Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-08 / 33. szám
a miskolciaké a szó Hová lett? Megkedveltük az előre csomagolt kocsonyahúst. Gusztusos, s főleg tiszta, nem kell vele otthon mást tenni, csak megfőzni. De hová lett? Most van a szezonja. s hiába keresem az üzletekben, sehol sincs. Igaz, a húsboltokban kapható kocsonyának való, de azzal nagyon sokat kell bajlódni. Az idő pénz, hét még a háziasszonyok rendelkezésére álló parányi szabad idő mennyire az — írja levelében A. Gáborné miskolci levélírónk. Több mint udvariatlanság Kisbabát várok. Ez már észre is vehető rajtam. Kerülöm a nagy tömeget, ha mégis valahol sokan vannnak, igyekszem oldalt állni és ott megvárni, amíg kiszolgálnák. A Búza téren levő belsöségboltban várakozók természetesnek vették, hogy én nem állok a sor végére, sőt. ők figyelmeztették állapotomra a kiszolgálókat. De azok fittyet hánytak minden emberi szóra, s formálisan kizavartak az üzletből. Nem mertem szólni, és áru nélkül távoztam. Ez pár nap múlva megismétlődött. Az ilyen goromba eladókat nem ártana figyelmeztetni az udvarias magatartásra. Ny. Imréné Miskolc Életveszélyes játék Több helyen tapasztalom a városban, hogy az ostor- lámpák betonoszlopainak alján található kis lemeza.i- tók már elrozsdásodtak, s ezeket a gyerekek kíváncsiságból. leszaggatták. Így a biztosítékok, a kábelek szabadon vannak. Nem ártana, ha az ÉMÁSZ megvizsgálná ezeket az oszlopokat és rendbehozná, nehogy balesetet idézzenek elő. Rózsahegyi Kálmán Miskolc Még mindig: a bitumenes kocsi Már egyszer szóvá tette a Déli Hírlap, hogy a városon végigszáguldó. füstölgő bitumenes kocsik mennyire szennyezik a levegőt, s balesetet is okozhatnak. Azóta Szóljunk rájuk! Egyik reggel Ozdra utaztam vonattal. Nem sok örömöm telt benne. Szemét nem volt a padlón, mert indulás előtt kisepregettek, de az ablakok, ülések ragadtak a piszoktól, koromtól. Mit tehet az utas. elő a papírzsebkendőt, legalább a helyemet megtörlöm. Illúzió. Mögöttem és előttem kártyázó társaságok, derűs ugratások. „Szeszmentesnek” tűnik a reggel. De nem. Nincs ilyen szerencsém. Erősen ittas férfi száll fel az egyik állomáson. Tömény szesz szagával leheli tele a cigarettafüsttől amúgy is egészségtelen levegőt. Kicsit lehúzom az ablakot — gorombán ránt szólnak, azonnal húzzam fel. Fiatalok jönnek — ltí—18 éves diákok. Elő a kártya. Ordítozva biztatják egymást, mert aki veszít. annak a paklival jócskán elverik az orrát. Közben nyomdafestéket nem tűrő szöveg. Igyekeznek „kitenni” magukért. Sikerül is nekik. Senki sem mer rájuk szólni. Felháborodunk viselkedésükön, mégis szótlanul tűrjük. Délután, visszajövet. nem kis változással ugyanezt végigéltem. Nem szívesen utaznék még egyszer ilyen körülmények között. F. Fva Miskolc Ezt mondja a jogszabály A HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS Milyen káreseményekre érvényes a háztartási biztosítás? — kérdezi számos olvasónk. A bérlakásokra kötött háztartási biztosítás — a többek között — érvényes a tűz, villámcsapás, robbanás, vihar által okozott károkra, a lakóépület víz- vagy gőzvezetékeiből kiáramlás által okozott káreseményekre. A kár tehát a bérbeadó vagy bérlő tulajdonát, cserélési vagy javítási kötelezettsége alá tartozó dolgokat egyaránt érinthet. Á háztartási biztosítás alapján az Állami Biztosító azokat a lakásberendezésben keletkezett károkat téríti meg, amelyeknél a helyreállítás költségé — a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint — a bérlőt terheli. Ennek megfelelően a lakásberendezési