Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-27 / 49. szám
Dobd be a témát és figyelj! Csodaszer-e az értékelemzés? Készül a hóember Áru van — vevő nincs (Agotha Tibor felvétele) Reggel r ■ a vasgyári piacon Hívei esküsznek rá és csodaszernek tartják, a szkeptikusok „nincs új a nap alatt” — felkiáltással azt bizonygatják. hogy a módszer egyes elemeit eddig is használták, csak legfeljebb másként nevezték. Igen ám — repliká- zik a hívők kis tábora —. de más dolog volt valamit használni, s megint más a lényeget ismerve, tudatosan alkalmazni. Az ősember húst sütő. vadat riasztó máglyájának tüze nem vehető'egv kalap alá a termonukleáris energiatermeléssel. A diplomamunka visszhangja Deák István, a Miskolci Műanyag-feldolgozó Vállalat főmérnöke a Nehézipari Műszaki Egyetem mérnök—közgazdász szakán tavaly szerzett diplomát. Az értékelemzéssel foglalkozó diploma- munkát sikerrel védte meg, s aligha véletlen, hogy az esemény híre sok fővárosi szakértőt is Miskolcra csábított. A műszaki-gazdasági érték- elemzés olyan szervezési módszer, amely a termekek, szolgáltatások. rendszerek funkcióinak és a hozzájuk tartózó költségeknek a vizsgálatára irányul. A módszer alkalmazásának célja, hogy ..azonos funkciókat — követelményeket — kevesebb költséggel, illettte több, magasabb igényű teljesítményt változatlan költséggel lehessen elérni — írja Erdélyi Tibor, az új elmélet egyik neves hazai kutatója. Tény az, hogy az elmélettel nincs is baj. hiszen az értékelemzés ..születése” óta igen sok publikáció jelent meg külföldön és idehaza is. Deák István diplomamunkája mégis úttörődolgozatnak számít, hiszen gyakorlati példán keresztül mutatta be az új módszer hasznosságát és hatékonyságát. Fonkciú per költség A főmérnök vizsgálati alanyul az akkor még gyártott ötliteres szódavízballont választotta. s arra a megállapításra jutott, hogy azt. a korábbi minőségi jellemzők megtartása mellett, húsz százalékkal olcsóbban is elő lehet állítani. Hasonló eredményre vezettek azok a — most már nem kísérleti jel|- legú — vizsgálatok, amelyeket a vállalatnál 1972. december 1. óta foglalkoztatott, önálló értékelemző végzett el két termékre. A veszteséges termelés megszüntetésének két módszere közül a vállalat nem a kézenfekvőt választotta. tudniillik azt. hogy beszünteti a nyereségrontó termék gyártását, hanem az értékelemzés módszerével megpróbálta gazdaságossá tenni azt. (Ügy tűnik, hogy a húszszáziailekos megtakarítás „menetrendszerűen” jön, csak értő kézzel kell nyúlni az új fegyverhez.) A módszer lényegét összefoglaló főmérnök mindenekelőtt két alapelvet szögezett le. Az egyik: hogy az értékBdvül a perecesi napközis tábor Sok seüki már szinte elképzelni sem tudja, hol helyezne el gyermekét a nyári szünidőben, ha nem lenne a perecesi tábor. A városi tanács művelődésügyi osztálya ebben az évben 700 ezer forintot fordít a napközis tábor bővítésére. elemzés alapja a kételkedés, mégpedig az alkotó módon való kételkedés. A másik: az új módszer új szemléletmódot is követel, mert nemcsak a termelési költséget vizsgálja. hanem az érték, a funkció és a költség együttes alakulását elemzi. (A funkció per költséghányados — az érték — nemcsak akkor nő. ha a nevezőt csökkentjük ...) 0t!etroham, a«vbombázás A recept a következő. Véey egy terméket, lehetőleg ol.yat, amelyet veszteséggel vagy kevés nyereséggel tudsz csak előállítani. Határozd meg a termék fő- és mellékfunkcióit. (Például egy porszívónál. hogy jól szív-e, mennyi a súlva. esztétikus-e. mennyire zajos. könnyen szét- és összeszerelhető-e stb.) Válaszd ki a termék értékének háromnegyedét hordozó öt-hat százalék alkatrészt, és ezt vizsgáld: miből van. nem lehetne-e más anyagból előállítani, milyen gépen gyártják és mennyiért, az összeszerelésig mennyit utazik az alkatrész és — gyakran ezt a kérdést is fel kell tenni — egyáltalán szükség van-e rá? Amikor a kérdések és válaszok vastag dossziéja elkészült, hívj össze egy hét-tíz tagú. különböző érdeklődésű szakemberekből álló csoportot. „dobd be” a témát és figyel. Ügy vegyél részt a vitában. hogy irányítsd, és ne engedd lankadni a sziporkázó ötletrohamot. Az „agy- bombázás” után (nyersfordításban így magyarázható az ilyen szituációkra használatos angol kifejezés) szelektáld az ötleteket, vizsgáld meg elő- nyüket-hátrányukat, vesd össze a várható eredményt a megvalósítás költségeivel; s az így maradó kevés számú lehetőség közül vedd a legop- timalisabbat és mielőbb alkalmazd A recept egyszerűnek tűnik, de a sablonoktól óvakodni kell. Ha az értékelemzés alfájának a kételkedést tettük, akkor ómegája az ötletes. nem uniformalizálható találékonyság. Ma délelőtt ünnepeltek a Magyar Édesipar Szerencsi Csokoládégyárának dolgozói, vezetői, s meghívott vendégeik. Vasárnap volt ötven éve, hogy 1923. február 25-én megszületett a szerencsi járás főszolgabírójának határozata, amellyel engedélyezte a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt. Szerencsi Gs’á- rának használatba vételét. A fél évszázad alatt a szerencsi csokoládé, édesáru világhírű lett. A díszes emlékalbumban, amely az eltelt ötven évnek állít emléket, dr. Lénárt Lajos, a MÉM miniszterhelyettese így ír a fejlődésről: „Amíg 1923-ban Szerencsen összesen tíz vagon árut termelt a gyár ötven dolgozója, addig ötven évvel később ugyanez a gyár 2400 dolgozójával 18 ezer tonna árut adott a fogyasztóknak.” Patucs József, a Magyar Édesipar vezérigazgatója többek között a szerencsi gyár Olvasó szakmunkások Évről évre többen látogatják a Diósgyőri Gépgyár műszaki könyvtárát. A könyvtári állomány már ötvenezer kötet körül van. s a könyveken kívül tartalmazza a szakirodalmi dokumentumokat. a bel- és külföldi szakfolyóiratokat, szabadalmi leírásokat, cégkatalógusokat. A sok millió forint értékű anyag segítséget nyújt a DIGÉP dolgozóinak továbbképzéséhez. Az olvasók száma már jóval a kétezer fölött van. s külön örvendetes, hogy a szakmunkások gyakrabban keresik fel, a könyvtárat.' mint más vállalatoknál. Bútorszakíizlet . nyílik Ujhelyben Sátoraljaújhelyen, a Dózsa György utcában holnap délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette avatják fel a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat új bútoráruházát. A 6,5 millió forintos költséggel létrehozott áruház egész Borsod legszebb és legmodernebb ilyen jellegű létesítménye lesz. A földszinten és az emeleten 1200 négyzet- méternyi területen mutatják be a garnitúrákat. REFLEKTOR Ma Budapesten tudományos Petofi-ülesszak kezdődött a Magyar Tudományos Akadémián. úf. Békéscsabán a lakosság kommunális ellátottságáról tárgyal a megyei tanács végrehajtó bizottsága. + Dunaújvárosban folytatódik hét megye fiatal öntő szakmunkásainak területi versenye. Győrött a Mező Imre Ifjúsági Házban kerül sor az idei Kisfaludy- napok szavalóversenyének döntőjére. + Kecskeméten ifjúsági hangversenyt rendeznek a városi művelődési központban. * Pécsett kialszik a tűz a régi gázgyár utolsó kokszolókemencéjében. ★ Tatabányán tanácskoznak Komárom megye főorvosai. sikereiről, jövőjéről ír: „A dolgozok küzdelmes munkáját sokszor koronázta siker, hiszen a gyár többszörös tulajdonosa a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának és a kitüntető „Élüzem” címnek. ... A fél évszázados múltra visszatekintő gyár megújhodás előtt áll a negyedik ötéves terv időszakában. A teljes rekonstrukció megfiatalítja a gyárat, végrehajtása után már 26 600 tonna édesipari árut termelnek évente Szerencsen.” Az MSZMP Szerencs járási Bizottságának első titkára, Imri Gyula kifejti, mit jelent a járásnak és Szerencsnek a csokoládégyár: „ ... Mind több és több on- di. mezőzombori. bekecsi. le- gyesbénvei, taktaharkánvi, mádi. tállyai és abaújszántói dolgozó nő vállalt munkát a Szerencsi Csokoládégyárban. A női munkavállalók számának növekedésével javult az érdekelt családok anyagi helyzete. Csökkent az egy — Sajnos, jókor jött — mondja Móré Bertalan, a diósgyőri piac ellenőre reggel hatkor. — Nincs még élet. Tél van. Hübchen Vilmosné huszonegy