Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-12 / 36. szám

Négy asszony elmondja ü •• •• . Az oromot hamar felejtjük Csörög a kasszagép. Ma­gamban találgatom a csomag súlyát. Bal kanári barna, egyéves torma gyerek. — Kettőszáz-huszonhárom forint, tíz fillér .. . A Győri kapui Szuperett rendszeres vendége Csengeti ímréné. — A várost kérdezi? Két éve vagyok itt. A tériem du­nántúli, én pedig csengeti, illetve Csenget’ melletti va­gyok. A férjem lakatos, ö régebben van itt. Amikor Miskolcra jöttem, akkor is­merkedtünk meg. És látja — a gyereket mutatja — a tör­ténet így teljes. Gyermekgon­dozási segélyen vagyok. — Lakás? — Albérlet nvolcszázöt- vénért, de nem is a pénz a baj. Otthona nincs az ember­nek. Azt mondták, jövőre már számíthatunk lakásra. Beköltözünk majd egy nagy házba és én ugyanúgy be le­szek zárva, mint eddig. Tech­nikus vagyok, szeretnék visszamenni még a három év- lejárta előtt dolgozni. A vasmű megoldaná a gyerek helyét, de én valaha színház­ba. moziba jártam. Az épít­kezéseket úgy nézegetem, mint aki maga is érdekelt, de . .. — De? — Másképpen kellene va­lamit. Én tudom, hogy ró­lunk, nőkről sokat beszél­nek ma. azt is, hogy sokat segítenek nekünk, de a nagy bérházakat én úgy építeném, hogy lenne bennük egy la- kásnvi rész, amit úgy ren­deznénk be. mint a gyermek­várótermeket. Olyan, ahová egy-két órára levihetném a gyereket. Az ottani dolgozó bérét bőven összeadnák a lakók. És akkor elmehetnék színházba néha. akkor nem érezném azt, hogy a gyer­mekes asszonyok kirekesz­tődnek a világból. .. Az egyéves fiatalember édesanyja fülbevlojá: szere­li. — Eredj te. bolondka — dajkálja az anyja, és mintha már ott sem lennék, csak ők vannak. Ketten. A háziasszony panaszkodó természet: — Elhozok egy százast. Mi marad belőle? Három ka­masz fiam eszik otthon. Egy kétkilós kenyér semmi. Reg­gelire elfogy három liter tej. A férjem az ÉPFU-nál dol­gozik. Zsíros kenyeret nem adhatok neki. nem olyan munka<az, hogy kibírja vele. — A város? — Itt nőttem fel. Negyven éve ismerem, és most elté­vedek benne. A Vörösmarty utcában laktunk. Ott volt ud­var, még egy kicsi kert is. Itt? A múltkor fizettem ki egy ablakot, amit a gyerekek berúgtak. Másfél hónap alattx lerúgnak a lábukról egy ci­pőt. — A lakás? — Kétszobás. A Vörös- martyn szoba-konyhánk volt. Itt van meleg víz, fürdőszo­ba, meg minden. — Mit vásárolt? — Két mirelit vesevelőt. Megbolondítok vele egy kis krumplit. A gázon kész van egy pillanat alatt... Kér, hogy ne írjak nevet. Kinevetnék — úgymond — a szomszédai. Nem szereti, ha ráfigyelnek, ősi bölcsesség­ként mondja, hogy „Ne szólj szám, nem fáj fejem”. Részletre vették, de az új lakásban hűtőszekrényük van. A gyerekekre várakozók közé állok a diósgyőri új is­kolában. Kálmán Béláné is azok között volt, akik segí­tettek az iskola költözése­kor. — Gyönyörű ez az iskola. En az unokámmal jövök. Há­romszáz méterre lakunk. Most már van úgy, hegy reg­gel egyedül engedem el. Ed­dig? Eddig muszáj veit men­ni, most már szokásból me­gyek. De így van ez mással is. A jót könnyű megszok­ni. Űj lakásban lakunk. Van baj a vízzel, hangos is a la­kás. Több játszótér kellene. A rosszát emlegetjük. Ja­nuárban még be-belestünk itt az ajtón. Néztük, milyen szép. Most? El se hisszük a régit. — A Szentpéteri kapuban laktunk. Minőségi cserével jöttünk ide — mondja H. L- né. — Nem, ne