tárgyaknak minősített főzőkészülékekben, a fűtő-, a melegvízellátó és az egészségügyi berendezésekben : a beépített bútorokban; a lakáson belüli szellőztető berendezésekben; a redőnyben; a vászonrolóban: a napvédő függönyben keletkezett karok téríthetők meg. A biztosítás kiterjed a tűz. robbanás következtében szükségessé vált festés, mázolás, takarítás költségeire is. A csőrepedés i következtében bekövetkezett ingóságkárokat, a szükséges festés, mázolás, takarítás költségeit az Állami Biztosító megtéríti. Ha a bérlő a vízcsapot nyitva felejti, és a kiömlő víz eláztatja saját bérleményének, az alatta levő vagy a szomszédos lakásoknak a falát, az így keletkezett kárt a biztosító szintén megtéríti. A háztartási biztosítási feltételek kidolgozásának idején még kevés lakásban volt tapéta és lakkozott (gemini- zett, vilupálozott) parketta, így az ezekben keletkezett károk a kötvény feltételei között nem szerepelnek, de ha a tűz-, robbanás- vagy víz. kár bekövetkezik, a tapéta- és a 1 ákkozáskárok is megtéríthetők. I)r. Sass Tibor A kutas nem erőmüvész... Ülött-kopott Trabanlocska gördül a Kilián-déli benzinkúthoz. A volánnal törékeny fiatalasszony ül. Mellette szundikál négyéves forma kislánya. A fiatalasszony kiszáll, felnyitja a motorház tetejét. Szeretné lecsavarni a tanksapkát. Próbálja egyszer, kétszer, háromszor... Nem megy. A benzinkutas hölgy készenlétben tartott csővel egykedvűen figyeli. Nemigen érdekli, sikerül-e a művelet a fiatalasszonynak vagy sem. Az asszonyka most mar izzadva felhagy az erőlködéssel .. . — Tessek szives lenni segíteni... — kérleli szerényen a tétlenül ácsorgó benzinkutast. — Kutas vagyok, nem erőmüvész! — lendül ki nyugalmából a kutas. Az úrvezető tanácstalanul várakozik. Aztán a kutas fél kézzel odanyúl. és könnyedén lecsavarja a makacs tank- sapkat. miközben diadalittasan végigméri a fiatalasszonyt... S. J. sem történt érdemi intézkedés. A nap minden szakában láthatók ezek a pöfögő, füstöt, bűzt árasztó autók. Ha már elkerülhetetlen, hogy „üzemelő állapotban” közlekedjenek végig a váró. son. találjanak erre megfelelő időpontot és útirányt — írja levelében R. K. miskolci levélírónk. Egy község — két panasz A Mezőkeresztes—Gelej közötti MAVAUT-járaton több éve utazom: bérletem van. Egész nap nehéz fizikai munkái végzek, de az talán nem fáraszt ki annyira, mint az utazás. Nap nap után olyan zsúfoltság, tülekedés van az autóbuszon, hogy azt szó nélkül nem lehet hagyni. Előfordul, hogy nem férünk fel a járatra, és gyalog kell megtennünk a nem éppen rövid utat. Hogy az autóbusz hideg, huzatos, azt már észre sem vesszük, hiszen örülünk. ha utazhatunk. Többször szóvátettük már mindezt, de intézkedés nem történik. Miért nem utazhatunk mi is kulturált, kényelmes körülmények között?” A levélen névaláírás helyett ez áll: ,,Egy idős utas”. Mivel közérdekről van szó, felhívtuk telefonon a mezőkeresztesi községi tanácsot. A tanácstitkár elv- társ elmondotta, hogy a levélben leírt panasz jogos és helytálló. S mindjárt megemlítette, hogy a községi helyi buszjárattal is komoly problémáik vannak. Nagyobb befogadóképességű autóbuszokat kérnek - és szervezettebb munkát, mert ha egy- egy járat kimarad, nagyon sok dolgozó késik el munkahelyéről. Ez pedig mostanában igen gyakran megtörténik. Rovatvezető: MOLNÁR SAN* DORNE. Telefonszáma: 18-224. Szabadtéren, Szegeden o Szegeden a városi tanács székhazában tegnap ülést tartott a fesztivál intéző bizottsága. A művelődési, idegen- forgalmi, társadalmi szervek képviselői az 