Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-01 / 27. szám

Szobányi a műtőasztal A kék kereszt kórháza Rek kereszt fehér mezőben: az. állatorvosok jelvénye. Az útmutató táblákon is ez a jel látható. A nyilak irányát kö­vetve eljuthatunk a Maior utcáig. A miskolciakat azonban nemigen kell útbaigazítani. A ..gazdák” tudják, hol talál­ható az állatkórház. Stílszerű­en itt komondoroknak kellene őrizni a kaput, az intézmény­nek azonban csak két macs­kája van: akadálytalanul be­juthatunk. Persze csak a ren­delőig. A várószoba olyan, mint bármely egészségügyi in­tézmény várója: kényelmes ülőbútorok, tisztaság. Most ért véget a délelőtti vizit, együtt találjuk az ál­latorvosokat. Az 1955-ben épült kórházról (Sárospata­kon van még Borsodnak ilyen intézménye) a követ­kezőket tudjuk meg. A múlt évben gyógykezelt állatok ér­téke hétmillió forint voll. (750 kórházi beteg — 400 nagyállat, a többi apróbb jó­szág. de nem aprójószág.) Ebben a számban nem fog­laltatnak benne a bejá.'ó betegek, a többi között két­ezer kutya. ­Tudnunk kell. hogy a kór­házban számosállat-értékben mérnek. (Egy számosállat 0200 Ft.) A negyvenezer fo­rint értékű versenyló vagy a tízezer forintos dalmatiner (kutya) — s nemegyszer hoznak ide ilyen értékes egyedeket — jelentősen meg- ' növelik azt a bizonyos hét­milliót ... (Egy ló egyébként 0.8. egy kutya pedig 0,1 szá­mosállat.) Belgyógyászat, sebészet, szülészet A kórház zsúfolt. Tíz nagy­állatnak biztosíttatott itt hely, s most is 18 szarvas- marhát. lovat kezelnek. Ha osztályok volnának, kiírhat­nák: belgyógyászat, sebészet, szülészet. (Fertőző betegeket nem fogad a kórház.) A nagyállatok közül csak olya­nok kerülnek be, amelyek hosszabb kórházi gondozást igényelnek. Van itt szeget nyelt tehén, ló mély sebbel az oldalán (valószínűleg társa rúgta meg vasalt pa­tájával). de főként szülészeti esetekkel találkozunk. A kórház zárt ..mentőkocsija'’ szükség esetén már kimegy a helyszínre a betegért. A termelőszövetkezeteknek az állatgyógyítással kapcsola­tos minden költségét (szállí­tás, műtét, gyógykezelés, gondozás, takarmányozás) fizeti a biztosító. Az orvosok, dr. Dudás Gyula, dr. Keczeli László, dr.-Szabó Imre és segítőtár­suk. Vajlo Miklós technikus, nem a legjobb feltételek mellett dolgozva, mindent * A szúrás alig fáj. de az injekció gyógyít. Ki tudja ezt egy kutyának megmagyarázni? ... megtesznek betegeik érdeké­ben. Erről persze csak az alkothat fogalmat, aki vé­gignéz egy óperáoiót az öt négyzetméteres műtőaszta­lon ... Nyolcszáz frank a kutyus lába Nálunk — mivel az állam vállalja a terhek nagy ré­szét — a tulajdonosoknak rendkívül olcsó az állatok gyógykezeltetése. A legdrá­gább műtét is csak 200 fo­rint. Egy kutya lábtörését 80 forintért gyógyítják — Svájcban ezért 500—800 fran­kot kérnek... (Ami a haszonállatokat illeti, helyesnek tartom az alacsony gyógyítási költségeket, a ku­tyák, macskák, mókusok, aranyhörcsöeök, szarkák, tek- nösbekák tulajdonosai azon­ban többet is fizethetnének, hiszen kedvenc állataik sok erőt, energiát — gyógyító ka­pacitást lekötnek.) Mindezt hangosan is el­mondom. mire az állatorvo­sok rejtélyesen mosolyognak. Kiderül, hogy a kisállat-tu­lajdonosokkal való foglalko­zás hihetetlen tapintatot, pszichológiai érzéket, türel­met követel. Az