Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-09 / 34. szám

Mától

^ Dalmáciái rajzok II.

(Kuni Ernő rajza)

Milyen lesz a nyolcvanas évek iskolája ?

Oktatási terveink

Tegnap került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé az állami oktatás fejlesztésének intézkedési terve. A nagy körültekintéssel és szakértelemmel készített dokumentum — mely a végrehajtó bizottság egyértelmű elismerését vívta ki — számunkra hosszú ideig szolgálhat forrásul. Annál is inkább, mert az állami oktatás feladatai mostantol egészen 1985-ig határoztatnak meg ebben a tervezetben.

íöldes kulturális napok

Kulturális napok kezdődnek ma délután hórom órakor a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. A hagyományos rendezvénysorozatot az idén az irodalmi színpadok bemutatójával nyitják meg, amelyre az iskola tizenkét osztálya készült fel. Verses összeállításokat, oratóriumokat adnak elő. Az irodalmi színpadok bemutatója holnap délelőtt fejeződik be. Ugyancsak holnap tartják meg a szólóénekesek és szólóhangszeresek koncertjét. Ekkor zajlik le a vers- és próza- mondasi, valamint a szép magyar kiejtési verseny. A kulturális napokon adnak alkalmat a verseket, a novellákat író diákok bemutatkozására is. Tudományos üléseket tartanak néprajzi, nyelvészeti és irodalmi, földrajzi, számítástechnikai, fizikai, kémiai, valamint biológiai szekciókban. Szombaton délután kisfilmeket és diasorozatokat vetítenek. A kulturális napok programja a kamarakórusok. a folk- és pol-beat énekesek, a népi táncosok s a tánczenekarok versenyével fejeződik be. A kétnapos rendezvénysorozaton képzőművészeti. díszítőművészeti, fotóművészeti alkotásokat is bemutatnak, lesz bélyegkiállítás is. A versenyek legjobbjai reszt vesznek a tavaszi Sárospataki Diáknapokon.

Madáchemlékülés

Madách Imre születésének 150. évfordulója alkalmából tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete emlékülést rendezett az Akadémián.

Sőtér István akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója megnyitó szavaiban rámutatott, hogy az~ évforduló egybeesése a Pe- tőfi-évfordulóval alkalmas annak a téves közhiedelemnek az eloszlatására, mintha a nagy lírikusról való emlékezés hattérbe szorítaná Madách alakját. Ez már csak azért sem lehetséges, hiszen Petőfi és Madách ugyanannak a korszaknak volt gyermeke és bár életművük gyökerében különbözik, irodalmunknak ezt a két nagy alakjai logikailag és történetileg is összekapcsolja művük azonos eszmetörténeti anyaga. még inkább a történelmi helyzet, amelyet fordított módón éltek át: Petőfi a forradalom előkészítése es megvalósulasa, Madách a forradalom veresége és a levert forradalom nyomán támadó kérdések jegyében.

De hát tudjuk-e már egyáltalán, hogy milyen lesz az 1980-as évek iskolája? Többek között ez a kérdés is elhangzott a végrehajtó bizottság ülésén. A válasz egyszerűbb. mint hinnénk. Nem azért, mert futurológiái tanulmányok előzték meg az említett terv' készítését, lvs- nem azért, mert iskolarendszerünkkel kapcsolatos célkitűzéseink lényegesen nem változnak a következő évtizedben sem. Erre garancia a Központi Bizottság júniusi határozata. Ennek a határo. zatnak a szellemében fogant a mostani intézkedési terv is.

(,,A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pártbizottság 1972. november 3-i ülésén megtárgyalta a Központi Bizottság határozatát, majd a városi pártbizottság 1972. november 23-án tartott ülésén — a fenti határozatok alapján — a Miskolc városra váW> feladatokat is megjelölte.”)

Megállapítható, hogy ebeknek a feladatoknak a megvalósítását nem kezdjük

kedvezőtlen személyi és tárgyi feltételek között.

(A város szaktanárral való ellátottsága 96,2 százalékos. Az országos átlag csak 74 százalék. Az elmúlt évtizedben tíz új korszerű iskolát építettünk, s a régiek felújítására is jelentős ösz- szeget költött a város. Az óvodai férőhelyek száma egy év folyamán csaknem annyit nőtt — 466 —, mint a harmadik ötéves terv során. S ezek az adatok csak az alsőfokú oktatásra vonatkoznak.)

A terv részletesen elemzi, hogy- a korszerűbb forma és tartalom milyea tárgyi feltételeket tesz szükségessé. Ezúttal azonban inkább a/ allami oktatás fejlesztésének néhány elvi vonatkozását is_ mertetjük. Igen örvendetes, hogy' a tervet készítő művelődésügyi osztály alapvető feladatnak tekinti az óvodában és az általános iskola első osztályában folyó oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozását: korrekciós osztályok létrehozását: az iskolák közötti színvonalbeli különbségek csökkentesét. majd megszüntetését. Ami a tanulók túlterhelését

illeti, az eddigiek folyamán 32 altalános iskolában tájékozódtak a szakemberek, hogy ezt a feladatot miként hajtják 'végre intézményeink. Egyik igen fontos következmény. hogy a lexikális ismeretanyag csökkentésével párhuzamoson fejlesszük a tanulók gondolkodokepesse- gél..

Számos észrevétel mellett — melyek azt bizonyították, hogy' az oktatás egyre inkább össztársadalmi üggyé lett nálunk — a tanács elnöke javasolta, hogy „minősíteni’' kellene iskoláinkat. Ez a minősítés az alapvető tárgyi feltételeken túl. főleg a vezetés színvonalára, a tantestület összetételére, a tanár— diák viszonyra, az iskolai demokratizmusra stb vonatkozna. Kétségtelen, hogy minél alaposabb, szakszerűbb ismeretekkel bírunk, annál hatékonyabban segíthetünk, tervezhetünk.

*

Ez a tért' — mely n középfokú oktatás feladata-it is részletesen taglalja — olyan törvény most mar. melynek szellemén nem. de ..cikkelyein" (kisebb-nagyobb betoldásokkal) kell majd változtatni, ha 1980—85-re igazán korszerű, megtisztult és megújított iskolát akarunk teremteni.

(gyarmati)

Kétféle nézőpontból — a „Nézőpont'1

Diáklapot olvasgatok, a 101-es Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetének jelentős évfordulók alkalmából megjelentetett újságját. A lap kiadásához Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója szolgált alkalmuk

„Nézőpont” a címe az ifjúsági sajtótermeknek, s az a szándékom csupán, hogy a cikkei olvastán bepillanthassak az intézet növendékeinek életébe, érdeklődési körebe. Stílusosan szólva egyféle nézőpontból akarom tehát kiolvasni az újságot.

Ahogy azonban egyik cikk, riport, egyéb műfajú írás követi a másikát, fokról fokra érlelődik bennem az a szándék is, hogy másik nézőpontból színién szemügyre vegyem a Debnár Gyula igazgató felelőssége mellett, Seregély György mérnöktanár közvetlen irányításával szerkesztett lapot, amely elsős, másodikos és harmadikos tanulók irasait, rajzait, fotóit tartalmazza. Szándékomat az szüli, hogy több mint két évtizede foglalkozom újságírással, szerkesztéssel. s így érthető, ha a „szaki" szemszögéből is mérlegelem: milyen újságot csinálták a „műkedvelő" kollégák?

Elöljáróban leszögezem: meglepően .101.

Ezt mar a szerkesztés koncepciója is elarulfa. Kern arra vállalkoztak, hogy

a 16 oldalas lapban nagy költőnk munkásságát, a magyar, s a világirodalomban betöltött szerepét sokoldalúan méltassálc, hiszen ezt országos napi- és irodalmi lapjaink az évfordulóhoz méltóan Petőfi legjobb ismerőivel elvégeztették. Ök, amellett, hogy az egyik másodikos tanulónak a szabadságharc költőjéről nagyon jól megírt reflexióját közreadták, s töredékeket közöltek Petőfi költeményeiből, valamint egy elsős tanuló róla irt versét is közzétették, a többi írásban saját életüket tükröztetik a „Nézőpont" hasábjain.

Ezzel nem ejtenek csorbát az ünneplésen, sőt, bővítik annak a köret, mivel bemutatják: milyen a jelene ifjúságunk e fontos részlegének, a közeljövő szakmunkásainak, akiknek sorsa történelmi harcok eredménye. S nem szorul magyarázatra, hogy Petőfi Sándor e harcok folyamatának az elején, s az elsők között lépett a küzdöporond- ra, és eszméje, példája ösztönzött a későbbi, sarkall a más eszközökkel vívott mostani harcokban való helytállásra is.

De hát — első nézőpontként — vegyük számba: mit is fed fel a lap a szakmunkástanulókról? A többi közt azt, hogy társadalmunk nagy ügye. a szocializmus iránt nagyobb felelősséggel viseltetnek, és sokkal műveltebbek,

szélesebb látókörűéi;, a szép iránt fogékonyabbak, mint ahogy a képzésüket nem ismerők gondolnák. Mindez a lehetőségek eredménye, amelyeket társadalmunk nyújt számukra. Megtudjuk például, hogy a nyáron az intézet három növendéke Lalviában (Lettországban) járt. egy másik Debrecenben részt vett a VI. országos honismereti diáktábor, a következő pedig az országos diákparlament munkájában. Es így tovább.

A lap másik szemszögből mérlegelt erényéi — a szerkesztést illetően — részben már említettem, de meg kell jegyeznem azt is: nagyon jól imák a szakmunkástanulók. Cikkeik, riportjaik — verseik is — gondolatgazdagok, fordulatosak, jó stílüek.

Szerzőik pedig nem a toll munkásai lesznek. (Bár előfordulhat, hogy egyik- másik az lesz, amit én szívből kívánok.) Olyan munkások lesznek azonban. akiknek művelődési igényeit mindig magasabb és magasabb szinten kell kielégíteniük a kultúra hivatásos munkásainak, többek között az íróknak, újságírók nak is.

A „Nézőpont” erre is figyelmeztet.

TARJAN ISTVÁN

A legjobb kritikus...

Azt hiszem, nem tévedek, amikor azt mondom, hogy a tévénézők nagy többsége szereti a műsorsorozatokat. Sőt jobban szereti, mint bármelyik valóban jó szóló műsort. Annyira szereti, hogy ha elérkezik kedves sorozatának aznapra előírt része, történjék bármi, leül a készülék elé. Megmarad ez a kényszer aztán akkor is, ha ez a sorozat különösebben nem is érdekes, egysze men csak sorozat.

Alkalmam van rá, hogy a televízió minden közérdeklődésre számot tartó, jó műsorát tiszteletet parancsoló tömegben nézzem végig. Akkora tömegben, amitől ha szerencsém van, láthatom a készülék felét, negyedét. Így volt ez az Amerre a vaddisznók járnak című jugoszláv filmsorozat (rendezte Ivan Hetrich) első, második, mondjuk harmadik részleténél is. A negyedikre ritkult a tömeg, tegnap a befejező részt már csak a megrögzött tévénézők, és azok ülték végig, akik úgy' döntöttek, hogy ha már eddig hellyel-közzel látták, kivárják a végét. A népszerű adások legjobb kritikusa mégis csak a közönség.

Ha a nézők széles táborának szánt műsor nem tetszik, érdemes feltenni a kérdést: vajon miért nem? Gondolhatnánk a minden egyes részletet kísérő bejelentésre: a filmsorozat meg nem történt eseményeket elevenít meg. kitalált figurák a szereplők is. (Tulajdonképpen már ezt sem értem, mert ha

nem dokumentumfilmről van szó, akkor ez természetes.) Az érdeklődés lanyhulása azt hiszem inkább oda vezethető vissza, hogy az ember úgy vélekedik: ha már kitalálunk valamit, akkor az legyen érdekes, mert ezúttal az izgalomhoz is, a gondolkodáshoz is kevés az az állandóan visszatérő konfliktus, mely a film kettős, ösz- szefonódott vonalvezetéséből adódik.

Horvátország a második világháborúban. Pontosabban egy kis település élete a háborús Horvátországban. Lehetett volna belőle egy izgalmas, elgondolkodtató, a háborús filmek sorába jól illeszkedő feldolgozás. Két szembenálló csempészbanda élethalálharca — lehetett volna egy nem túl tartalmas, de izgalmas kalandfilm. Így pedig láttuk a kettő furcsa keverékét, ahol nem hiányoztak a történelmi figurák és szituációk, de az izgalmat nem egy nép háborús gyötrődése, hanem az ugyancsak forró vérű, pisztoly'hoz kapkodó délvidéki temperamentum adta. Nem segít ezen az a rokonszenves átalakulás

sem. melyen a főhős Rok (Ljubisa Samardzic) testvére halálának hatására átmegy.

A filmen túl vagyunk; akinek mégis tetszett, azt fogja mondani, hogy nekem nincs igazam: én bizonygatom, hogy neki nincs. Elintézhetnénk azzal: a tv gazdag programjában ilyen is előfordul. Előfordul, de nem tehetek róla — bosszant.

*>•»* v

G3EEB

PKNTEK.

Kossuth rádió: 12.00: Deli Krónika. Lotto. — 12.20: Ki nyer ma Egeroen? — 12.30; Reklám. —

12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Utry Anna es Sardy Janos nota felvételeiből. — 13.45: Olvasnivaló. — 14.00: Csicseri bolt. — 14.25: „Nyitnikek" (lsm ) — 15.00: Hírek. — 15.10: Koruspodium — Mátészalkán. — 15.45: Musicalslag erek. — 15.59: Halig a tóink figyelmébe! — 16.00: A viiággazda- sag hírei. — J6.05: Falusa délután. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai Figyeld. — 17.20: Lemezek közt válogatva. — ifi.oo: A küldetés;. Rádiójáték. — 18.46: Sugar Rezső müveiből. — 18.53: Hallgatóink figyelmébe! — 19.0«: Esti Krónika. — 19.30: Sporthírek. — 19.35: A Magyar Radio es Tele'üzió SzimíoniKus Zenekarának Brahms-hang versenye az ifjúságnak. Közben 20.20: Láttuk, hallottuk — a színházban és moziban. — 20.37—20.4«: Hírek. — 21.30: Napio a gazdaságról. — 21.40. Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.20: Félóra sanzon. — 22.50: Örült a háztetőn. Kikucsi Kan japan iro jelenete. — 23.10: Debussy- es Prokoijev-müvek. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: A sárga Rolls-Royce. Részletek Orto- lani filmzenéjéből.

Petőfi rádió: 12.00: Sántha Ferenc népi zenekara játszik. — 12.25: Iskolarádió. — 12.35: A

Pénzügyőr Zenekai- játszik. — 12.50: Szelíd húrokon. Kis Ferenc versei. — 13.00: Hírek. —. 13.03: Hándel-müvek. — 13.45:

Időjárás- es vízállásjelentés. — 14.00. Kettőtől hatig ... A Petőfi radio zenedéluunjh. — 18.00: Hírek. — 13 05: Külpolitikai figyelő. Usm.) — 18.20: Decsenyi Janos: Három elégia Salvatore Quasimodo verseire. — 18.30: Biológiai központ Puscsinoban. — 18.45:

Közvetítés a Nemzeti Szálló étterméből. Suha Balogh József népi zenekara játszik. (Ism.) — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: EvSti Krónika IJ. — 20.25: Ui könyvek — 20.28: Kaleidoszkóp. (Ism.) — 22.18: Orosz Julia es Palóc?. László énekel. — 23.00: Hírek. — 23.15: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 24.00—0.10: Hírek.