1973. évi nyári ünnepi hetek előkészületeiről tanácskoztak. Többek között ismertették, hogy az idén a Dóm téri színpadon tizenhét előadást tartanak. Madách Imre Mózes című drámája a fővárosi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével három alkalommal kerül színre. Petőfi Sándor születésének másfél évszádos évfordulója alkalmából négy este játsszák Kacsóh János vitéz című daljátékát. A belgrádi opera is vendégszerepei Szegeden. Kél este Borogyin Igor herceg-ét, egy alkalommal pedig Bellini Normá-iát adják elő. Az Ukrán Állami Tánc- együttes műsorát két esetben tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Állami Operaház művészeinek közreműködésével Marton Endre rendezésében Szegeden is bemutatják Gershwin Porgy és Bess című operáját, Négy este láthatják majd ezt a népszerű művet a nézők. Bányász újítók A Borsodi Szénbányáknál értékelték az elmúlt évi újítási verseny eredményeit. A bányászújítók 1775 javaslatot nyújtottak be, ezek közül 1275-öt fogadtak el. A hasznosított, illetve üzemszerűen alkalmazott újítási javaslatok száma 1187. A kalkulátorok már kiszámították ezek hasznát is: 6.5 millió forintot tesz ki. Az újítók versenyét Sztu- pák István ormos bányai újító nyerte. Második munkatársa, Bere Lajos, harmadik Ács László, a Miskolci Bányaüzem dolgozója lett. Az aknák, illetve külüzemek újítási megbízottjainak versenyét Varga Lajos (Ormos- bánya). a bányaüzemek iparjogvédelmi előadóinak versenyét Bosnyák István (Ormosbánya), az egyszemélyi elbírálók versenyét VI- szóczki György (Ormosbánya). a szakvéleményezők versenyét Lipták Pál (Ormosbanya) nyerte. + Busóálarc Mohácsról Busók, álarcosuk, maskarák Hujii farsang! Hí a fánkkal! Ilyenkor, télutó havában, a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is nagy farsangolás folyt. A mohácsi ütközetet megelőző évben, 1525- ben, húshagyó kedden álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben egy elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezésen. ördögálarcban vett részt az ünnepségen. A farsang Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart, azaz január 6-tól a húsvéti nagyböjtöt megelőző napig. Különösen a farsang utolsó három napjának. a farsang farkának vannak népünk körében igen értékes hagyományai. A Húshagyó kedd, amint neve is jelzi, a negyvennapos böjt előtti utolsó alkalom volt a féktelen eszem-iszomra, táncra, vígasságra. A farsangi ünnepkörről főbbet tudunk, mint más népszokásokról, itt ugyanis egyházi és világi hatóságok egy véleményen voltak: a farsang rendbontással, zavargással jár, tehát a rossz, tiltandó szokások közé tartozik — olvasható Dömötör Tekla Magyar népszokások című. nemrég megjelent könyveben. Természetesen minden tiltás, erőszak ellenére a farsangolás sosem szűnt meg, s még a mai napig is változatlan kedvvel űzik. Kötelező vidámsá« r A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata hazánkA legszebb nevek űzd környékén: Andrea, Mónika, Zsolt, Gábor és László (Tudósitónktól) Középiskolás — 14—18 éves diákok — körében felmérést végeznek Özdon: mely neveket tartják a legszebbnek. A felmérés kapcsolódik a néhány éve Nográdban folytatott hasonló vizsgálódáshoz. (A nógrádiak a keresztnevek közül az Esztert és a Zoltánt, a családi nevek nevek közül pedig a Tamásit és a Kárpáthyt ítélték a legszebbnek. Véleményüket befolyásolta a népszerű televíziós bemondó, 2’amási Eszter és a Jókai-regényhős Kárpáthy Zoltán neve.) Az ózdi és Özd környéki fiatalok szerint a legszebb leánynevek: Andrea (70 