Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-19 / 16. szám
Párlnap A DIGÉP kultúrtermében január 22-én délután fél 3 órai kezdettel dr. Berecz János, a/. MSZMP KB külügyi osztályvezető-helyettese pártnapot tart. Bizottsági ülések az SZMT-ben Ma délelőtt két bizottsági ülés is kezdődött a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa székházában. A szervezési és káderbizottság ülésén az elmúlt év munkájának értékelése után a bizottság idei feladatait vitatják meg. különös tekintettel a soron következő tanacsvá- lasztások segítésére. Ma tartja ülését az SZMT sportbizottsága is. Az ülésen a júliusban sorra kerülő ifjúsági labdarúgótorna rendező bizottsága számol be az előkészületekről. * Laboratóriumi vizsgálat a miskolci muvese-centrumban (Ágotha Tibor felvétele) Vizsgáznak az öregdiákok II lapát nyelét támaszték Pár évvel ezelőtt a beruházók örültek, ha a kivitelezők közül valaki elvállalta a munkát. A feltételeket — sokszor az építkezés befejezési határidejét is — többnyire maguk az építők szabták meg. Fölényességükből az utóbbi időben sokat engedtek. Aki azonban nem sajnálja a fáradságot és szétnéz néhány építkezésen, helyenként még a régi „jól bevált” munkamódszerekkel is találkozik. Néhol például még mindig feltűnően sok ácsorgó embert lehet látni, más építkezéseken viszont olykor napokig egyetlen teremtett lelket sem. A beruházási ütem csökkentésének már érezhetők a kétségtelen jelei is. Megérett a helyzet arra, hogy az építők rendezzék soraikat. Miután nem kell mindenáron új embereket felvenniük, megnézhetik azt is, hol vannak többen a kelleténél. Kik azok, akik naphosszat támasztják a lapat nyelét, kik kávézgatnak. trécselnek unalmukban az utóbbi időben túlságosan megszaporodott íróasztalok mellett. Legutóbb, az egyik országos sajtótájékoztatón azt hangsúlyozták az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői is: úgy kell szervezni az építőipar munkáját, hogy az építkezéseken az emberek és a gépek lehetőleg folyamatosan dolgozhassanak. Aki pedig erre nem hajlandó — üljön -az íróasztalnál vagy fogja a lapátnyelet — „biztosítani kell” számára, hogy más iparágban helyezkedjen el. Ott. ahol éppen a munkaerőhiány miatt a népgazdaságnak szüksége van rá. Ebben az átmeneti időszakban kell megszokni: a kivitelező vállalatok feladata mindenekelőtt a gyors és jó munka. Nem pedig az. hogy holmi rosszul értelmezett humanitásból fölöslegesen kössenek le munkaerőt. S noha Borsod építőipara ebből a szempontból az országos átlagnál nem áll rosszabbul, a munkafegyelemmel és a szervezettséggel egyelőre a mi vállalataink sem mindenütt dicsekedhetnek. L. P. Mit tett a DIGÉP ben a szakszervezet ? A kutya nem eszi meg a telet — tartja a közmondás. Még az ideit sem. pedig sokan úgy vélekednek: mert január közepéig nem érkezett meg. már felesleges is várni. A hideg egymagában még nem csinál telet — • mint ahogy egy fecske sem nyarat —, hóra is szükség van. Szerdán ugyan esett egy kevéske, de nagyobb része tegnapra már el is olvadt. így maradt ismét a hideg, azaz a „szá-rV ráz" tél. Az olasz búza érzékeny J Ennek pedig a mezőgazdászok örülnek a legkevésbé. Az idén a hideggel egyelőre még kevés bajuk volt. inkább a csapadéktalan időjárás következtében előállt szárazság okoz gondot. A sarjadó gabonatáblákon s a gyümölcsösökben három-négy ujjnyi repedések tátonganak a földön, egy-másfél méter mélységig elszaggatva a növények gyökereit. Ez. s a nedvesség hiánya egyelőre nem látszik a fiatal hajtásokon, ha azonban a szárazság tovább tart. megsínylik a növények a száraz napokat. A gabonák közül a hazánkban őshonos fajták — a Bán- kúti. a Székács és a Fleischmann búzák —- jobban ellenállnak a száraz, hideg időjárásnak. mint a déli égövből — elsősorban Olaszországból — áttelepített, úgynevezett intenzív búzafajták. Ez utóbbiakban a legkisebb hidegek is komoly károkat okozhatnak, míg az előbbiek — csakúgy. rjiint a pillangósok — a 8—10 fokos hideget is elviselik hótakaró nélkül. Ennél hidegebb éjszaka pedig — szerencsére — eddig talán csak egy-két alkalommal volt. A Nagymiskolci Állami Gazdaság gabonatábláinak csaknem egész területén búzát termeszt. A magyar Kis- zombori fajta mellett elsősorban szovjet búzát — Bezosz- táját. Aurórát. Kavkázt stb. — "vetettek a földbe. A friss hajtások az idén valamivel satnyábbak, mint a korábbi években voltak, de ennek inkább a szárazság az oka. mint a növények átteleléséhez szükséges havazás hiánya. A hideg még nem okozott kárt a gazdaság területén. Késik a műtrágya A görömbölyi Béke Termelőszövetkezetben. ahol többnyire későbbi vetésű gabonát termesztenek, a nedvességhiány miatt gyengébben fellett vetésterületeken már most láthatók a korábbi, erősen hideg éjszakák okozta károk. A nagyobb gondot, azonban itt •is a szárazság okozza. Bizonyos károkkal számolnák a Csorba-telepi Egyetértés Termelőszövetkezet vezetői is, bár ennek jelei még nem mutatkoznak a gabonatáblákon. Az elmúlt ősszel kizárólag szovjet búzát vetettek; (magasabb terméshozamra képes, mint az őshonos magyar fajták, igaz. a tápanyagigénye is nagyobb. Erre még tavaly előkészítették a talajt, a hosszú ideje tartó szárazság azonban náluk is gondot okoz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tavaszi fej trágyázást nem tudják megkezdeni, mert az Agroker mindeddig nem szállította le a tavaly őszre megígért műtrágyát. Megkezdődtek a félévi beszámolók az Üzemi Dolgozók Általános Iskolájában is. Tegnap a VII. osztályos hallgatók adtak számot tudásukról. A HO öregdiák között akadtak fiatalok is, az úgynevezett túlkorosok, akik a tanács művelődésügyi osztályának engedélyével folytathatják általános iskolai tanulmányaikat a dolgozók iskolájában. Sajnos, a legtöbb sikertelen beszámoló az ö nevükhöz fűződik. Míg a város különböző üzemeiben dolgozo idős emberek minden lehetőt megtesznek a tananyag elsajátítása érdekében, a fiatá- labbakról ez nem mondható el. A jövő heten, január 24-én újabb nagy vizsganap következik: a VIII. osztályos tanulók adnak számot a félév* során szerzett ismeretekből. Kibővített szakszervezeti tanácsülésen vitatták meg tegnap délelőtt a DIGÉP szakszervezeti tanácsának és szakszervezeti bizottságának elmúlt évi munkáját. A szakszervezeti tanacs tavalyi ülésein olyan fontos kérdéseket tárgyalt, mint a kollektív szerződés végrehajtása és módosítása, az elmúlt évi bérfejlesztés, az új bérrendszer bevezetése, a vállalat belső érdekeltségi rendszere, a „Szocialista munka vállalata” pályázat hároméves értékelése és így tovább. A tanács ülései kozott a szakszervezeti bizottság .harminc esetben vitatott meg a szervezeti élettel, a gazdaságpolitikai kérdésekkel. az agitációs- és propagandamunkával, a bérpolitikai intézkedésekkel összefüggő előterjesztéseket. Az elmúlt évben a szak- szervezeti demokrácia fontos fórumai voltak az alapszervezetek taggyűlései, amelyekre három alkalommal került sor. A taggyűléseken 5500 gépgyári dolgozó vett részt, közülük mintegy hatszázan véleményt is nyilvánítottak . a tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban. A tavalyi munkál értékelő ülés elé került jelentés ismertette a szakszervezeti munka számos eredményét. Ezek között első helyen kell említenünk, hogy a DIGÉP- ben 1972-ben tovább javult a nődolgozók helyzete. Megfelelően foglalkoztak a szak- szervezeti szervek az ifjúság- politikai kérdésekkel is. A szakszervezet termelést segítő tevékenységének is. köszönhető, hogy az előzetes adatok szerint a vállalat szép gazdasági eredményeket ért el, többek között mintegy hét százalékkal növekedett a termelékenység, s a mintegy kilencszázalékos termelésnövekedést teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. A jelentés ismertette a bér- és jövedelemgazdálkodás eredményeit is. Ezek közül hadd említsük meg, hogy bérszínvonal-növelésből és bérszínvonal jellegű felhasználásból négyszázalékos bér- fejlesztést sikerült tavaly megvalósítani. Emellett mintegy kétmillió forintot használtak fel a szocialista munkaverseny legjobbjainak jutalmazására. Az egy főre eső átlagos évi jövedelem tavaly első ízben haladta meg a 30 ezer forintot. Végül a kibővített szak- szervezeti tanácsülés résztvevői megvitatták a szakszervezet vezető szerveinek munkavédelmi tevékenységét, a társadalombiztosítás helyzetét, az agitációs-propaganda, a kulturális és sportbizottság tevékenységét s a gazdasági és pénzügyi munkát Ny. I. Ifjúsági park lesz Leninv árosban (Tudósítónktól.) Ma délelőtt ülést tartott a leninvárosi tanács végrehajtó bizottsága. A város ifjúságát érintő témákat vitattak meg. például a leninvárosi ifjúsági park megvalósításával kapcsolatos feladatokat, a tisza- löki úttörőtábor helyzetét. Mindkét ifjúsági létesítmény REFLEKTOR Ma Budapesten a Parlamentben értekeztek a megyei tanácselnökök és népfronttitkárok. 