alapvető humanitás (csaknem minden operáció­nál altatnak, tiszták a „kór­termek’. jó a táplálék) nem elegendő. A főként szobában tartott kisállatok nagyon el­kényeztetettek. Volt olyan kutya a páciensek között, ..aki’’ csak a csokoládét ette. Miután a rizst és a kutya­tápot sorozatosan visszauta­sította. a főorvos vásárolt egy tábla csokit. Bz sem kel­lett a gyógykezeltnek. Otthon mogyorós csokoládéhoz szok­tatták . . A kisállatokhoz természe­tesen beteglátogatók is jár­nak. Krémest, szalámit, csa­bai kolbászt, palacsintát hoz­nak. Fifi és az Infecundin Nem hiszem, hogy itt kö­telező az orvosi titoktartás, az állatkórház szakemberei azonban diszkrétek. Pedig micsoda kuriózumokat tud­nának mesélni! Vannak páci­enseik között kiskutyák, amelyek rendszeresen szedik az Infecundint (ezt persze nem állatnak írják fel az or­vosok). macskák. amiket azért .hoztak be hogy ne le- génykedjenek annyira, bőr­beteg papagájok, amik visz- szabeszélnek és így tovább... A kutyapraxisból külföldön meggazdagodnak az állatorvo­sok. Talán mi is kereshetnénk ezen valamit. Bövíthetnénk a korházat, vehetnénk röntgent, autoklávot és még sok min­dent. Talán egy menhelyre is jut­na pénz, ahol gondoznák a ku- tyusokat, míg a gazdák nya­ralnak. Ezt is elmondanám, de be­kanyarodik az udvarra a zárt IFA-kocsi: beteg érke­zett. Beteg, amelyért itt is ugyanúgy felkelnek éjszaka az ötvösök, mint a „rendes” kórházakba p. (gyormoti) A zavartalan szállításokért Ma Egerben értékelik: ho­gyan teljesítette vállalását a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak és a Volán 3. sz. Válla­latának szocialista brigádja. A két vállalat brigádjai szo­rosan együttműködnek a szállítás zavartalan lebonyolí­tásáért. s a munka további javítása érdekében komplex vállalást tettek. Olvasási verseny A megyei KISZ-bizottság, a megyei könyvtár és az SZMT könyvtára olvasási versenyt rendez február 1. és december 31. között a megye KISZ-alapszervezetei és if­júsági klubjai között. A ver­seny célja, hogy minél több fiatal legyen könyvtári tag, s hogy a fiatalok minél többet olvassanak. Az értékelés alapja a könyvtárból kiköl­csönzött. egy főre eső köny­vek száma. Az olvasási ver­seny első három díja 1000, 700 es 500 forint értékű kis­könyvtár. A versenyt 1974 februárjában értékelik; Bele a vonóba Szolgálhatja-e a népművelést Gudi Farkas Alajos, a jó nevű cigányprímás? Miért ne? Van aki szívesen hallgatja Yehudi Menuhin előadásában Beethovent, s van aki elan- dalodik, ha Gudi Farkas húrjain felsír, hogy: „Jaj de szé­les, jaj de hosszú az az űt..Sőt azok sincsenek kevesen, akik az egyikért is, másikért is rajonganak. Ám ha a prímás azt recegteti, hogy: „Este ha lefekszik, álmodozzon rólam:.. ' — akkor már aligha beszélhetünk népművelésről. Akkor sem, ha kulturális alap terhére ju­talmazza a tsz vezetősége néhány ropogós százassal a vono- nyűvést. Akkor sem? Akkor aztán végképp nem. A prímás neve kitalált, de az eset sajnos előfordult — a népi ellenőrzés közelmúltban befejezett vizsgálata szerint. Arra voltak kíváncsiak a népi ellenőrök, hogy a községek­ben, falvakban mire költik a termelőszövetkezeteknél, áfész- eknél, vállalatoknál képződő kulturális alapot. Nos, mint a fenti példa bizonyítja, van ahol mulatozásra. Számos olyan bizonylatot találtak a vizsgálat során, melyek szerint gyak­ran konyakkal s más itókákkal locsolgatják a kultúra virá­gát. S e számlák nemritkán úgy keletkeznek, hogy különféle szervek a hozzájuk érkezett delegációval „kiruccannak” va­lamelyik tsz-be. Mert valahol csak meg kell őket vendé­gelni, s ki legyen a vendéglátó, ha nem az a közös gazda­ság, melynél ugyebár ingyen adják a háromcsillagos konya­kot a tehénkék, s téliszalámiból van a kerítés. Sajnos, az ilyen kiruccanások költsége általában a kultu­rális alapot terheíi, mert a tsz vezetősége ott számolja el a hívatlan vendégekbe táplált ételt, italt, ahol tudja. Nem riadva vissza egy kis számla-manővertől sem. S itt vannak az utazgatások. Kétségtelen, hogy a kollektíva ügy is szippanthat a kultúrából, hogy vonatra, autóbuszra ül, s meglátogat mondjuk egy, műemlékekben gazdag, szép várost. Ám ott már nem egészen stimmel a dolog, ahol a szövetkezet tagsága a közeli Egerbe utazik, a vezetőség pedig Olaszországba. Ezt is, azt is közpénzen! Szélsőséges példák? Elismerem, hogy azok. Nem ezek jel­lemzik a borsodi falvak kulturális életét — általában. Ám jóval több ilyen szélsőséges példával találkoztak a népi ellenőrök annál, amennyit még elhallgathatnánk. Ha a közművelődésről esik szó, általában így panaszko­dunk: a társadalmi elvárás igen nagy, anyagi lehetőségeink viszont szerények. Különösen érzékenyen érint tehát ben­nünket minden felesleges költekezés. És nem kis összegek­ről van szó' Ezernyi olyan csatornán csorog el a pénz. me­lyek sohasem találkoznak a közművelés nagy folyamával. Csak falun van ez így? BÉKÉS DEZSŐ A hazai fogyasztó az ehó A legfontosabb élelmisze­rekből tovább növekszik az egy főre jutó fogyasztás, az élelmiszerkereskedelem az idén 11—12 százalékos for- galomelemkedesre számit. A háztartási vegyicikkek érté­kesítése is 8—10 százalékkal haladja meg a tavalyit. A na­gyobb forgalomhoz kielégítő árualap áll rendelkezésre, s örvendetes, hogy a MÉM kö­telezte az élelmiszeripari vál­lalatok vezetőti: a belkeres­kedelem igényeit elsődlege­sen elégítsék ki. A hazai ter­mékeken kívül tíz-tizenkét százalékkal több élelmiszert és vegyicikket importálnak, s gondoskodnak az igények választékosabb kielégítéséről. Az élelmiszerkereskede­lem már csaknem 4000, a háztartási vegyi szakmában pedig mintegy 10 000 fajta árucikk közül válogathatnak a vevők. Az ellátás színvo­nalának tartásáról, javításá­ról, s az ehhez szükséges ten­nivalókról tárgyaltak az élel­miszer- és vegyikereskedelem vezetői a tegnap délelőtt kez­dődött országos szakmai ta­nácskozáson a Gundel étte­remben. Az értekezleten részt vett Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter. 182 ezren vagyunk Az elmúlt esztendőben 3800 fővel gyarapodott Miskolc la­kossága. s az év vegére elérte a 182 ezret. A varos lakóinak kommunális ellátására 127.8 millió, szociális és egészség- ügyi ellátásra 145,3 millió, kulturális ellátásra pedig 180.5 millió forintot költött költségveteseböl a városi ta­nács. Mit kell tudni a részesedésről? Ezúttal nem valamilyen előadásra, hanem egy mel­lékletre hívjuk fel miskolci olvasóink figyelmét. A Fi­gyelő című közgazdasági he­* Szemtiikrözés. A szép magyar féléénél rövidesen talál­kozhatunk a mezőkeresztest négyesfogat rúdja mellett. (Vadas Zsuzsa felvételei) Nem a mondatot őrzöm. Csak a hang­súlyt, ahogyan mondta: „Az en apám, hidd meg, olyan ember ...” Szentpéteri kapu. A toronyház árnyéka átér az úton. Ismerősöm csaknem két mé­ter magas. Szakmunkás. Büszkén vallja ma­gát tősgyökeres miskolcinak. — Itt. ezen a környéken nőttem fel. Per­sze nem ilyen volt. A kocsma ott szemben megmaradt. Ott ittam először féldecit. Ott, no meg a kocsma előtt politizáltak valaha az, öregemék. Sóvárgás van a hangjában. Fiatalabb még, semhogy a gyermekkor után sóvárog­hatna. Jól keres. Elismert munkás. Autója, lakása van, — Ha úgy élnék, ahogyan ök ... ő is tudja, mond ja is: az édesapja nehe­zebben. nagyobb gondok között élt. — Róluk kellene egyszer írnod, róluk, a régi kőművesekről. Aki fiatalabb, el se hi­szi már. Idős, mosolygo arcú bácsi jön szembe. Köszön, Csak néhány szót váltanak. Vaskos a tréfa, jó a nevetés. — Aczéí bácsiról is írhatnál. Hogy is volt, Aczél bácsi? — Vénember-szó, ha mondom. Ki kiván­csi ránk. öregekre? Megyünk tovább. .4 barátom mesélös ked­vében van, talán az emlékidézö környék bírja szóra. — A fater dolgozott a vasműnél. Javítás­kor vízzel locsolták a deszkát alatta, hogy meg ne gyulladjon. Azbesztruhában két és fél percet bírt ki. ahol a többiek másfelet. — Mikor volt ez? — A2 ötvenes években. Aknamélyitőkkel is dolgozott. Fagyasztották alattuk a vizet, úgy építettek. Egyszer a fater beleszédült. Magasról az éppen megolvadt jég közé. Aczél bácsiek utánamentek. Kihúzták. És másnap dolgozott. Csak felnőttként értem, hogy milyen emberek voltak. — Jó munkás vagy. jó szakember. — De tölünk senki se kívánja, hogy hősök legyünk. Valahogy más. — Jobb. — Jobb is. de néha irigylem őket. Cinkosan rám nevet, de van ebben egy kis szégyenkezés is: — Büszkélkedem itt neked az apámmal... Elfelejtettem volna a beszélgetést, ha nem találkozom délután Horváth bácsival, akinek felragyogott az arca. hogy ismerem a fiát: — Olyan fiú az, de olyan ... ! Elmentem. Latiam, ahogy dolgozik. Hej, ha ma len­nek fiatal! Kérdezem a kohót, a bányát, de legyint: azt nézzem meg. ahogyan a fia dolgozik. — Annak a munkáját mindenki megnéz­heti. Nem adtam örökséget neki, de... Nem adott? . .. BARTHA GABOR tilap február 7-én megjele­nő száma négyoldalas mel­lékletben elemzi majd a részesedéssel kapcsolatos ösz- szes tudnivalókat. A mellék­letben szó lesz arról, ho­gyan történik a részesedésre jogosultak megállapítása, a bérköltség és bérszínvonal kiszámítása, a bérszinvonal- 'emelkedós utáni befizetés, a nyereségadó és a részesedési alap kiszámítása, s végül a részesedés elosztása éa kifi­zetése. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tar­tott az Elnöki Tanács. ^ Debrecenben megkezdődtek a VIII. hajdúsági farsang ese­ményei. Szolnokon a pa­pírgyár dolgozóinak bér-, munkaügyi szociális és egészségügyi helyzetéről ta­nácskozott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöksége. * Szombathelyen tanévnyitó ünnepséget ren­deztek a Tanácsakadémia el­nökképző tagozatán. Tata­banyán az ifjúkori bűnözés­ről és a pártfogó szülői háló­zat munkájáról rendeztek gyermekvédelmi tanácsko­zást. + Zalaegerszegen a gesztenyetelepítésről és ter­mesztéséről tanácskoztak a szakemberek. Az örökség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents