Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-07 / 32. szám

Ma délután a KVSE jön Amíg a Fradi megérkezik 15-én: nemzetközi találkozó ♦ Három MNK- mérkőzés (?) ♦ Rajt: március 4-én A* 1972 73. évi labdarúgó- bajnokság tavaszi sorsolásá­nak ©lén ez olvasható: Már­cius 4., vasárnap, 15.00 óra: NB I. 16. forduló, Diósgyőr —Ferencváros. A Fradi ellen kezd tehát az NB I. tavaszi nyitányán a DVTK labdarúgó-csapata. Ad_ dig azonban, amíg a Fradi megérkezik, mérkőzések egész sorát játssza a diós­győri együttes. A január 3- án megkezdett alapozás után a 20-ától folyó második fel­készülési szakaszban edző­mérkőzések. nemzetközi és tétmérkőzések következnek, s majd ezek után állhat oda a Diósgyőr a rajthoz azzal a tudattal, hogy a lelkiisme­retes alapozás és a differen­ciált edzéseik kellő alapot je­lentenek a kitűzött cél el­éréséhez. Röviden ennyiben foglalható össze mindaz, amiről tegnap Hőrich Tibor­ral. a DVTK labdarúgó- szakosztályának vezetőjével beszélgettünk. A beszélgetés végén arra is megkértük a szakosztály- vezetőt, hogy röviden vázol­ja a rajtig tervezett progra­mot. a szurkolókat elsősor­ban érdeklő edzőmérkőzések menetrendjét. — A sorozat már megkez­dődött, s ma délután Diós­győrben folytatódik —' vá­laszolta Hőrich Tibor. Ma 14.30 órai kezdettel a Ka­zincbarcika együttesét fogad­juk. (Ezt külön is hangsú­lyozta, hiszen egy korábbi közlemény ettől eltérő infor­mációt tartalmazott — egy más lapban.) A további me­netrend : 9-én, 14.30-kor Edelény­ben játszik az együttes. 11-én, vasárnap, 14.30-kor a DVTK-pályán: Diósgyőr— Egri Dózsa. 15-én, 14.30 órakor nem­zetközi találkozó lesz a sta­dionban: jugoszláv NB I-es csapatot fogadunk, a Subo- ticai Spartakot. (A szabad­kaiak Salgótarjániba és Eger­be is ellátogatnak.) 17-én, 14.30-kor: DVTK— Sátoraljaújhely (stadion). 20-án reggel hosszú útra idul a csapat, Pécsre utazik, hogy onnan másnap tovább­menjen a Barcs elleni MNK- mérkőzés színhelyére. Sze­retnénk a 21-i találkozón a a legjobb 16 közé jutni, s s ezért az újabb forduló idő­pontjára, 25-ére nem kötöt­tünk le edzőmérkőzést. Kér­Egymás ellen a DVTK és az MVSC? Foci, zene, humor; beat a miskolci sportcsarnokban • Hidegkúti: Színészmezben is gólok Aradszkv: Tanulhatnak tőlünk a íocisták A korábbi sikeres terem­torna után ismét egyedül­álló esemény színhelye lesz február 11-én, vasárnap dél­előtt fél 10-től a miskolci sportcsarnok. A magyar szí­nész- és az újságiró-váloga- tott, valamint a DVTK és az MVSC részvételével négyes labdariigptornára kerül sor, amelyet a szünetekben és a mérkőzések között több mint egyórás műsor egészít ki. A műsorban olyan neves színészeket láthat majd a közönség, mint a rendkívül népszerű, legutóbb a legjobb filmszínész! alakítás díját nyert Harsányt Gábor, vala­mint az ugyancsak közked­velt Harangozó Teréz, Aradsz- ky László, Koós János, Kom­lói András, Kibédy Ervin és Hlatky László (Hacsek és ?-jjó). valamint a Fővárosi Nagycirkusz két közismert bohóca, az Európa-szerte sok kacagást, derűt fakasztó ' Csimpi és Bandi. A zenét a Kék Csillag beategyüttes szolgáltatja. A magyar szinészváloga- tottban a régi törzstagok, Áradsz ky, Garas Dezső, Koós. Komlós, Szirtes Ádám és S'.'ka Sádor mellett helyet kao két olimoiai tja.inok. volt labdarú^ó-válqgatott: Géléi József és T-Tidenkűti Nándor ;s. Hidegkút’ máris nyilatko­zott arról, hogv szlné'zmez- bsn is igyekszik maid ala­posan ..megtölteni’* gólokkal az ellenfél-k kis ketrecét. Ebben, reméli, méltó segítő­társa lesz az esetleg mezőny­játékosként szereplő Géléi Jóska is. Igyekezetüket per­sze olyan kiváló kapusok próbálják majd meghiúsítani, mint a sokszoros válogatott Károlyi József vagy az ugyancsak többszörös B-vá- logatott Hódi Zoltán és Tóth László. Aradszky László, a népsze­rű táncdalénekes. aki hosszú éveken keresztül sikeresen szerepelt a Ferencváros úttö­rő és ifjúsági labdarúgó- csapataiban, ugyancsak sűrűn fogadkozott, hogy ezúttal Garas Dezsőékkel. no meg Hidegkúti segítségével meg­mutatják a focistáknak: hová való a bőrgolyó ... Amennyiben a tornáig egy­mással is szembekerül a DVTK és az MVSC öregfiúk: labdarúgó-csapata, akkor a . két nagy múltú egyesület fennállása óta először méri össze erejét a teremben. A hajdani nagy labdarú­gócsaták hősei közül ismét viszontláthatják a szurkolók Pesthyt, Gvvrikot, Wernert, Szigetit Hódit. Deményt. Do­bót. Pribelszkyt. Penderít. Tóth Lacit (DVTK). vala­mint Károlyit. Siklósit. Bú­nál. ZoVert. Tihát. Gye iránt, Menyhértet. Feketét (MVSC) és társaikat. A fogadkozások akármi- íven eredménnyel járjanak: mind a könnyű műfaj, mind a humor, mind nedig a snort kedvelőinek bizonvára ked­ves emléket fog szerezni ez a február" dÁ1a)őft. Pongrácz György déses, hogy a még el nem készült további sorsolás ho­vá „küldi” majd 25-én a csapatot. A 28-i fordulóban — a legjobb négy közé jutásért — is jó volna ott lenni, min­denesetre erre a napra már meghívtuk a Hajdúböször­ményi Bocskait. Ha tovább­jutunk, akkor ők a tartalék­csapattal mérkőznek. És ezután már a Fradi kö­vetkezik ... HORVÁTH KÁLMÁN Öklöztünk Debrecenben Az MVSC ökölvívó-szak­osztálya régóta híres nevelő­munkájáról. Serdülő és ifjú­sági korú versenyzőink szin­te az ország valamennyi vá­rosában ismertté tették a zöld-fehér színeket, de a fel­nőttek nem nagyon hallattak magukról. Most „Debrecen­ben csoda esett...” — mond­hatnánk a népdallal, mert ezúttal a Hajdúság fővárosá­ban a felnőttek is kitettek magukért! A III. osztályú fel­nőtt egyéni bajnokságon a válogatott kerettag Berecz János könnyűsúlyban arany­érmet nyert. Bodolai Lukács a nagyváltó-, Rozmán Mihály pedig a nehézsúlyban lépett a dobogó második fokára, míg Tóth Ferenc kisváltó- súlyban szerzett bronzérmet. *" ...Itt bizony rövidre sikerült a támadás. Dr. Zsillé (szem­ben) szépen „spárgázik”, mégis vereséget szenvedett a ver­seny végső győztesétől, Áráéitól. (Szabó István felvétele) Kajdi döntött visszavonul Kajdi Janos, a világszerte nagy tekintélynek örvendő ökölvívó az olimpia óta na­gyon sokat töprengett azon, hogy tovább versenyezzen, vagy visszavonuljon. A baj­nok most a válaszút végére ért. Döntött. Eszerint a jövő­ben már csak a szorító sar­kában láthatja a közönség — edzőként, i — Sokat töprengtem, amíg a visszavonulást választot­tam — mondotta Kajdi Já' nos. — Csábított a további győzelmek lehetősége, ugyan­akkor vágytam arra, hogy annyi év után családomnak is élhessek. Sajnos, olimpiai bajnok már nem lehetek, s végülis ez határozott. Mindig az olimpiai aranyérem meg­szerzése volt a céiom. Monl- realra azonban már 37 éves leszek. Ez már sok, hiszen Münchenben is csak a nyu­gatnémet. Hornig és a lengyel Szczepmski volt idősebb ná­lam. Európa-bajnoki címet esetleg még nyerhettem vol­na, de úgy vélem, meg kell látni, mikor érkezik el a bú­csú ideje . . . Sajnos, elérke­zett ... Kajdi 1950 szeptemberében Zalaegerszegen, még 30 ki­lós testsúllyal, a Szombathe­lyi Dózsa .színeiben vívta első mérkőzését, az utolsó pedig 1972 szeptemberében Münchenben volt, a kubai Correa elleni olimpiai döntő. — Pályafutásom alatt több, mint 560 mérkőzést vívtam, — mondotta Kajdi. — Las­san tíz éve, hogy magyar versenyzőtől utoljára kikap­tam, Egerben Tóth nyert el­lenem, előtte csak Kellner vert meg. Jóval százon felül van a nemzetközi mérkőzé­seim száma, tízszer kaptam csak ki. Több olimpiai baj­nokkal is sikerült elbánni, így a lengyel Grudzisnnsp és Kulejjel, az NDK-beli Wol- keval. De ezeket a győzelme­ket mind odaadtam volna a Correa elleni győzelemért. .. — Nem Correa, hanem Murunga győzött le — jelen­tette ki határozottan. — Az elődöntőben a kemény ke­nyai fiú csak egyszer talált el komolyabban, de ez az egy ütés megfosztott az aranyéremtől. Ütése nyomán mellkasomon még hetekkel később is éreztem, elképzelhe­tő. hogy fájt a döntőben. Más sportágban talán ki sem állnak így a döntőre, én azonban bíztam abban, hogy esetleg egyszer-kétszer jól találok és kiütéssel győzök. Egyszer találtam csak. ezért vagyok második. Kajáinak oktatói minősíté­se van. Ez már meghatároz­za további útját. Már mun­kához is látott a Bp. Honvéd fiataljaival. Megkezdődött az EH Kedden reggel megkezdő­dött a kölni jégpalotában a műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság. A prog­ram szerint a férfi verseny rajtolt és húsz induló reg­gel 8 órától, az új szabályok alapján már csak három kö­telező gyakorlat bemutatásá­ból „vizsgázott”. A hétfő este megtartott sorsoláson a magyar színeket képviselő Vajda László, a 9-es rajtszámot húzta. Örült, hogy visszajutott a dutyiba Sokféle öröm lehetséges ezen a földön. Néha valaki annak is örülhet, hogy visszamehet a börtönbe. Svájcban történt: két ,,tisztességtudó” rab fel akarta hívni az őrség figyelmét arra a csatornacsőre, amelyen át a rabok könnyen tudtak ki-bejárni, anélkül, hogy kiruccanásaikat bárki is észrevette volna. Amikor legutoljára is két társuk így oldott kereket, riasztani akarták az őrt, de az olyan mélyen aludt, hogy semmiféle zörgés­sel sem tudták felkelteni. Mit volt mit tenni, feltörték hát a zár­kájukat, és nagy zajt csapva meglógtak a csatornán keresztül, remélve, hogy ezzel felkeltik az őrség figyelmét. Számításuk csak félig sikerült, mert a felébredt őr észrevette ugyan a szökést, utánuk is eredt, de eredmény nélkül tért vissza. Nem járt több sikerrel az a másik őr sem, aki már rendőr- kutyával indult útnak. A kutya ugyanis az előbb sikertelenül kutató őr léptei* követte és így visszavezette gazdáját a börtönbe, ahová a másik őr már visszatért. „Szerencsére” azonban az őrség ölven százalékos sikert mégis­csak fel tudott mutatni, a „tisztességtudó” szökevények egyike ugyanis túlságosan súlyos volt, és amikor megpróbált lecsúszni a csatornán, vasalt ruhák csomójára zuhant, onnan az esés ereje egy közeli kútba hajította tovább, mint valami gumilabdát. Innen mászott ki ezután hősünk vizesen, összefagyva. És határtalanul örült, amikor visszavitték — a jó meleg dutyiba. (MÁTÉ) Churchill sajnálta eldobni a szivarját A huszonnyolc éve, 1945. februárjában Jaltában meg­tartott konferencia előtt — amelyen a „három nagy”, Sztálin, Roosevelt, az USA elnöke és Churchill angol miniszterelnök a háború utáni világ problémájáról tárgyalt — egy kis baleset történt. Churchill, mint mindig, most is hatalmas szivarral a szájában szállt ki a re­pülőgépből. Amikor a je- len tés tétel és a himnuszok elhangzottak, nem akarta a szivart még kézben sem tar­tani. Sajnálta viszont el­dobni, s így az amerikai el­nök háta mögé, a jeepre tette, amitől azonban a béna lábú Roosevelt vállára bo­rított takaró a himnuszok alatt füstölni kezdett. Ezt egy szovjet katona észre­vette, odaugrott, s nemcsak a takaró lángjait fojtotta el, hanem Churchill szivarját is eltaposta. A miniszterel­nök a ceremónia után mo­solyogva új szivart vett elő. Bolondos interjú Sagannal Francoise Sagan 37 éves. elvált. A Paris Match munkatársa által feltett kérdé­sekre válaszolva az írónő nem többről, mint az életről és a halálról nézeteit. fejtette ki „Az ablakom a Luxembourg-kertre nyílik, ahol regge­lente fülsiketítő kon­certet rendeznek a galambok. Sokszor elnézem a fiatalo­kat. imádom a fia­tal bolondokat. Vé­leményem szerint az egészséges emberek bolondok, szemben azokkal az emberek­kel, akik túlságosan komolyan veszik ma­gukat. Lenyűgöznek, akik bármilyen buta­ságra kaphatók, és bármikor képesek szakítani ezzel a gyakran oly ostoba élettel. Én magam is egy kicsit bolond vagyok. Vannak olyan pilla­natok az életben, amikor oktalan bol­dogság tölt el és bár­mire kapható vagyok. Az alkohol? Jó se­gítség, hűséges társ, amikor az ember túlságosan fáradt, vagy nyakig ül a bajban, a túl sok ital azonban hit­vánnyá tesz. Előfor­dul, hogy írás előtt jócskán iszom. A lé­lek könnyebben fel­szabadul. könnyeb­ben megnyílik. Legutóbbi köny­vemnek felét diktál­nom kellett. Ször­nyű volt. Három nap egymás után képte­len voltam akár egyetlen mondatot is kinyögni. Végül a negyedik napon a whisky oldotta fel feszültségemet. A gépíróra rá seip nézve, róni kezdtem szobámban a kilo­métereket. Nemsoká­ra belejöttem a dik- tálásba, végül már egész kellemes volt. Azt mondják, hogy a bohócok szomorú emberek, azok pedig, akik komor hangvé­telű könyvet írnak, általában vidámak. Hatvanéves korom­ban még bizonyára dolgozni fogok. Jól öltözött, karcsú nő leszek, a hajam min­dig ápolt, jól fésült lesz. Még mindig úgy érzem: formában va­gyok, van egy férfi, aki szeret, panaszra nincs okom. Vannak idős, bölcs emberek, mint ahogy vannak nagyon fia­tal idióták is. Az öregségnek nincs je­lentősége. Azt azon­ban visszataszítónak tartom, hogy egy napon meg kell hal­nunk. Őszintén szól­va egyáltalán nem tartóin kellemes do­lognak. Az embf’fc el halmozzák olyan csodálatos ajándé­kokkal, mint az élet, a fák, a nap, a ta­vasz és a gyerme­kek. és tudjuk, hogy egv szép napon mindezt visszave­szik, márpedig ez nem kedves, ez nem jó, ez nem tisztes­séges dolog!” Boszorka nytánc * Iris Scaccheri argentin táncosnő Boszorkánytánc című produkciójára hazájában csak húszszoros felárral lehetett le­gyet kapni. Most Londonban vendégszerepei — ugyancsak nagy sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents