasi Viktor Labanc Gerard Keleti Pál Vidám fiúk Farsangi vacsoraajánlatunk: — Kaszinótojás — Boldvavölgyi májtekercs — Somlói galuska — Burgonyafánk Asztalfoglalás az étterem vezetőjénél: 37-986 Belépőjegy: 10 Ft MISKOLCI VENDÉGLATOIPARI VÁLLALAT Olvasó gyár város Hóvirág i

Next

/
Thumbnails
Contents