Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-05 / 30. szám
Mozgássérült miskolci ipari tanulók A mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő fiatalok szakmunkásképzése az országban elsőként városunkban, a Szentpéteri kapui kórházban kezdődött meg. A szellemileg teljesen egészséges, de korlátozottan mozgásképes fiatalok közül az elmúlt évek során 151 kapott szakmunkásbizonyítványt a MüM 101-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel közösen létrehozott munka- terápiás intézményben. Jelenleg az intézménynek 116 hallgatója van, júliusban 44 harmadéves tesz szakmunkásvizsgát. A mozgássérült miskolci ipari tanulóknak sportolási lehetőséget és orvosi kezelést is biztosítanak. * Újabb öt kilométerrel gyarapodott Baku metróvonala, a kőolaj-feldolgozó üzemek közvetlen összeköttetésbe kerültek a városközponttal. Képünkön az Auróra nevű új metróállomás A kiskorúak védelmében Erélyesebben lépnek tel a családjukat üldöző apák ellen Miskolcon az elmúlt évben lényegesen nőtt a kerületi gyámhatóságok által intézett ügyek száma, különösen az I. kerületben, ahol a gyámügyek 54 százalékát intézik — állapítja meg a városi tanács igazgatási osztályának a tavalyi gyámügyi munkágedélyezését. Kérelmüket gyakran elutasítják, mivel meggondolatlanul, kellő felelősségérzet és megalapozottság nélkül akarnak házasságot kötni. A gyámhatóságok 16 éven aluliaknak csak igen indokolt esetben adják meg az engedélyt, de 16—18évköságoknak az elmúlt évben 190 ilyen ügyben kellett intézkedniük. A gyámhatóságokra súlyos gond hárul, amikor a kiskorúak védelmében lépnek fel. E munka sokszor há lábatlan küzdelem az emberi gyengeségekkel, a felelőtlenJúliusra elkészül az ifjúsági park Júliusra elkészül a Gárdonyi Géza Művelődési Ház mellett felépülő városi ifjúsági park. A fiatalok jelentős társadalmi munkával veszik ki részüket a parképítésből. A terveket a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a világítást az ÉMÁSZ, a parkosítást a Miskolci Kertészeti Vállalat és több iskola KISZ-fiát&ljai készítik, illetve végzik. A 4 tiszta érték indoka A Központi Bizottság novemberi ülésén Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadói beszédében rámutatott: „Annak ellenére, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a nettó termelés, a nemzeti jövedelem még elmarad a tervezettől”. Ezért — tette hozzá — „a termelés fokozása elsősorban a nettó termelés növelését igényli tőlünk.” A nettó termelés, amelynek növelése most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket jelzi, amelyet az anyagi termelésben és szolgáltatásban meghatározott idő, rendszerint egy esztendő alatt előállítanak. Országos méretekben a nettó érték maga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, hogy arról a gyarapodásról, többletről, tehát: új értékről van szó, amellyel a nemzet a számított időben gazdagodott. A nettó — tehát az új, a tiszta — értek egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végeredményéről, a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerfogalommal: a bruttó termeléssel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket fejezi ki, beleértve tehát a készés félkésztermékeket, a befejezetlen termelés állományának emelkedését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a nettó érték végeredményben előállott. Ilyen módon könnyű belátni, miért került teendőink középpontjába a nettó termelés emelése. A korábbi gazdaságirányítási rendszerben túlnyomórészt a bruttó-szemlélet uralkodott, s a vállalatok érdekeltsége elsősorban az úgynevezett teljes termelési érték, más szóval: a bruttó termelés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — a kor sajátosságaihoz, társadalmi igényeihez igazodva — nagymértékben ösztönöz a termelés mennyiségének emelésére, a foglalkoztatás exten- zív bővítésére, arra tehát, hogy a többlet-termelés jobbára a létszám gyarapításából származzék. Talán nem is szükséges bizonyításként hozzátenni, hogy olyan korszakban, amikor a gazdaság szinte minden szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő lehetőségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javítását a foglalkoztatottság kiterjesztése ígérte, ez a gazdálkodási módszer érthető, reális, indokolt volt. Később, a körülmények változásával — amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, s a létszám- növelés forrásai is kiapadtak — szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés, mint a gazdálkodás alapvető mércéje. Ezt a változást jelenti alapjában véve a gazdaságirányítás immár öt esztendeje bevezetett módosítása. Ami most már a nettó termelést, pontosabban: az ebből eredő teendőket illeti: a népgazdasági szektorok, ágazatok, vállalatok ama képességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljessebben, nagyobb arányban, hatékonyabban vegyenek részt a nemzeti jövedelem termelésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságának gyarapításában. T. A. Kelta fazekasműhelvt tártak fel ról készített értékelő jelentése. ülés mindig: az alkoholizmus Több a veszélyeztetett kiskorú, a legtöbb esetben azért, mert a szülők elhanyagolják gyermekük gondozását, nevelését, felügyeletét. Mindez rendszerint összefügg a rossz lakáskörülményekkel és a szülők alkoholizmusával. A gyámhatóságok ezekkel a szülőkkel szemben a figyelmeztetéstől kezdve a szülői jogok megvonásának kezdeményezéséig sokirányú intézkedéseket foganatosítanak. Tavaly 572 ilyen intézkedésre került sor, azonban a másodfokú gyámhatóság megállapítása szerint a jövőben még erélyesebben kell fellépni. Gyakrabban kell például kezdeményezni az alkoholelvonó kezelést az alkoholista, és családjukat -üldöző apákkal szemben. Városunkban ugyanis 135 olyan kiskorút tartanak nyilván, amelyek veszélyeztetettségének forrása a szülők — vagy ez egyik szülő — alkoholizmusa. Sok esetben az alkoholista apától megfélemlített édesanya nem meri kérni a kezelést, de a gyámhatóság ezt hivatalból is kezdeményezheti. Súlyosabb esetekben a gyámhatóság a kiskorút kiemeli környezetéből, állami gondozásba veszi. (Az állami gondozottak száma az utóbbi években fokozatosan csökkent, ami azt mutatja, _ hogy a gyámhatóságok védő-óvó intézkedései eredményesek.) Házassáokötés. örökbetooadás Évente mintegy száz kiskorú kéri házasságkötés enzöttieknek is csak akkor, ha a házasságkötést érzelmileg, anyagilag megalapozottnak, és a kiskorú érdekében állónak találják. Az örökbefogadás egész életre szóló döntés. Gyakran előfordul, hogy a férj a felesége korábbi házasságából származó gyermeket örökbe akarja fogadni. Bár nem lehet a jövőbe látni, a gyámhatóságoknak ilyen esetben mégis meg kell állapítaniuk, hogy a házasság mennyire nyugszik szilárd alapokon, hiszen egy újabb válás esetén a kiskorú rosszabb helyzetbe kerülhet, mintha nem fogadták volna örökbe. !\em lehet a bosszú eszköze Nagyon sok gondot okoznak az elvált szülők azzal, hogy közös gyermeküket használják fel az egymás elleni bosszúállásra. Sajnos, nem egy esetben fordult elő, hogy emiatt állami gondozásba kellett venni a gyermeket. Az elvált szülőknek meg kellene érteniük, hogy a válás maga is minden esetben megrázkódtatást okoz a gyermeknek, és nem szabad ezt még fokozni azzal, hogy a másik szülő ellen neveljék, vagy akadályozzák, hogy a másik szülővel is kiépíthesse a megfelelő kapcsolatot. A jogszabály havonta 48 órát biztosít arra, hogy a nem gondozó szülő együtt lehessen gyermekével. Sajnos, sokszor úgynevezett intelligens szülőknél fordul elő, hogy akadályozzák a gyermeknek a másik szülővel való találkozását. A gyámhatóséggel, és csak a társadalom segítségével válhat egyre hatékonyabbá. Az elmúlt években a kísérletek ezreit és tízezreit végezték el az Eötvös Loránd Tudományegyetem összehasonlító élettani tanszékének kutatói dr. Ádám György akadémikus vezetésével, hogy új ismereteket szerezzenek az állati szervezetben lejátszódó elemi tanulási, emlékezési folyamatokról. Ezeken természetesen nem az értelmes ember tanulásának megfelelő folyamatot kell érteni, hanem minden olyasmit, ami nem veleszületett jelenség az idegrendszeren belül. az élet során alakul ki és átmenetileg vagy véglegesen megváltoztatja az idegrendszer valamely részének tevékenységét. Ezeket a folyamatokat tanulmányozzák a molekulák, a sejtek, az egész agy szintjén és emberrel is végeznek ilyen kísérleteket. E téren a legszorosabb együttműködésben dolgoznak a tanszéken biokémikusok és biofizikusok, fiziológusok és pszichológusok. Serkentő anva« képződik Nemzetközileg is nagy feltűnést keltett egyik megállapításuk azzal kapcsolatban, hogy a valamire megtanított állatok agykivonata más, nem tanított állatok agyába vagy testébe fecskendezve elősegíti-e, és ha igen, milyen módon segíti elő az utóbbiak tanulását. Nekik sikerült park szabadtéri színpadot is kap, s ezt már a nyáron szeretné kihasználni a művelődési ház vezetősége. ugyanis először meghatároz- niok azokat a feltételeket, melyek között az ilyen eljárás eredményes lehet. Sőt azt is kiderítették, hogy ebben az esetben nem tudást, emlékanyagot visznek át, hanem a tanulás közben az első állat agyában speciális anyag szabadul fel, amely a másik állatra olyan serkentő hatással van, mint a koffein, a sztrichnin stb. Vizsgálják a „tanulás” képességet az idegsejtek szintjén is. A csiga, a macska egy-egy idegsejtjére ingereket bocsátanak, és ennek következményeit a sejtbe szúrt mikroelektródák segítségével tanulmányozzák. E kísérleteik során a pavlovi feltételes reflexre emlékeztető jelenségeket találtak az idegsejtek viselkedésében. A sejtek körülbelül fél másod- percnyi időközökben kétféle ingert kaptak és az agyi elektromos áramban mindegyik inger hatására valamilyen elváltozás volt megfigyelhető. Ha az ingerlést ilyen formában sokszor, legalább százszor megismételték, a továbbiakban már elég volt csupán az első ingert adni a sejtre és az agyi áram nemcsak erre, hanem a második ingerre is reagált, pedig a sejt azt meg sem kapta. Vagyis a sejt „megtanulta”, hogy az első inger után meghatározott idő múlva jelentkezik a második. És ezt a „tananyagot”, hogy tudniillik az első ingert fél Budapesten érdekes leleteket tártak fel 1972 őszén az Aquincumi Múzeum régészei a XI. kerületi Kende utca 8 másodperc múlva egy második követi, az idegsejt körülbelül húsz percen át meg is tartja „emlékezetében”. Ugyanilyen tanulásra képesnek bizonyult a macska agyának a többi részétől elkülönített egy-egy kéregrésze is, pedig az legalább 300 ezer sejtből áll. A fehér e lenne azv Jelenleg egyebek között ; azokat az idegrendszeri funk- j ciókkal kapcsolatos speciális l fehérjéket keresik — ha egy- g általán vannak ilyenek —, ■ melyek valóban szerepet ját- * szanak az idegsejtek „tanulá- 5 sában”. Ezeket a kísérleteket ? az immunológia módszerével J végzik: valamilyen egyszerű tanulási feladaton keresztülment állat agyának valamelyik fehérjéjével igyekeznek olyan ellenanyagot termeltetni, amely nem tanított állat szervezetébe juttatva gátolja annak tanulási képességét. Ebben az esetben ugyanis az ellenanyagot kitermelő fehérjének kell a tanulást elősegítő anyagnak lennie. Ezeknek az állatkísérleteknek különös jelentőséget ad az a tény, hogy az ember és az állat között csak az értelem szintjén van különbség, így tehát az állatokon szerzett új ismeretek a későbbiekben lehetővé tehetik bizonyos következtetések levonását az ember biológiájára is. —10. számú telken. A kora császárkorban kialakult fazekastelep létezett itt egykor, amely az időszámításunk szerinti I.—II. századig állt fenn. A kiásott kemencék két-három méter távolságban helyezkedtek el egymástól, közülük hetet sikerült megmenteni. A kemencék félgömb alakúak, átmérőjük két méter. Némelyiket oldalt, a tüzelőtér mellett kővel rakták ki, néhány pedig agyagból készült. Érdekes, hogy korábban már ismertek egy, úgynevezett kel- ta-eraviszkusz telepet a Gel- réthegy déli oldalán. A most feltárt fazekastelep is ahhoz tartozott, de a lakosság csak munkahelynek használta. Közel volt a Dunához, s az ottani zsíros, agyagos talaj kiválóan alkalmas volt az edénykészítésre. A kemencéken kívül lapos agyagedényeket is találtak, főleg cserepeket, amelyek jellemzőek a kelta őslakosság fazekasművességére. A leleteket ezután fogják — gondos munkával — restaurálni. A telep megérte a római foglalást is, ezt bizonyítják az ott talált, tipikusan római, piros színű cserepek. Ezenkívül állatcsontok, orsógombok, dörzstálak is előkerültek. Raktárba kerül a homok A Miskolci Üveggyárban befejezés előtt áll az új nyersmyagtároló építése. Elkészülte után nem kel' már a szabadban tárolniuk ? dolomitot és a homokot ez hozzájárul majd az üveg minőségének további javulásához. DR. KALAS TIBOR Tanulnak a sejtek A magvar élettani Kutatások új eredményei