pont). Mónika (66 pont), Anita (64 pont). A legkevesebb pontot a Mariák, az Erzsébetek és a Júliák kaptak. A fiúknál: Zsolt (72 pont). Gábor, László (71—71 pont), Zoltán (69 pont). A Ferenc, Pál és Vendel nevek érték el a legkisebb pontszámot. A közkedvelt nevek közé került még: Ágnes. Beatrix, Krisztina. Tímea, András és Sándor. A Legcsúnyabbnak a Malvin, Hermina. Amália. Klolild. Jeromos. Gerzson és Tihamér nevek ítéltettek. A fiatalok haragosaiknak az Imre, Lujza, Gedeon. Menyhért. Töhötöm, Kloüld es Krucifix (!) nevek közül választanának, ha tehetnék. Arra a kérdésre, hogy befolyásolhatja-e egy ember életét, érvényesülését a jól vagy rosszul választott keresztnév, a fiatalok 70 százaléka válaszolt nemmel, 29 százaléka pedig igennel. Az idegen neveket a megkérdezettek 70 százaléka ellenzi. Véleményük indoklásában leírják. hogy a magyar gyerek neve magyar legyen, ne francia. angol vagy olasz. A felmérésből arra lehet következtetni, hogy Özd környékén még sokáig vezető helyet foglalnak el a népszerűségi ranglistán az Andreák. a Mónikák, a Krisztinák, a Zsoltok, a Gáborok és a Ltlszlók. A családi Mivek közül Özd környékén a Kárpáthy és a Báthory vezet. Némi ■meglepetést kelt. hogy harmadikként az Ózd vidékén is meglehetősen gyakori Kovács került a kérdőívekre. MAGYAR TIBOR ban éppúgy, mint más európai népeknél, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A téllel viaskodó s végül is győzedelmeskedő tavaszt ünneplő februári jeles napok közös vonása még az ilyenkor szinte kötelező jókedv, ám a szokások, jelmezek, farsángi csinytevések mások és mások. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok busójárása. A busók iából faragott, ijesztő álarcokban jelennek meg, s mozgásuk, viselkedésük rituálisan megszabott. A négy nemzetiségű Elek községben a hushagyó- keddi maskarás felvonulás a leglátványosabb, ahol a főként állatjelmezbe bújt férfiak és nők a kocsikerékre szerelt báb-menyasszonyt és báb-vőlegényt kísérik, s közben a magukkal vitt hordóba bort, a nyársra pedig fánkot kérnek. (Huju farsang! Ki a fánkkal! Vagy kitöröm az ablakot!) Iihkot (»» húzni Evidéki szokás volt. hogy farsang táján jelmezes csapat látogatott el a lányos házba. Játékos évődés közepette a vőlegényjelölt azt puhatolta, hogy a leendő asz- szony csakugyan olyan szép, tiszta, okos-e. mint amilyennek a bálban mutatta magát. Eleink ügy tartották, hogy az a lány, aki farsangkor nem találja meg a jövendőbelijét, az ..tuskót fog húzni”, azaz a vénlány élete olyan nehéz, mint a legsúlyosabb farönk. Volt aztán olyan módi is, hogy egy legényt halottnak öltöztettek. Belisztezték az arcát, krumpliból iszonvú fogakat illesztettek a szájába, és megsiratták. A lányok feketébe öltöztek, és ezt jajgatták: „Jaj, jaj! Ki eszi meg már ezt a nagy hordó káposztát, ki eszi meg ezt a nagy fazék babot.” A nagy sivalkodásra aztán a „halott” is magához tért, és megkezdődött a mulatság. A jóféle étkek közül természetesen nem hiányzott a farsangi fánk sem, amelynek titkáról így ír egy majd százéves szakácskönyv: „Kell hozzá cukor, tej, tojás, finom liszt és vaj. mely vegyületeket a megkelés után gyengéden kisujjnyi vastagra kinyújtva és pogácsaszurkálóval kiszúrva másodszori kelésnek vetnek alá. Ezután két fánk közé egy kevés barackizt tesznek, gyengén egymáshoz nyomják és forró zsírban, csukott lyuk fölött zsemlye* színűre sütik. Meleg helyen iíatós papírral borított, szitára teszik, s ha az egész adag kész. csinosan tálalva vaníliás dukorral meghintve feladják." BRACKO ISTVÁN