írja. Másfél szobánk volt. Itt három van. Három gyerekhez. Azt mond­hatnám, hogy ez a város. Amit a járókelők látnak, azt én élem. Dicsérnem kellene mindent, de én Debrecen után nagyon nehezen szok­tam meg Miskolcot. A ta­nácsnál dolgozom. így kez­dem megszeretni ezt a télig kész várost. Néha úgy ér­zem hogy önmagunkat ker­getjük. Ezért van, hogy soha­sem vagyunk egészen kész. Feltört utcák. Sártenger két új ház között. Én azt szere­tem, amilyen lenni szeret­ne... * Négysze-r egy asszony vé­leménye a városról, gondok­ról. örömökről. Talán a gyor­san változó életünk törvénye, hogy gondunk mindig marad, és hogy az örömöt hamar fe­lejtjük. B. G. Bányászfiatalok társadalmi munkája A Borsodi Szénbányák KISZ-fiataljai 1972-ben 16 085 óra alatt 695 870 forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek. Az idei akcióprogra­mok elkészítésekor újabb je­lentős társadalmi munkavál­lalásokat tesznek. Múzeum az erdőben Tegnap este a televízió is bemutatta a festői szépségű Szalajka-völgyben létesített erdőmúzeumot. A Szilvásvá­rad! Állami Gazdaság terü­letén van ez az országosan egyedülálló látványosság, me­lyet az idei tavaszon meg­nyitnak a látogatók előtt. Az volt a céljuk a szabadtéri múzeum kialakítóinak, hogy bemutassák, mennyi mindent adott az erdő az itt élő em­bereknek, de egyben azt is, hogy milyen kemény mun­kával lehetett hasznosítani e kincseket. A favágók eszkö­zei mellett mészégető kemen­cék. kunyhók, szánkók, sze­kerek és más olyan eszközök kaptak helyet a szabadtéri múzeumban, melyek az erdő­ből élő embernek állítanak emléket. Használatban egyre kevesebb látható közülük, hiszen például a fakiterme­lést ma már gépekkel végzik, s nem szánkó, szekér, hanem gépkocsi, traktor szolgál szál­lító eszközül. Érdemes lesz tehát megte­kinteni a Szalajka-völgyi szabadtéri múzeumot, mely­től néhány száz méterre más látványosság is kínálkozik, az egri erdőgazdaság piszt­rángtelepe. Szilvásvárad pe­dig — ki ne tudná? — a hí­res lipicai ménes hazája. B. D. Segít pályát választani Mint már megírtuk, több miskolci nagyüzem pálvavá- laszlási kiállítást rendezett a miskolci Molnár Béla Ifjúsá­gi Házban. A végzős átalá- nos iskolások körében rend­kívül nagy az érdeklődés a kiállítás iránt, amely min­denekelőtt az úgynevezett hiányszakmákra hívja fel a 'pálvaválasztás előtt álló fia­talok figyelmét. A bemutatót már több száz miskolci is­kolás tekintette meg. Háztáji primőrök A mezőkövesdi, szentistvá- ni, cserépfalui és bogácsi áíész szakcsoporttagok ház­táji gazdaságaikban és ház körüli . kiskertjeikben mint­egy tízezer négyzetméternyi fóliasátor alatt primőrárut termelnek az idén. Az áfész Mezőkövesden 430 négyzet­méteres fóliasátrat állíttatott fel, amelyben a tagok ellátá­sához szükséges salátákat hajtatják. Amennyiben a kez­deményezés beválik, a ház­táji primőráru-termesztést az. ország más részein is meg­honosítják. Szülök helyett a társadalom >► Mészégető kemence (Ágotha Tibor felvétele) erkölcsi züllés veszélye miatt állami gondozásba kerültek is. Sok szülő hazaviszi mun­kahelyi gondjait. így aztán gyermekeik felügyelet és ne­velés nélkül maradnak. Má­sutt az alkohol zülieszti szét a családot. Az ilyen család­ban „nevelkedő” fiatalkorú lányok egy része kinézi a társaságból azt, aki szégyen­lős. Számukra szégyen a szé- gyenlősség. Ritkán szerelme­sek, helyette a „jó vagy ná­lam” kifejezést használják. Es esetleg pgy galeri hal- nyolc tagja is jó náluk. Utógondozás A megyei gyermekvédő otthon feladatai közé tarto­zik az is, hogy a bármilyen okból hozzájuk került gye­rekek/ utógondozását elvé­gezzék, hogy magatartásuk rendszeres ellenőrzésével megakadályozzák visszaesé­süket. Ez a hivatásos pártfo­gói hálózaton keresztül tör­ténik. A nevelőszülői fel­ügyelők pedig azt nézik meg, hogy sikerül-e a gyerekeknek beilleszkedni az új családba. Szeptemberben a megyei gyermekvédő otthon felmé­rést készít, hogy az elmúlt két év alatt hány fiatalkorú utógondozottjuk volt, és kö­zülük mennyi. követett el újabb bűncselekményt. Az örökbefogadás jogilag ugyan a gyámhatóság felada­ta, mégis ők tartják nyilván az örökbe fogadni kívánó szülőket és az örökbe adható gyerekeket. Sajnos, megyénkben nincs egyetlen ifjúsági otthon sem. Ez biztosítaná, hogy rende­ződjék az erkölcsi züllés út­jára lépett lányok élete. Gondot okoz az is. hogy csak Pesten van számukra mun­kalehetőség, a Hazai Pamut­szövőgyár soroksári gyárá­ban, amelynek 120 férőhelyes leányszállásán 22 borsodi lány él. (buzafalvi) A Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Otthon az egykori rossz emlékű menhely utóda —. de szelleme gyökeresen más. Megyénk 1811 állami gondozottjának egyévi nevelési költ­sége körülbelül 20 millió forint — tudtuk meg Viszokay Ár­pád igazgatótól. Az itt dolgozó pedagógusok lélekmentő fel­adatot teljesítenek: azért fáradoznak, hogy a különféle okok miatt állami gondozásba vett gyerekek mihamarabb vissza­térhessenek a társadalomba. Az otthon lakói havonta zsebpénzt kapnak, s a jól viselkedőket kimenővel ju­talmazzák. Egy-két hónap múltán a családi környezetet nélkülözni nem tudó gyere­keket kihelyezik nevelőszü­lőkhöz, a sérült személyiségű fiatalkorúakat ped’g nevelő- otthonba viszik. A 160 csecsemőitől j állami gondozottat Diósgyőrben. Sá­toraljaújhelyen és Nagy bar- can helyezték el. Az óvodás­korú lányok Sálára, az alsó- tagozatos korú lányok Sajó- örösre a felsőtagozatosok Göncre kerültek. A fűk Al- sózsolcára és a megyaszói otthonba. A miskolci gyer­mekváros elkészülte után nem kell majd elszakítani egymástól a testvéreket, mert ez az intézményforma széles korhatárú (óvodás kortól 18 évig), és koedukált. Jó vagy nálam... Üjabban növekedett az er­kölcsi magatartásuk miatt ál­lami gondozásoa került gye­rekek száma Tizenkét éves kis betörők sorozatban kö­vetnek el álkulcsos betörést, kerékpárlopást, vagy falbon­tást. Mivel, koruknál fogva, nem büntethetők, ezért álla­mi gondozásba veszik és ne­velőintézetben ' helyezik el őket. Ugyanide kerülnek az jfr Az Országos Villamos Teherelosztók irányítják a magyar villamosenergia-rendszert. A hazai erőművek üzembiztos és gazdaságos termelésének, az alaphálózat feszültségének és a szükséges kapcsolási műveleteknek az irányítása, valamint a nemzetközi együttműködés energiaforgalmának szabályozása is a teherelosztók feladata. (Képünkön: a teherelosztó ve- zénylöterme.) (Erezi K. Gyula felvétele) HASZNÁLJA KI A LEHETŐSÉGET! KÖSSÖN ÁTALÁNYDÍJAS JAVÍTÁSI SZERZŐDÉST A GELKAVAL! Havi díj ellenében minden javítást elvégez a GELKA! Tv havi dija 30 Ft, hűtőgép havi díja 25 Ft Felvilágosítás: Széchenyi u. 94., és Munkácsy u. 2. sz. Telefon: 15-601 és 36-599 Nem menhely, hanem otthon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents