Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-23 / 46. szám

Tegnap esti premi S}^bill A Sybill regi repertoárda­rabja a magyar zenés szín­hazaknak, természetes, hogy Miskolcon sem először játsz- szák. A sikerbe pedig ilyen­kor az emlékek és a hagyo­mányok is beleszólnak. Eh­hez járulnak az új színek és így lesz jó — mint a tegna­pi is — az előadás. Mert elöl­járóban mindjárt elmond­hatjuk, hogy a Sybill — jó előadás. Orosz György harmadszor találkozott rendezői palyai'u- tasa során a darabbal; népes társulatát elegánsan irányít­ja. Pontosan ismeri a műfaj törvényeit és természetesen ezt az operettet. Mert mi is a Sybill titka? Martos Fe­renc és Bródy Miksa szöveg­könyve önálló vígjátékiként is megállná a helyét. Nincs hí­jával sem a helyzetkomiku­mok sorának, sem a jellegze­tesen vígjátéki szituációknak. A szerepcsere alapötlete ma­gában hordja a hosszas és mulatságos kibontakozás lehe­tőségét, sok jó karaktersze­rep megformálására nyílik alkalom, és nem sematiku­sak az operett kötelező fő­szereplői, a primadonna— bonviváin, szubrett—táncos- komikus párosok sem. A rendező Wegenast Robert s*tilusos, nem hivalkodó, de a miliőt megéreztető hangula­tos díszletei közé helyezi a cselekményt (a második fel­vonásnak a színpad félfordu­latával megvalósított színpad­képe különösen jó), és a to­vábbiakban az a dolga, hogy szinten tartsa a játékot, amely a nagyhercegnőre váró izga­tott személyzet sürgés-forgá­sával mindjárt felütéssel kez­dődik. Tulajdonképpen nyi­tány sincs, azonnal az ese­mények közepébe kerülünk. A nagyhercegnő fogadására kivonul a vidéki város; az úri társaság, fehérruhás szü­zek (ez a darab egyik leg­aranyosabb ötlete), megérke­zik a huszárezred. Csak a vendég nem jön A szorult helyzetbe került kis társaság — Sybill, az ezredétől meg­szökött Petrov, Poire, az impresszárió és Charlotte. Sy­bill zongorakísérője — leg­nagyobb örömere. Megkezdődik a kettős já­ték. amely ezután már a főszereplőké. A tömegek mozgatására, a parádézásra, a látványra az első felvonás adja a legtöbb lehetőségei. Ezért szólnék itt a jelmezekről, amelyeket vendégként Greguss Ildikó tervezett. Nagvon szépek a ruhák, különösen a főszerep­lők toalettjei. A Sybill egyik legismer­tebb és leghalasabb szerepét, a Kormányzót Fehér Tibor alakítja. A szerep sok lehe­tőséget ad a komediázásra, a vérbő humorra, amelynek népszerű színészünk igazi mestere. Játéka — melyben egész gazdag, vígjátéki figu­rák során edzett eszköztárát felvonultatja — a színpad és a nézőtér jókedvének egyik forrása. A nagyherceget Ab­raham István játssza; látha­tóan élvezettel. Pompásan ér­zi 'magát a kalandra vágyó nagyúr szerepében, melynek színészi lehetőségeit ponto­san érzi, az énekesi feladat­ra pedig kellemes hangja te­szi alkalmassá. A „második" fiatal párt. Poire impresszáriót és Char- lotte-ot. Sybill szép zongora­kísérőjét Botár Endre és ven­dégként Kállay Bori játssza. A pálmát én szivem szerint nekik adnám: tánc- és ének­tudásuk, ragyogó humoruk jogán. Mindketten nagyon te­hetségesek. Petrov Rózsa Sándor, aki­nek szép tenorját most is szí­vesen hallgattuk, szerepját­szása azonban már halvá­nyabb. Nemigen jut hely a színésznek, míg az énekes színvonalas teljesítményére koncentrál. A címszerepet (a későbbiekben Komáromy Svával felváltva) Várhegyi Márta énekli. A színpadon most is, mint mindig, meg­nyugtató és dekoratív jelen­ség. szép énekhangja disz- tingvált játékkal társul. Fel­tétlenül megemlítendő még Csorba Ilona játéktudást is igénylő nagyhercegnője, Bő­sze Péter Borcsakovja és Ol- gyay Magda karakterszerepe, amelyet sok humorral és in­telligenciával old meg a szí­nésznő. A Sybill tulajdonképpen egyenletesen jó előadás — ez­ért nehéz róla írni. Még ak­kor is, ha a rendező másik segítőtársát, a szintén vendég koreográfus Somoss Zsuzsát ás csak dicsérő