Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-17 / 14. szám

Teljesülnek a választók kívánságai Az 1971-es miskolci tanács­tagi jelölőgyűléseken tett csaknem 400 javaslat közül eddig megközelítőleg 300 va­lósult meg. A jelölőgyűléseken elhang­zott javaslatok megvalósításá­hoz a vállalatok, valamint a lakosság egymillió forint ér­tékű társadalmi munkával járult hozzá. A kenyér minő­sége elleni gyakori panaszok orvoslására például a Mis­kolci Sütőipari Vállalatnál mintegy tízmillió forint költ­séggel gépesítették a kenyér­készítést. Három új város­részben zöldsávokat, három helyen játszótereket, míg a Csanyik völgy ben játszópar­kot létesítettek. A lakosság kívánságának megfelelően 28 utcában épí­tettek járdát, csatornát. Két új autóbuszjárattal a külte­rületéket is bekapcsolták a városi forgalomba. S még egy a megvalósult javaslatok kö­zül: Görömbölyön új körzeti orvosi rendelőt létesítettek. 4c Száll a szikra a. Lenin Kohászati Müvek martinacélművében. Az acélmű gyárrészleg dol­gozói ezekben a napokban kettőzött szorgalommal dolgoznak; az új esztendőt ugyanis le­maradással kezdték. Ennek egyik oka a nagyolvasztó gyárrészleg termelésében 'bekövetke­zett zavarok voltak, de akadályozták a jó évkezdést a váratlan kemencehibák is. A lema­radás behozására a gyárrészleg vezetősége intézkedéseket tett. (Mátyás Ferenc Jelvétele) A gondozónő házhoz megy \em az a fontos, amit adtam, hanem ahogyan adtam... A házi szociális gondozónő (bo­nyolult kifejezés, de nincs jobb) kopog, vagy csenget. Ha először jár valahol, akkor gyakran bi­zalmatlanság fogadja, gyanak­vás. Rajta múlik, hogy innen jusson el a szeretetig, innen ér­jen cl odáig, hogy az ajtó előtt várják, hogy öregemberes pon­tossággal számolgassak: mikorra ér ide. Valaha azt hittük, hogy a szociális gondozás mára fe­leslegessé, elavulttá válik. Nem a társadalmat vádolja, ha nin­csen egészen így. Élnek öröklött félelmek, vannak természetes és megérthető, a leélt életre feled­kező nosztalgiák, amelyek egy bádoglavórt kedvesebbé tesznek a szociális otthon melegvizes fürdőszobájánál. Ezt is meg kell értenünk l Egy kis történelem 1900-ban a hatvan éven fe­lüliek aránya 7,5 százalék volt. Ma 17 százalék. Sok az olyan idős ember, akiről gon­doskodni kötelesség. Miskolcon aránylag későn került sor a házi gondozás útjainak, módszereinek kere­sésére. a hálózat szervezésé­re. 1965-ben még csak egy konyha működött, ahol idős embereknek főztek, ahonnét ezt az ebédet elvihették, de 1965-ben már megszervezték az öregek első napközi ott­honát is. 1966-ban a másodi­kat. 1968-ban történik az első sikeres kísérlet a házi gon­dozás megszervezésére Más városok adták a példát, de még ma is ott tartunk, hogy a legjárhatóbb utakat keres­sük. gondokat oldunk meg. de kísérletezünk is. Közben kiépült a házigondozás háló­zata. Kitérő Tudományos terminológiák használata nélkül kell meg­kísérelnünk, hogy röviden meghatározzuk a házigondo­zás lényegét. Olyan idős. ma­gányos emberek segítése, gondozása ez„ akik szociális otthonba nem akarnak men­ni, de akik e gondozásra rá­szorulnak. A gondozónő fizi­kai munkás: takarít, mos, vi­zet visz; ebédet hord. Egész­ségügyi dolgozó: magatehe­tetlen embert etet, mosdat, tanácsot ad. de több is en­nél hiszen mosolyog, amikor sírni szeretne, tűri a második gyermekkort élő idős embe­rek kötekedését. (van rá pél­da is jócskán), megérti a