éve piaci felíró: — Elég gyakorlatom van. Jósolhatok. Áru lesz, vevő kevesebb. Igaz, ma fizetés van a gyárban, ezt megórez- zük majd, de nagy forgalom csak a hét végén van. Együtt járjuk körül a csarnokot: — A kenyerünkért mindig sokan állnak. A húsboltunk az nagyon jó. Szegény eladók háromnegyed ötre jönnek és este hat körül mennek el. Összesen ketten árulnak tejfelt. Még hét óra előtt felvonulnak a kiskereskedők és a bulgárkertészek. — Árak? — Mint odabent a Búza téren. Egy különbség talán van. Itt szebb az áru. keresőre jutó eltartottak száma és nőtt az egy családtagra jutó jövedelem.” * A Szerencsi Csokoládégyár kultúrotthonában ma délelőtt 11 órakor kezdődött ünnepségre Szerencsre érkeztek a MÉM. a Magyar Édesipar, megyénk, a szerencsi járás, Szerencs gazdasági, társadalmi és politikai vezetői. Az ünnepélyes megnyitó, az ünnepi beszéd elhangzása, az üdvözlések után a jubileumi gyár számos vezetőjét, dolgozóját tüntetik ki. Ezt követően a szerencsi úttörők műsorral köszöntik a gyár dolgozóit, vezetőit, a meghívott vendégeket. Végül az ünnepség részvevői baráti összejövetelen találkoznak, s megtekintik a szerencsi Rákóczi- várban a jubileum tiszteletére megnyílt, a gyár történetét, fejlődését bemutató kiállítást. (nyikes) Hübchen Vilmosné a „régi” piacról beszél: — Én már dolgoztam akkor, amikor még vám volt. Húsz, harminc kilónyi árut hoztak. Aztán jött a nagyüzem, és azóta teherautó szállít. Tudja, az az érdekes, hogy mennyivel rugalmasabb most a piac. Az ötvenes évek végén még inkább hagyták az árut elromlani, de az eladó nem mert változtatni az áron. Most? Olyan igazi piac ez, a szomszéd árait is végig kell nézni. • • Hét óra körül jönnek az almások. Hódi Istvánná Nagy- kállóból, Mezei Ferenc Nyírt telekről. — Miért nem a Búza térre mennek? Az közelebb. — Itt ugyanannyit kapunk érte és nem kell cipekedni. A vevők is jobbak idekint. Valahogy gyorsabbak. A bódésor hallgat odakint. Élő baromfi nincs, a kertészek télre beköltöztek a csarnokba. — Látszik ez a keresetünkön is — sóhajtja Hübchen- né. — Ebben a hónapban hétszáz forintot, ha keresünk. (Tudósitónk jelenti.) A Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyára 1964 októberében kezdte a termelési, s 1973. február 24-én. szombaton este a gyár kollektívája előállította a harmadik millió tonna műtrágyát. A szovjet tervek alapján és szovjet berendezésekkel épített gyárban kezdetben évi 200 ezer tonna ammonnitrát előállítását tervezték. Az idéh már több mint félmillió tonna műtrágya előállítása a feladat. A kezdet óta — a gyár bővítésén kívül — a szép számú műszaki válA fizetést a beszedett hely- pénzből, százalék szerint kapják. Az ősz, a nyár a jó. A tél rossz nagyon. Nem él a piac. Néhány ember lézeng csak, pedig hét óra lassan. — Csend lesz ma is... • • Fister Nándor kiskereskedő az almát rendezi — a szemnek tetszetősebbre. A „maszekok” ötkor nyitnak. a szövetkezetiek, államiak néhány kivétellel csali hétkor. — Jöjjön el egyszer szombaton ... Idén nyáron már átadják azt a sok lakást a városközpontban. Azt azért megérez- züfc. — A Győri kaput is érezzük ... Vásárló-véleménnyel búcsúzom a vasgyári piactól. Kálnay Béláné éjszakás volt. Most vásárol. — Elképzelhetetlen lenne piac nélkül. És tudja, van olyan ismerősöm, aki bentről jár ki ide. Az áruért... Megállók egy eladó előtt, aki Csalódottan elfordul, amikor rólam is kiderül, hogy' én sem vagyok vevő. B. G. loztatásnak s nem utolsósorban a műszaki és fizikai dolgozók példás összefogásának köszönhető az egyre növekvő termelés. A gyár kollektívájának 65 százaléka törzsear- daiag. Országunk legtermelékenyebb műtrágyagyárának jelentőségét, termelési sikereit a mezőgazdasági szakemberek értékelhetik leginkább. A kereskedelmi súlyban számított hárommillió tonna műtrágya egymillió tonna hatóanyagot tartalmaz. Felhasználásával mezőgazdaságunk már jelentős többletterményt adott a népgazdaságnak. BRACKO ISTVÁN • • Ötvenéves a csokoládégyár o* Ünnep Szerencsen Termelési jubileum a TVK-ban