4c Gyöngyösön az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága vietnami szolidaritási gyűlést tart. + Szegeden nemzetiségi tanácsmegvalósításához szükség van a város lakói és az ifjúsági szocialista brigádok felajánlásaira is. A városi KISZ-bizottság a létesítmények elkészítését központilag irányítja s megszervezi a tanács jelentős anyagi és technikai segítségének felhasználását. kozás kezdődött a Csongrád megyei délszláv, román és szlovák nemzetiségű szövetségek főtitkárainak részvételével. 4< Veszprémben ülést tart a megyei KISZ-bizottság mezőgazdasági és ifjúsági tanácsa. K. J. Munkabér — a lónak Bútort kellene elszállítani az üzletből. Kellene, ha volna mivel. Teherkocsinak se híre, se hamva. „Ne is reménykedjen, uram, hogy szert tehet rá — mondta egy, az eme ügyekben nálam lényegesen tájékozottabb valaki —■, ellenben adhatok egy jó tanácsot.’’ így hozott össze a szükség Sutyi bácsival, valamint segédjével és egyben komájával, akit a fuvaros magánvállalkozó csak Berci öcsémnek nevezett. noha az „öcs- kös” legalább tizenöt évvel régebben viselte fején a simléderes sapkát, mint főnöke. Mustra szemmel vizsgáltam a két alkalmi munkaerőt. Sú- tyi bácyi magas, szikár ember. Feltúrt ingujjából inas. izmos kar tűnt elő. Járása lomha, mint általában a nagyon erős embereké. Ámde a segéd... Ö bizony apró termetű, köpcös, fulladékony. Szája ézögletében ott a csikk, akár füstöl, akár nem. Hát nem is tudom . .. Bírja-e majd az emeletre a háromajtós szekrényt, a nehéz rekamiét, meg a többi, az OTP- hitellel súlyosbitotl holmit? Légióként azonban a stráfkocsi elé fogott ló aggasztott. Elhúzza ez a szegény pára az egészet egyetlen rakományban? ... Nagy fejé bánatosan himbálózott hosszú nyakán, s öreg csontjain úgy lötyögött a kopott szőrű bőr, mintha két számmal túlméretezték volna. Afféle fél-lóerős jószag. — Márhogy a Laci! — fortyant fel Sutyi bácsi. — Nem ért maga a lovakhoz, hallja-e! Nem akárki ez a ló. Valaki! Majd meglátja! A Berci öcsém miatt meg ne fájjon a feje ... Ami azt illeti, a Laci, vagyis a ló derekasan kitett magáért. Nyögött, prüszkölt, meg-megállt egy szusszanásra, hol a nyelvét, hol a zablát harapdálta hiányos fogaival, de azért csak elvonszolta terhét a tett színhelyéig. Jóllehet, Sutyi bácsi megbiztatta néhányszor, mármint a „Berci öcsémet”, hogy aszongya: told meg egy kicsit, ne táccsad a szádat! „Mer ez mindig tátlya — kacsintott ram, ahogy bandukoltam a kocsi mellett —, hátha folyik bele valami. Mer ez egy iszákos mi- haszna, már pályás korában is borért bőgött az anyatej helyett.” Sutyi bácsi még jó néhányszor elmondta, hogy „ne táccsad a szádat”, de most már a lépcsőházban. Meg többször hozzátette még azt is, hogy: lássa-e hát kellett nógatni a Lacit!? Nem. Ezt meg állandóan. Igaz, ami igaz. Berci „öcsém" arcán a szivárvány összes színe megjelent a nagy erőlködéstől. Háta meggörbült a gurtni alatt, lába sasszézot.t hol erre, hol arra. minék következtében vagy a szekrény alja verődött a lépcsőhöz, vagy a rekamié koptatta a falra kent festéket. No, fel is lobbant bennem a tulajdonféltés parazsa s mondtam neki: adja csak ide azt a gurtnlt, Berci bácsi, majd én! S helyette én nyögtem, én lihegtem, én izzadtam, és én vertem a falat a bútorral. De legalább a „főnök” nem kiabálhatott. hogy: ne tács- csad a szadat! Meg is jegyezte a vegén: egész jól csinálná, ha gyakorolná még egy kicsit. Megdolgozott becsülettel, A mihaszna helyett. Nem szokott ez ilyen lenni, de most valahogy nincs formában. Hát akkor most számoljunk ... — Mivel tartozom? — Mondtam az elején, hogy nem veszünk össze. Nem sok. Kettőszáztiz forint. Személyenként hetven. Merthogy hárman voltunk. Hetven nekem, hetven ennek a mihasznának, hetven meg. .. — Csak nem képzeli! Hová gondol! — vágok közbe. — Én csak úgy segítettem ... — Sutyi bácsi, mintha nem is hallotta volna szavaimat, folytatta azi igazságos osztozkodást: — ... szóval, hetven meg a lónak. így gyön ki a kettőszáztiz. Hát használják egészséggel a bútort. És ha kell, máskor is szóljon. Na, lódulj te mihaszna! Hátba bökte segédjét s utána caplatott lefelé a lépcsőkön .., — a — ó Hiányzik a hópaplan Körkép a Miskolc környéki gazdaságokból