szó illetheti. A kettősökért is és a második felvonás táncbetétjéért (a ba­lett orosz népdal-ihletettségű szép zenéjét a színház volt karnagya. Virág Elemér sze­rezte) is. Amiről még feltétlenül szó kell hogy essék, az az ope­rett főszereplője, a zenekar. Jacobi zenéjénél hálásabb feladatot együttes nem kí­vánhat magának. Kár, hogy a hangsúly itt-ott erősre si­kerül és a zenekar tényleg átveszi a főszerepet. Behár György Erkel-díjas karnagy (a későbbiekben Kalmár Pé­ter) bizonyára felfigyelnek MAKAI MARTA >k Wegenast Róbert színpadképe Hunyadi László A Rónai Sándor Művelő^ dési Központ Audio Színháza a program szerint — amint erről már hírt adtunk — február 21-én este hat órakor mutatta volna be hanglemez­ről Erkel Hunyadi László című operáját. A mű elő­adása azonban elmaradt. A programra ma este hat óra­kor kerül sor. Milyen erkölcsünk van ma v Világnézeti, ideológiai kér­désekkel foglalkozó Világos­ság kör működik a 116. szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet kollégiumában. Február 26-án este hét órakor Mike János Milyen erkölcsünk van ma? címmel tari elő­adást a szakmunkástanulók­nak. Kubai szereplés Húsznapos nagysikerű ku­bai vendégszereplés után teg­nap hazaérkezett a Munkás­őrség központi férfikara. A kórus Havannában és a tar­tományi székhelyeken 17 al­kalommal szerepelt, műsoru­kat a kubai közönség min­denütt nagy tetszéssel fo­gadta. Uj Majakovszkij Múzeum Moszkvában, a Szeröv köz 3. sz. ház harmadik emeletén lakott 1919-től 1930-ig Vla­gyimir Majakovszkij, a nagy szovjet költő. Itt írta a Vla­gyimir Iljics Lenin, a Csuda­jó! című elbeszélő költemé­nyeket. a Gőzfürdő és a Po­loska című színdarabokat és sok verset. E ház három emeleten nemsokára megnyílik az új Vlagyimir Majakovszkij Ál­lami Múzeum. Az öt tágas teremben kiállított, mintegy kétezer tárgy a forradalom költőjének életéről és művé­szetéről beszél, A mozite­remben Majakovszkij sze­replésével készült vagy róla szóló filmeket vetítenek. Ál­landó előadássorozatok is lesznek. Mindazok, akiknek becses a nagy köRő művé­szete, itt ismert szovjet szí­nészekkel totóik ózhatnak és az ő előadásukban heWhat­Pénz kell Karneválnak? ják a közkedvelt Majakov­szkij-müveket. 1938-ban Moszkvában, a volt Gendrikov utcában, meg­nyílt a Majakovszkij Mú­zeumkönyvtár. Idő múltán és újabb dokumentumok, kiállí­tási tárgyak beszerzése foly­tán azonban ez a helyiség szűk lett s a múzeum most élik öltözik. Ogyesszából, Kijevből, Le- ningrádból, Tbilisziből és a Szovjetunió más városaiból, valamint külföldről is, egyre újabb dokumentumok érkez­nek. Így apránként gyűlik össze mindaz, ami a költő életére és munkásságára vo­natkozik. Az új múzeum kiállítási anyagának előkészítésében tevékenyen részt vesz a költő nővére, Ljudmilla Majakov- szka.ja. Sok értékes fényké­pet, a költő számos személyi tárgyát, levelét ajándékozta a múzeumnak. _________ i Először azt hittem, hogy csak én bosszankodom, aztán hallottam a bu­szon is méltatlankodó szülőket, kollé­gáim ugyancsak dúltak-fúltak, mond­ván: lassan olcsóbban ússzák meg a karácsonyt, mint a farsangot. Semmi kétség, itt egy társadalmi jelenséggel állunk szemben — állapítottam meg szokatlanul gyorsan. Aztán nyomban szidni kezdtem magam, hogy nem gyűj­töm össze a régi cikkeket. Mert írtam én már erről néhányszor — először tá­lán másfél évtizede, mikor meg nem is voltam apa —. hanem jobbító szán­dékú megjegyzéseim hiába kaptak nyomdafestéket s hiába kürtöltem őket tova az éter hullámain, nem szivleltet- tek meg . . . Nem mintha általában gyors foga­natja lenne publikációinknak (gyakran előfordul, hogy mások hamarabb és okosabb dolgokat találnak ki, mint az újságok), de hát az mégsem helyénvaló, hogy némán tűrjük, miként fosztogat bennünket évről évre Karnevál hercege. S. ha még csak pénzről volna szó! De gyermekeink, sőt