ra­gaszkodásukat, beszélget, hírt visz a világról, kapcsolatot teremt Hivatalos emberként csenget, visszavárt barátként megy el. Afszervezés Kiss Gáborné, a városi ta­nács szociálpolitikai csoport­jának vezetője mondta el: — A közelmúltban végre­hajtott szervezeti változások lényege az. hogy Miskolc ke­rületeinek a kerületekben lét­rehozott házi szociális gon­dozás szervezetének közös gazdája lett a miskolci szo­ciális otthon. Egyszerűsödtek az irányítási, szervezési fel­adatok, több lehetőség van módszertani újítások beveze­tésére. Szilvásy Lajos, a szociális otthon igazgatója, a házi szo­ciális gondozás elvi és gya­korlati irányítója: — Meddig értünk el? Mis­kolcon ma 14 házi szociális gondozónő dolgozik. Elég-e'.’ Nem. 79 embert. 79 rászoru­lót gondozunk. Tizennégyszer nyolc óra jut naponta het­venkilenc emberre. Kevés. Ha beteg valaki a gondozók közül, akkor még kevesebb. A munkaidőből vesz el a közlekedés. Van olyan hely. ahol órákat kell tölteni, van olyan, ahol talán csak beszél­getni kellene, de .. . Őszintén mondom, hogy 1400—1700 fo­rintért végezni ezt a munkát nagyon nehéz. A • •• rr A jovo A jövő a hálózat további bővítése, az anyagi alapok szélesítése, az egy-egy gon­dozottra jutó magasabb óra­szám. Már tárgyalások foly­nak arról, hogy a gondozó­nők tanulhassanak. Szakkép­zett egészségügyi dolgozók legyenek, hiszen a gondozó­nőket fogadó öröm fedezete nem lehet más, mint a tu­dás. Kérdeztem: országosan hogy állunk e téren. Nem ál­lunk rosszul, de jól sem. BARTHA GABOR REFLEKTOR Ma Budapesten a Művelő­désügyi Minisztériumban a továbbtanulásról, a pályavá­lasztásról és az érettségikről, tájékoztatták az újságírókat. 4c Ajkán a helyi művelődési házban fotókiállítás nyílik, amely a magyar ezüst gyár­tásának fejlődését mutatja be. Kaposvárott a város 2000-ig szóló általános ren­dezési tervét vitatták meg a városi tanacs végrehajtó bi­zottságának ülésén. 4C Makón ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, ame­lyen a szövetkezeti áruház építésére alakult társulás for­maságait vitatták meg. + Ózdon az ŐKÜ folyamatos acélművének kivitelezésében érdekelt vállalatok képviselői r aláírták az ez év júliusi in­dításról szóló szocialista szer­ződést. 4c Szolnokon a város és a megye kereskedelmi fej­lesztéséről tanácskozott a he­lyi vezetőkkel dr. Sághy Vil­mos. a belkereskedelmi mi­niszter első helyettese. Fusi és tekintély Keresztülbandukolva a telephely udvarán, az igazgató be­nézett néhány percre az asztalosműhelybe. Nem volt külö­nösebb célja e látogatásnak, csak éppen köszönni akart, szót váltani a munkásokkal, mert mint - mondja, neki is pi­hentető elmozdulni az íróasztal mellől. Szívesen fogadtak most is, de nem kerülte el a figyelmét, hogy az egyik sarok­ban villámgyorsan álcázni próbálnak egy olyan eszközt, mely idegen volt ebben a miliőben. Az igazgató azt mondja, hogy ha valamelyik fiatal mun­kást kapja rajta a fusizáson, például egy virágtartót „üt ösz- sze” az új lakásba, akkor sem marad el a szigorú dorgátum. A fegyelem mindenkit egyformán kötelez, Ám ez esetben még ennél is felháborítóbb „különmunkáról” volt szó. A vál­lalat egyik vezetője adott utasítást az asztalosnak, hogy ké­szítsen számára — vállalati anyagból — egy olyan eszközt, mely saját céljait szolgálja. E vezető egyébként kitűnően tud szónokolni munkafegye­lemről, munkaerkölcsi’ől, ha úgy hozza a sora. De vajon mi­lyen érzésekkel hallgatják dörgedelmeit azok a munkások, akik jól tudják, hogy vizet prédikál, de bort iszik, azaz ön­magára nézve nem tartja kötelezőknek a vállalati erkölcsi normákat. Természetesen nem maradt el a íelelősségrevonás. S az is biztos, hogy példásan szigorú volt. Ám az ilyen esetek — -bármi legyen is a végkifejlet — igen sok kárt okoznak. És sajnos még ma sem egyedülálló az idézett példa. Hasonló módon a tekintélyével élt vissza — s járatta le ily módon — az is, aki hosszú időn keresztül tejemes kölcsö­nöket vett fel beosztottjaitól. Visszafizette a kölcsönökel, de vajon számon kérhetett-e bármit is tőlük, míg tartozott? Kér­dés az is, hogy nem használták-e ki szorult helyzetét. Mert az adósnak gyakran nemcsak pénzzel kell fizetnie. Az egyik hitelező úgy érzi, elvárhatja, hogy a .szívességért szívességet kapjon, s mondjuk. íróasztalhoz juttassa valamelyik jó barát­ját, hozzátartozóját az adós vezető. A másik — vérszemet kapva — már többet kíván, s talán azt is kiköti, hogy a pro- tezsált rokon mennyi fizetést kapjon. Sokba kerülhet tehát a szívességkérés mind az adósnak, mind a vállalatnak. S mert az utóbbinak is sokba kerülhet, pillanatig sem kell sajnálkoznunk afölött, hogy a notórius kölcsönkérő már nincs a helyén. Egy alacsonyabb beosztás­ban tűnődhet afölött, milyen összefüggés van az elvtelen el­kötelezettség és a tekintély között. (békés) Könnyűipari prognózis 1973-ra A könnyűipari ágazat 1972. évi gazdálkodásáról, az idei esztendő főbb feladatai­ról Keserű Jánosné miniszter tegnap, a Hazai Fésűsfonó kultúrtermében aktívaülésen tájékoztatta a vállalatok, szö­vetkezetek, az érintett szak- szervezetek, tanácsok, vala­mint a könnyűiparral együtt­működő tárcák és országos szervek vezetőit. A miniszter megállapította: 1972-ben az ágazat a népgaz­dasági terveknek megfelelő­en. 7 százalékkal növelte ter­melését, miközben a munkás. létszám mintegy 1,5 százialék­______________!___________ Feri bácsi nyugdíjas lett Vadra lesnek a küllöldiek Egyre-másra keresik fel a Borsod megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nemzet­közi hírű zempléni vadász­területeit a külföldi vadász- csoportok. Az év elején nyu­gatnémet, most pedig francia vadaszok lövik , a vaddisznó­dat. szarvasteheneket; szarvas­borjúkat. Már több kapitális vadkan is puskavégre került. Január 19-én újabb külföldi vadászcsopdrt érkezik, ugyan­csak a Német Szövetségi Köz­társaságból. Barna Ferencnek három szenvedélye van. A család, a virág és a motor. Vegyük sor­ra mindegyiket.' A két gyerek már felnőtt ember. Az egyik orvos, a másik közgazdász. A virág... — Gyerekkoromban, úgy 11 éves lehet­tem. hirtelen rácsodálkoztam egy agyásnyi török szegfűre. Akkor határoztam el. hogy kertész leszek. Most 62 éves vagyok: ha elölről kezdhetném. akkor sem lennék más. Erre tettem föl az életemet, és nem csalód­tam. A motor? Erről a szenvedélyről látszólag restellkedve szólt az ünnepelt. Pedig még 55 esztendős korában is nyeregbe szállt, s hosszú versenyzői pályafutása alatt szakaj- tónyi érmet gyűjtött... És persze jó néhány horzsolást. — Amit az ember komolyan csinál, az életre-halálra megy. Mit lehet ehhez hozzátenni? Barna Fe­renc. a Miskolci Kertészeti Vállalat igazga­tója nyugdíjba vonult. Sikeres, események­ben és elismerésben gazdag pályát tudhat maga mögött. Sok barátja van. őt is sokan ismerik. Tősgyökeres miskolci. Iroda ja olyan, mint egy nagy. jól ápolt virágoskert. Nem ő mondja, hanem húsz éven át jő- ban-rosszban mindig hű társa, dr. Villányi Gyula főkönyvelő: — Ez nem szakma, hanem művészet. Bar­na Ferenc — Feri komám —mindent tudott, amit a virágokról tudni lehetett. Húsz éven át volt a városi kertészet igazgatója. En bi­zony megkönnyeztem, amikor nyugdíjba ment. A debreceni virágkarnevál egyik támoga­tója s mindig aktív résztvevője Barna Fe­renc volt. Többnyire ő tervezte a Hajdúság fővárosában bemutatkozó miskolci reme­ket. De nemcsak tervezte ... Építette, rak­ta. vigyázta a sok ezer virágból álló kompo­zíciót, s felsorolni is hosszú, hány nagydijat és helyezést nyertek hatalmas bokréta-köl­teményei. A jó memóriája olvasó emlékez­het még a „Tokaji szüret” vagy a „Matyó lakodalmas’’ című alkotásokra. Apja kohász volt, vasat szelídített. Ö a virágot választotta. — Egyszer, egy május elsején odajött hoz­zánk egy nénike. Éppen a felvonulásra szánt virágkocsit díszitgettük. Ó de szép, ki csi­nálta ezt? — kérdezte, és a mellettem álló kollégához fordult. Az rám kacsintott, és azt mondta: az igazgató... A nénike hitetlen­kedett. s állitotta, hogy az igazgató nem csi­nálhatott ilyet, mert az igazgató — mármint én — csak aláír és az irodában ül... Ak­kor kicsit szégyelltem magam. De ha való­ban az irodában ültem volna, akkor nem hallom ezt a megjegyzést... Barna Ferenc nyugdíjas lett. Érdemeinek elismeréseként az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A magas kitüntetést a megye és a város veze­tőinek jelenlétében dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke nyújtotta át az ün- nepeltnek. Megható, kedves, kicsit mégis szomorú ünnepség volt. Búcsú: a közmegbe­csülésnek örvendő igazgató búcsúja. De ün­nep is: egy boldog ember megszépítő bol­dogsága. BftACKO ISTVÁN kai csökkent, a termelékeny­ség az iparágak többségében a termelésnél jobban emel­kedett. Az idén a népgazdasági terv szerint az ágazat terme­lését mennyiségben 5,5—6 százalékkal, értékben pedig mintegy 8 százalékkal kell. növelni. Az ágazat termelé­sén belül az átlagosnál gyor­sabb ütemben fejlődhet 1973-ban a kötszövő-, a ru­ha-. a bútor- és a papíripar, valamint a nyomdaipar is. Számoltak a reálisan várható munkaerőhelyzettel, az inten­zívebb munka- és üzemszer­vezés várható halasával. A miniszter hangsúlyozta: 1973-ban az áruellátásnak tovább kell javulnia, hiszen az állami iparban dolgozo munkások a központi bér­emelést csak akkor érzékelik a valóságban, ha pénzükért megkaphatják a keresett árut. A miniszter kitért arra, hogy a Központi Bizottság javaslatára mintegy 300 mil­lió forint nagyságrendű fo­gyasztói árleszállítást hatá­rozott el a kormány. Az érintett cikkek körének kia­lakításánál a minisztérium abból indul ki. hogy ez az intézkedés néhány termék­nél a gyermekes családok gondjait is enyhítse. A továbbiakban hangsú­lyozta: a választék korszerű- sítésévell egyidejűleg keresni kell a módját annak, hogyan csökkenthetnénk a kevésbé korszerű és már kevéssé di­vatos termékek árát. Kazincbarcikai lakáskiutalások Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart a Kazincbar­cikai városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A vb tagjai elsőként a postai szolgáltatá­sok helyzetét ' vitatják meg. Ezt követően kiegészítik és jóváhagyják a múlt évi la- kaskiutalási névjegyzéket. i

Next

/
Thumbnails
Contents