Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-10 / 8. szám

1 Bővül a diós») őri csokoládéüzem Három lépcsőben bővítik a Szerencsi Csokoládégyár diós­győri gyáregységét. Először a lisztesaru-gyártás növelésére, egyemeletes új üzemcsarnok épül. Ezzel együtt ostvasütő, valamint feldolgozó- és cso­magológépek is érkeznek a gyárba s fejlesztik a szociális létesítményeket is. A második lépcsőben lég­kondicionált. négyemeletes készáruraktárt építenek s el­készül egy új irodaház is. Végül a harmadik lépcső­ben a jelenlegi irodaház át­alakításával tovább bővítik a gyáregység szociális létesít­ményeit. Amennyiben ezek a fej­lesztési elképzelések megva­lósulnak. a jelenlegi szaz- vagonos csokoládéfigura­gyártást 150 vagonra, a 330 vagonos lisztesáru-gyártást pedig 600 vagonosra növelik. Az új gyártó vonalakat a leg­korszerűbb módszerek sze­rint alakítják ki: folyama­ik A Szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepen el­A ÜH városfejlesztési fóruma • it Lesz-e Tapolcán új iskola? smét a jégpálya lyukóvölgyiek panasza Fórumunk e heti számában folytatjuk a december 3-i miskolci TV vetélkedőn el­hangzott kérdések megvála­szolását. A 38-022-es telefon- számról Kondás Judit arra kért választ, hogy mikor épí­tik fel Tapolcán a korábban ígért új általános iskolát. A kérdésre Szlupák József­től. a városi tanács ' tervosz­tályának vezetőjétől kértünk választ. Egy új nvoletantermes ál­talános iskola építése való­ban szerepelt a város negye­dik ötéves beruházási prog­ramjában. Az eredeti elkép­zelések szerint," ha ez az új iskola megépült volna, a két meglevő közül az egyik mű­velődési házként folytatta volna működését. tőségei határozzák meg — válaszolta' a tervosztály ve­zetője. A 33-170-es telefonszámon Szécsy István a lyukóvölgyi­ek panaszát tette szóvá. A szétszórt völgymenti telepü­lés környékén — ahol több mint ötven család él — mi­kor szervezik meg a rendsze­res szemétszállítást? — kér­dezte. A kérdésre Fónyad László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának he­lyettes vezetője válaszolt: — A lyukóvölgyiek szemét- szállítással kapcsolatos pana­szának jogossága erősen vi­tatható. A környékbeli háza­kat ugyanis tulajdonosaik csaknem egytől egyig hiva­talos engedély nélkül, önké­nyesen építették. Az ottlevö lakóépületek meglehetősen távol esnek egymástól, sőt a főúttól is. A földutak viszont gépjármű-közlekedésre alkal­matlanok. Ennek ellenére a városi ta­nács — erejéhez mérten — igyekszik megszervezni az ilyen távoli területeken is a szemétszállítást. A Miskolci Köztisztasági Vállalat már­cius végére térképezi fel a Lyukóvölgyhöz hasonló terü­leteket. és megvizsgálja, ho­gyan lehet megszervezni eze­ken a helyeken Is a rend­szeres szemétszállítást. LAHUCSKY PETER tossá teszik a szállítási rend­szert s minimálisra csökken­tik az anyagmozgatást. készült és üzembe lepett az új nyújtott fonoda. Hatvanmil­lió forintba került, évente mintegy 1200 tonna fonalat állít ma jd elő. \ VélenicnTÜk perdöntő lehet Az igazságügy orvosszakértöi Főbenjáró bűnügyet tar­éjait a bíróság, amikor a bűntetótanács elnöke így fa­kadt ki: — Kenem a tiselelt orvos- szakértót. hogy határozott választ adjon: ezzel a szer­számmal okozták-e a halálos serülést az áldozaton, vagy sem? Ám az orvosszakértő ismét csak így válaszolt: — Lehetséges, bár más, hasonló tipusu eszközzel is okozhatták. Dr. Kiss Lajos, a Miskolci Orvosszakértöi Iroda vezetője mosolyog a példán: — Igaza volt a kollégának abban, hogy feltételes mód­ban beszélt. Hiszen nem az a feladatunk, hogy mi bíráljuk el: valóban a bűnjelként le­foglalt eszköztől származik-e a sérülés, hanem, hogy szár­mazhat-e attól?! hny közeli példa — Egy férfit azzal gyanú­sítottak, (a felesége vallomá­sa alapján), hogy piszkavas­sal szándékosan akkorát csa­pott asszonya fejére, hogy annak beszakadt a koponyá­ja. A terhelt férj azzal véde­kezett, hogy ő nem az asz- szonyt akarta megütni, ha­nem a kutyájuk után hají­totta a piszkavasat, amely véletlenül csapódott felesége fejéhez. A védekezéssel kap­csolatban orvosszakértői vé­leményt kértek: keletkezhe­tett-e ilyen módon az emlí­tett koponyacsont-törés? Vá- 1 aszunk ban leszögeztük: bál- kicsi a valószínűsége, de nem zárható ki, hogy az eldobott piszkavas okozta a súlyos sé­rülést. mert. ha tengely kö­rüli forgassál repült, elkép­zelhető, hogy akkora mozgási energiája volt, amely — figyelembe véve a súlyát is — lyuktörést idézhetett elő. A férfi ellen — emberölés kísérlete helyett — gondat­lanságból elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt emeltei vadat. S ennek bi­zony évekkel kevesebb a büntetési tétele. A szakcrlö szakértelme Roppant felelősség terheli az igazságügyi orvosszakér­tőt, aki az igazságszolgálta­tás nelkülözhetetlen segítő társa. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen felké­szültségű, mekkora szakmai tapasztalattal rendelkező, s legkivált mennyire hozzáér­tő az, akit a veleményalko- tasra felkérnek. Évtizedek óta vajúdó probléma: szer­vezetté. egységesen magas színvonalúvá fejleszteni a szakértői hálózatot. — Az Igazságügyi Minisz­tériumban ezért határozták el, hogy Budapest és az or­vostudományi egyetemmel rendelkező városokon kívül az országban elsőként Mis­kolcon önálló, területi Or­vosszakértői Irodát hoznak létre. amely tulajdonkép­pen három megye — Borsod. Heves és Nógrád—szakértő­hálózatának munkáját irá­nyítja. s ellátja a szükséges felügyeletet. A miskolci iroda negyedik hónapja működik, s bár ..székházét’’ — amely a Sem­melweis Kórház területén van — még most alakítgat­ják. párhónapos léte alatt is tetemes munkát végzett. Három hónap — négyszáz üq\ — Egy negyedév alatt ke­reken négyszáz alkalommal kérték a megye igazságszol­gáltató szervei orvosszakértő kirendelését. Főként bűn­ügyekben kértek véleményt, de nem volt ritka a polgári peres eljárásokban való résztvételünk spm. Többnyi­re a baleseti kártérítések, gyermektartási perek, vagy éppen hagyatéki tárgyalások esetében igénylik szakértőink segítségét. Dr. Kiss Lajos pillanatnyi­lag egyetlen függetlenített szakembere az irodának. S bár nagy gyakorlata van. hisz egy évtizeden keresztül Budapesten, az Országos igazságügyi Orvosszakértői ; Iroda munkatársa volt, szül­te éjt nappallá téve dolgo­zott, — s dolgozik továbbra is — hogy ellássa a tulajdon­képpen három emberre .mé­retezett"' feladatot. Mert az új miskolci iroda két munkatársi státuszát csak az év második felében, illetve jövőre tudják betölteni. — Az igazság persze az, hogy a megyében kialakuló­ban levő szakértőhálózat­nak már most is, jó néhány, nagy tapasztalattal rendel-, kező specialistája van. akik­nek a munkájára mindenkor számítunk — mondta az iro­davezető. R. E. Ez az elképzelés is bizo­nyítja. hogy az új tapolcai általános iskola építése nem feltetelenül ■ szükséges* in­kább a meglevők állapota és felszereltsége kifogásolható. Negyedik ötéves tervünk át­értékelése során a város ve­zetői ezért is törölték a be­ruházási listáról az új tapol­cai iskola építését, s helyette a meglevőik felújítása mellett döntöttek. Makkai Márta a 18-257-es teleíonszámról azt kérdezte: mikor lesz Miskolnak műjég­pályája? A műjégpálya létesítésének szükségességét elvileg elfo­gadták a város vezetői, de a negyedik ötéves terv össze­állításakor a beruházás — a fontossági szempontok alap­ijai*—»a lista végére került. Így pénzügyi fedezet hiányá­ban lemondtak arról, hogy 1975-ig megépítsék a műjég­pályát. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy Miskolcnak nem lesz ilyen létesítménye. Az ÉSZAKTERV tervezői ugyanis — a városi tanács ■ szakvezetőinek jóváhagyásá­val — annak idején a nép­kerti sportcsarnokot már eredetileg is úgy terveztek, hogy a létesítmény keieti, vigadó felőli oldalát a ké­sőbb megépülő műjégpálya lelátójaként lehessen hasz­nálni. A műjégpálya építése azonban még várat magára. Hogy meddig, azt a követ­kező ötéves terv anyagi lehe­I er se ti y a vevőkért Bor-Rúd” A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat kerek ..házi” cipóit jól ismerik a miskolciak is. Naponta 30—35 mázsa ke­nyeret szállítanak ide a bar- cikaiak. Egyrészt segítik ez­zel a város ellátását, más­részt gazdagítják a választé­kot. De nemcsak kenyerük­kel szereztek városunkban jó hírt a barcikaiak, hanem szá­raz tésztáikkal is. Az utóbbi cikkeket az ózdi üzemben készíti 30 asszony és lány. Cérnametélt, eperlevél, kis­kocka, nagykocka. csusza­tészta es meg sok más sze­repel a választékban. Mind­annyi „házi jellegű ". Értendő ez alatt, hogy kézzel csinál­ják. Ez pedig nagy szó ma­napság, hiszen például a csusza Csak úgy igazi, ha asszonykéz adja a tészta ízét. Az idén tovább bővül a barcikai Sütőipari Vállalat árukínálata. „Bor-Rúd"’ név­vel hozzák forgalomba új készítményükéi. A furcsa név tulajdonképpen a Borsodi sós Húsz százalékuk putriban ót... Cigányok Sárospatakon A város tanácsú segít Munkaerkölcsi. szociális, egészségügyi és kulturális szempontból egyaránt szük­ségesnek tartotta Sárospata­kon a tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy felmérje és megvitassa a város cigányla­kosságának életkörülményeit. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy a felszabadulás óta a társadalmi és a gazdag­sági fejlődés hatására me­gyénk többi vidékéhez ha­sonlóan Sárospatakon is emelkedett a cigányok élet­színvonala. s egy részük ma­gáévá • tette a társadalmi együttélés követelményeit, vagj’is megnyugtató módon beilleszkedett a város közös­ségébe. Sajnos, nem mondható még el mindez a varosban élő 460 cigány többségéről. Közülük 204 a 14 éven aluli gyermek. 42 a 60 éven felüli idős em­ber, a többi 214 munkaképes ugyan, de csak 91-en dolgoz­nak rendszeresen valamilyen üzemben. vállalatnál. Az utóbbiak becsületesen meg­állják a helyüket, többen törzsgárdajelvényl is kaplak A keresetek beosztásával azonban már baj van, annak nagy részét italozásra költik. Ezért nemcsak a csavargók és munkakerülők, hanem még egyes dolgozó cigányok csa­ládját is szociális segélyben kell részesíteni, s ilyen cí­men évente S0—100 ezer fo­rintot költenek rájuk a ha­tóságok. A veszélyezteteti gyermekeket védő vagy ál­lami gondozásban részesítik. Aggasztóan rosszak a la­kásviszonyaik, 20 százalékuk ma is putriban él.' Hiába biztosított nekik a város ve­zetősége lehetőséget egészsé­ges lakás építésére, nem haj­landók az egészen csekéh összegű törlesztést vállalni. Igen alacsony náluk a sze­mélyi higiénia. A kötelező szűréseken sokan nem jelen­nek meg, a gyakori lakás­változtatás és csavargás miatt egy részüket nehéz felku­tatni, igy különféle betegsé­gek terjesztőivé válhatnak. A tanköteles gyermekek száma 114. többségük a kisegítő is­kolába jár, ahol napközi­otthonos ellátásban részesül­nek. A leánytanulók közül néhányan egész fiatalon élet­társi kapcsolatot létesítenek, s ezért kimaradnak az isko­lából. A végrehajtó bizottság in­tézkedésére a műszaki és az ' igazgatási osztály kidolgozza a cigánylakosság lakáshoz juttatásának lépcsőzetes ter­vét, a munkaügyi osztály pe­dig fokozott gonddal segíti a munkába helyezésüket, hogy a pataki cigányok közül a a jövőben minél többen vál­hassanak az üzemekben, vál­lalatoknál. tsz-ekben állandó dolgozókká. (—H—I rúd rövidítése, mégpedig sze­rencsés rövidítése, mert a sós rúd köztudottan jó borkor­csolya: csúszik utana az ital. Hogy milyen lesz az íze e rudacskáknak, arról nem volt hajlandó nyilatkozni Molnár Béla termelési osztályvezető, nehogy ellesse a speciális re­ceptet a konkurrencia. S ha már konkunenciat emlegettem ... A barcikai pékek nem rejtik véka ala. hogy versenyképesek akar­nak maradni továbbra is a miskolci piacokon. Nem könnyű, hiszen a Miskolci Sütőipari Vállalat maholnap új kenyérgyárában süti majd a mindennapit, sós és egyéb süteményeket vásárol a me­gyei kereskedelem az ország távolabbi tájain — például Kalocsán — működő vállala­toktól. a száraztészta-fron­ton pedig előretörtek a ter­melőszövetkezetek. Ami öröm a vásárlóknak, az öröm a vállalatnak is; a gazdagodó választék nyomán növekszik a forgalom. De nemcsak ezért. Hanem azért is, mert Barcikán is ésÖzdon is gondot okoz a nők mun­kába állítása. Mint említet­tük. a vállalat székhelyen működő üzemben 30 asszony és lány dolgozik, s a sós rúd. illetve darált linzer gyártásának beindítása után további 20 nő foglalkoztatása válik lehetővé. B. D. 50 millió forint megtakarítás Ötvenmillió forint megta­karítást eredményezett ta­valy — az 1971. évinél lt millió forinttal többet — az újítómozgalom a Lenin Ko­hászati Művekben. Különö­sen a negyedik negyedévre meghirdetett újítási negyed­év időszakában született szá­mos értékes ötlet és javas­lat. szám szerint 300. Ezek 60 százaléka a munka vedel» mi helyzet javítására vonalú kozik.

Next

/
Thumbnails
Contents