egész családunk sze- retetet is el akarja rabolni. Egyik nap­ról a másikra zord és fukar atyák le­szünk, smucig apukák... (Az utóbbi jelzővel a tanintézeiekben illetnek ben­nünket.) Rájöttem, hogy mi vagyunk hibásak: a sajtó! Mert hagyományápoló mun­kánk közepette — minden évben több érdekes cikket közlünk őseink farsang­járól — elfelejtjük megjegyezni, hogy annak idején a különböző maskarákat, jelmezeket, nem a kölcsönzőből szerez­ték be elődeink, hanem — latba vetve fantáziájukat es szorgalmukat — ma­guk készítették. Ügy ám, sem az anya­gokra, sem a kivitelezésre nem költöt­tek. (Természetesen a „mi” elődeinkről beszélek, akik nem voltak sem vagyonos polgárok, sem henye arisztokraták.) Es mégis minden tájegység megteremtette a maga sajátos farsangi szokásait, öltö­zeteit, s becsülendő szellemi kincset halmozott föl. Furcsa, hogy most, amikor gyakorlati foglalkozást tanulnak gyerekeink, mi­kor a fiúk is gyöngyöltésekkel varrnak, akkor csak pénzen kölcsönzött jelmez­ben képesek elképzelni a farsangjukat, De a manuális készségen túl vizuális kultúrájukat, sőt fantáziájukat is fej­lesztjük. Biztos, hogy — életkori sajá­tosságuknak megfelelően — kepesek legalább azokat a siilizációkat elkészí­teni, amelyek már játékká teszik a já­tékot. Ha jobban figyelnénk a gyere­kek játékaira, észrevehetnénk, hogy milyen kevés kellék kell ahhoz, hogy valaki katona, király,' anya, tündér, sofőr vagy űrhajós legyen. Mert a gye­rekek — de sokszor elmondtuk már! — nem a naturális jelmezekben és kellé­kekben hisznek: van szemük a va­rázslathoz. Látják, amit mi már nem láthatunk. Arról most nem beszélek, hogy az esztétikai és a közösségi nevelés milyen hasznos eszköze lehet, ha egy-egy osz­tály közösen készült farsangra. (Nem úgy. hogy közösen gyűjtik a pénzt.) Mondjuk ki kereken: megfosztjuk gyer­mekeinket az alkotás teremtette siker­élménytől, s ezért még fizetünk is. Kiket takar ez a többes szám? Az os­toba Sznobizmust, a Nagyralátást, a Tüsténkedést, a gyerekeinkkel és a gye­rekeinkért folyó Nyüzsgést. Rendben van, én már elköteleztem magam: nem adok egy fillért sem farsangi jelmezekre. De hogyan tálalom ezt majd otthon, ahol nem írásban kö­zöljük egymással elhatározásunkat? (gyarmati) PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — Galyatetőn? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Buday Ilona es Dévai Nagy Ka­milla énekel. Béres János kama­raegyüttese játszik. — 13.45: Ko­sár a .fogyasztó karján. — 14.00: Mesélő Magyarország. — 14.25: „Nyitnikék”. (Ism.) — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Haydn: G-dúr (Oxfordi) szimfónia. No. 92. — 15.48: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Győzelmes ének. — 15.50: Hallgatóink figyel mébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Falusi délután. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpo­litikai figyelő. 17.20: Schumann: Esz-dúr zongoraverseny. — 17.55: Mikrofórum. — 18.15: Az ünne­pelt. Részletek Illyés Gyula szín­művéből. — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: öt perc sport, — 19.35: Lili. Florimond Hervé operettje. — 21.02: 125 éve jelent meg a Kommunista Kiáltvány. — 21.22: A fonogramtól a sztereolemezig. — 21.42: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 22.00: Hírek. — 22.2«: Fjodor Saljapin összes hangfelvételei. X. (befeje­ző) rész. — 23.17: Meditáció. — 23.27: Könnyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Régi kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Vidéki népi zenekarok műsorából. — 12.30: Nézz ide, napocska! A Gyer­mekrádió műsora. — 13.00: Hí­rek. — 13.03: Mignon. Részletek Thomas operájából. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. —14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Nótacsokor. — 18.55: A szovjet hadsereg nap­ján. — 19.12: Üj kör.j'vek. — 1,9.15: Jó estét, gyerekek! — 19.20: A Magyar Rádió Sztravinszkij- ciklusa. IV. (befejező) rész. Köz­ben 20.00—20.20: Esti Krónika. II. — 20.45: Húszas stúdió. — 21.40: A Moszkvai RTV esztrádzeneka- ra játszik. — 22.07: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Ri- báry Antal kórusműveiböl éne­kel. — 22.20: Részletek Kálmán Imre operettjeiből. — 23.00: Hí­rek. — 23.15: Zenekari muzsika. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Eseményekről hirben-tudositásban. — ötven­öt éves a szovjet hadsereg. — A Jarm uj evil ó KlSZ-szerveze- teben. — Szerencsi gondok — és a válasz. — A könyvnyom- vitas fejlesztése Miskolcon. — A ooo éves Tokai történetéből II. Mezőgazdasági körkép. — Kulturális krónika: bemutatták a Sybill-t. — A dzsessz kedve­lőinek. Televízió: 17 08: Műsorismerte- ies. — 17.10: Hírek. — 17.15: Pil­lantás a .sportvilágba. — 17.35: Tájak. városok. emberek. — 17.55: öl perc meteorologia . . . — 18.00: Reklámmusor. — 18.05: Művezetők — 18.45: Szo-mi-szó. — 19.15: Reklámműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Kék lény. — 21.00: Dilet­tánsok egymásközt. — 22.00: Tv- luradó — 2. kiadás. — 22.10: Föld és vadon. Mai amerikai líra. Bratislavai televízió: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Egyre zeng a dal. — 16.50: Fecske. Ifjúsági maga­zin.. —. 17.45: Kerületeink . jelen­tik. — 18.15: A szocialista orszá­gok dalainak seregszemléje. — 19.00: Híradó. — 20.00: A szeretet vezérelte őket. — 20.50: A Vörös tér. Megemlékezés a Vörös Had- seregről. — 21.15: Híradó. — 21.30: Jegyzetek. — 22.30: Areene Lupin kalandjai. Filmszínházak: jjeke (f4, hn6, 8 ó.): Űzött szamuráj (színes ja­pán). — Kossuth (f3. i'5. 17 ó.) : Lila akác (színes magyar). — Filmklub (f5, n ó.): Pierre és Paul (színes francia). — Fáklya (f5, f7 ó.): Joe Hill balladája (színes svéd—-amerikai), — Pe­tőfi (f7 ó.): w-jsa (magyarul be­szélő színes amerikai). — Szik­ra (5 ó.): Az ataman halála I—II, (magyarul beszelő színes szov­jet, másfélszeres helyánall). - Táncsics (f5, f7 ó.) : Lány a sep- rünyélen (színed csehszlovák). Miskolci Nemzeti Színház (7); Hamlet (Moliere beriet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Bálványos Huba festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kiállítá­sa. — Miskolci Képtár: (10—18 óra között): Állandó kiállítás. — Libresszó (13—20 óra között): Neichel Lajos emlékkiállítása. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest es a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok! — 8.40: Ifj. Magyart Imre népi zenekara játszik. — 9.02: „Főhadnagy Fazekas űr!" Dokumentumjáték. — 10.90: Hí­rek. — 10.05: Irina Arhipova e« Dan Jordachescu énekel. — 10.30: A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. — Kb. 11.45: Csár­dások Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Cosi fan tutte. Részietek Mozart operájából. — 8.45: .Vála­szolunk hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népdalest. (Ism.) — 10.00: Made in Hungary, (ism.) Televízió: 9.00—9.35: Iskolatevé. Kémia (középisk. I. oszt.) —9.35: Műsorismertetés. — 9.36: Kolum- buszok. Lengyel tévé-film-sorozat, 1. rész. Az első halál, — 10.Jo­li.30: Kék fény. (Ism.) A Miskolci Beruházási Vállalat értesíti Miskolc lakóit, valamint az érintett vállalatokat, hogy a Besenyői u. felújítási munkálatai 1973. MARCIUS 1-EN elkezdődnek. Az előkészületek miatt 1973. február 27-én reggel 7 órától a Besenyői út—Kruspér u. közötti szakaszt a BM közlekedési osztálya előírásainak megfelelően a forgalom elől elzárja. A forgalomterelés útvonala: József A. utca—Vásártéri u.—Vágóhíd u.— Besenyői út. Kéri a közlekedés résztvevőit, hogy a jelzőtáblák figyelembevételével közlekedjenek az építés időtartama alatt. Az útfelújítás befejezése; 1973. III. negyedévében várható i

Next

/
Thumbnails
Contents