Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-19 / 16. szám

Párlnap A DIGÉP kultúrtermében január 22-én délután fél 3 órai kezdettel dr. Berecz Já­nos, a/. MSZMP KB külügyi osztályvezető-helyettese párt­napot tart. Bizottsági ülések az SZMT-ben Ma délelőtt két bizottsági ülés is kezdődött a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsa székházában. A szerve­zési és káderbizottság ülé­sén az elmúlt év munkájá­nak értékelése után a bizott­ság idei feladatait vitatják meg. különös tekintettel a soron következő tanacsvá- lasztások segítésére. Ma tartja ülését az SZMT sportbizottsága is. Az ülésen a júliusban sorra kerülő ifjú­sági labdarúgótorna rendező bizottsága számol be az elő­készületekről. * Laboratóriumi vizsgálat a miskolci muvese-centrumban (Ágotha Tibor felvétele) Vizsgáznak az öregdiákok II lapát nyelét támaszték Pár évvel ezelőtt a beruházók örültek, ha a kivitelezők közül valaki elvállalta a munkát. A feltételeket — sokszor az építkezés befejezési határidejét is — többnyire maguk az építők szabták meg. Fölényességükből az utóbbi időben so­kat engedtek. Aki azonban nem sajnálja a fáradságot és szét­néz néhány építkezésen, helyenként még a régi „jól bevált” munkamódszerekkel is találkozik. Néhol például még mindig feltűnően sok ácsorgó embert lehet látni, más építkezéseken viszont olykor napokig egyetlen teremtett lelket sem. A beruházási ütem csökkentésének már érezhetők a két­ségtelen jelei is. Megérett a helyzet arra, hogy az építők ren­dezzék soraikat. Miután nem kell mindenáron új embereket felvenniük, megnézhetik azt is, hol vannak többen a kelleté­nél. Kik azok, akik naphosszat támasztják a lapat nyelét, kik kávézgatnak. trécselnek unalmukban az utóbbi időben túlságosan megszaporodott íróasztalok mellett. Legutóbb, az egyik országos sajtótájékoztatón azt hangsú­lyozták az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői is: úgy kell szervezni az építőipar munkáját, hogy az épít­kezéseken az emberek és a gépek lehetőleg folyamatosan dolgozhassanak. Aki pedig erre nem hajlandó — üljön -az íróasztalnál vagy fogja a lapátnyelet — „biztosítani kell” számára, hogy más iparágban helyezkedjen el. Ott. ahol éppen a munkaerőhiány miatt a népgazdaságnak szüksége van rá. Ebben az átmeneti időszakban kell megszokni: a kivitelező vállalatok feladata mindenekelőtt a gyors és jó munka. Nem pedig az. hogy holmi rosszul értelmezett humanitásból fölös­legesen kössenek le munkaerőt. S noha Borsod építőipara ebből a szempontból az országos átlagnál nem áll rosszabbul, a munkafegyelemmel és a szervezettséggel egyelőre a mi vállalataink sem mindenütt dicsekedhetnek. L. P. Mit tett a DIGÉP ben a szakszervezet ? A kutya nem eszi meg a telet — tartja a közmondás. Még az ideit sem. pedig so­kan úgy vélekednek: mert ja­nuár közepéig nem érkezett meg. már felesleges is vár­ni. A hideg egymagában még nem csinál telet — • mint ahogy egy fecske sem nyarat —, hóra is szükség van. Szer­dán ugyan esett egy kevéske, de nagyobb része tegnapra már el is olvadt. így maradt ismét a hideg, azaz a „szá-rV ráz" tél. Az olasz búza érzékeny J Ennek pedig a mezőgazdá­szok örülnek a legkevésbé. Az idén a hideggel egyelőre még kevés bajuk volt. inkább a csapadéktalan időjárás kö­vetkeztében előállt szárazság okoz gondot. A sarjadó ga­bonatáblákon s a gyümölcsö­sökben három-négy ujjnyi repedések tátonganak a föl­dön, egy-másfél méter mély­ségig elszaggatva a növények gyökereit. Ez. s a nedvesség hiánya egyelőre nem látszik a fiatal hajtásokon, ha azon­ban a szárazság tovább tart. megsínylik a növények a száraz napokat. A gabonák közül a hazánk­ban őshonos fajták — a Bán- kúti. a Székács és a Fleisch­mann búzák —- jobban ellen­állnak a száraz, hideg időjá­rásnak. mint a déli égövből — elsősorban Olaszországból — áttelepített, úgynevezett intenzív búzafajták. Ez utób­biakban a legkisebb hidegek is komoly károkat okozhat­nak, míg az előbbiek — csak­úgy. rjiint a pillangósok — a 8—10 fokos hideget is elvi­selik hótakaró nélkül. Ennél hidegebb éjszaka pedig — szerencsére — eddig talán csak egy-két alkalommal volt. A Nagymiskolci Állami Gazdaság gabonatábláinak csaknem egész területén bú­zát termeszt. A magyar Kis- zombori fajta mellett elsősor­ban szovjet búzát — Bezosz- táját. Aurórát. Kavkázt stb. — "vetettek a földbe. A friss hajtások az idén valamivel satnyábbak, mint a korábbi években voltak, de ennek in­kább a szárazság az oka. mint a növények átteleléséhez szükséges havazás hiánya. A hideg még nem okozott kárt a gazdaság területén. Késik a műtrágya A görömbölyi Béke Terme­lőszövetkezetben. ahol több­nyire későbbi vetésű gabonát termesztenek, a nedvességhi­ány miatt gyengébben fellett vetésterületeken már most láthatók a korábbi, erősen hi­deg éjszakák okozta károk. A nagyobb gondot, azonban itt •is a szárazság okozza. Bizonyos károkkal számol­nák a Csorba-telepi Egyet­értés Termelőszövetkezet ve­zetői is, bár ennek jelei még nem mutatkoznak a gabona­táblákon. Az elmúlt ősszel kizárólag szovjet búzát vetet­tek; (magasabb terméshozam­ra képes, mint az őshonos magyar fajták, igaz. a táp­anyagigénye is nagyobb. Er­re még tavaly előkészítették a talajt, a hosszú ideje tartó szárazság azonban náluk is gondot okoz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tavaszi fej trágyázást nem tudják megkezdeni, mert az Agroker mindeddig nem szállította le a tavaly őszre megígért műtrágyát. Megkezdődtek a félévi be­számolók az Üzemi Dolgozók Általános Iskolájában is. Tegnap a VII. osztályos hall­gatók adtak számot tudásuk­ról. A HO öregdiák között akadtak fiatalok is, az úgy­nevezett túlkorosok, akik a tanács művelődésügyi osztá­lyának engedélyével folytat­hatják általános iskolai ta­nulmányaikat a dolgozók is­kolájában. Sajnos, a legtöbb sikertelen beszámoló az ö ne­vükhöz fűződik. Míg a város különböző üzemeiben dolgozo idős emberek minden lehetőt megtesznek a tananyag elsa­játítása érdekében, a fiatá- labbakról ez nem mond­ható el. A jövő heten, január 24-én újabb nagy vizsganap követ­kezik: a VIII. osztályos ta­nulók adnak számot a félév* során szerzett ismeretekből. Kibővített szakszervezeti tanácsülésen vitatták meg tegnap délelőtt a DIGÉP szakszervezeti tanácsának és szakszervezeti bizottságának elmúlt évi munkáját. A szakszervezeti tanacs ta­valyi ülésein olyan fontos kérdéseket tárgyalt, mint a kollektív szerződés végrehaj­tása és módosítása, az el­múlt évi bérfejlesztés, az új bérrendszer bevezetése, a vál­lalat belső érdekeltségi rend­szere, a „Szocialista munka vállalata” pályázat három­éves értékelése és így to­vább. A tanács ülései kozott a szakszervezeti bizottság .harminc esetben vitatott meg a szervezeti élettel, a gazdaságpolitikai kérdések­kel. az agitációs- és propa­gandamunkával, a bérpoliti­kai intézkedésekkel össze­függő előterjesztéseket. Az elmúlt évben a szak- szervezeti demokrácia fontos fórumai voltak az alapszer­vezetek taggyűlései, amelyek­re három alkalommal került sor. A taggyűléseken 5500 gépgyári dolgozó vett részt, közülük mintegy hatszázan véleményt is nyilvánítottak . a tárgyalt kérdésekkel kap­csolatban. A tavalyi munkál értékelő ülés elé került jelentés is­mertette a szakszervezeti munka számos eredményét. Ezek között első helyen kell említenünk, hogy a DIGÉP- ben 1972-ben tovább javult a nődolgozók helyzete. Meg­felelően foglalkoztak a szak- szervezeti szervek az ifjúság- politikai kérdésekkel is. A szakszervezet termelést segí­tő tevékenységének is. kö­szönhető, hogy az előzetes adatok szerint a vállalat szép gazdasági eredményeket ért el, többek között mintegy hét százalékkal növekedett a ter­melékenység, s a mintegy ki­lencszázalékos termelésnöve­kedést teljes egészében a ter­melékenység növelésével ér­ték el. A jelentés ismertette a bér- és jövedelemgazdálkodás eredményeit is. Ezek közül hadd említsük meg, hogy bérszínvonal-növelésből és bérszínvonal jellegű felhasz­nálásból négyszázalékos bér- fejlesztést sikerült tavaly megvalósítani. Emellett mint­egy kétmillió forintot hasz­náltak fel a szocialista mun­kaverseny legjobbjainak ju­talmazására. Az egy főre eső átlagos évi jövedelem tavaly első ízben haladta meg a 30 ezer forintot. Végül a kibővített szak- szervezeti tanácsülés résztve­vői megvitatták a szakszer­vezet vezető szerveinek mun­kavédelmi tevékenységét, a társadalombiztosítás helyze­tét, az agitációs-propaganda, a kulturális és sportbizottság tevékenységét s a gazdasági és pénzügyi munkát Ny. I. Ifjúsági park lesz Leninv árosban (Tudósítónktól.) Ma délelőtt ülést tartott a leninvárosi tanács végrehajtó bizottsága. A város ifjúságát érintő témákat vitattak meg. például a leninvárosi ifjúsági park megvalósításával kap­csolatos feladatokat, a tisza- löki úttörőtábor helyzetét. Mindkét ifjúsági létesítmény REFLEKTOR Ma Budapesten a Parla­mentben értekeztek a me­gyei tanácselnökök és nép­fronttitkárok. 4c Gyöngyösön az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága vietnami szolidaritási gyűlést tart. + Szegeden nemzetiségi tanács­megvalósításához szükség van a város lakói és az ifjúsági szocialista brigádok felaján­lásaira is. A városi KISZ-bizottság a létesítmények elkészítését központilag irányítja s meg­szervezi a tanács jelentős anyagi és technikai segítségé­nek felhasználását. kozás kezdődött a Csongrád megyei délszláv, román és szlovák nemzetiségű szövet­ségek főtitkárainak részvéte­lével. 4< Veszprémben ülést tart a megyei KISZ-bizottság mezőgazdasági és ifjúsági ta­nácsa. K. J. Munkabér — a lónak Bútort kellene el­szállítani az üzletből. Kellene, ha volna mi­vel. Teherkocsinak se híre, se hamva. „Ne is reménykedjen, uram, hogy szert te­het rá — mondta egy, az eme ügyekben ná­lam lényegesen tájé­kozottabb valaki —■, ellenben adhatok egy jó tanácsot.’’ így ho­zott össze a szükség Sutyi bácsival, vala­mint segédjével és egyben komájával, akit a fuvaros ma­gánvállalkozó csak Berci öcsémnek neve­zett. noha az „öcs- kös” legalább tizenöt évvel régebben viselte fején a simléderes sapkát, mint főnöke. Mustra szemmel vizsgáltam a két al­kalmi munkaerőt. Sú- tyi bácyi magas, szi­kár ember. Feltúrt ingujjából inas. izmos kar tűnt elő. Járása lomha, mint általá­ban a nagyon erős embereké. Ámde a segéd... Ö bizony apró termetű, köpcös, fulladékony. Szája ézögletében ott a csikk, akár füstöl, akár nem. Hát nem is tudom . .. Bírja-e majd az emeletre a háromajtós szekrényt, a nehéz rekamiét, meg a többi, az OTP- hitellel súlyosbitotl holmit? Légióként azonban a stráfkocsi elé fogott ló aggasztott. Elhúzza ez a szegény pára az egészet egyetlen ra­kományban? ... Nagy fejé bánatosan him­bálózott hosszú nya­kán, s öreg csontjain úgy lötyögött a ko­pott szőrű bőr, mint­ha két számmal túl­méretezték volna. Af­féle fél-lóerős jószag. — Márhogy a Laci! — fortyant fel Sutyi bácsi. — Nem ért maga a lovakhoz, hallja-e! Nem akárki ez a ló. Valaki! Majd meglátja! A Berci öcsém miatt meg ne fájjon a feje ... Ami azt illeti, a Laci, vagyis a ló de­rekasan kitett magá­ért. Nyögött, prüsz­költ, meg-megállt egy szusszanásra, hol a nyelvét, hol a zablát harapdálta hiányos fogaival, de azért csak elvonszolta terhét a tett színhelyéig. Jól­lehet, Sutyi bácsi megbiztatta néhány­szor, mármint a „Berci öcsémet”, hogy aszongya: told meg egy kicsit, ne táccsad a szádat! „Mer ez mindig tátlya — ka­csintott ram, ahogy bandukoltam a kocsi mellett —, hátha fo­lyik bele valami. Mer ez egy iszákos mi- haszna, már pályás korában is borért bő­gött az anyatej he­lyett.” Sutyi bácsi még jó néhányszor elmondta, hogy „ne táccsad a szádat”, de most már a lépcsőházban. Meg többször hozzátette még azt is, hogy: lássa-e hát kellett nó­gatni a Lacit!? Nem. Ezt meg állandóan. Igaz, ami igaz. Berci „öcsém" arcán a szivárvány összes színe megjelent a nagy erőlködéstől. Háta meggörbült a gurtni alatt, lába sasszézot.t hol erre, hol arra. minék kö­vetkeztében vagy a szekrény alja verő­dött a lépcsőhöz, vagy a rekamié koptatta a falra kent festéket. No, fel is lobbant bennem a tulajdon­féltés parazsa s mond­tam neki: adja csak ide azt a gurtnlt, Berci bácsi, majd én! S helyette én nyög­tem, én lihegtem, én izzadtam, és én ver­tem a falat a bútor­ral. De legalább a „főnök” nem kiabál­hatott. hogy: ne tács- csad a szadat! Meg is jegyezte a vegén: egész jól csinálná, ha gyakorolná még egy kicsit. Megdolgozott becsülettel, A mi­haszna helyett. Nem szokott ez ilyen lenni, de most valahogy nincs formában. Hát akkor most számol­junk ... — Mivel tartozom? — Mondtam az ele­jén, hogy nem ve­szünk össze. Nem sok. Kettőszáztiz forint. Személyenként het­ven. Merthogy hár­man voltunk. Hetven nekem, hetven ennek a mihasznának, het­ven meg. .. — Csak nem kép­zeli! Hová gondol! — vágok közbe. — Én csak úgy segítet­tem ... — Sutyi bácsi, mintha nem is hal­lotta volna szavaimat, folytatta azi igazságos osztozkodást: — ... szóval, hetven meg a lónak. így gyön ki a kettőszáz­tiz. Hát használják egészséggel a bútort. És ha kell, máskor is szóljon. Na, lódulj te mihaszna! Hátba bökte segéd­jét s utána caplatott lefelé a lépcsőkön .., — a — ó Hiányzik a hópaplan Körkép a Miskolc környéki gazdaságokból

Next

/
Thumbnails
Contents