Miskolci rádió: Hírek, tudósítások. — A Miskolci Műanyag- feldolgozó Vállalatnál. — Problémák fűtési idényben. — Téli esték. — Kulturális krónika. — A dzsessz kedvelőinek

Televízió. 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Kuckó. — 17.45: Mi ketlen es az idő.

— 18.15; Napilapok, hetilapok . . .

— 18.30: öt perc meteorológia. — 18.35: Kezdő szakmunkások gondjairól. II. rész. — 19.15: Reklám- műsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30- Tv-híradó. — 20.00: Péklegények, költők, huszarok. Tévéjáték. — 21,00: Dilettánsok egymásközt. Vetélkedőmüsor. I. rész.

— 22.00: Tv-hinado — 2. kiada.s.

— 22.10: Teles port. Műkorcsolya Buropa-bajnokság. Jégtánc.

Bratislava! televízió: 16.45: Hírek — 16.50: Fecske. Ifj. magazin.

— 17.45: Kerületeinké a szó. — 13.15: Szórakoztató zenei műsor.

— 19.00 Híradó. — 19.30: Az állatvilág ábécéje? Dokumentum- film. — 20.00: Szórakoztató műsor. — 21.10: Híradó. — 21.30 : Mű- korcsonya es jégtánc EB.

Filmszínházak: Béke (t4 ó) : Fotográfia (magyar). — (nnb es R o): A tüzes íj asz (színes olasz- francia). — Kossuth (£3, fö, n o): Napraforgó (magyarul beszélő színes olasz—francia). — Filmklub (fj, n ó): Emle*ezes (szovjet). — Faklya (f5, 17 o) Murphy háborúja (színes angol).

— Petőfi (f7 o) : Volt egyszer egy család (színes magyar-). — Szikra (5, 7 o): Sacco és Van- zetti (magyarul beszelő színe*, olasz). — Táncsics (fö. fT ó) : Tizenévesek (lengyel, 16 éven felülieknek!).

Miskolci Nemzeti Színház (7)

Berci bácsi (Moliére bérlet).

Kiállítások: Miskolci Galena

(11—19 óra között): Bálványos Huba grafikusművész és Gyur- csek Ferenc szobrászművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Állandó kiállítás.

— Libresszó (13—20 óra közötl/: Neischel Lajos emlékkiállítása.

SZOMBAT

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Musorismertetes. — 3.15:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok,

asszonyok. — 8.40* Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05:

Rádiószínház Kérők. Kisfaludy Károly vígjátékénak rádióválto- zata. — 11.17; Schumann müveiből.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 3.05: Nótaest. (lsm.) — 0.00: Hitek. — 9.03: Daljátékokból. —

9.45:' Válaszolunk hallgatóinknak.

— 10.00: A zene hullámhosszán.

— 11.50: ..Jelképek erdején át. . .**

Televízió: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Amerre a vaddisznók járnak. X. rész, (Ism.) — 10.35: Nyitott boríték, (lsm.) — 11.20—11.50: Pillantások Indiára. (Ism.)

Bratislava! televízió: 8.30:

Iránytű. Hadseregmüsor. — 9.30: A Vörös-tenger. II. rész. — 10.00: ..Aranv kapu'.'- Vetélkedő. — 10.50: Az ..Arany kapu” levelesládája. — 11.00: Híradó. — 11.10: Orosz nyelvlecke. — 11.40: öreges professzor tysérietei. U. rém»